Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-06 / 155. szám, szerda

1994. JÚnIUS 6. ÚJ SZÓKALEIDOSZKÓP 5 Tanév vége a gadóci középiskolában Közösségi erények A mezőgazdasági szövetkezetek működésképtelensége gyakorlatilag azoknak a szakiskoláknak a szükségességét is megkérdőjelezi, amelyek épp a, szövetkezeteket látják el szakemberekkel. A megváltozott tulajdonviszonyok tehát a mezőgazdasági iskolák tantervének, illetve szakosodásának a mielőbbi módosítását igénylik. Ennek értelmében a közel százéves Gadóci Mezőgazdasági Középiskola első és második osztályában különböző szakosodással ma már agrárvállalkozók képzése folyik. A választható nyolc irányzat közül a legnépszerűbb - azt hiszem, hogy érthető módon - a mezőgazdasági menedzser szak. Míg a régi tanterv a nagyüzemi termelés elsajátítására irányult, addig az újabb nagyobb hangsúlyt helyez a feldolgozásra és az értékesítésre is. A Komáromtól alig egy kilométerre található gadóci iskolához több száz hektáros iskolabirtók és egy agrolaboratórium is tartozik, amelyek a diákok gyakorlati ismereteinek a bővítését szolgálják. Az agrolaboratórium Szlovákia egyetlen középiskolája mellett működő intézet, amely lehetővé teszi a növények pontos diagnosztizálását s az eredmények számítógépes feldolgozását. - Vajon mennyire biztosított az iskolából kikerülő diákok elhelyezkedése, milyenek a mai lehetőségek? - kérdeztem Gubán Lajos igazgatótól. - Az iskola 117 végzős növendéke közül húszan készülnek főiskolára. Ma már a Járási Termelési Igazgatóság nem biztosítja a diákok elhelyezkedését, ők sem kötelesek jelenteni első munkahelyüket, ezért arra vonatkozólag, hogy vajon hányan is találnak munkát azonnal, sajnos megbízható adataink nincsenek. - Ellenben a hagyományosan megtartott osztálytalálkozókon azért kiderült, hogy az iskolából kikerült diákok jól megállják a helyüket a mindennapi életben - mondja id. Klokner Lóránd igazgatóhelyettes. - Nemrégiben két osztálytalálkozón is voltam - egy húsz- és egy huszonöt évesen -, s az ott megjelentek közül mindössze egy ember nem volt munkaviszonyban. Persze, a fiatalabbaknál azért más a helyzet... - A mezőgazdasági szakemberképzés bizonyára jóval több anyagi ráfordítást igényel, mint a gimnáziumi elméleti oktatás. Érzékelhető ez a különbség a kapott támogatás mértékében? Gubán Lajos: - Iskolánkban jelenleg 14 osztályban folyik az oktatás - mindez sajnos hat-hét helyszínen. Az ily módon keletkező gondokat az a hozzépítés oldaná meg, amely anyagiak híján félbemaradt. Úgy tűnik, hogy a Komáromi Járási Tanügyi Hivatal iskolánkat nem tartja oly fontosnak, hogy problémáinkat orvosolja. Pedig az iskola iránt nagy az érdeklődés - bizonyítja ezt az osztályok megduzzadása. 1998-ban ünnepeljük az alma mater megalapításának századik évfordulóját. Az ünnepséget szeretnénk nemzetközi rangra emelni, de tartok attól, hogy az iskola udvarán hivalkodó torzó - a befejezetlen építkezés - nem kelt majd jó benyomásokat vendégeinkben. - Úgy tudom, hogy a gadóci iskola nem kis szerepet vállalt a Komáromi Városi Egyetem létrehozásában. Mi a helyzet e téren manapság? Gubán Lajos: - Jó a kapcsolatunk a Kecskeméti Kertészeti Egyetemmel, és ennek köszönhető, hogy Komáromban ma felsőfokú mezőgazdasági szakemberképzés folyik. Az oktatásba iskolánk tanárai is aktívan bekapcsolódnak. Gadócon nemcsak a tanárok aktívak, hanem a diákok is (legalábbis egy-egy osztály). Erről árulkodik a sulirádió, a Farmer című iskolaújság, Illusztrációs felvétel és nem utolsósorban a kisállattenyésztő szakkör kiváló eredményei. Vannak esetek, amikor a szorgalom szerencsével is párosul. Így jártak az I. B-sek, amikor bekapcsolódtak a KWIK cukorkapapírgyűjtő-versenybe és az egész osztály egy ötnapos tengerparti üdülést nyert az Isztriai-félszigeten. Néhány nappal az utazás előtt kerestem fel az örömmámorban úszó osztályt. Érkezésemkor - az évvégi osztályozó konferencia után - az I. B-sek éppen az iskola parkjának szépítésével voltak elfoglalva. Egyesek a szerszámot, mások inkább a szájukat jártatták. Amikor a munkavégzés öröme felől érdeklődtem, nem voltak olyan egységesek, mint a kirándulást illetően, de ez talán érthető is. Ki is gondolna munkára akkor, amikor néhány nap múlva a tengerparton fogja süttetni a hasát? - Hogy tetszik a suli? - tettem fel a szokványkérdést az egyik diáklánynak. Kádek Éva: - Valójában Nagymegyeren, az ottani kereskedelmi szakközépiskolában szerettem volna továbbtanulni, de szüleim inkább a gadóci iskolát ajánlották. Egyelőre nem bántam meg, hogy engedtem nekik. A menedzser szak nagyon tetszik, az osztályközösség pedig egyszerűen fantasztikus. Banda Pétert, az osztály egyetlen kollégistáját arról kérdeztem, hogy szentgyörgyi lakosként miért nem a szülői házhoz jóval közelebb található ipolysági mezőgazdasági iskolát választotta. Péter elárulta, hogy ő is szülei javaslatára döntött a gadóci iskola mellett. A kollégiumi életet elviselhetőnek tartja; állítása szerint a nevelők sem olyan harapósak, hétvégeken pedig a hazai kosztból annyit fogyaszthat, amennyi csak belé fér. - Minek köszönhető az, hogy ennyire jó a hangulat az I. B-ben ? - kérdeztem iff. Klokner Lóránd osztályfőnöktől. - A félévi bizonyítvány kiosztása után egy osztályfőnöki órán arra kértem a diákokat, névtelenül írják meg, hogyan kerültek az iskolába, mi nyerte el tetszésüket, és mi nem. Nagyon sokan kifogásolták azt, hogy idősebb diáktársaik elmarasztalják az iskolát, annak ellenére, hogy ők elégedettek. Tehát nem értik a korosabb diákok negatív magatartását. Az, hogy egy ennyire közösségi szellemű osztály verődött össze, teljesen a véletlen műve - a szakosodáson túl semmilyen válogatás sem volt. - Amikor a diákokat az osztályfőnök személyéről kérdeztem, jobbnál jobb véleményeket hallottam. Szerintem az osztályközösséget az osztályfőnök is formálja - jő vagy rossz irányba. - Kétségtelen, hogy a jó közösség kialakítása csapatmunka eredménye. Amikor látom a diákok összetartását, akkor én is mindent megteszek azért, hogy jól érezzék magukat. Egymást formáljuk - remélhetőleg jó irányba. KOSÁR DEZSŐ Kétségtelen, hogy az Alligátor típusú elektromos fűrész nem igazán alkalmas az emberi test darabolására, ezt tudják meg a terem elborzadt nézői, sokkal célravezetőbb a végtelenített körfűrész. A fűrészelési nyomokból egyébiránt valószínűsíthető, hogy két fűrészt használtak, az Alligátor mellett egy rókafűrészt is, ám a rendőrség azt sem találta meg. A Szakértők konstatálták, hogy a darabolást nem élő emberen hajtották végre, a fűrészfogak nyomán keletkezett sérüléseknél ugyanis nem találtak vérzési nyomokat. A magyar és az osztrák szakértők egybehangzóan lövésnek tulajdonítják a halált, a gyilkos golyókat feltehetően egy 9 milliméteres kaliberű pisztolyból lőtték ki. De állításukat nem tudták egyértelművé tenni, csak feltételezik, mert sem a pisztolyt, sem a tárból kilőtt golyókat nem találták meg. A nem teljesen hiánytalan koponyán is csak egy lövés nyomát tudták azonosítani, ráadásul azt sem maradéktalanul. A magyar szakemberek állítólag nem tudták eldönteni, hogy sebesüléstől vagy pedig lövéstől származik-e a fej sérülése. Bauer professzornak az a feltevése, hogy a tarkóra foghatták a pisztoly csövét, s az egészen közelről leadott lövés nyomán valahol a homlok tövén jöhetett ki a golyó. - De hát hol van a golyó? - firtatta az idősebbik férfi esküdt. - Nézetem szerint a szétdarabolt ágyban - válaszolta Georg Bauer. - Akkor viszont az a probléma adódik, hogy vajon milyen pozícióban feküdt az elaltatott rendező ezt megint az előbbi esküdt veti fel, s alig hangzanak el szavai, a másodrendű vádlott elegáns öltönyében eldobja magát a padlón, s bemutatja Köberl alvási pózát. Eszerint a rendező az oldalán feküdt, tán még a karja is a feje alatt volt. A bemutató hitelesnek látszik, s ha az, akkor megcáfolja Frodl sok-sok verziójának egyikét, amely szerint ő már a túladagolt altatóval megölt férfiba lőtt. A fegyver méretét a szakértők kizárásos alapon becslik meg. Ha kalibere a feltételezettnél kisebb lett volna, akkor a golyó a fejben maradt volna, ha viszont nagyobb, akkor szétszaggatta volna a koponyát. Bauer doktor előadásában a feldarabolás után körülbelül 12 órával találhattak rá a guberálók a testrészekre. Állítólag kenyérdarabok után kotorászott az a férfi, aki végül is emberi ujjakra lelt. Azt a níűanyag zsákot, amelyikben Frodl tréningruhája, Köberl ruhája, illetve dr. Pesti kórházi köpenye lapult, két nappal később találták meg, mint a testet, rendőri felhívás nyomán. Aki a szürke Puma melegítőt visszaadta, bevallotta, hogy véresen találta meg, de kimosta a ruhából a vérfoltokat. A szemétben matatókról sokat írtak a lapok. Viszont Ágnes asszony kései utódjáról, akinek fontosabb,, hogy a ruha jó állapotú, hogy a kelme márkás, mint hogy tán bűn tapad a vérhez, arról hallgattak. A testdarabokat a magyar szakértők összeillesztették és össze is varrták. A tetem fellelését követően körülbelül két és fél hónap telt el, mire Köberl összeroncsolt földi maradványai osztrák szakértői kezekbe kerültek. - Elképzelhetik, milyen állapotban -jegyzi meg az összesen négy órán át beszélő szakértő ugyanis a testrészeket a két vizsgálat között formaiinban tartották. A hallgatóság azt is megtudhatja, mennyire bürokratikus dolog egy tetem orvosigazságügyi lajstromba vétele, különösen, amikor a testrészeket egyenként kell békönyvelni. A magyar vizsgálatok nem bukkantak altatóra Köberl testében, jóllehet alapos elemzésnek vetették alá, s a vér alkoholtartalmát sem sikerült tökéletes biztonsággal kimutatni. Az osztrák szakértők viszont, ezt Bauer nem titkolt büszkeséggel említette, minimális Rohypnol-mennyiségre bukkantak a csontvelőben. A különbségnek egész egyszerűén az volt az oka, fejtegette a patológus, hogy az osztrákok, Frodl vallomásának ismeretében, tudták, hogy mit keressenek. A Rohypnolt mint gyilkos mérget a lainzi kórház nővéreinek tömeggyilkossága óta ismeri az osztrák igazságszolgáltatás. Vajon feloldható-e a rohypnolos tabletta „nyomtalanul" az italban? Köberl milyen alvó volt, ő vajon nem szedett altatót? Ezek a kérdések, legalábbis a tárgyaláson, nem merültek fel. (Folytatjuk) Szennyvíztisztítás - enzimekkel A víztisztítás nemcsak hazánkban, hanem az egész világon óriási problémát jelent korunk emberének. Hiába a korszerű víztisztítók, az ökológiai szempontokat figyelembe véve még hagynak kívánnivalót maguk után. Éppen ezért történtek kísérletek - és nemcsak kísérletek - a szennyvizek enzimes tisztítására. De tulajdonképpen a kettő párosításából születne csak meg a kívánt eredmény. A fenti fejtegetést egy szakembertől, nevezetesen Szőke Istvántól, a rozsnyói Bikomerz Kft. ügyvezető igazgatójától hallottam. E szľovák-magyar vegyes társulást 1992 szeptemberében jegyezték be. Olyan céllal alakult, hogy megteremtse az ökológiai víztisztítás alapjait. A kezdetek, persze, ennél távolabbra nyúlnak vissza, a rozsnyói Agrokontakt és a budapesti cég annak idején gilisztatenyésztésbe fogott. Ugyanolyan alapon kezdték, mint a többi gazdaság, amely azóta „befürdött" a vállalkozással. A rozsnyóiaknak azonban sikerült, sőt úgy tűnik, vállalkozásuk hosszú távon is jövedelmező marad. Továbbra is hatalmas területeken tenyésztenek gilisztát, rövid működésük alatt tizenhét partnerüzemmel kötöttek öt évre szóló együttműködési szerződést, kibéreltek két kihasználatlan repülőteret az országban, mert az elképzeléseik megvalósításához rengeteg gilisztára lesz szükségük. Hogy miért, arról Szőke István beszélt nekünk. - A biohumusz-termelés nem hozott gazdasági hasznot, s mivel tudtuk, hogy a giliszta szapora gyűrűsféreg, testében pedig különféle biokémiai folyamatokat gyorsító fehérje, tehát enzim található, ez adta az ötletet a giliszták testének feldolgozására. A feldolgozáson most nemcsak a szárítást értem, bár az igaz, hogy rengeteg fehérjét tartalmaz. Ám az általunk használt enzimekkel a sertéshizlalásnál is jelentős megtakarításokat lehet elérni, kb. 15-20 százalékkal kevesebb tápra van szükség. A csirkéknél 42 napra rövidül le a tenyésztési idő, s ez alatt 2-2,10 kg takarmányt fogyaszt el egy csirke. Már az elmondottak miatt is hasznos lehet a gilisztatenyésztés, mi azonban egyéb kísérleteket is végeztünk. Igyekezetünk sikerrel járt, mert a proteolytikus, az amyolytikus és a lipolytikus - baktériummentes, ökológiailag tiszta - enzimek kivonásával olyan folyékony anyagokat kaptunk, amelyek kiválóan alkalmasak az ipari és háztáji szennyvizek tisztítására. (És természetesen tápösszetevőként is megfelelőek.) Az enzimek felgyorsítják a vízben található szennyeződések biológiai bomlását, és a szennyeződés mértékétől függően 8-16-24 óra leforgása alatt a szennyvíz paramétereit olyan érték alá csökkenti, amely hatóságilag már nem bírságolható. Á nagy beruházást nem igénylő víztisztítás akkor teljes, ha az üzem vízfelfogóval vagy ülepítővel rendelkezik. Az ügyvezető igazgató a továbbiakban elmondta, hogy Szlovákiában az enzimekkel történő víztisztítás még gyerekcipőben jár, ám remélhetőleg hamarosan nélkülözhetetlenné válik az olyan ipari üzemekben, amelyekben a gyártási folyamatban sok vizet használnak. Az enzim értéke mindössze töredéke annak az értéknek, amelyet olykor büntetésként fizetnek az üzemek (egy liter enzim, amely 10 ezer liter szennyvízhez elegendő, 340 koronába kerül). A Biokomerz Kft. tárgyalásokat kezdett a napokban a Henkel jéggel, mivel a társaság által kínált folyadék, tehát az enzimek, a mosószerekben fokozott tisztítóhatást fejtenének ki. Az ügyvezető igazgató végezetül elmondta, nincs tudomása arról, hogy bárhol a világon ezeket az enzimeket használnák szennyvíztisztításra. FARKAS OTTÓ