Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-19 / 166. szám, kedd

SZÜLŐFÖLD 1994. JÚLIUS 19. Jól, időre és oicsőn Praktikus recept Az álig kétszáz lakosú Dobfenek arculata a hatvanas évek elejétől megváltozott: új utcasorok épültek, a régi házak helyén modern, emeletes házak emelkedtek. A hetvenes évek elején, a közművesítés során minden utcáját portalanították, megépült a vízvezeték, a lakások többségébe beszereltették a telefont... Amikor a falut közigazgatásilag Almágyhoz csatolták, a fejlődés kissé lelassult, de nem állt meg. A fiatalok sem hagyták el tömegesen, mint más kisközségeket. Ebben nagyrészt közrejátszott a helyi szokás: a családok minden születendő fiúgyermeknek házat építettek. Nem volt nagy visszafogó hatása az építkezési tilalomnak sem, hiszen a faluban addig is többnyire feketén építették a házakat. Negyvenhétben ugyanis az egész falut Csehországba deportálták, a gazdák földjét elkobozták. Konfiskált területre körülményesen adtak építkezési engedélyt, a helyiek nem is bajlódtak vele. Az iskola és az óvoda korábban elköltözött a faluból. Elköltözött, mert elköltöztették: a felháborodott szülők tiltakozásul fél évig nem járatták gyermekeiket iskolába. Amikor a szövetkezetet központosították, csak kevés családfenntartó helyezkedett el . a. környéken, többségük Prágában, Pozsonyban, Besztercebányán és az ország más nagyvárosaiban keresett munkát. Napokat, heteket, hónapokat töltöttek távol családjuktól; több feladat hárult az otthon maradottakra, az anyákra. Ilyen körülmények között is kevés család költözött el a faluból. A kilencvenes helyhatósági választások előtt röptében megalakult ideiglenes falutanács döntést.h_o_zptt az önálló önkormányzati testület létrehozásáról. Az megtörtént, hosszú évek után ismét önálló képviselő-testületet választott Dobfenek lakossága. - Az induláskor volt egy irodahelyiségünk, benne asztal néhány székkel - emlékszik vissza Sző Adolf polgármester. - A mennyezetről két szál dróton egy villanyégő lógott, írógép nélkül, koromtól fekete falak között kezdtük meg a munkát. Minden kezdet nehéz, de nekem kétszeresen több fejtörést okozott a polgármesterség, mint másnak, én korábban nem dolgoztam vezető beosztásban. Tapasztalat nélkül, de hozzáláttunk. Kezdetben rengeteg segítséget kaptam kollégáimtól - az osztozkodáskor pedig felszerelést, berendezéseket Almágyból. Ami igaz, az igaz, a „házasság" alatt csak halasztódott a dobfeneki ravatalozó építése. Az új választásokat követően - 152 ezer korona állami támogatással - kilencvenegy tavaszán megkezdődtek az alapozások, és kilencvenkettő tavaszán felszentelték. - Majdnem félmillió koronába került - folytatja a polgármester. - Az épület elé tetőszerkezetet terveztünk, sajnos, a pénzünk nem futotta rá. Mert másra is kellettek az anyagiak: egyik épületünkre - ahol a falusi lakodalmak zajlanak - csaknem rádőlt már a kémény, a közvilágítás meghibásodott, a helyi hangszóróhálózat felújításra várt, örököltünk egy félig tatarozott kultúrházat, a falu határa tele volt szemétdombokkal... Ráadásul a fiatalok kérését is Orvosolni kellett, a sportpályát a szövetkezet felszántotta, és búzával vetette be. A ravatalozó előtti tetőszerkezetet nem építettük meg, viszont az említett munkálatokat elvégeztük. Tavaly váratlanul új problémák jelentkeztek. A nagy szárazság miatt a gömörpéterfalai források - ahonnan a falu a vizet kapta - hozama csökkent, egyre többször maradt víz nélkül a falu. Nem maradt más hátra, szeptemberben kutat ásattunk. Azóta falusi víz folyik a csapokból. Hogy hoflnét volt mindezekre pénze a falunak? A polgármester szerint mindig sikerült megtalálni azt a vállalkozót, aki jól, időre és olcsón kivitelezi a munkálatokat. Kánikulai kalauz Bezárt strandok, pusztuló értékek A medencék száma alapján fürdővárosnak vélhetné Nagykaposi az Ung-vidék központjába tévedő, tájékozatlan idegen. Ha alaposabban körülnézünk, a négy közül, sajnos, csak egy működik rendszeresen. Egy Régen, jó néhány évvel ezelőtt kipattant az isteni szikra valamelyik nagykaposi képviselő fejéből: legyen strand a városban. Mi tagadás, az akkor majd tízezres lakosságú városban már régen elkelt volna egy. Igaz, csak egyetlen medence épült, de az aztán nyáron tömve volt. Ha nem is volt mindig tiszta a víz, mégis üdítő oázist jelentett a perzselő nyári napsütésben. Aztán egyszerre eltűnt a víz a medencéből. Sokan nem értették, miért építenek egy medencét dombra, de hát aki csinálta, biztosan tudta. Eltűnt a víz, és eltűnt a nyüzsgő élet is a medence környékéről. A fürdő gazdátlanul, őrizetlenül maradt. Ami mozdítható volt, azt hamarosan elhordták. A medence partjait ma már sűrű bokrok szegélyezik, az öltözőknek nyoma sincs. A betonteknő legvégén, ahol összegyűlik az esővíz, pici tavacska alakult ki. Békalencse, káka telepedett meg, amelynek a tövén nem költ a ruca, csak egy hányatott sorsú gumiabroncs gubbaszt szomorúan, a mulandó dicsőségről elmélkedve. Kettő A másik nyári fürdő a Nagykapöstól Feketemező felé vezető út mentén épült, a városon kívül. Mivel ez sem nyitotta meg kapuit a nyilvánosság előtt, a berendezés már itt is pusztulásnak indult. A kerítésre nyilván égető szüksége volt valakinek, ezért a bádoglemezeket elemelték. A kék műanyag medencék jó állapotban vannak, hisz csaknem vadonatújak. Az épületek is, de a szociális helyiségek, az öltözők ajtaját már többször is feltörték. A berendezés eltűnt. Az ablakokat beverték. Lassan tönkremegy a portásfülke melletti hangulatos kis bár is. A terület őrizetlen, a vandálok szabadon kiélhetik romboló ösztönüket. A strand melletti, bokrokkal szegélyezett rétecske ma is ideális sátorozóhely volna, ha a strandnak akadna gazdája. Az önkormányzat hirdetésére eddig egyetlen érdeklődő jelentkezett, de csak működőképes állapotban hajlandó átvenni az objektumot. Ez a strand is az első nyári fürdő sorsára jut? Három Azért akad Nagykaposon működő medence is. A Vajáni Hőerőmű szakközépiskolájában található. Mivel ez is szabadtéri, csak nyáron üzemel. Az iskola igazgatósága szerencsére nemcsak a diákok számára kínál strandolási lehetőséget. Az évi időjárás-előrejelzést ismerve bizonyára sokan élnek is majd a lehetőséggel. Négy A szakközépiskolától nem messze impozáns, modern épület magasodik. Az ENERGOSUN komplexum a rendszerváltás előtt a dolgozók testi és szellemi regenerálódását volt hivatott szolgálni, valamint otthont adni az erőmű rendszeres szaktanfolyamainak. Az áttetszően kék vizű medencén kívül találhatók itt tanácstermek, mozi, szauna és jól felszerelt konditerem is. Az előadótermeket többnyire vállalkozók, üzemek veszik igénybe, de sokan kívánják a szép környezetben elkölteni az esküvői vacsorát is. Ján Olšavský igazgató, miközben kérésemre adatokat keres elő a létesítményről, elmondja, hogy az utóbbi időben mintha kissé megcsappant volna a szolgáltatásaik iránti érdeklődés. Hogy miért? Mintha az embereknek egyre kevesebb idejük jutna a pihenésre. A munkahelyről a háztájiba rohannak, a tizenkét órás műszakot a fóliasátorban „pihenik ki". S közben szlovákiai viszonylatban itt élnek legrövidebb ideig az emberek. Talán változtatni kellene az életmódon! Nincs idő? Nincs pénz? Egy óra pancsolás a medencében ugyanannyiba kerül, mint egy korsó sör a közeli sörözőben. Ha a két működő medence teljes kapacitással üzemelne, s ha netán a másik két pusztuló strandot is sikerülne feléleszteni, Nagykapos méltán büszke lehetne, mert melyik tízezres város dicsekedhet három stranddal és egy modern fedett uszodával? TÓTH FERENC Pusztuló medence (A szerző felvétele) Felsőkirályi Nem vész ki a magyar szó Gyakran találkozhatunk azzal a véleménnyel, hogy ha egy faluban megszűnik a magyar iskola, akkor kiveszik a magyar szó, a magyar kultúra is. Szerencsére ez nem mindenütt van így - példa erre Felsőkirályi, ez a Nyitrai járásban fekvő, nem egészen kétezres lélekszámú, 26 százalékban magyar nemzetiségűek által lakott falu. Pedig itt aztán igazán meglennének a feltételek az említett negatív jelenség bekövetkeztéhez, hiszen a község „sziget a szigeten", legalábbis etnikai szempontból. A zoboralji magyar falvak az aránylag összefüggő dél-szlovákiai, vegyes lakosságú területtől elsodródva szigetet alkotnak, de Felsőkirályi még ezen is kívül esik, csupa szlovák falvakkal körülvéve áll egymagában. A falúban tíz éve megszűnt a magyar iskola. Ezt Veres János polgármestertől hallottam, aki tizenhét évig pedagógusként működött a faluban. Az iskolát azért kellett megszüntetni, mert egyre kevesebb volt a magyar gyetek, az utóbbi években már összevont osztályokban tanultak, és 1984-re annyira megfogyatkoztak, hogy egy kis osztályt sem lehetett nyitni. Ennek oka azonban nem az volt, högy a magyar szülők szlovák iskolába adták gyerekeiket. Egyszerűen elfogyott a gyerek. Míg 1964-ben a 660 gyerekből 220-an látogatták a magyar iskolát, ma az egyetlen szlovák iskolának alig 220 tanulója van. - Nálunk nem érvényes at; hogy ahol nincs magyar iskola, ott nincs magyar szó, magyar kultúra sem állítja a volt iskolaigazgató. Elmondja: a falunak több mint kétszáz tagú, jól működő Csemadok-szervezete van. Megemlíti Kokes Kelemen bácsit, aki több mint húsz évi elnöksége alatt szívvel-lélekkel ápolta a magyar kultúrát. Utódja, Soka József követi példáját, de, sajnos, a mai fiatalok már nehezebben vonhatók be a munkába, mert a szlovák iskola és a munkahelyi környezet hatására nincs bennük olyan magyar érzelem, mint az idősebbekben. Hagyományőrző csoport működik a faluban, a menyecskekórus nagy hírnévnek örvend, igaz, többnyire már nagymamakorú „menyecskékből" áll. S habár a gyerekek szlovák iskolába járnak, őket is igyekeznek bevonni a magyar kultúra ápolásába. Anyák napjára, karácsonyra, gyermeknapra és hasonló ünnepségekre magyar verseket, dalokat tanulnak, s ha nem is egészen tiszta a kiejtésük, mégis mindenki szívesen hallgatja műsorukat. Régi hagyományai vannak a faluban a színjátszásnak. 1927 óta - kivéve az 1946 és 1949 közötti időszakot évente új színdarabbal lépnek fel a falubeliek. - Amíg lesz magyar színdarab, addig lesznek itt magyarok hangzik a polgármester „hitvallása". Még valami van ebben a faluban, amivel nem sok község dicsekedhet - saját lapot adnak ki. A falu történetét bemutató, a közösségi kulturális és sporttevékenységről tudósító, illetve az Önkormányzat terveit ismertető lap két nyelven, Kráľovské zvesti, illetve Királyi Hírlap címmel jelenik meg negyedévenként. Az egyik számban éppen az ifjúságnak címzett bírálatot olvastam a falu kultúrfelelősének tollából. Amiatt marasztalta el őket, hogy nem kapcsolódnak be elég aktívan a falu kulturális életébe. Talán éppen az ilyen, mindenkivel az anyanyelvén közölt felhívások ébresztik majd öntudatra a fiatalokat, szlovákokat és magyarokat egyaránt. Így aztán remélhető, hogy a szlovák környezetben sem veszik ki Felsőkirályiból a magyar szó. (gaál) Dunamocs Ingatlanadó nélkül A vén Duna bal partján terül el Dunamocs. A vízimolnárságáról, valamint a szőlőtermesztésről és borkészítésről ismert község jó hírét ma már csak az utóbbi említett tevékenységek keltik. A jelenleg mintegy 1200 lakost számláló Dunamocs a Komáromi járás fejlettebb települései közé tartozik, hiszen vezetékes ivóvize és gázhálózata is van. Hiányzik azonban a szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító, ami a jelenlegi, meglehetősen mostoha gazdasági körülmények között egyelőre nem is érhető el. - Úgy négy évvel ezelőtt elkészült egy tervdokumentáció, mely szerint a falu keleti határában felépült volna a szennyvíztisztító több környékbeli község, így Hetény, Marcelháza, Szilas, Madar, Virt, Dunaradvány és természetesen Dunamocs számára - magyarázza Banai Tóth Pál, a község polgármestere, majd így folytatja: - Az eredeti elképzelések szerint az említett falvakat egy javarészt állami támogatásból finanszírozott közös hálózatba kötötték volna, s a megtisztított víz a Dunába került volna. A beígért támogatás azonban elmaradt, így eredeti elképzeléseink is csak papíron maradtak. • Az új környezetvédelmi törvény nemcsak a szennyvízcsatornák és tisztítóállomások mielőbbi megépítését teszi szükségessé, hanem a szeméttárolást is szigorúan szabályozza. A törvény értelmében a kommunális hulladék 1996-tól csak szigetelt tárolókba kerülhet. Miként oldja meg Dunamocs a hulladék tárolását, esetleges feldolgozását? - A falu határában található a Komáromi Járási Környezetvédelmi Hivatal által engedélyezett szeméttároló. Annak rendbe rakása most van folyamatban. Bekerítjük, és megerősítjük a töltést. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy a szóban forgó hulladéktárolót csak a szigorítások életbe lépéséig üzemeltethetjük. Ezért már informálódtunk, hogy a távolabbi jövőben milyen úton-módon oldhatnánk meg a szeméttárolást. Egyelőre az Izsa község határában készülő, szigetelt szeméttároló kínálkozik számunkra a legmegfelelőbbnek. Persze jobban örülnénk, ha a közeli Bátorkeszin megépülne egy szemétlerakat, de az ottani képviselőtestület meglehetősen negatív hozzáállása miatt az a közeljövőben aligha valósul meg. • A község költségvetése mennyire támaszkodhat az ingatlanadókból befolyó pénzösszegekre ? - Ez egy elég kényes kérdés, mert ahonnét a legnagyobb összegnek kellene befolynia, onnét, sajnos, nem jön a pénz. Gondolok itt a szövetkezetre, amely nagyon sok dunamocsinak ad munkát. Ha mi bírósági úton ragaszkodnánk az ingatlanadó behajtásához, akkor nem kis valószínűséggel a szövetkezet összeroppanna. Ez pedig nagy felelőtlenség volna részünkről, mert óriási mértékben megnövekedne községünkben a munkanélküliek száma. S talán az sem mellékes körülmény, hogy a dunamocsi szövetkezet a járás szövetkezeteihez viszonyítva még mindig az élenjárók közé tartozik. KOSÁR DEZSŐ 6