Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-12 / 160. szám, kedd

1994. J Ún IUS 6 . Akik kiűzettek a Paradise-böl (Folytatás az 1. oldalról) rendre, jól megy minden. Most már több a vendég, és már nem is járnak hozzánk annyian az említettek közül, mint korábban. Tegnap például egyet sem lehetett látni. Szeretném megtudni, hogy kik azok a rejtélyes személyek, akik miatt meg­csappant a Paradise forgalma. Hiába­való az igyekezetem. A bár tulajdono­sa, az alkalmazottak és a vendégek el­zárkóznak a kérdés megválaszolása elől. Azért valaki mégis akad, aki oda­súgja: ugyanazokról van szó, akik mi­att a dunaszerdahelyi éjszakai mulatók is üresek. - Tudja, hogy van az: beisz­nak, azJárr nem tudják, hogy hol a ha­tár... .— fűzi hozzá rtémi iróniával. Eszembe jut, hogy nemrég, mikor is­merősöm társaságában éjfél előtt beál­lítottunk az egyik dunaszerdahelyi diszkóbárba, nem tudtunk napirendre térni afelett, miért mi vagyunk az egyetlen vendégek. Azóta persze ka­pisgálom a dolgot. Egyet azért nem ér­tek: vajon miért nem képesek alkal­mazkodni a piaci helyzethez a duna­szerdahelyi éjszakai mulatók tulajdo­nosai. Nehéz ugyanis épkézláb ma­gyarázatot találni arra, miért eléged­nek meg a jelenlegi állapotokkal, ami­kor egy kis anyagi ráfordítás ellenében jövedelmező vállalatot üzemeltethet­nének. Nem kellene mást tenniük, mint felfogadni néhány markos le­gényt, akik elejét vennék a kilengések­nek. Ahogy azt a Paradise-ban teszik. Az itteni biztonsági szolgálat haté­konyságáról egyébként magam is meggyőződhetek. Röviddel éjfél után, amikor tetőfokára hág a hangulat, a bár oldott hagulatú vendégekkel van tele. Az asztalok kivétel nélkül foglal­tak, a villódzó fényekkel megvilágított parkettán táncolnak a vendégek. Sehol egy hangos szóváltás. Egy másik al­kalmi ismerősöm - amúgy helybéli ta­xisofőr —benfenntesként közli velem: itt a legolcsóbbak az árak, és a 35 ko­ronás belépőt sem tarthatja senki sok­nak. A mellettem lévő asztalnál béké­sen szunyókál egy fiatalember, ami rö­videsen szemet szúr az egyik biztonsá­gi őrnek. Odalép hozzá, és könnyedén megveregeti a vállát, hogy felébred­jen. Mint később megtudom, a soproni focicsapat tagja az illető, aki a hollan­dok elleni 8: l-es győzelem fáradalma­it jött kipihenni. A focista szemmel láthatóan nem érzi magát sértve a ké­retlen ébresztés miatt, és a zenét túlki­abálva bizonygatja: a továbbiakban ébren marad. Egyenruhás, pisztollyal felszerelt biztonsági őrök állnak a be­- Persze, Budapest nem az Indiai­óceán - jegyezte meg gúnyosan az ügyvéd a Lucona nevű hírhedt ügyre utalva, amelynek helyszínére, a tör­téntek rekonstruálására népes küldött­ség volt kíváncsi bagatell 23 millió schillingért. - Miért nem alkalmaztak fegyverszakértőt? A vezető szakértő ­emlékeztette a hallgatóságot az ügy­véd - ezt azzal indokolta, hogy a fegy­vert nem találták meg. Elfogadható ez a válasz egy gyilkossági ügyben? A pszichológusok megállapították Fradiról, hogy nárcisztikus hajlamú, hogy tud jó is lenni, meg nem is. De ez elegendő egy gyilkosság indokául? Lehner már közvetlenül az esküdtek­hez beszél, s furcsa fordulattal zárja le fejtegetéseit: - Frodl bírósági szereplése kínos, túljátszott volt. De kérem önöket, ne a vádlott itteni megjelenése alapján ítél­jenek, hanem csakis a tett bizonyítékai alapján, amivel vádolják. Karl-Dieter Zessin nagyszerű for­mát fut. Fradiéval vetekedő színészi járat előtt is, s bár nem vagyok szemta­núja motozásnak, nincs okom kétel­kedni abban, hogy ha gyanús szemé­lyek kérnek bebocsátást, lőfegyverei­ket kint kell, hogy hagyják. Jelzem a főnöknek, hogy beszélni szeretnék a biztonsági szolgálat ve­zetőjével. - Az előbb még itt volt, de elugrott valahová. Amint visszajön, szólok neki - ígéri meg, s hogy az idő gyorsabban teljen, beavat üzleti vállal­kozásának rejtelmeibe. Elmondja, hogy korábban kidobóként dolgozott a közeli Kormorán Szállóban, 1992-ben viszont úgy látta: elérkezett az ő ideje. Házára, ingatlanára kölcsönt vett fel, és bérbe vette a Paradise-t, amely ak­kor még Piton néven üzemelt. - A vil­lanyszámla és a lakbér 43 ezer koro­nát tesz ki, az alkalmazottak fizetésével együtt havonta több mint százezer ko­rona d kiadásom. Nem engedhetem meg magamnak, hogy elmaradjanak a vendégek, hogy kivegyenek a zse­bemből kétszázezret. A kölcsön tör­lesztésre, az árukészlet pedig állandó feltöltésre szorul - világosít fel. Sárközi Ivántól megtudom azt is, hogy a forgalom fellendítésére a hét három napján: kedden, szerdán és csü­törtökön gyermekdiszkókat rendeznek 17-től 19 óráig. Ilyenkor 4,50-nel ol­csóbb az üdítőital, a kóla például 12,50 helyett 4 koronába kerül. Lelkesen meséli, hogy szeptemberig a szomszé­dos helyiségben éttermet nyit, ahol kü­lönböző halételek alkotják majd a kí­nálatot. Meggyőződése, hogy az ötlet gyümölcsözőnek bizonyul majd, hi­szen annak, aki este kiruccan a város­ba és egy kis eszem-iszomra van ked­ve, szegényes lehetőségei vannak. Sárközi Iván még beszélne tovább, de időközben megérkezett Milan Karafa, a Bushido iskola edzője és a hasonló nevű biztonsági szolgálat vezetője. El­vonulunk a főnök irodájába, ahol a ze­ne kevésbé akadályoz a beszélgetés­ben. Rövid, ismerkedő jellegű tapoga­tózás után rátérek a lényegre: - Miben rejlik a megbízatásuk? - Azzal bíztak meg minket, hogy te­gyünk rendet ebben a mulatóban. Elsősorban Dunaszerdahelyről járt ide egy csapat, amely problematiku­sán viselkedett. - Ez miben nyilvánult meg? - Tudomásom szerint sok botrány, sérüléssel végződő verekedés volt itt, magukkal vittek lányokat, tehát csupa olyan dolog, ami konfliktushelyzetek­ben előfordulhat. Az utolsó cseppet a pohárban az jelentette, hogy egy illető elvitte a tulajdonos autóját és egy na­képességekkel adja elő: ő a záróbeszé­dében arra készült, hogy meg­mérkőzzék az ügyésszel, szembe­szálljon a vád állításaival. Mégsem tesz így, mert a tárgyalás utolsó felvo­násában szóhoz jutó pszichológiai szakértők a védelem segítségére siet­tek. Meggyőződéssel jelentették ki ugyanis, hogy Frodl nem az a szemé­lyiség, aki képes lett volna akaratát rá­kényszeríteni Pestire. De ha ez igaz, akkor indíték sincs, egyszerűen nincs magyarázat dr. Pesti Gábor tettére. Az adószakértő ugyanis nem ismerte Fritz Köberl rendezőt, miért kockáz­tatta volna hát a gyilkosságot. Pesti Gábor mindvégig azt vallotta, hogy az őt becsapó Gurkov és Köberl esetle­ges kapcsolatáról, fondorlatos együttműködéséről csak a gyilkossá­got követően értesült Fraditól. Az el­lenkezőjét nem bizonyította be senki. Zessin ügyvéd, aki a tárgyalás utol­só pillanatáig megtartotta azt a hallga­tólagos egyezséget, hogy az ügyvédek anélkül próbálják meg védenceiket gyobb pénzösszeget. Ezt követően kap­tuk a felkérést, hogy oldjuk meg ezt a helyzetet. Miután az illető az autó visszaszolgáltatására vonatkozó ulti­mátumnak nem tett eleget, feljelentést tettek ellene a rendőrségen. - Hallottam, hogy azonosították ezt a személyt. - Csupán a keresztnevét és a csúf­nevét tudjuk, mivel megváltoztatta a vezetéknevét. - Az önök biztonsági szolgálata a , Paradise védelmét is ellátja. Meddig tart ez a megbízás, és hány emberrel végzik? —Azt hogy meddig és hány emberrel látjuk el ezt a feladatot, a tulajdonos határozza meg. Jelenleg négy embe­rünk dolgozik a bárban, két emberünk az előcsarnokban tartózkodik, további két alkalmazottunk pedig már fél éve az emeleten lévő Korona étteremben ügyel a rendre. Jól együttműködünk ugyanakkor a városi és az állami rendőrséggel. Kezdetben még adó­vevőket is biztosítottak számunkra az­zal, hogy ha problémák merülnének fel, hajlandók segítséget nyújtani. - Önök pár hét alatt komoly ered­ményt mutattak fel. Mi a sikerük titka? - Erre nehéz válaszolni. Talán az, hogy ez a magániskola a környéken je­lentős tiszteletre tett szert azáltal, hogy a helyi mulatságokon sikerült fenntar­tania a rendet. A Paradise-t látogatók többsége már régóta ismer bennünket. Ennek nyilván nagy szerepe lehetett abban, hogy nem kellett sokszor bea­vatkoznunk. A vendégek pedig tudato­sítják, nem azért vagyunk itt, hogy be­lekössünk valakibe, hanem azért, hogy ügyeljünk a biztonságukra. Előbb karatekiképzésben részesül­nek, majd jiu-jitsut tanulnak, ezt tonfa követi, s ha az első öt évet sikeresen el­végzik speciális képzést kapnak. Meg­kérdezem azt is, hogy mennyiért éri meg ezeknek a fiúknak a bőrüket vásár­ra vinni. Ennek elárulása viszont már szolgálati titoknak minősül, ahogy az is, hogy a csoportnak hány állandó tag­ja van. Veszem a lapot, nem kér­dezősködöm tovább. Egy óra felé jár, mikor elbúcsúzom a bár főnökétől, és kollégám közelben várakozó autója felé veszem az irányt. Ekkor ér a meglepetés. Valaki kétszer egymás után hangosan a nevemen szó­lít. Rossz a világítás, nem tudom ki­venni az illető arcvonásait. Ahogy kö­zelebb jön, felismerem R. Aí.-et, akiről legutóbbi riportomban írtam. Kezet nyújtok, ekkor ér a második meglepe­tés. R. M. magából kikelve közli ve­megvédeni, hogy a másik vádlottat terhelnék, most felrúgja. Szerinte a lelki szakértők széttörték a Frodl első vallomása köré font glóriát is, midőn azt állították, hogy Frodl szereti másra hárítani a felelősséget. - Hát ez történt a gyilkosság ügyé­ben is: a rendező fokozatosan átrakta a bűn terhét Pestire, aztán később Pjetkinre. Igazából Pesti Gábor a vád tanúja: ő az, aki a kis budapesti lakás­ban nem találkozott a titokzatos Bo­risz Pjetkinnel. Zessin szavainak láthatóan nagy a hatása. De az ügyvéd még folytatja. Ő, nem úgy, mint a vádlók, járt a Vi­segrádi utcai lakásban. Egyáltalán nem igaz, hogy éjjeli menedékhely lenne, ahogyan azt az ügyész állította. Magyar viszonyok között ez egy komfortos lakás. - Pestinek fogalma sincs arról, hogy hogyan is néz ki belülről egy film- és hangstúdió - kezd egy újabb gondolatmenetbe az ügyvéd. - Ne fe­ledjék el - a testes férfiú felemeli ujját lem, hogy nem hajlandó megfogni a mocskos kezemet, és egyébként is, hogy jövök én ahhoz, hogy autorizálás nélkül leközöljem azt, amit a riportban a szájába adtam. Állítólag azóta min­denki rajta röhög Dunaszerdahelyen. Szeretném elmagyarázni, hogy az álta­la elmondottakat nem idéztem, hanem parafrazáltam, márpedig ilyen esetek­ben nincs szükég utólagos jóváhagyás­ra, ráadásul tanúm is volt, aki meg tud­ja erősíteni, hogy a leírtak valóban el­hangzottak. Ám R. M. nem hagy szó­hoz jutni. Csakhamar kiderül, hogy nemcsak a szóban forgó riport miatt borult ki ennyire, hanem azért is, mivel egyeseknél afelől érdeklődtem, hogy R. M.-et valóban megválasztották-e a helyi maffia vezetőjének. Szerettem volna vele közölni, hogy újságíróként az ilyesfajta hír nem hagyhat hidegen, és mi sem természetesebb, minthogy megpróbáljam ellenőrizni, igaznak te­kinthető-e. R. M. azonban nem kíván­csi a magyarázatomra. Ehelyett nyom­dafestéket nem tűrő kifejezésekkel il­let, és közli velem: mindent tud a a ma­gánéletemről, és nem fél a nyilvános­ság előtt kiteregetni. Miután közli azt is, hogy én és a hozzám közelállók mit tehetnek neki, sarkon fordul és fakép­nél hagy. A Bushido főnöke, aki tanúja az incidensnek, bocsánatkérően rám mosolyog, majd R. M, után ered. Kol­légám döbbenten mered utánuk. - Ez teljesen kiborult - állapítja meg tömö­ren. - Úgy tűnik- fűzöm hozzá. Pozsony felé menet a történteken merengek. Az elhangzottak alapján két konzekvenciát vonok le: egyrészt, hogy az intelligens és az udvarias ma­gatartást semmilyen egyetemen nem lehet elsajátítani. Másrészt el kell is­mernem: tévedés áldozata lettem, ami­kor felültem az R. M.-mel kapcsolatos híresztelésnek. Ugyanis ha egy cso­port - legyen az akár a törvényt nem tisztelők csoportja - vezetőt választ magának, csupán olyan embert emel maga fölé, aki az elvárásoknak megfe­lelő képességekkel rendelkezik. Ese­tükben nem csupán erélyes fellépéssel, hanem átlagon felüli intelligenciával és lélekjelenléttel. Márpedig e két tu­lajdonság R. M.-nek nem sajátja. Hi­bámat belátom, s csak annyi szóljon mentségemre, hogy a lónak is négy lá­ba van, mégis megbotlik. Ami pedig R. M. magánéletemmel kapcsolatos utalásait illeti - amelyek még előttem sem ismertek -, fenyegetődzésére mást nem mondhatok, mint azt: hogy állok elébe. Tiszta a lelkiismeretem. HORVÁTH GABRIELLA (A sorozat következő részét lapunk holnapi számában közöljük) az esküdtek felé hogy Pesti dúsgaz­dag ember. Emberi ésszel elképzelhe­tetlen, hogy egy ilyen gazdag ember megöljön valakit a ködös fogalmú stúdióért. Pripfl felügyelő vallomása, amely szerint Pesti az agya a szörnyű gaztett­nek, kétségtelenül nagyon terhelő. De a nyomozó kizárólag Frodl vallomá­sára alapozta a meggyőződését. Nyil­ván a híresség közelségének a varázsa hatott rá. - Tanult kollégám, Kloyber ügyész látványosan érvelt, de kérem önöket, esküdteket, higgyék el nekem, az ügyész sem tekinthető az igazság an­gyalának. Mély meggyőződéssel val­lom, hogy Pesti Gábor ártatlan. Szót kap még Pesti másik védője, Gemot Nachtnebel, aki eb­ben az „utolsó órában" is fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy sem nem rokona Pestinek, sem nem sza­badkőműves, ahogyan azzal őt töb­ben megvádolták. Ismerőse igen, egymás mellett van az irodájuk. Sőt ő egy ízben képviselte is Pesti Gá­bort, aki saját szakértői tevékeny­ségének díját sokallva perelt egy céget. Vad pénzéhségről tehát ér­telmetlenség Pesti esetében beszél­ni. Nachtnebel ellenőrizte Pesti állítá­sait, mindegyiket tökéletesen igaznak találta. Járt a „bűnös" lakásban is, s beszélt a szomszédokkal. Szerinte a visszaemlékezésük - amit az ügyész tévesnek talált - egyértelműen meg­erősíti, hogy Pesti Gábor akkor járta körbe őket, itt-ott hosszasan elcseveg­ve, amikor Frodl szorgosan fűrészelte vetélytársát. (Folytatjuk) ÚJ SZ Ó- KALEIDOSZKÓ P 5 Az IfISZO irta \ 45 éve Az Egységes Földműves Szövetke­zetek alapszabályainak egyik legfon­tosabb megállapítása, hogy a birto­kukban lévő gépi berendezésnek kizá­rólag a kis- és középparasztságot kelľ' szolgálnia. E célok elérése érdekében a törvény rendelkező része meghatá­rozza, hogy az EFSz vezetésében a/ túlnyomó többséget a kis- és középpa­rasztságnak kell biztosítani, hogy a jövőben ne fordulhasson elő, hogy a szövetkezeteket a falusi zsíros pa­rasztság és kulákság saját kapitalista érdekeire használhassa fel. Hogy mennyire fontosak az Egységes Földműves Szövetkezeteket szabályozó rendeleteknek ily értelmű megállapí­tásai, legjobban igazolja az elmúlt na­pokban napvilágra került esemény, amely izgalomban tartja Gömörpa­nyita és a tornaaljai járás földműves lakosságát. Két évvel ezelőtt néhány kulák, feketéző gazda és szerencselo­vag saját céljainak érdekében létre­hozta a gömörpanyitai szövetkezeti alapon álló mezőgazdasági gépállo­mást. Hogy céljaikat leplezzék és az állami hatóságokat félrevezessék, „szövetkezetük" tagjai sorába a köz­ség több egyszerű és iskolázatlan kis­parasztját is bevonták és ezeknek köz­reműködésével megalakították a gö­mörpanyitai szövetkezeti gépállo­mást. 30 éve - Bratislava - különösen ami a la­kótelep-építést és a közlekedést illeti, kinőtt már a gyermekcipőből. Szlová­kia fővárosa terjeszkedni akar. Ezért már készek is a két új Duna-híd tervei, az új terjeszkedés irányvonalai - a szakemberek elképzelésében már kia­lakult az új városkép. A központ a Manderla környékétől kitolódik az új lakótelepekre. Ez a közlekedés fejlesz­tésére is jelentős feladatokat ró. A há­rom Duna-híd irányába összpontosul majd az egész forgalom. A távolabbi jövőben - természetesen csak néhány évtized múlva - lehet, hogy több eme­letes úthálózat létesítéséről is gondos­kodnunk kell. Az új lakótelepeknél ­például a štrkovecinél - már épülnek a korszerű útkereszteződések. 20 éve Elismert tény, hogy az utóbbi évek­ben a pártoktatás színvonala je­lentősen megjavult. Legutóbb a CSKP KB Titkársága állapította meg A párt feladatai az 1974-1975. évi pártoktatás biztosításában című hatá­rozatában, hogy „amióta új vezetőség került a párt élére, a pártoktatás orien­tációja hozzájárul a párt eszmei szín­vonalának emeléséhez". A tömör és lényeget kifejező megállapításhoz bátran hozzátehetjük még azt is, hogy a pártoktatás eloszlatja a téves nézete­ket, szilárdítja a marxista-leninista vi­lágnézetet. Mivel a pártművelődés e formája ma már mind erősebben és szervesebben kapcsolódik a politikai munkához, az oktatás elősegíti a párt­határozatokból eredő feladatok telje­sítését is. A hallgatók az előadások és a viták révén jobban megismerik a gazdasági, a társadalmi, az ideológiai és a kulturális tevékenység, valamint a pártmunka összefüggéseit. 5 éve Az SZLKP Dunaszerdahelyi Járási Bizottságához a Charta '77 Néhány mondat című felhívásával kapcsolat­ban munkakollektíváktól, pártalap­szervezetektől, a tömegszervezetektől érkező visszhangok egyöntetűen jel­zik, hogy a járás józan gondolkodású polgárai elítélik a szocialistaellenes felhívást, mely lekicsinyli az 1948 óta eltelt időszak eredményeit. A légi (Lehnice) Agrokombinát dolgozói azon a véleményen vannak: a felhívás a kapitalista társadalmi rend restaurá­lására irányul. Nem értenek egyet az­zal a megállapításával, hogy a szocia­lizmus nem tudja biztosítani az élet­színvonal emelkedését. Épp a CSKP programja, a társadalomnak a szocia­lizmus bázisán való komplex átalakí­tása biztosítja előbbrehaladásunkat. Ezért elutasítják az ilyen megnyilat­kozásokat. Tudatában vannak, hogy szocialista hazánk felvirágzását csak a becsületes munkával lehet biztosítani, nem pedig kalandorpolitikával, spe­kulációval.

Next

/
Oldalképek
Tartalom