Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-19 / 166. szám, kedd

HAZAI KÖRKÉP ÚJ szó* 1994. JÚLIUS 19. 1 TEGNAR OLVASTOK~1 Az államfő majd ellenőrzi Bár a gazdasági transzformáció már több mint négy éve meg­kezdődött, Spanyolországból és főleg Portugáliából nemigen érke­zett hozzánk tőke. Erről a statiszti­kák száraz adatai is tanúskodnak. Eddig mindössze egy közös szlo­vák-portugál és 13 szlovák-spanyol vegyes vállalat létesült. Portugália és Szlovákia között a kölcsönös keres­kedelem volumene tavaly ráadásul visszaesést mutatott. Bár eléggé el­csépelt frázisként hangzik, a kölcsö­nös kapcsolatok stagnálásának fő oka a politikai stabilitás kérdése volt. Michal Kováč szlovák államfő hivatalos látogatása a Pireneusi-fél­sziget mindkét államában, a két or­szág legmagasabb szintű vezetőivel folytatott megbeszélései, valamint az ottani vállalkozókkal lebonyolí­tott eszmecserék világosan jelezték, hogy a politikai stabilitás kérdésé­ben már szertefoszlottak az aggálya­ik. Éppen ellenkezőleg, intenzívebbé szeretnék tenni a gazdasági együttműködést. (...) Ezért Madrid­ban, Lisszabonban vagy Barceloná­ban, a katalán metropolisban az otta­ni kereskedelmi és gazdasági kama­rák üdvözölték azt a lehetőséget, hogy konkrét szlovákiai vállalatok vezetőivel vehették fel a kapcsolato­kat. Sajnos, ezek a vezetők még tí­zen sem voltak. Pedig az elnöki re­pülőgépben számos hely üresen ma­radt, akár harminc vállalatvezető is elmehetett volna. Ráadásul a gazda­sági delegáció összetétele sem bizo­nyult a legszerencsésebbnek, mivel az államfőt kísérő küldöttség kéthar­madát az állami vállalatok képvi­selői tették ki. Mivel az állami cégek még privatizáció előtt állnak, ve­zetőik nehezen tanácskozhattak a konkrét gazdasági együttműködés lehetőségeiről. Bajos megállapítani, vajon a hivatalos látogatást előké­szítő hivatalnokok közül ki követte el ezt a hibát. Mi ellenőriztük, hogy a gazdasági minisztériumot ezért nem lehet okolni. Maga Michal Kováč vi­szont közölte, ilyen tapasztalat után a következő hivatalos út alkalmával személyesen fogja a vállalkozók részvételét ellenőrizni. A hivatalos látogatás kerete tényleg lehetőséget adott a konkrét tárgyalások megkez­désére, s ezt teljes mértékben kihasz­nálták volna a rámenősebb magán­vállalkozók. (Zdenka Rabayová, Hospodárske noviny) Arany védjegy a szlovák termékeken Slovak Gold (Új Szó-tudósítás) - Mi nem ar­ra akarjuk ösztönözni a vásárlót, hogy csak szlovák terméket vásá­roljon, az a célunk, hogy jó minőséget kapjon - hangzott el egyebek mellett a Slovak Gold Alapítvány tegnapi sajtóértekez­letén. Jozef Sitko elnök elmondta! az alapítványnak célja, hogy Slo­vak Gold védjeggyel lássa el az át­lagon felüli minőségű hazai gyárt­mányokat és szolgáltatásokat, ami a szlovákiai gazdaság fellendítését is segítené. Az arra érdemes árut kicsi és nagy érmével jutalmazhat­ja, amely feljogosítja a gyártót á Slovak Gold védjegy használatára. A nagy érmét évente visszavonha­tatlanul mindössze tíz termék kap­hatja majd meg, míg a kis díjat 18 hónapra kölcsönzik oda. A tegnapi sajtóértekezleten bemutatták a védjegy hatféle grafikai tervezetét. Az alapítvány kuratóriuma még e héten kiválasztja azt az emblémát, amellyel az arra érdemes terméke­ket látják majd el. (gl) Nő a bűnügyek felderítettsége, de... A Fórum Szálló a szervezett bűnözés fellegvára? • A kábítószer tovább szedi áldozatait • A meggyilkolt vietnamiak 20 milliós adóhátraléka (Új Szó-tudósítás) Az első félév bűnügyi mérlegének értékelése so­rán számos megdöbbentő adattal szolgált Ladislav Pittner belügymi­niszter és Štefan Lastovka országos rendőrparancsnok. Ugyanakkor lep­lezetlen örömmel nyugtázták, hogy a közelmúlthoz viszonyítva je­lentősen, mintegy 20 százalékkal nőtt a felderitettségi arány. Ez a ja­vulás nem ugrásszerűen, hanem fo­kozatosan, hónapról hónapra követ­kezett be, természetesen anélkül, hogy bővült volna a rendőri állo­mány. íme néhány konkrét adat: Az idei év első felében történt 56 gyilkosság közül csak öt tettes kiléte ismeretlen, s ez 91,1 százalékos felderítettséget jelent. A 651 rablásnál 366 esetben sikerült kézre keríteni az elkövetőket (56 százalék). A 111 nemi erőszak tettesei közül már 100 elkövető is­mert (90 százalék). Sajnos, továbbra sem sikerült megfékezni a szervezett bűnözést, melybe olykor maguk a rendőrök is bekapcsolódnak. Ezt bizonyítja egy nemrég leleplezett zsolnai eset is ­mondotta a tárca vezetője, majd hoz­záfűzte: a pozsonyi Fórum Szálló lett a maffiások főhadiszállása, ahol üzleteik 30-40 százalékát bonyolít­ják le. A kábítószer-kereskedők is egy­re nyíltabban kínálják portékáju­kat. Már fényes nappal az utcán is lehet „füvet" venni. Ennek egyik következménye, hogy az idén már hat 17 és 21 év közötti fiatal halt meg kábítószer-túladagolás követ­keztében. Az utóbbi két év alatt 54 olyan szlovák állampolgárt tartóz­tattak le külföldön, akik drogot csempésztek vagy azzal keresked­tek. A bűnözésből a külföldiek'is ki­veszik részüket. 1991 és 1994 kö­zött 1828 ilyen személy ellen folyt eljárás. Az első helyre a lengyelek kerültek (314) őket a volt Jugo­szlávia állampolgárai követik, ám szorosan ott vannak nyomukban a hajdani Szovjetunió, Románia és Magyarország alvilágának képvi­selői. A gazdasági bűncselekményeknél a különféle adócsalások vezetnek. Hat hónap alatt 2429 személyt lep­leztek le, akik 1 milliárd 278 koroná­val károsították meg az állam­kasszát, s ez csaknem 500 millióval több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A vizsgálatok során ar­ra is fény derült, hogy az áprilisban meggyilkolt vietnamiaknak 20 milli­ós adóhátrálékuk volt. A kormánykoalíció továbbra is működőképes (Új Szó-tudósítás) A Demokrati­kus Baloldal Pártjának tegnapi saj­tóértekezletén a baloldali választási blokk valamennyi szubjektuma kép­viseltette magát. A Szlovákiai Zöl­dek Pártja, a Földművesek Pártja valamint a Szlovákiai Szociálde­mokrata Párt vezető politikusainak jelenlétét elsősorban az indokolta, hogy az elmúlt napokban jelentős előrelépés történt négytagú válasz­tási koalíciójuk tekintetében. Elké­szült például a közös választási lista, amelyre a DBP Országos Tanácsa hét végén áldását adta. A koalíciós partnerek megegyeztek a baloldali választási blokk elnevezésében is, és megszavazták, hogy Közös vá­lasztás néven szerepeljenek. - Há­rom baloldali e's egy ökológiai irá­nyultságú párt közös fellépését kí­náljuk fel a választóknak. Ezen túl közös megoldáskeresést és politikai egyezséget is kínálunk - jelentette ki Milan Ftáčnik, a DBP alelnöke, aki a sajtóértekezleten a szlovák parla­mentben uralkodó viszonyokkal is foglalkozott. A képviselők parla­mentből való távolmaradása válsá­gossá kezd válni. Sokan ignorálják a törvényt, amely kötelezővé teszi az üléseken való részvételt - szögezte le. Ftáčnik a szövetkezetek transz­formációjáról szóló, múlt héten szerdán tárgyalt jogszabálytervezet kapcsán fontosnak tartotta hangsú­lyozni, hogy március 16. óta ez volt az első, kormány által beterjesztett törvényjavaslat, amelyet a parla­ment nem hagyott jóvá. Nézete sze­rint megmutatkozott a baloldal és a jobboldal közti választóvonal, ami a gyakorlatban abban nyilvánult meg, hogy a jobboldal csak a tulajdono­sok érdekeit védte, míg a haloldal a tulajdonosok és a szövetkezetek közti kiegyensúlyozott eljárás híve­ként járt el. Ftáčnik ugyanakkor nem erősítette meg azt a feltétele­zést, hogy a kormánykoalíció egysé­ge megingott volna, és hangsúlyoz­ta: a koalíció az ellentétek ellenére működőképes maradt. (horváth) Az MKDM a Horn-látogatásról A szavakat kövessék tettek (TA SR-hír) Elérkezett az ideje, hogy Szlovákia és Magyarország vi­szonyában a kétoldalú deklarációkat konkrét lépések kövessék. Áll a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozga­lom azzal kapcsolatos állásfoglalá­sában, hogy Jozef Moravčík szlovák és Horn Gyula magyar kormányfő Triesztben megegyezett a magyar miniszterelnök augusztus elejei szlo­vákiai látogatásában. Üdvözöljük a két kormányfő megállapodását, és bízunk abban, hogy találkozójukon megvitatják a határ menti együttműködés kérdé­seit, az új határátkelők megnyitá­sát, a kettős megadóztatás megaka­dályozását, a két ország nemzeti ki­sebbségeinek helyzetét, valamint a bősi vízlépcsőrendszer kérdéskö­rét. Az MKDM örömmel fogad minden előrelépést az említett kér­désekben, és a jövőben is hozzá kí­ván járulni a szlovák-magyar vi­szony javulásához - szögezi le az állásfoglalás. XX. Honismereti Kerékpártúra Túrától túráig számítják az évet Kalonda, Tajti, Andornak, Rudabánya és Serke a táborhelyei a XX. Honismereti Kerékpártúrának, amelyet július 23-a és 31-e között rendeznek meg. Július 24-én, vasárnap délután egy órakor a HKT egykori és mostani résztvevőinek találkozója lesz a losonci Vigadóban. Az akcióról az idei túra rendezőjét, Puntigán Józsefet kérdeztük. A főszervező elmondta, hogy a lo­sonci találkozót a húszéves jubileum tiszteletére tartják, de annak műsoráról egyelőre csak annyit árult el, hogy többek között fellép Dinnyés József és Szabó András budapesü szava­lóművész és megígérte részvételét Kuncz László, a pécsi operaház éneke­se is. Mindannyian rendszeres részt­vevői a túrának. Az utóbbi évek ta­pasztalatai alapján az idén is 120-150 résztvevőre számítanak a szervezők. A túrázók száma a harmadik évfolyam­tól, 1977-től rohamosan emelkedni kezdett., s körülbelül a 15. évfolyamra túlnőtte magát, több mint 250 részt­vevője volt. Ez már a csapat közleke­dési szabályok szerinti irányítását is nehezítette, de a túra szellemére is ne­gatívan hatott. Ezért aztán a sajtóban csak közvetlenül a túra előtt tették közzé az útvonalat, és olyan feltételt szabtak, hogy új ember csak egy állan­dó résztvevő ajánlására vehet részt a túrán. A magyarországi résztvevők pedig csak a Rákóczi Szövetségen ke­resztül jelentkezhetnek. Az utóbbi két évben pedig már névre szóló meghí­vókat küldenek a túrázóknak. Ha vala­ki új embert hoz magával, akkor fe­lelősséget kell vállalnia érte. Az idén Szlovákiában körülbelül kétszáz, Ma­gyarországon pedig száznál több meg­hívót küldtek szét, ezenkívül néhányat Erdélybe és Kárpátaljára is küldtek. A szervezők persze tudják, hogy a meg­hívottak közül legfeljebb másfélszá­zán jönnek el, ami még elfogadható. Egy ilyen nagyszabású akció megszer­vezése sem könnyű. A XX. évfolyam szervezésében a losonci Böszörményi István, & füleki Balázs Tünde, vala­mint a magyarországi Símén András segített legtöbbet Puntigán Józsefnek. Az idei túra érdekessége, hogy a ke­rékpározóknak külön határátkelést biztosítanak: Cered és Tajti, valamint Kalonda és Ipolytamóc között. Kb. egy órára megnyitják a határt. Ebben a helyi polgármesterek, valamint Köte­les László parlamenti képviselő segí­tettek. Az utóbbi maga is rendszeres túrázó, és a szepsi Mihályi Molnár László után a legtöbb túrát ő szervezte. Az akcióra egész Dél-Szlovákiából, de gyakorlatilag egész Magyarország te­rületéről jönnek kerékpározók. Ahhoz képest, hogy milyen gazdag a prog­ramja, a túra nagyon olcsó - három­száz korona, illetve ezer forint szerve­zési költséget kell fizetni. Életkorbeli összetételét tekintve na­gyon vegyes a kerékpározók csapata, hiszen sokan, akik húsz évvel ezelőtt kezdték, ma már a gyerekeikkel jön­nek kerekezni. Ötévestől hatvanévesig minden korosztály megtalálható a tú­rázók között. - Valahogy úgy vagyunk mi ezzel, hogy az évet túrától túráig számítjuk. Egész évben várjuk, hogy egy hétre újra együtt lehessünk - vall­ja a főszervező. A túra útvonala évenként változik, s a húsz év alatt egész Dél-Szlovákiát bejárták, de voltak Selmecbányán, a Tátrában, a Szepességben. Tervezge­tik már a jövő évi útvonalat is, ami az előzetes megbeszélések szerint való­színűleg Nyugat-Szlovákiában, a Vág völgyében lesz, de ez majd az idei tú­rán dől el. Puntigán Józsefitől azt is megtudtam, hogy könyvet írt a kerékpártúra történe­téről. Az eddigi tizenkilenc évfolyam tapasztalatait, az egykori túravezetők beszámolóit és dokumentumokat is tar­talmazó könyv a budapesti Mocsáry Alapítvány anyagi támogatásával a du­naszerdahelyi Lilium Aurum kiadó gondozásában jelenik meg, való­színűleg augusztusban. GAÁL LÁSZLÓ AHOGY ÉN LÁTOM 1 Miért beteg a szociáldemokrácia? Azóta, hogy az első világháborút követően ket­té vált a szociáldemokrata pártok nemzetközi Szervzete, már sokszor mgkérdezték a Szocialista Internacionálé vezetőit, hogy mit tekintenek a munkásmozgalom legveszélyesebb „kórokozójá­nak". És válaszuk - mindent összevetve - mindig ez volt: a radikalizmust, amely - moszkvai ihletés­re - végüüs a bolsevizmusban öltött testet. Nem lehet tudni, vajon a Szocialista Internacio­nálé központjában 1989 óta megpróbálták-e már elemezni, hogy Közép- és Délkelet-Európában a bolsevizmus összeomlása után miért nem sikerült még egyetlen országban spm megvetnie a lábát szociáldemokrata pártnak. Idestova már ötéves ta­pasztalatok alapján szinte már mérget vehetünk rá, hogy ha a nemzetközi mozgalom történészei, szo­ciológusai és politikusai elvégzik ezt az elemzést, rádöbbennek, hogy napjainkban a térségünkbeli szociáldemokrácia legveszélyesebb „kórokozója" a nacionalizmus. Szlovákiában is; Sőt, itt talán nagyobb mérték­ben, mint bárhol másutt a posztkommunista világ­ban. A Jaroslav Volf vezette szlovák szociáldemok­rata pártot ma ugyanaz a veszély fenyegeti, mint az összes többi kisebb pártot az országban, éš e veszély neve: mečiarizmus. Vagy ha úgy tetszik: populista nacionalizmus. A párt tagsága, de szá­mos funkcionáriusa is, még most, tíz héttel a vá­lasztások előtt sem tudta eldönteni, hogy kény­szerből (mert a szocdemeknek nincs esélyük az öt­százalékos választási küszöb átlépésére) Weisshez csatlakozzanak-e, vagy Mečiarhoz. Ezt nem lehet másként felfogni, csak úgy, hogy immár a létfenntartási ösztön is megszűnt működ­ni szocdeméknél, és nem tudják megkülönböztet­ni a kisebbik rosszat a nagyon rossztól. Amikor ezt írom, persze, nem Boris Zalára gon­dolok. Őt - eddigi működése alapján - egyáltalán nem tekintem sem bolseviknak, sem szocdemnek, sem kereszténynek, sem liberálisnak. Ő egy­szerűen csak az alkalomra les, és legalább parla­menti képviselő akar lenni. Kétségtelen, hogy enyhén szólva nem egészen indokolatlan azoknak a szociáldemokrata érzelmű embereknek az aggodalma, akik az 1945-1948-as tapasztalatokra hivatkozva óvatosan, kezükben hu­sángot szorongatva közelednek Peter Weiss pártjá­hoz. A rossz tapasztalat azonban semmiképpen sem adhat felmentő ítéletet azok számára, akik annyira óvatosak, hogy „megfontoltságtól" vezé­relve nyombaii Vladimír Mečiar karjaiba omlanak. Jaroslav Volfnak valószínűleg az az egyik leg­nagyobb hibája, hogy megnyilvánulásaiban nyo­ma sincs az egészséges, küzdő szellemnek. Mečiar-ellenes nyilatkozatait olvasva megdöb­benve tapasztalhatja az ember, hogy a szlovákiai politikusok zöméhez hasonlóan - és hangsúlyo­zom: hiteles szociáldemokrata létére - ő sem meri kimondani, hogy meztelen a (nacionalista) király. Sajnos, nem teszi meg azt, aminek megtételével Peter Weisset és környezetét is kedvezően befo­lyásolhatná a nemzetieknek tett engedmények leg­alább fokozatos lefaragásában, így végső soron a posztkommunista Demokratikus Baloldal Pártja szociáldemokrata párttá történő átalakításában. Mintha attól tartana ő is, amitől a szlovákiai pártelnökök zöme. Nevezetesen, hogy amennyi­ben teljes következetességgel elhatárolja magát a nemzeti vonaltól, elveszíti szavazóbázisának je­lentős részét. A langyosat kiköpi az Isten, írja egy versében a nagy magyar költő. Félő, hogy az óvatoskodó Ja­roslav Volf is így jár a nála sokkal rámenősebb Pe­ter Weisshez fűződő kapcsolatában, arról már nem is beszélve, hogy mivé válhat pártja, ha olyan sze­mélyiségeket enged be soraiba, mint az elmúlt négy esztendőben már oly sok felé próbálkozó Boris Zala. A szlovákiai szociáldemokráciának is ugyanaz a baja, mint az országban működő pártok többségének. A kór neve tehát: nacionalizmus. TÓTH MIHÁLY 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom