Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-14 / 137. szám, kedd

SZÜLŐFÖLD 1994. JÚNIUS 14. ipolysági mozaik Látogatás a tulipánok országában A közelmúltban a Holland Királyi Természetvédelmi Szövetség vendégül látta a kö­zép-európai országok termé­szetvédőinek egy csoportját, melynek az jpolysági szék­hellyel működő Ipoly Unió két tisztségviselője, Szkladányi Endre és Wollent József is tag­ja volt. Szkladányi Endre, az unió elnöke így összegezte ta­pasztalataikat: - Megismerked­tünk. a hollandiai vízgazdálko­dás tervezésével és szerkezeté­•vei. Az előadások meggyőztek bennünket arról, hogy a víz­gazdálkodás és a természetvé­. delem •érdekei összeegyeztet­hetlek. Lenyűgöző volt a ven­dégszerető hollandok termé­szetimádata. Ezt bizony mi is megtanulhatnánk tőlük. Jelen­létünk a rangos külföldi tanul­mányúton azt bizonyítja, hogy természetvédő szervezetünket, az Ipoly Uniót már ismerik kül­földön. Jubiláló zeneiskola Egy lelkes ipolysági zeneta­nárnőnek, Kramárné Marczi Hedvignek volt köszönhető, hogy 1959-ben megnyílt az ipolysági zeneiskola. Jó mun­káját dicsérik az évről évre megrendezett' hangversenyek, melyeket az iskola diákjai és tanárai adnak nagy sikerrel a nagyközönségnek. Jelenleg Rédli János az iskola igazgató­ja, aki nem is olyan régen még az iskola tehetséges diákja volt. Ma már zenei és képzőművészeti tagozata van az iskolának. Május végén, fennállásának méltó megün­nepléseként, a zeneiskola is bekapcsolódott a Bartók Béla Zenei Találkozó rendezvény­sorozatába. A találkozó kereté­ben az ipolysági zeneiskola ta­nulóin kívül vendégszólis­ták,valamint gyermek- és diák­kórusok gazdagították a prog­ramot. A Bartók Béla téren, a magyar tanítási nyelvű alapis­kola falán Bartók-emléktáblát is lelepleztek. A Honti Lapok ­magánkiadásban A májusi számmal kezdődően részben színes nyo­mással jelenik meg Ipolyság és Hont havilapja, a Honti Lapok, valamint a sokban eltérő tartal­mú Hontianske listy. Új felelős kiadója Srna Pál mérnök, főszerkesztője továbbra is Turczi Árpád. A ságiak már megszokták, az újságárusnál, a könyvesboltban keresik a Hon­ti Lapokat. Ez azok érdeme, akik a lapot készítik.. Billboard sági módra Ipolyságon a város egyes ut­cái - sajnos - szomorú képet nyújtanak. Ezért örültünk, ami­kor a város főutcáján megjelent néhány billboard, azaz olyan hirdetőtábla, melyekre több négyzetméternyi ízléses reklám­plakátokat ragaszt időről időre egy reklámügynökség. Amikor nincs új reklám, fehér papírle­pedővel ragasztják le. Ám ez nem tetszik a városka némely ­nyilván éretlen - fiataljainak, akik sáros cipőtalpaik lenyo­matainak tucatjaival díszítik ezeket a fehér felületeket. Ta­lán abban versenyeznek, ki tudja magasabbra emelni sáros lábát? Hát ez nem valami esz­tétikus látvány! De mégis új­donság. Megszületett egy sági specialitás: a billboard sági módra. SÁGI TÓTH TIBOR Gömörpéterfala Az önkormányzat működteti az óvodát Földszintes épület, úgy beleolvad a főút menti házsorba, hogy ha tábla nem jelezné, egyszerű családi háznak nézné az an a járó idegen. A hetvenes évek vé­géig a helyi alapiskola működött benne, de megfért benne az óvoda, sőt még a ta­nítónak is maradt lakásnak megfelelő helyiség. Ma is jói karbantartott: a hetve­nes évek közepén építették át tetőszerke­zetét, újították fel a külső vakolatát és ke­rült padlójára parketta. Miután megújult, az akkori tanügyi szervek bezárták a gö­mörpéterfalai iskolát. Valamivel később majdnem hasonlóképpen jártak az óvo­dával is, mert az akkori Közegészség­ügyi Állomás munkatársai egy el­lenőrzés alkalmával megállapították, hogy a helyiségek falai nyirkosak, nem felelnek meg óvodának, károsan hatnak a fejlődő gyermeki szervezetre. - Áz óvodát nem engedtük megszün­tetni - mondja Ádám István polgármes­ter. - Még nagyon frissen élt bennünk a bezárt iskola példája, amelyről már ak­kor sejtettük, Iwgy nehezen kerül vissza a faluba. Igazunk lett, ma sincs a falu­ban alapiskola. A belső vakolatot eltá­volítottuk és az új vakolat alá szigetelő anyagot húzattunk. Néhány év óta csök­kent a fiatalok elvándorlása a faluból, sőt néhányan visszatértek. Már-már bi­zakodtunk hogy. hamarosan emelkedni fog a gyermekek-száma a faluban. Saj­nos tévedtünk, nem így történt. Évente 10-12 szemelv luil meg a faluban, az új­szülöttek száma pedig átlagban 2-3. Gömörpéterfalán sajátos helyzet állt elő a hatvanas évektől. A fiatalok több­sége ugyanis nem a mezőgazdasági is­kolákat választotta, hanem különböző ipari szakmákat tanult. Pedig emlékez­hetünk rá, az akkori irányzat mást kívánt volna meg a falusi gyerektől. Néhány já­rási vezető úgy gondolta, a falusi gye­rekből legyen paraszt, a városiból iparos. Kilencszázhetvenegyben, további két fa­luval egyetemben, a gömörpéterfalai szövetkezetet Almágyhoz csatolták. Még ebben az évben a községben építke­zési tilalmat rendeltek el, a tilalom alól csak azok kaptak kivételt, akik hosszútá­von a mezőgazdaságban kívántak elhe­lyezkedni. A gömörpéterfalai fiatal csa­ládok nemcsak a munkahelyük miatt költöztek el a faluból, hanem azért is, mert a faluban nem építhettek családi há­zat. A településnek a hatvanas években ötszáznál is több lakosa volt, a kilencve­negyes népszámlálási adatok szerint 308 személy lakta afálut, napjainkban pedig, mint azt a polgármestertől megtudtuk, már csak 290-en. - A hetvenes évek végén átlagosán harminc, gyerek járt az óvodánkba ­folytatja a polgármester-, most, amikor a tanügyi hivatal kérésére összeszámol­tuk, hogy szeptembertől mennyi gyerek fogja látogatni, kiderült, csak tizén­nyolc. Ebbe a számba beletartoznak a két szomszédos községből. Dobfenekből és J észtéről bejáró óvodások is. Sajnos, a két faluból is egyre kevesebben járnak hozzánk, ami érthető is. A munkanélküli családok nem szívesen utaztatják cse­metéiket, Az igazi probléma tavaly me­rült fel. A tanügyi hivatal három kategó­riába sorolta azokat a településeket, amelyekben óvoda működik. Ahol leg­alább huszonnégy gyermek jár naponta, ott semmi változást nem eszközöltek, a teljes üzemeltetési költséget vállalta a tanügyi hivatal. Rosszabb a helyzet azo­kon a településeken, ahol naponta hu­szonnégynél kevesebb, de tizenkettőnél több gyerek jár óvodába. Ebbe a kate­góriába tartozunk többek kötött mi is. A tanügy lényegében nem szünteti meg az óvodát, ha az önkormányzat annak üze­meltetési költségét iňagára vállalja. Ná­lunk fizeti a két óvónőt, a fűtést, a vil­lanyáram, a víz és más energiahordozó díját. Az óvoda további alkalmazottait a falusi kasszából fizetjük. Gömörpéterfala önkormányzata meg­vitatta a helyi óvoda ügyét és úgy dön­tött, üzemeltetni fogják. Hetvenezer ko­ronát visz el a költségvetésből, de ennek ellenére a képviselők megszavazták. Ez az állapot június I -jétől december 31 -éig tart, hogy azután mi történik, ma még ta­lány. Annyi bizonyos, a falunak tovább­ra is szüksége lesz az óvodára, mivel a község munkaképes lakosságának a 94­95 százaléka talált magának munkát. - Ha a faluban megszűnne az óvoda - fejezi be mondandóját a polgármester - ,félő, hogy néhány fiatal család elköl­tözne. Arról azonban, hogy mi lesz janu­ártól, nem szeretnék nyilatkozni, az tu­lajdonképpen már az új önkormányzat­nak lesz a dolga. Szerintem az lenne a legjobb, ha az országos költségvetés számolna ezekkel az intézményekkel. FARKAS OTTÓ Idénykezdés a pati fürdőben Eltűnt a telektulajdonos sincsenek rendezve. Ugyanis a Járá­si Idegenforgalmi Vállalat megszű­nése után a fürdő kezelési jogát a Pa­ti Községi Hivatal kapta meg, s ezzel együtt a község tulajdonába kerültek a már megszűnt járási hivatalok üdülői is. A fürdő parkosított, sport­pályákkal és egy mesterséges tóval gazdagított területe geodéziai szem­pontból jelenleg még a csehszlovák állam tulajdona. Noha mindenki tudja, hogy a helyzet abszurd, de építési engedélyt a községi hivatal csak abban az esetben kap, ha abba a jelenlegi földtulajdonos is beleegye­zik. Éppen ezért van meglehetősen nagy jelentősége a tulajdonviszo­nyok mielőbbi rendezésének, ami új geodéziai tervek elkészítésével jár. A helyzetet még az is bonyolítja, hogy a szabadidőközpont területén mintegy hetven vállalatnak van üdülője. - Az újabb építkezésre, felújítá­sokra pedig szükség van, mert a ké­nyelemre és tisztaságra vágyó fi­zetőképes nyugati turisták csak így tarthatók meg - vallja az igazgató, majd hozzáteszi: - Ugyan ma még sokan keresik a pati fürdőt,, de az csak abban az esetben marad így, ha a jó hírnevünk megtartásáért mi is mindent elkövetünk. KOSÁR DEZSŐ Paton, a Komáromi járás legjob­ban kiépített és legismertebb fürdőjében hivatalosan ugyan csak június 1 -jén kezdődött el az. idény, de a szabadidőközpont területén már néhány héttel ezelőtt is lehetett kül­földi, elsősorban német vendégekkel találkozni. Köszönhelő ez elsősor­ban a fürdőt üzemeltető Patrek iro­dának, amely a szükséges enge­délyeket időben beszerzezte, vala­mint azoknak a hűséges turistáknak, akik már évek hosszú során a Duna parti fürdőben töltik nyári szabadsá­guk egy részét. - A víz minősége mind biológiai, mind bakteriológiai szempontból ki­fogástalan - tudtuk meg Szalai Lász­lótól, a Pati Községi Hivatal állal lét­rehozott Patrek idegenforgalmi iroda igazgatójától. Ami a fürdővíz gyógyhatását illeti, orvosok eddig még nem támasztották alá, ám a pati öregek állítják, hogy gyomorbántal­makra nincs jobb nála. Sokan csak azért járnak a szabadidőközpont te­rületén feltörő 27 fokos forráshoz, hogy abból néhány liternyit hazavi­gyenek, és másnap fogyaszthassák. Hasonlóképpen közszájon forog az is, hogy a víz enyhítőleg hat a reu­matikus megbetegedésekre. Üröm az örömben viszont, hogy a pati fürdő telekviszonyai a megvál­tozott körülmények között koránt Losonciak Pápán Losonc és Pápa között már sok éve baráti kapcsolat van, .amely né­hány évvel ezelőtt a két város kultu­rális életére is kiterjedt. Számos lo­sonci rendezvényen léptek már fel a pápaiak, rendeztek kékfestő-kiállí­tást a • pápai múzeum anyagából, sportolók jártak a nógrádi városban stb. De a losonci sportolók is elláto­gattak már Pápára, legutóbb pedig a Kármán Színkör vett részt egy pápai ünnepségen. Miért éppen a Kármán Színkör? - kérdeztük Puntigán Jó­zsefet, a csoport vezetőjét. - Pápa önkormányzata kimondot­tan kérte, hogy a színkör vegyen részt egy ottani bemutatón. Tulaj­donképpen. mi is már közel két éve tervezzük' ezt a látogatást, de csak most sikerült eljutni Pápára. Velünk volt Tibor Kublíček hangszerkészítő is, aki félórás önálló műsorában több, maga készítette hangszert szó­laltatott. meg. A delegáció tagja volt továbbá három képzőművész-növen­dék, akik egy aszfaltrajzoló verse­nyen vettek részt. Elkísérte a csopor­tot Miroslava Čermáková, Losonc polgármestere is. - A Kármán Színkör melyik dara­bot mutatta be? - A vendéglátók kérésére a Kak­tusz virágát játszottuk. Jankovics Jenő rendezte a darabot. - Született valamilyen megállapo­dás az ottani színjászók és a színkor között? - Megegyeztünk, hogy a már ha­gyományos losonci Őszi Színházi Napokon a Padlás című darabot mu­tatják be nálunk. (farkas) Polgármesterek Hollandiában Megfigyelni és itthon megvalósítani A Vágsellyei Körzeti Hivatal hollandiai tanulmányutat szerve­zett, amelyen több mint negyven polgármester, képviselő és szak­ember vett részt. Tapasztalataikról IZSÓF RÓBERTTEL, Vág­hosszúfalu polgármesterével beszélgettünk. Ami követendő ­a rend és a fegyelem A polgármestertől megtudtuk, hogy többek között az Utrecht melletti, ECOTECHN1EK nevű, hulladéktél­dolgozással és a szennyezett föld tisz­tításával foglalkozó vállalatban sze­rezhettek hasznos tapasztalatokat. Az olajszármazékokkal vagy mérgező anyagokkal szennyezett földet, osztá­lyozás és előtisztítás után, forgóke­mencén engedik keresztül, ahol magas hőfokon kiégetik belőle a szennyező anyagokat. így steril földanyagot kap­nak, amit később humusszal vagy inás szerves anyagokkal keverve ismét termőföldként használhatnak. Az üzem területe szigetelt, úgyhogy a ta­lajvízbe nem kerülhet szennyeződés. Még az esővizet is külön csatornákkal fogják fel. és azt az üzem a saját tisztí­tóállomásán tisztítja. A hollandok pre­cizitására jellemző, hogy az üzeni te­rületére szállított összes szennyezett földet a belépéskor lemázsál ják, és a mennyiséget azonnal számítógépes nyilvántartásba veszik. Az így nyil­vántartott tömegnek megfelelő mennyiségű tisztított földnek kell később elhagynia az üzem területét. A hollandok számára a gazdasá­gosság sem elhanyagolható széni­pont. Ezt bizonyítja az is, hogy az üzem egy kamionrakománnyi földet megvárásra, akár egy órán belül is ké­pes megtisztítani. így aztán a teherau­tónak nem kell két utat üresen meg­tennie. Egy szlovákiai számára az is elég hihetetlennek tűnik, hogy ha Hollandiában egy közúti baleset so­rán néhány liter gázolaj a talajra öm­lik, a szennyezett földet felszedik, és elszállítják kitisztíttatni. Nyolcféle konténer Az ECOTECHNIEK másik profil­ja a hulladékgyűjtés és -feldolgozás. Az üzem nyolcféleképpen osztályo­zott hulladékot gyűjt. A szeparálást nem bízza csak a lakosságra, az át­Vevőhelyeken alkalmazottakat tart er­re a célra, akik külön konténerekbe osztályozzák a festékesdobozokat, a szárazelemeket, a villanyégőket, ne­oncsöveket, orvosságokat stb. A villany­égőket és a neoncsöveket sžétszedjk, s azok üveg-, alumínium-, réz- vagy acélelemeit másodlagos nyers­anyagként osztályozzák. A festékes­dobozokat úgy hasznosítják, hogy összevágják, és az acél részekről levá­lasztják a festéket. Az acélt másodla­gos nyersanyagként értékesítik, a fes­tékmaradványokat pedig elégetik. Még a szárazelemekkel, is van idejük foglalkozni: külön konténerbe gyűjtik a kvarcórákból, zsebszámológé­pekből származó gombelemeket, kü­lön a ceruzaelemet, a laposeiemet stb. A-polgármester szerint mindez ná­lunk is alkalmazható, de ehhez az em­berek felelősségérzetének , is közeled­nie kéne a hollandokéhoz, akik, ha az irodában kimerül a zsebszámológép eleme, azt nem a szemétkosárba dob-. ják, hanem kiviszik a folyosón erre a célra elhelyezett konténerbe. Aki nyitott szemmel jár... Nemcsak a meglátogatott üzemek­ben, hanem utazás közben is sok ta­pasztalatot szerezhetett, aki nyitott szemmel járt. Hosszúfalu polgármes­tere megfigyelte, hogy sok helyen az alacsonyabb rendű utakon is az egy­szerű kereszteződéseknél sokkal biz­tonságosabb, körforgalmú útkeresz­tezést alkalmazzák. Ehhez, azonban sokkal kisebb területet vesznek igénybe, mint nálunk szokás. A mel­lékútról a főútra való behajtást pedig egy alacsony, körülbelül harminc centiméteres meredek emelkedő ne­hezíti, ami biztonságosan megakadá­lyozza, hogy valaki nagy sebességgel rohanjon fel a főútra. De hasonló se­bességkorlátozókat a sétálóutcák előtt vagy más veszélyes helyeken is alkalmaznák. A polgármester kapás­ból megemlített két-három helyet Hosszúfáluban, ahol ilyen sebesség­korlátozó intézkedést szeretne beve­zetni. Mert, mint mondta, szinte cso­da, hogy eddig nem történt katasztró­fa, az emberek ugyanis, amíg nincse-. nek kézzelfogható módszerekkel rá­kényszerítve, szívesen figyelmen kí­vül hagyják az előírásokat. Gáztartály az udvaron Hollandiára nem jellemzőek a mi régiónkban szokásos, néhány ezer la­kosú falvak. Az emberek vagy na­gyobb városokban, vagy tanyákon, családi farmokon élnek. A tanyákon pedig a gázellátást úgy oldják meg, hogy az udvaron elhelyeznek egy több ezer literes tartályt, amelyet körülbelül félévenként feltöltenek, és a tanya vagy farm lakossága ebből működteti a háztartási fogyasztókat. Ezzel az egyszerű megoldással megspórolják a föld alatti gázvezeték kiépítéséhez szükséges befektetést. Lehet, hogy ez is követendő példának tűnik, de szinte elképzelhetetlen, hogy Szlovákiában az előírások lehetővé tegyék, hogy két-három háztartás számára egy kö­zös tartályt helyezzenek el például a kertben. Egy másik érdekesség amivel megismerkedhettek: az aalsmeerben megtekintett virágbörze, amelynek működése zöldségbörze formájában nálunk is alkalmazható lenne. - Ha lenne rá pénz, minden évben küldenék legalább negyven embert ilyen tanulmányútra - mondta Izsóf Róbert. - Meri lia egy polgármester a negyven problémájából négyre meg­találja a megoldást, akkor már meg­érte. GAÁL LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom