Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-14 / 137. szám, kedd

1994. JÚNIUS 1369. WSZO" KALEIDOSZKÓP 'ÜJ SZÓ* tm DUNA EXPO '94 Dunaszerdahely, 1994. június 14-18. Régi, XIII. századra visszanyúló hagyományokat szeretnénk feléleszte­ni Dunaszerdahélyen abban az időben, amikor a város kedvező földrajzi adottságainak — Pozsony, Ausztria, Magyarország és Csehország közel­sége - köszönhetően dinamikusan fejlődik, akkor, amikor a kiépült ipari üzemek mellett látványos fejlődésnek indultak a vállalkozások. A gazda­ság valamennyi szereplőjének fontos áz országon belüli és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szélesítése, az együttműködés bővítése. A Duna Expó '94 nemzetközi kiállítás és vásár rendezvénysorozata újabb le­hetőség a korszerű technológiák, termékek bemutatására, a megváltozott kereskedelmi környezet megismerésére. A kiállítás idején szakmai és szó­rakoztató programok várják a látogatókat és kiállítókat. Szeretnénk, ha elfogadnák meghívásunkat, és Önök is részesei lennének a rendezvény si­kerének! ÖLLŐSÁRPÁD Dunaszerdahely polgármestere PJPXFÖIÍ Meghívó - ľ'í.,1'...' t.X:PO : 1 . 't- - t: : :&;lá fogató ft; ••<•€'?•••. < \„ ~ • c - • 1• b • ' f - 1 '* > <\ O -V - : ' V^Li. ľ 1,/'"'!' '.• : i ; ÄZ'ilj szôbän;ÉS--xy-fc--­SÄRWÄ-PBAN! ; V::;' • ; 'i; ťs/.00 ór&ôi:': '••!':•; : : -Ä" '•':.. ; v' ;\ : C i. .'".c < l c!'. , ,. \ ' ''/r''":' .Csak :íť.~ csäkéz.erva riapôo: . • V; '­11"' 1 1­1' 1:ľ . -.;-= V : Deák •: - v k< íteí^tc-je'-' 'Oratoi. f 5 ikáäg: . •,;./"•• • ."ľ'-Hi.:-, *•' < ne ,»Í : i. ' .-'-.''i".','' •: ' 1 • í *' • ľ <* ľ^ľf f ".i s •• •••._••><* i. szupeikeszítmények bemutatója esaiusitasa Haziasszony Kovács llond .i Hölgy oldal rovai yézetőíe:' ; , • •;•:; ŕ': 1;;;*: • v 'r.-• •<".• •.-.'j.' • •i'S.Qvóráíök . . éfLíSítasa , . ••••••.•''•••: 'Iíôôvvdetiškacäé : • , y-;.- Y;''.:'..' YSYYV -!-íí « . 'péR;r, ;M. /•- Y jiZÄtKésžtôje : ; 3;.:Y;:Yľ :\ ; JY- " - ' T M • i . t "m" , ľ • ' vY :; :;Y >ľ . .13,00 ôrcoí '. 'i f »í i, - vo' Tmiii'Virxičvei Y' ;-YYľ '.'.•O'í 1 - "" : 1.'• . .<>• í' '• n /,• YY H i\ í > ŕ- . .v v ~ t ' Szakmai napok a Duna Expón A Duna Expo '94 kiállításon a két ország közötti gazdasági kapcsolato­kat érintő témákban szakmai előadá­sok is elhangzanak. 1994. június 14: A szlovák magyar kereskedelem fejlesztési lehetőségei - Peter Kováč, az SZK Gazdasági Minisztériuma A Magyar Köztársaság külgazdasá­gi kapcsolatai a közép-kelet-európai országokkal - Dr. Kaszics Miklós, a Nem'zetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma Magyar-szlovák kétoldalú kapcso­latok - Csendes János, a Magyar Köz­társaság Nagykövetsége Kereskedel­mi Osztályának vezetője Az 1996-os Világkiállítás előkészü­leteinek állása, a külföldi vállalkozók kapcsolódási esélyei, valamint a Vi­lágkiállítás hatása a térség országaira ­Németh Ferenc, Világkiállítási Prog­ramiroda Az 1996-os Budapesti Világkiállí­tás szlovákiai előkészületeinek helyze­tt-Dagmar Repcseková mérnök, Az 1996-os EXPO biztosította fej­lesztési lehetőségek a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatokban - Szekeres Im­re, NGKM 1994. június 16: A Szlovák Kereskedelmi és Iparka­mara működése, a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok építésének lehetősé­gei - Peter Békési, a kamara komáro­mi irodájának igazgatója A vegyesvállalkozások alapítását, működtetését szabályozó fontosabb szlovákiai törvények és rendeletek Vegyes vállalatok alapítása Magyar­országon - Dr. Lajkóné Vígh Judit A Szlovákiában bejegyzett vegyes vállalatok működésének tapasztalatai - Agnes Klocková, Slovenská spo­ločnosť pre podnikanie so zahraničím Az innovatív vállalkozások, a tech­nológiatranszferek szerepe a gazda­ságban - Dr. Pakues János, Dr. Antos László, Magyar Innovációs Kamara ­A kis- és középvállalkozások szere­pe -Sülé Péter, a Kis- és Középvállal­kozók Kamarája A vállalkozásfejlesztési alapítvá­nyok működésének magyarországi ta­pasztalatai - Fligedi László, Vállalko­zásfejlesztési Iroda A szlovák-magyar kereskedelem pénzügyi kérdései - az Interbanka képviselője A szlovák-magyar külkereskede­lem vámügyi és vámpolitikai kérdései - a szlovák és magyar vám- és pénz­ügyőrség szakemberei. Szlovák-magyar gazdasági kapcsolatok Használjuk ki az adottságokat Gazdasági szakemberek egybehangzó véleménye szerint a sz]U>­vák-magyar gazdasági kapcsolatok alakulása a helyzeti adottságok ismeretében kedvezőbb is lehetne, s a két ország közötti gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket jóval nagyobb mértékben ki kellene használni. Ezt vallja Csendes János, a pozsonyi magyar ke­reskedelmi kirendeltség vezetője is, akit a Dunaszerdahelyen ma kezdődő Duna Expo '94 nemzetközi kiállítás és vásár kapcsán arról kérdeztük, milyen szerepet töltenek be ezek a rendezvények a két or­szág közötti gazdasági kapcsolatok alakulásában? - Az első negyedévi áruforgalmi adatok alapján a szlovákiai kivitelben a magyarországi piac a 3^4-. helyet fog­lalja el, a Magyarországról ide impor­tált áruk tekintetében pedig a 9-10. he­lyen állunk. Véleményem szerint a két ország közötti kereskedelmi forgalom a lehetőségekhez képest lassabban nő, mint ahogy az az adottságok alapján indokolt lenne. Ennek javítását Szol­gálják a különböző vállalkozói találko­zók, vásárok és kiállítások. A duna­szerdahelyi rendezvény egyike ezek­nek. A tapasztalatok ugyanis azt mutat­ják, hogy még mindig nem eléggé is­merjük egymást, kevés az egymás ke­resletét-kí n álatát jelző gazdasági infor­máció. A rendezvénnyel szorosan összefügg és a kiállítás jelentőségét nö­veli a tény, hogy részt vesz rajta az, 1996-os budapesti világkiállítást szer­vező Expo-iroda szakembere, így le­hetőség nyílik a velük való kapcsolat­felvételre is. A két ország közötti"gazdasági kap­csolatrendszer a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztériuma és a szlovákiai gazdasági minisztérium tá­mogatásával kereskedelmi-fejlesztési terv alapján alakul. Örvendetes, hogy ma már nemcsak a kormányzati szer­vek, hanem a. gazdasági kamarák is hatékonyan kiveszik részüket ebből a munkából. A konkrét gazdasági kap­csolatfelvétel rajtuk keresztül zajlik. természetesen a kereskedelmi kiren­deltségek és az érdekképviseletek együttműködése is nagyon fontos ezen a téren. Gondolok itt elsősorban a kohászati és a mezőgazdasági érdek­képviseletek együttműködésére. Aki tehát kapcsolatot szeretne létesíteni magyarországi cégekkel, az a keres­kedelmi kirendeltségen kívül a regio­nális kamarákon keresztül is megtehe­ti. Nagyon fontos, hogy kialakult a kétoldalú gazdasági kapcsolatok rend­szeré, s ennek keretében nemcsak Szlovákiában, hanem Magyarorszá­gon is szerveznek ilyen rendezvénye­ket. Mindkét ország gazdasága átalaku­lóban van, ezért a gazdasági kapcsola­tok felvételén és egymás megismeré­sén túl fontosnak tartjuk azt is, hogy ezeken a rendezvényeken rendszere­sen szó esik az időszerű vám-, adó- és egyéb szabályozásról, valamint a vál­lalatalapítás legfontosabb kérdéseiről mindkét országban. Szándékunk sze­rint fontos lenne, hogy a gazdasági kapcsolatok rendszerében, amelyben jelenleg az áruforgalom dominál, fo­kozatosan a közös vállalatok, a terme­lési együttműködés területére he­lyeződne át a hangsúly. A dunaszerda­helyi Duna Expo kiállítás, amely elsősorban a Csallóköz sajátosságaira helyezi a hangsúlyt, erre is kiváló al­kalmat kínál. tszl Csallóköz központjában, Dunaszerdahelyen ma első alkalommal tárja ki kapu­ját a Duna Expo nemzetközi kiállítás és vásár. A Duna Expo szervezői szem előtt tartották, hogy a volt Csehszlovákia megszűnése után a szlovák-magyar gazda­sági kapcsolatok jelentős része megszakadt. Ez a kapcsolatvesztés kedvezőtlenül hatott és hat napjainkban is mindkét ország gazdaságára. A rendezvény helyszíne a dunaszerdahelyi Városi Sportcsarnok és környéke, valamint a Városi Művelődési Központ. A kiállítóterület nagysága: fedett terület 600 négyzetméter, szabad terület I 500 négyzetméter. A rendezvény fő témakö­rei: mezőgazdaság és a kapcsolódó iparágak, élelmiszeripar, feldolgozóipar, cso­magolástechnika, innováció, közös vállalkozások, új technológiák és -termékek, kommunális, problémák kezelése, megoldása, környezetvédelem, vállalkozásfej­lesztés, intézményi rendszer, pénzügyi és banki háttér, az 1996-os Budapesti Vi­lágkiállítás és hatása a gazdasági kapcsolatok alakulására. - De hiszen ön csak Frodllal be­szélt, hogyan állapíthatta ezt meg? ­vetette közbe a tárgyaláson Pesti Gá­bor ügyvédje a költőinek bizonyuk kérdést. Pesti Gábor kihallgatója, Johann Schaffer korántsem szerez annyi si­kerélményt, mint nyomozó-kollégá­ja. Sőt mint a bíróságon elmondta, nem akadt az életben olyan nehéz „tárgyalópartnere", mint a jegyzőkönyv minden apró megfo­galmazását kija-vító, mindenbe bele­kötő Pesti. Schaffer vezette az adóta­nácsadó letartóztatását is. Pesti nem tanúsít fizikai ellenállást, de az első perctől fög/a kikéri magának az el­járást, s ártatlanságát hangoztatja. Frodllal ellentétben magától semmit sem mond, csak azt ismeri el olykor, amit már rábizonyítanak. Eleinte nem csupán á saját bőrét igyekszik menteni, hanem Frodlét is, akiről azt hiszi, hogy ugyanolyan keményen elutasítja a vádakat, mint ő. Pesti a kezdet kezdetén azt sem tudja, hogy csak őt vették-e őrizetbe vagy a rendezőt is. Fogvatartásának első percétől kezdve Pesti mindvé­gig azt vallja, hogy az ő szerepe csu­pán annyi volt, hogy nem hagyta cserben Frodl t. De a gyilkosság gon­dolatához neki semmi köze, hiszen nem' is ismerte Köberlt, s a fűrésze­lésben sem vett részt, fizikai állapota ezt nem is tenné lehetővé. - Barátságból, testvéri érzésből segédkeztem, ami a szabadkőműve­sek alapeszménye. Az első menetben a' makacs adó­szakértő mindössze annyit ismer él, hogy a Hyatt szállóban találkozott Novakovval és Köberllel, s odakí­sérte őket a Visegrádi utcai házhoz. Alapvetően végig nem került ellent­mondásba önmagával, legfeljebb egyre több részlet jutott az eszébe, szerény mellékszereplőből, csöndes epizódistából lassan az egyik fősze­replővé lépett elő. Például a bizonyí­tékok súlya alatt elismerte, hogy a szálloda halljában barackpálinkával kínálta Köberlt, de hogy az italban altató lett volna, azt mindvégig ta­gadta. Elvégre, hangoztatta, ő is együtt evett-ivott vendégével. Schaffer nyomozó szerint Pesti ki­hallgatását megnehezítette, hogy a gyanúsított folyton eltért a tárgytól, lényegtelen részletekről vitatkozott. Pesti doktor sokáig makacsul han­goztatja az ártatlanságát, aztán ami­kor azt mondják neki, hogy Frodl már vallott, sőt egy pillanatra látja is barátját az ajtóban felbukkanni, aki mintha bólintott volna, akkor ő is be­szélni kezd. Hosszan, sírásokkal tar­kítva siralmas egészségi állapotát ecseteli. Az elkészült jegyzőkönyv­höz, amelyet a kihallgatás közben is folyamatosan korrigál, utólag hat­pontos, saját kézzel írt megjegyzést fűz. A rendőrség a letartóztatásról hír­zárlatot rendel el, egyelőre nem akarja, hogy a gyanúsítottak neve nyilvánosságra kerüljön. Egy interjú előkészítése kapcsán azonban az egyik osztrák újság megtudja, hogy Frodlt letartóztatták. Az újság érti a dolgát; mire a rendőrség június' 16­án sajtóértekezleten ismerteti a Kö­berl-ügyet, a lakosság már az újság­ból értesülhetett a történtekről. Pillanatok alatt elterjed Bécsben egy vicc. Csöng a telefon az ORF­nél, az osztrák televíziónál, „Helmut Frodllal szeretnék beszélni - mondja a telefonáló, - Sajnos nem tudom őt adni - válaszol a telefonközpontos a vágószobában van." Egyébként a sajtóértekezleten, amelyen a magyar nyomozók is megjelennek, a lányról, aki Buda­pestre csábította a rendezőt, még csak általánosságban, konkrétumok nélkül esik szó. A bécsi letartóztatás híre nem jut el Novakovhoz. A lány Mallorcán nyaral,, 11 esztendős unokaöccsével, Rajkóval. Az újságok fele vannak ugyan a Frodl-üggyel, híre még a spanyol lapokba is eljut. Biza azon­ban maradéktalanul ki akar kapcso­lódni, újságot sem vesz a kezébe. Szüksége van a pihenésre, az elmúlt hetek kikészítették az idegeit. Frodl eltűnt a szeme elől, aztán a nagy ve­szekedés után még egyszer újra megjelent. Novakov akkor azt köve­teli tőle, hogy jöj jön el vele az ügy­védjéhez, és ott mesélje el, mi is van Köberllel. Helmut értetlenséggel ve­gyes haraggal utasítja el az ajánlatot, ő nem csinált semmit, miért kellene ügyvédhez fordulnia. Megszidja a lányt, mi a csudának fordult ügyvéd­hez. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom