Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-12 / 160. szám, kedd

SZÜLŐFÖLD WSZÓ* 1994. JÚLIUS 12. Fapírüzlet a zeneiskolában? Zárókoncerttel fejeződött be az iskolaév-a feledi zeneiskolában. A vonzáskörzetébe tartozó huszonegy településről érkező szülők és nagyszülők zsúfolásig megtöltötték az épület erre a célra átalakított helyiségét. Valójában csak ilyenkor látható, hogy a családi házhoz hasonlító épületben bizony sok gyerek tanul Az elmúlt tanévben 18 előkészítős ismerkedett a zene alapjaival és 83 gyerek gyakorolt valamilyen hangszeren. A zeneiskolát a szülők kérésére 1965-ben hozták létre Feled akkori vezetői. Megfelelő épület híján átmenetileg a művelődési házban kapott helyet. A jelenlegi épületet 1989-ben kapták meg. Természetesen nem ilyen állapotban. Egy vállalkozó irányításával - a szülők bevonásával - felújították, s azóta nyugodt körülmények között készülhetnek a gyerekek. -Ez a hely nagyon megfelel nekünk -.mondja Haasz Erzsébet. - Szerény körülmények között dolgozunk, de legalább a miénk az. egész épület, miénk az udvar. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy a gyerekek többsége autóbusszal érkezik és az órák előtt, az órák után várakozniuk kell. A zeneiskola területén biztonságban vannak. Ez a biztonság került veszélybe a napokban. Az egyik helybéli vállalkozó felfigyelt a zeneiskola kihasználatlan helyiségére, s mivel éppen papírüzletet kíván nyitni, szeretné bérbe venni.Valóban felkeresett a vállalkozó - tájékoztat a zeneiskola igazgatónője -, de én elutasítottam. Az épület a rimaszombati járási tanügyi hivatal tulajdona, tudtuk meg Feledy Zoltán mérnöktől, Feled polgármesterétől. Azonban, ha a vállalkozás miatt hátrányos helyzetbe kerülne a zeneiskola, az önkormányzatnak jogában áll a vállalkozótól megtagadni az engedély kiadását. Mint azt a polgármester elmondta, mérlegelni fogják a helyzetet, és amennyiben a tanügyi hivatal bérbe adná a zeneiskola egy helyiségét, a községi hivatal nem járul hozzá a vállalkozáshoz. - Az a helyiség jelenleg raktárként szolgál - folytatja Haasz Erzsébet de csak addig lesz raktár, amíg a tanügyi hivatalnak nem lesz elegendő pénze arra, hogy osztályt rendezzünk be. Nem lenne szükség nagy beruházásra, mert úgy gondoltuk, fuvola osztályt nyitunk: ez olcsó hangszer, könnyen megtanulható, és igény is lenne rá. De amennyiben most beköltözik oda valaki, az később inkább terjeszkedni szereme, mint onnét kiköltözni. Az ügy még nem zárult le, az azonban biztató, hogy a tanügyi hivatal a döntést Haasz Erzsébet igazgatónőre bízta. Az ő engedélye nélkül a zeneiskolában nem nyit(hat)nak papírüzletet. (farkas) Kiskovácsvágás Léteznek. Es ez is valami A múlt század 50-es éveiben még Kovácsvágás vagy Kovácsi volt a neve az akkor Abaúj-Torna megyéhez tarozó, Csermosnya-völgyi falunak. Ma már Ki skovácsvágásként ismert ez a Dernőtől északkeletre fekvő település, és a kis jelző nem egészen indokolatlan. Míg a XIX. század közepén 352 katolikus és 638 református lakta a községet, a lélekszám mára alaposan megcsappant: mindössze 130 körüli. A helyiek és a környékbeliek által inkább csak Kovácsiként emlegetett, a Gömör-tornai-karszt és a Szlovák-érchegység határán futó szűk völgyben elnyúló falucska kevés, sivár szántófölddel, inkább csak meredek, sziklás legelőkkel rendelkezik. Nem elsősorban ez az oka azonban annak, hogy Kiskovácsvágás mára ennyire elsorvadt, lakossága elöregedett és helyzete meglehetősen kilátástalannak mondható. * A régi falusi közösségek sorvasztásának jól ismert forgatókönyve Kovácsi esetében néhány egyedi színnel módosult. Ez a falu ugyanis soha nem volt tipikus, mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozó település, bár a szövetkezet megalakulásáig határának jó részét szántották és állatokat is tartottak itt. A Kovácsvágás és a Kovácsi név azonban másra is utal: a kovácsművességre és a vasbányászatra. Mivel a község határában és a szomszédos Dernőn egészen századunk második feléig, a 60-as évekig vasbánya működött, Dernőn pedig vaskohó, melyet annak idején az Andrássyak építettek, és tették általa a vidéket a korabeli Magyarország egyik vasipari központjává. A kohók ellátásához fa és faszén kellett, így a Csermosnya-völgyi falvak lakossága - köztük Kiskovácsvágásé - nagy mértékben űzte a szénégetés mesterségét. A bőséges erdők ezt lehetővé is tették. A kohómű azonban megszűnt, a 60-as években a bánya is bezárt, és a 70-es évek elején megkezdődött Kovácsi sorvadása. Immár a klasszikus recept szerint. Az 50-es években alakított szövetkezetét (egy, a buszmegállóhoz közeli ház falán még ma is ott az írás: „Lépj be a szövetkezetbe!") összevonták a szomszédos négy községgel, majd később az egészet a Rozsnyói Állami Gazdasághoz csatolták, amely fokozattan elhanyagolta a falut. Ma már szinte semmilyen gazdálkodás nem folyik itt. A 70-es évek elején megszűnt áz iskola, nem sokkal utána az óvoda is. Az egy-két gyermeket, ha magyar óvodába akarták járatni, a másik faluba, Barkára íratták, mért a szomszédos Dernőn csak szlovák óvoda működik. Ebben az évben a barkai óvoda is megszűnt. Nemrégiben a közös plébánosuk is meghalt, így a falu tulajdonképpen lelkész nélkül maradt. * * * Az elmondottakat Szirotnyák Teréziától, a falu polgármesterétől tudtam meg, aki a legutóbbi önkormányzati választások során került a község élére. Akkor, amikor 1990ben Kovácsi újra önálló település lett. - Addig Lucskához tartoztunk mondta a polgármesternő. - A csaknem húszéves közös irányítás alatt azonban nálunk szinte semmit sem építettek, a falu inkább visszafejlődött. Egyedül a villanyhálózat egy részét modernizálták, de azt sem fejezték be, s pénz hiányában a másik, nagyon rossz műszaki állapotban lévő fele tombbra is felújításra vár. A falunak nincs vízvezetéke, önerőből nem tudjuk fölépíteni, az állam meg nem ad rá. Ugyanakkor jó pár évvel ezelőtt az alvégen magánerőből néhány lakos közös vízvezetéket épített, a felvégen is van egy kiadós forrás, amely több családnak ad vizet. A higiénikusok azonban nemrégiben kivizsgálták e két forrás vizét és ihatatlanná nyilvánították. Holott ezek tiszta erdei források, évszázadok óta használják őket és a környéken sincs semmi, ami szennyezhetné vizüket. A tiltó táblát viszont ki kellett helyeznünk. Szirotnyák Terézia azonban hozzáteszi: minden nehézség ellenére az önállósulás nem volt hiábavaló. Hiszen a vezetők így magukénak érzik a települést, s ha csodákat a pénztelenség miatt nem is műveltek, azért amit tudtak, megtettek. Felújították a régi művelődési házat, rendbeszedték a temetőt, a községi utak egy részét. Nemrégiben pedig új harangot hozattak a templomba. Bár fejlődni nem tudnak, léteznek, és Kovácsiban ma - sajnos - ez is valami. * * * A falu gyönyörű. Egyszer talán ezt az adottságát is kihasználhatja majd, és lakosságát a turizmus tartja el. Ez azonban még messze van. Az viszont mai valóság, hogy mintegy 90 házából 25-öt hétvégi háznak vásároltak meg: rozsnyóiak, kassaiak zömmel városi értelmiségiek, akik már nem igazi tagjai az itteni közösségnek. Az is mai valóság, hogy a lakosság nagy része idős ember, hogy 1990 óta mindössze három házasságot kötöttek itt és hogy összesen három gyermek született. Biztató viszont, hogy ez a három fiatal család már itt telepedett le. KLINKO RÓBERT Lesz-e CT Komáromban? Önkormányzati összefogással A modern orvostudomány elképzelhetetlen számítógépes rétegvizsgáló, azaz computer tomográf (CT) nélkül. Aligha akad olyan felelősségteljesen gondolkodó orvos, aki a fenti állítást megkérdőjelezné. Ennek ellenére Szlovákia több járási kórházában még ma sincs ez a pontos orvosi diagnosztizáláshoz szinte elengedhetetlen műszer. így van ez például Komáromban, ahonnét a páciensek az érsekújvári kórházba járnak CT-vizsgálatra. A betegek számára kellemetlen és fárasztó utazgatástól eltekintve a legnagyobb gondot a hosszú, általában kéthónapos várakozási idő okozza. Márpedig a kivizsgálásra a megbetegedés minél korábbi stádiumában van szükség, hiszen a beavatkozás gyorsaságán nagyon sok minden múlik. Éppen ezért döntött Komárom város önkormányzata egy célirányos társulás, a MEDICOOP megalakítása mellett, mely feladatául a járás egészségügyi gondjainak enyhítését tűzte ki. A társulás tagjává vált minden olyan, a Komáromi járásban működő önkormányzat, amely hathatósan támogatja a MEDICOOP programját. Mivel egészségügyi téren a járás legégetőbb problémája éppen a már említett számítógépes rétegvizsgáló hiánya, a MEDICOOP irányítói (a járás nagyobb településeinek polgármesterei és egészségügyi szakemberek) mostanság az anyagi háttér előteremtésén munkálkodnak. - Miért van szükség Komáromban a CT-re? - kérdeztem Baštmák Ferenctől, a komáromi kórház sebészeti osztályának főorvosától, a MEDICOOP szaktanácsadójától. - Sajnos a Komáromi járás országos viszonylatban az első helyen áll a daganatos megbetegedések számában. A sebészek számára óriási segítséget jelent, amikor a daganatot már kialakulásának korai stádiumában észreveszik, elhelyezkedéséről és kiterjedéséről pontos képet kapnak S éppen ez. az, ami csak a CT segítségével lehetséges. Véleményem szerint nagyon sok olyan beteg részesül pszichiátriai kezelésben, akik központi idegrendszerében organikus elváltozás, azaz daganat van. Tehát a betegség oka csak sebészeti beavatkozással szüntethető meg, ahhoz azonban alapos kivizsgálásra van szükség. A CT számtalan felhasználási lehetőségei közül hadd említsem meg még a baleseti sebészetet. Például a koponyasérülések okozta tünetek pontosan nem adnak képet a koponyacsont alatt lejátszódó folyamatokról. Azelőtt úgynevezett diagnosztikai fúrásokkal vizsgáltuk a koponyaűrben végbemenő változásokat - ezt ma már a CT fájdalommentesen végzi. - Főleg súlyosabb baleseteknél nagyonfontos a beteg állapotának folyamatos ellenőrzése - veszi át a szót Viola Pál, a komáromi kórház ideggyógyászati osztályának főorvosa, majd így folytatja: - Erre azonban jelenleg nincs lehetőségünk, hiszen betegeink általában két hónapot várnak az érsekújvári CT-vizsgálatra. Addig, amíg ilyen állapotok uralkodnak az egészségügyben, csak elméletileg beszélhetünk a betegség korai felismerésének fontosságáról. - Tudomásom szerint az érsekújvári kórház állami támogatással jutott a CThez. Komárom miért nem kaphatja meg hasonló módon a mintegy 20 millió koronás berendezést? Baštrnák Ferenc: - Hosszasan próbálkoztunk mi is az állami támogatás megszerzésével, azonban az egymást váltó egészségügyi miniszterek éppen a meglévő érsekújvári CT-re hivatkozva elutasították a támogatást. Sajnos a még mindig működésképtelen Nemzeti Biztosítótól sem számíthatunk hathatós támogatásra, ezért döntöttünk úgy, hogy a Komáromi járás városai és falvai segítségét kérjük. Annak ellenére, hogy a járás települései nagyon rossz anyagi helyzetben vannak, az önkormányzatok döntő többsége, felismerve a CT szükségességét, hathatós anyagi támogatást ígért. Megértették, hogy a CT nem az orvosok meggazdagodását, hanem a rászorulók hatékony kivizsgálását fogja segíteni. Ezért hadd fejezzük ki köszönetünket a járás minden önkormányzati tagjának, akik támogattak bennünket, valamint azoknak, akik további adományokkal segítik a CT mielőbbi üzembe helyezését. A CT megvásárlásának támogatására nyitott bakszámlaszám: VÜB Komárno- 12312934142/0200. KOSÁR DEZSŐ Kánikulai kalauz Tobogán Dunaszerdahelyen A dunaszerdahelyi termálfürdő tíz medencéjével, köztük egy fedettel és egy részben fedettel, az utóbbi években komoly intézménnyé nőtte ki magát. A kútból felszínre hozott 55 fokos vizet a legkevésbé a fedett rotundában, illetve a kinti ülőmedencében hűtik - 35 fokra, a leghidegebb, 20-22 fokos víz az ötvenméteres úszómedencében várja a látogatókat. Az idei szezonra a rekreációs medence változott meg leginkább, régi csempeboritását műanyaggal cserélték fel. Ehhez kapcsolódik a dunaszerdahelyi fürdő legnagyobb újdonsága is,, a tqbogán, vagyis az óriáscsúszda. A 11 méter magas és 110 méter hosszú szerkezet a Csallóköz első ilyen létesítménye. Radásul hazai cég terméke, a bősi KKC kft. készítette. A fürdő egyelőre városi vállalat, de már szervezik a részvénytársasággá alakítását. Matlák Csaba igazgató szerint ennek célja, hogy egy későbbi tőkeemeléssel biztosítani tudják a továbbfejlődéshez szükséges pénzt. A fürdő forgalma már évek óta nem éri el a kívánatos mértéket, 1992-ben a júliusi emlékezetes kihagyás, tavaly pedig a csehországi és a német turisták . elmaradása nyomta rá bélyegét. Idén viszont a szezonkezdet reménykeltő volt, így talán sikerül elérni legalább a nullszaldós működtetést. Ezt azonban nem várt kiadások is nehezítik, legújabban például a vízművek emelte meg a szennyezett víz tisztításának díját, így ez a korábbi évi másfél millió korona helyett kétmillió koronába fog kerülni. A megoldást egy vízforgató berendezés jelentené, olyan, amelyet egy magyar-amerikai cég Tatabányán üzemeltet. Ennek segítségével öt évig ugyanaz a víz forog a medencében és a termálkútból csak a hőveszteség pótlására kell vizet adagolni hozzá. Ráadásul Tatabányán bebizonyosodott, hogy az ivóvízzel megtöltött medence vizének minősége három hónap múltán még javult is! A berendezés az úszómedence és a két fedett medence számára 20 millió forintba kerülne, de egyelőre nem tudnak rá pénzt előteremteni. A dunaszerdahelyi termálfürdő idei újdonságai közé tartoznak még a felújított teniszpálya és minigolf, a bejáratnál pedig éppen a napokban fejezik be a tetszetős üzletsort, amely a Makona Slovakia tervei alapján készült, és a korábban szerteszét elhelyezkedő bódékat fogja felváltani. A szolgáltatások színvonalát emeli a magánvállalkozó által működtetett fítness-központ, szoláriummal, vízmasszázzsal, szaunával és sportüzlettel. Hiányzik viszont a szálláslehetőség. Összesen négy szoba áll a vendégek rendelkezésére, mert tőke hiányában a tervezett kempinget sem tudták kialakítani. Ezt részben helyettesítik viszont a környékbeli házak kertjeiben már hagyományosan üzemeltetett maszek kempingek. Nyárasd - medencejavítás és szállodaépítés A nyárasdi termálfürdő gyermekmedencéje idén új műanyag borítást kapott, az úszómedence már korábban, viszont az üzembe helyezés előtt apró javításokra szorul. Csémi Lajostól, a községi hivatal részlegvezetőjétől azt is megtudtuk, hogy folyamatban van a víz kötelező kivizsgálása, így az üzemelést csak az eredmény megérkezése után kezdhetik meg - várhatóan még a hónap első felében. A környékbeli fürdőzőkön kívül várhatóan sok lesz a turista is, számukra napokon belül megnyílik az autókemping. Üjdonság lesz a szálloda átadása, amelyet az eredetileg úttörőtábornak szánt épületből alakít át egy pozsonyi vállalkozó, és az ott dolgozó munkások szerint július elsejére készül el. (tuba) A dunaszerdahelyi fürdő újdonsága: a tobogán (A szerző felvétele)