Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-27 / 173. szám, szerda

MOZAIK •kŕszö

1 1994. JÚLIUS 27. TEGNAP OLVASTUK J Bizonyítvány és kötelezettség • Azzal a pénteki döntéssel, hogy a Nemzetközi Valutaalap készenléti (stand by) hitelt nyújt Szlovákiának, az ország elérte a Moravčík-kormány programnyilatkozatában is rögzített célt, hogy megkapja a világ legnagyobb pénzintézményétől ezt a fajta hitelt. a makroökonómiai egyensúly megtartására. A cél megvalósult, és ez a jelentős tény nyilván a választások előtti szócsaták tárgya lesz. Ezért nem árt figyelmeztetni arra, hogy a volt Csehszlovákia kétszer is eredményesen folyamodott készenléti hitelért, és szétesése után mind a két utódállama is. Míg Csehorzság azonnal, minden probléma nélkül meg is kapta, Szlovákiának meg kellett elégednie a hitel első részével, Ezt az eljárást elsősorban a volt Szovjetunió országai számára „találták ki", amelyek nem feleltek meg a normális hitel feltételeinek. A készenléti hitelt tehát már Mečiar kormánya is meg akarta szerezni... Ilyen szempontból a hitel megszerzése sikert jelent, valamiféle bizonyítvány és jelzés a többi pénzintézmény és a beruházók felé. Megnyitja az utat a Világbanktól, az Európa Uniótól és más helyekről várható hitelek felszabadításához. A hitel azonban nem csodaszer a gazdaság valamennyi betegségének gyógyítására. Főleg a magánberuházóknak nem elegendő a Nemzetközi Valutaalap Szlovákia iránt kinyilvánított bizalma, ők megvárják a szeptember végi parlamenti választások eredményeit is. Maga az a tény, hogy sok külföldi hitel a Nemzetközi Valutaalap döntésétől függött, olyan látszatot kelthet, hogy ezekben a nyári napokban Szlovákiát elárasztják a hitelek. Logikusan felvetődik a kérdés, vajon nem túl sok ez már, nem adósodunk-e el aránytalanul, és vajon nem kell-e majd unokáink unokáinak is ezeket a hiteleket törleszteniük. Szlovákia külföldi eladósodása durván 3,6 milliárd doilár, ami egy főre átszámítva a legalacsonyabb Közép-Európában. Maga ez az adat azonban nem sokat árul el. Fontosabb az, hogyan használjuk fel a külföldi hiteleket, hogyan „fiadzanak" a dollárok. Ha „megesszük", akkor mai adósságunk fele is aránytalan és elviselhetetlen az ország számára. Ezért a hiteleket össze kell kapcsolni a gazdaság stabilizálásával, a privatizálással, a gazdaság fejlesztésével és szerkezeti átalakításával, a regionális politikával, az export, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásával. A mai kormány kötelezte magát, hogy ezen az úton halad. Ha nem akarunk ismét a normáktól eltérő országgá • válni, akkor a következő kormány sem térhet le erről az útról. (Juraj Mašláni, Práca

) Kiszárad a Bődva (TA SR-hír) A trópusi hőség következtében erősen csökken a kelet-szlovákiai folyók vízszintje. Kritikus a helyzet a Bódva Jászó és Szepsi közötti szakaszán, ahol a folyó gyakorlatilag kiszáradt. - Évente megismétlődik a kedvezőtlen helyzet, a megoldást a mecenzéfi víztározó megépítése jelentené — mondta ezzel kapcsolatban a vízügyi igazgatóság munkatársa, megjegyezve, hogy értelmetlen a természetvédők harca a nagy víztározók ellen. Példaként említette, hogy míg Homonna mellett a Laborc vízhozama 1,3 köbméter másodpercenként, Nag'ymihálynál már háromszor több, mivel ott már érződik a Sírava kedvező vízgazdálkodási hatása. PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ! I (Új Szó-tudósítások) Az EGYÜTTÉLÉS nem tartja kivitelezhetőnek azt a szlovák óhajt, hogy a magyar-szlovák államközi szerződést két-három héten belül aláírják. A mozgalom tegnapi sajtótájékoztatóján Duray Miklós elnök kifejtette: ilyen rövid idő alatt csak formális, deklaratív szerződést lehet kidolgozni. Amennyiben Szlovákia és Magyarország jó alapokon nyugvó megállapodást kíván kötni, úgy arra két, illetve három hét nem elégendő. A mozgalom elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy a kormánykoalíció pártjai átadták a szerződés tervezetét a magyar félnek, ám nem vitatták meg a benne foglaltakat - a kisebbségre vonatkozó részeket sem - a szlovákiai magyarok legitim képviselőivel. Lapunk kérdésére reagálva Duray tájékoztatott a Tabajdi Csabával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőjével folytatott múlt heti megbeszélésről, amelynek központi témája az államközi szerződés volt. - Az. alapszerződés kidolgozásakor az. európai dokumentumokat kell alapul venni - tette hozzá Kvarda József alelnök, aki elsősorban az ET 120l-es dokumentumát, az ENSZ emberjogi dokumentumait, a kisebbségi nyelvek chartáját említette. Duray még megjegyezte: az alapszerződés választási kampány idején történő aláírása miatt az ellenzék támadásokat intézhet a kormánykoalíció pártjai ellen. Ezt szem előtt tartva Duray nem sietne az államközi megállapodás aláírásával. Arra a kérdésre, követeli-e majd az Együttélés, hogy a szerződés kitérjen a beneši dekrétumokra, s esetleges eltörlésükre, a mozgalom elnöke ezt válaszölta: - Sok beneši dekrétum volt, ezért felül kell vizsgálni, melyek voltak az egyértelműen diszkriminatív dekrétumok — a jogsértőeket kell visszavonni. A MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM vezetői is neheztelnek a szlovák kormánykoalíció pártjaira, amiért nem tőlük, hanem csak a sajtóból értesültek arról, hogy a szlovák fél immár kidolgozta a magyar-szlovák államközi szerződés tervezetét, és továbbította is á magyarországi partnereknek. A mozgalom tegnapi sajtótájékoztatóján Farkas Pál alelnök bejelentette, hogy ezt a'kérdést fel kívánják vetni a koalíciós tanács légközelebbi ülésén. A kormánykoalíció „feledékenységét" a választások közelségével magyarázta. Utalt arra, hogy nyilván nem lesz a legjobb az együttműködés a koalíciós tanács tagjai között a választások előtti időszakban. Az Együttélés vezetőihez hasonlóan ő is kiállt amellett, hogy egy ilyen dokumentum előkészítése során a nemzetközi dokumentumokat kell alapul venni. A sajtótájékoztatón szó volt a hármas magyar koalícióról is. Bárdos Gyula szóvivő ismertette az MKDM jelölőlistáját, illetve tájékoztatott a Magyar Néppártnak tett javaslatról, melynek értelmében az MNP öt jelöltje kerülhet fel - függetlenként - a hármas koalíció listájára. Megtudtuk: a helyeket az Együttélés és az MKDM engedi át számukra. Koalícióra lépett a DEMOKRATA PÁRT és a SZLOVÁKIAI VÁLLALKOZÓK PÁRTJA. Az erről szóló megállapodást tegnap az újságírók jelenlétében Ivan Mikloš és Vladimír Randa látta el kézjegyével. A felek nem titkolták, hogy kényszerből léptek koalícióra, ám siettek leszögezni, hogy nincs ellentét a két párt programja között. Pavol Hagyari Nyugat-Szlovákiában, Ivan Mikloš pedig Kelet-Szlovákiában vezeti a listát. A két párt vezetői hangoztatták, hogy alternatívát szeretnének kínálni a választóknak. A legtöbb párthoz hasonlóan ez a koalíció is választási kölcsönért folyamodik majd, s jelöltjeit lusztráltatja. (gágyor) Életfogytig - fegyházban (Folytatás az ľ! oldalról) A börtönök már ismét zsúfoltak, és egyre több azoknak a száma, akiket kivételes, vagyis 15-től 25 évig terjedő, illetve életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítéltek. Áz említett legsúlyosabb büntetések száma a napokban tovább nőtt, jelenleg pontosan öttucat az ilyen elítélteknek a száerőszakolt meg, s egyik áldozatát mocsárba fojtotta, illetve a Masár-Molnár páros, aki egy holland házaspár életére tört. A nőt megölték, férjét pedig örökre megnyomorították. 1992. október l-jén Illaván adták át azt a részleget, mely a különösen veszélyes gonosztevők elkülönítésébe illavai fegyház ma. A két taxisgyilkost követően a napokban a legfelsőbb bíróság is megerősítette Jozef Slovák életfogytiglani büntetését, aki öt fiatal lány életét oltotta ki. A lakosság egy része a rács mögötti életet idealizálja, túl könnyűnek tartja, sőt egyesek üdülést is szoktak emlegetni. Különösen annak tudatában, hogy egy-egy elítélt évi rezsije meghaladja a 120 ezer koronát. Akinek volt lehetősége bepillantani a zord börtönfalak mögé, tudja, hogy e rácsos világban még a humanizációt követően sem fenékig tejfel az élet. Különösen a hírhedt lipótvári és az illavai fegyházban. Az utóbbi épületkomplexum 1856 óta működik a mai formában, s az egyik legbiztonságosabb fegyházunk. A kivételes büntetésekre elítélt bűnözőknek csaknem fele ebben a hajdani erődítményben tölti büntetését. Többek közt itt ül az a szatír is, aki Galgócon két kislányt (Archív felvétel) re szolgál. Az egy-, illetve négyágyas cellákban jelenleg 12-en töltik büntetésüket, főleg többszörös gyilkosok. Itt az ágyak, székek és az asztalok a padlóhoz vannak erősítve úgy, hogy a cellák lakói dühkitörésük esetén ne tudjanak törni-zúzni. Természetesen a magánzárkák sem hiányoznak, melyekben csak egy fapriccs található. A kivételes büntetésre ítéltek napi ételadagját 22 koronában állapították meg. Az étkezés a cellában történik, melyet lakói naponta csak egyszer - 60 percig tartó sétájuk során hagyhatnak el. A foglyok hetente egyszer zuhanyoznak, és tiszta ágyneműt, illetve alsóneműt is kapnak. Hathetente egyszer egy cella golyóálló üvegfala mögött látogatót is fogadhatnak és átvehetnek egy ötkilós csomagot. A levelezés is megengedett, természetesen a börtönpostát cenzúrázzák, és a többi küldeményt is ellenőrzik. (ordódy) Háromnaponként emberölés (Új Szó-hír) Szlovákiában az év első felében, tehát 181 nap alatt 56 gyilkosságot követtek el. A statisztikában az első helyre már hagyományosan a szlovák főváros került. Pozsonyban volt egy olyan gyilkosság, melynek hat áldozata volt. Mint ismerétes, áprilisban két fiatalember öt vietnamit mészárolt le, A tettesek közvetve az egyik ázsiai házaspár kisgyermekének haláláért is felelősek (hogy a csöppség sírása ne zavaija őket, letakarták, így az megfulladt). A Pozsony-vidéki járásban hét, a Vágbeszterceiban hat, a Kassaiban négy, a Poprádiban, a Nagyszombatiban és a Zsolnaiban pedig három-három gyilkosság történt. Mindössze tizenegy járásban nem öltek embert. A bűnüldöző szervek 51 esetben megtalálták a tetteseket, (ov) [ AHOGY ÉN LÁTOM Játszi remény Aki részt vett Mečiar legalább két-három tömeggyűlésén, és vette magának a fáradságot, hogy gondosan áttanulmányozza a DSZM vezetőinek szónoklatait, illetve átgondolta, hogy a megbízott felszólalók milyen irányba igyekeztek terelni a közhangulatot, annak számára nyilvánvaló, hogy a volt miniszterelnök nem is túlságosan távlati célja: a parlamentáris rendszer elnöki rezsimmé való átalakítása. Ezt bizonyítják a Michal Kováč elleni támadások, de talán még ezeknél is kézzelfoghatóbbak azok a törekvések, amelyek egyértelműen a parlament lejáratására irányulnak. Nem lehet a véletlen tnflve, a DSZM, illetve a Szlovák Nemzeti Párt képviselői egyéni adottságainak, indulatainak az eredménye, hogy az utóbbi hónapokban úgy működött a szlovák parlament, ahogy működött. Az obstrukciót - ma már nyilvánvaló - központilag szervezték, és a szervezők fő célja egyértelműen a parlament lejáratása volt. Ezt a módszert persze nem Vladimír Mečiar találta ki. A parlamentarizmus meggyűlöltetésére "már Hitler és Mussolini is különös figyelmet fordított, és Lenin is a parlament szétkergetését tekintette egyik első feladatának a hatalom teljés megkaparintása felé menetelve. Mečiar nincs könnyű helyzetben, noha a közvélemény-kutatási eredmények egyfolytában azt mutatják, hogy a választások után a DSZM lesz Szlovákia legerősebb politikai tényezője. Előfordulhat, hogy az SZNP-vei együtt október 1-je után és az első szavazatszámlálást követően maga mögött tudhatja a képviselők negyven százalékát. Az „elvesző" töredékszavazatok elosztása után pedig ha az „elvérző" pártok száma jelentős lesz, megtörténhet, hogy megismétli az 1992. évi júniusi bravúrját, és a parlamenti képviselők közel felét mondhatja majd magáénak. Ilyen eredménnyel azonban nem lesz képes álmainak megvalósítására. Ahhoz, hogy a köztársasági elnököt leválthassa, háromötödös többségre, tehát a 150 képviselőből 90-re lenne szüksége. Az lesz a kérdések kérdése, lesz-e párt Szlovákiában, amelyik jelentős számú képviselővel rendelkezve majd mellé áll. Szinte biztosra vehető, hogy a Demokratikus Baloldal Pártja majd nem áll kötélnek. Weissék túlságosan is közelről ismerik Mečiart, nem akarnak öngyilkosságot elkövetni. Főképp pedig nem szeretnék nehezen szerzett szalonképességüket kockára tenni. A magukat jobboldalinak minősítő pártok zöme Mečiar megfékezésére ésszerű módszert választott. A legesélyesebbek tisztességes feltételeket szabva, anélkül, hogy partnerüket megaláznák, vagy koalícióra léptek a leggyengébb politikai szubjektumokkal, vagy listájukon helyet adtak képviselőjelöltjeiknek. Ugyanis tisztában vannak vele, hogy még Szlovákia politikailag meglehetősen éretlen lakossága körében is visszatetszést kelt egy-egy párt rokonszenvezői tudatában, ha vezetőivel az erősebb szubjektum méltatlan feltételeket fogadtat el. Az ilyen visszatetsző magatartás a szó szoros értelmében kiszámíthatatlanná teszi a választói viselkedést. Egészen külön fejezet a magyar hármas koalíció. Abban különbözik,a szlovák közép-, illetve jobboldali pártok között létrejött választási tömörülésektől, hogy a Magyar Polgári Pártnak az Együttélés, valamint a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom általi ,;befogadásakor" még csak nyomelemekben sem volt felfedezhető sem a nagyvonalúság, sem a méltányosság. És ez , nem is annyira a pártvezetők közötti kapcsolatokban, hanem a legtudatosabban szavazók körében - feszültségeket kelt. A szlovák sajtó már írt ennek a veszélyéről, a szlovákiai magyarról ez nem mondható el. A koalíciós szerződést, két részben, most telték közzé. Érdemes lesz megőrizni, alaposan áttanulmányozni. Sokat elárul a magyar politikai vezetők lelkivilágáról, bölcsességéről, messzetekintési képességéről, igazságérzékéről. A nagy kérdőjelet a szlovákiai pártok között Ján Ľupták szervezete, a szlovák munkások szövetsége jelenti. Törekvéseit tekintve nem áll távol Mečiartól. Előfordulhat, hogy ha minden nagyon rosszul sikerül, a mérleg nyelve szerepét játszhatja abban a küzdelemben, amelynek során eldől, parlamentáris demokrácia marad-e Szlovákia, vagy Mečiar vezetésével elnöki rendszerré válik. TÓTH MIHÁLY