Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-02 / 127. szám, csütörtök

6 HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1994. JÜNIUS 1. Dunaszerdahely: Magánkézben a hűskombinát „A kormány a privatizációs projekt megvál­toztatása után több érdeklődőnek nem tette le­hetővé ajánlata pontosítását, indokolatlan előnyöket biztosított a nyertes kiválasztásakor, a Nemzeti Vagyonalap pedig a privatizációs projekt megváltoztatásának a kérvényezése so­rán nem tartott meg több erre vonatkozó tör­vényt" Ezeket állapította meg a parlament pri­vatizációs bizottsága a dunaszerdahelyi Dumas húskombinát Nemzeti Vagyonalap tulajdoná­bán lévő részvényeinek eladását illető kor­mánydöntéssel kapcsolatban. Ennek ellenére a privatizációs .minisztérium nem javasolta a kor­mánynak a korábbi döntés érvénytelenítését, így a részvénytársaság első rendes közgyűlésé­re már az új tulajdonos részvételével került sor. A helybeliek által húsgyárrtak is nevezett du­naszerdahelyi húskombinátot a vagyonjegyes pri vatizáció első hullámában alakították át rész­vénytársasággá, azzal, hogy a későbbiekben részvényeinek több mint a felét pályázati úton értékesítik. Vladimír Mečiar kormánya a/.onban idén februárban úgy döntött, hogy az eredeti el­képzelést megváltoztatva nyilvános verseny nélkül, a névérték tizenöt százalékáért eladja a Nemzeti Vagyonalap tulajdonában lévő többsé­gi részvénycsomagot a pozsonyi Kika Market A/r.-nek. Az új tulajdonosnak ráadásul a vételá­rat részletekben, tíz év alatt kell kifizetnie. A vállalat jelenlegi tulajdonosi összetétele a következőképpen néz ki: a 238 454 darab rész­vény 53,8 százaléka a Kika Markelé, 33 száza­léka a befektetési alapoké (közülük a legna­gyobb a VÚB Kupón 12 százalékkal, és emlí­tésre érdemes még a Biofond, ESDE, IPF Poľnohospodárov részvétele), végül pedig tíz százalék 1900 kisrészvényes közt oszlik meg. Ők egy viszonylag új vállalat birtokosai, hiszen a gyárat 1984-ben adták át, és három évvel később egy komoly hűtőházzal is kiegészült. A részvénytársaság első közgyűlését május végén Dunaszerdahelyen tartották. Tekintettel a nagyszámú részvényesre, a szervezők a helybe­li mozit bérelték ki erre a célra, de ez felesleges­nek bizonyult, hiszen alig harmincan jelentek meg. Az alapok képviselőin kívül csak a válla­lat néhány dolgozóját érdekelte a cég gazdasági helyzete. Ettől még persze a közgyűlés határo­zatképes volt, mivel a jelenlévők a részvények kilencven százalékát birtokolták. Amint arról Weisz Árpád igazgató (és egyben az igazgatóta­nács elnöke) a közgyűlésen beszámolt, a hús­iparban komoly kapacitásfelesleg tapasztalható, mert a 27 nagy húskombinát mellett két év alatt kétszáz kisvágóhíd jelent meg. Ezt a dunaszer­dahelyi vállalat is megsínylette, lényegében csak félkapacitással működik. Két év alatt 116 embert voltak kénytelenek elbocsátani, így a múlt év végére alkalmazottaik száma három­százra csökkent. Rádásul 1993-at 6,6 millió ko­ronás veszteséggel zárták, amelyet a közgyűlés döntése értelmében az elkövetkező évek nyere­ségéből kell fedezni. A beszámolóból az is ki­derült, hogy a vágáson és a húsfeldolgozáson kívül a vállalat mélyhűtéssel, az állami stratégi­ai készletek tárolásával és külkereskedelemmel is foglalkozik. Azonban - egyetlen hazai válla­latként hiába rendelkezik az Európai Unió mar­ha- és sertéshús-kiviteli minősítésével, ha a ser­téspestis körüli gondok miatt lehetőségeik je­lentősen beszűkültek. Azelőtt ugyanis a forga­lom 15 százalékát képezte kivitelük, mely nap­jainkra nem egészen hat százalékra zsugoro­dott. Weisz Árpád igazgató a közgyűlés után az Új Szónak elmondta, hogy reményeik szerint az idei évet a tavalyinál sikeresebben zárják. Eh­hez hozzájul, hogy megkezdődött a nyitrai és a komáromi húskombinát felszámolása, így a pia­con megmaradtaknak bővül a mozgásterük. Azt is elárulta, hogy a dunaszerdahelyi vállalatot is egy ideig hasonló folyamat elindítása fenyeget­te, de az utóbbi hónapokban a helyzet ked­vezőbbre fordult. Idén bővítik tevékenységi kö­rüket. Több mindent bérbe adnak, az Unilever például négymillió koronáért tárol náluk jégkré­met. Úgy döntöttek, hogy eladják a korábban ál­latok felvásárlására szolgáló épületüket is, amelyre 6,2 millió koronáért találtak vevőt, így ez a bevétel is az idei mérlegüket javítja. Ladislav Chrakavý, az igazgatótanács tagja, aki a Kika Market képviseletében Dunaszerda­helyen vesz részt a vállalat irányításában, a Du­mas lehetőségeivel kapcsolatban érdeklődé­sünkre elmondta, hogy mindenképpen szeret­nék megtartani a jelenlegi foglalkoztatottsági szintet és minél jobban kihasználni a gyártási kapacitást: Fontosnak tartják az exportot, ame­lyet ugyan a sertéspestis megnehezített, de sze­rinte így is kínálkoznak lehetőségek. Igyekez­nek lefaragni ezenkívül a korábbi időszak pénz­ügyi gondjait, ami érvényes a vállalat tartozása­ira és követeléseire is. (tuba) Egymásra utalva Harmincöt éve a mezőgazdaság szolgálatában Az irodája falán Seneca-idé­zet: „Aki nem tudja, melyik ki­kötőbe akar eljutni, annak egyik széljárás sem kedvező! " Ehhez az alapelvhez tartja magát Jozef Slabák, a Bényi Mezőgazdasági Szövetkezet 59 éves elnöke, aki több mint harmincöt évvel ezelőtt már választott magának hajót éš szelet is. Huszonnégy éves korától kezdve a mezőgaz­daságban dolgozik, a főiskola el­végzése után éppen Bényben kez;dte pályafutását. — Itt kezdtem, s az előjelek sze­rint itt is fejezem majd be pálya­futásomat. Noha az első munka­helyemen csak 6 hónapot töltöt­tem, hiszen abban az időben a fia­tal végzős közgazdászok még nem voltak közkedveltek a szö­vetkezetekben. Akkoriban én is azt a „fontos" feladatot kaptam az akkori elnöktől, hogy számítsam ki, fejni vagy nyírni érdemesebb­e a juhokat. Igaz, bennünket még az állam fizetett. Na, gondoltam magamban, itt nehezen jutok ko­moly feladathoz, átkértem ma­gam Szalkára, ahol nagyon rosszul mentek a dolgok. Azóta jóformán megszakítás nélkül mezőgazdasági szövetkezetekben dolgoztam. A mai helyzetet azon­ban össze sem lehet hasonlítani a régivel. Se pozitív, se negatív ér­telemben. Ázelőtt csizmában jár­tam a határt, belementem a vetés­be, szinte naponta kinn voltam a földeken. A központi irányítás nyomán azonban egyre inkább hi­vatalnokká kellett válnunk, az irá­nyítás bürokratikus lett. A veze­tésnek akkoriban nem döntenie kellett, hanem végrehajtani az utasításokat. A helyzet azóta megváltozott. De talán csak annyiban, hogy most már dönté­seket is kell hoznunk, s főleg kel­lemetlen döntéseket. Mostanában jó, ha havonta két alkalommal ki­jutok a határba, akkor is kocsival megyek. Valahogy úgy érzem, fo­kozatosan elszakadunk a földtől, a közvetlen termeléstől. S ez fi­gyelmeztető jel. Nem szabadna, hogy a mezőgazdasági termelés annyira bürokratikussá váljék, hogy megfeledkezzünk a földdel való közvetlen kapcsolatról. — Nyílt titok, hogy a jelenlegi szövetkezeti vezetésnek ma már nem a termelés irányítása, hanem a piacok szerzése, az áruk értéke­sítése á legfontosabb feladata. — Rá kellett jönnünk, hogy a termelés elsősorban a fogyasztás­tól függ. Ha fenn akarunk marad­ni, alkalmazkodnunk kell a piac igényeihez. A mezőgazdaságban azonban figyelembe kell venni a termelés specifikumait is. Itt van például az állattenyésztés. A gaz­dasági elemzések szerint ráfizeté­ses, tehát meg kellene szüntetni. De ki látott mezőgazdasági ter­melést állattenyésztés nélkül! A trágya, a takarmánynövények ve­tésforgóban elfoglalt helye mind­mind olyan szempont, amit lehe­tetlenség figyelmen kívül hagyni. Mi is leépítettük az állományun­kat, mert nálunk is ráfizetéses, de nem szüntettük meg teljesen. - A mezőgazdasági szövetkeze­tek elmúlt évi gazdasági eredmé­nyei országos méretben javultak ugyan, viszont a termelők még mindig nyögik a meggondolatla­nul szabaddá tett élelmiszerpiac rajtuk lecsapódó terheit. Tavaly szövetkezetünk átla­gosan 22 százalékos felárral érté­kesítette a termékeit. De elég csak megnézni, mibe kerül mos­tanában egy mezőgazdasági gép. A három-négyszeresét is elkérik, az alkatrészek - fajtától függően - tízszeres feláron szerezhetők be. Műtrágyát, vegyszert sem le­het a régi ár két :háromszorosánál olcsóbban vásárolni. Ilyen felté­telek között tovább csökken az állami támogatás mértéke, idén például csak a felét kaphatjuk meg annak, ami tavaly is kevés volt. S noha a múlt évet mi is rá­fizetéssel zártuk, alapjában véve mégis bizakodhatunk, hiszen fi­zetni mind dolgozóinknak, mind partnereinknek tudunk még. Pe­dig tavaly rendkívüli mértékben sújtott bennünket is a szárazság. Az eső elkerülte a földjeinket, így csak 3,2 tonnás átlagos hektárho­zamot értünk el a gabonafé­lékből, noha ezen a vidéken az előző években már az 5 tonna kö­rüli hozam volt a mérce. Mond­jam azt is, hogy az utóbbi négy évben nem vásároltunk komo­lyabb gépet, berendezést? Elavult gépekkel dolgozunk. Támogatás nélkül, több mint 20 százalékos hitelkamattal ugyanis nagyon ne­héz belevágni egy-egy új gép vá­sárlásába. Ezt a tárca vezetésének is tudatosítania kell, hiszen ma­holnap újra a két kezünkkel le­szünk kénytelenek túrni a földet. S amint hírlik, a támogatási cé­lokra szánt összegnek csupán a fele jutott a járásba, s ezt is ke­mény feltételek szerint osztják szét az igénylők között. - Kétségtelen, hogy a mezőgazdaság válságának a kö­vetkezményeit elsősorban az á­gazatban dolgozók érzik. A szer­kezetváltás következtében az itt foglalkoztatottak 25-30 százalé­ka már kénytelen volt elmenni az ágazatból, többségük a munka­nélküliek létszámát növeli. A szö­vetkezeti vagyon nevesítése és a privatizáció azonban úgy tűnik, nem. váltotta be a hozzá fűzött túlzott reményeket. - Sőt napjainkban meglepő fo­lyamat is beindult az átalakult gazdaságokban. * A szövetkezetek fennmaradásáért nemrégiben még vehemensen harcoló elnökök, ve­zetők közül egyesek újabban egy­re gyakrabban hoznak létre kft.­ket, amelyek többnyire potóm árakon bérbe veszik és működte­tik a szövetkezetek vagyonát. Százezer koronás alaptőkével több tízmillió értékű vagyonhoz juthatnak így hozzá. Ha ezt a taggyűlés jóváhagyá­sával teszik, jogilag rendben van a dolog. Más kérdés az, hogy ez hogyan egyeztethető össze a vál­lalkozói alapfilozófiával? A szö­vetkezet mint vállalkozói szub­jektum hogyan engedheti át ön­ként a terepet és a nyereségszer­. zes esélyét egy másik vállalko­zásnak? Talán arról van szó, hogy a vezetés könnyen meg akar sza­badulni a gondoktól. Én most is azt vallom, hogy a szövetkezet a legmegfelelőbb vállalkozási for­ma a mezőgazdasági termelésben. Hogy mostanában nem úgy men­nek a dolgok, mint ahogy kelle­ne? Istenem, ez is hozzátartozik az élethez. Egy-két éve még azt hirdették, a farmergazdálkodás majd megváltja az ágazatot. Ma már sokan tudják, ehhez a vállal­kozási formához nálunk nincse­nek meg a feltételek. Amerikában a farmer családi háza egyben a több száz hektáros gazdaság köz­pontja is. Nálunk hogyan lehetne farmot alapítani? A faluban egészségügyi előírások miatt a nagybani állattartás lehetetlen, a földtulajdonosok zöme pedig ál­talában nem is a saját földjén, ha­nem pótföldeken gazdálkodik, te­hát gyakorlatilag még a határban sem építhet istállót. — Cseh nemzetiségű szülők szlovák anyanyelvű gyermekeként magyar nyelvi környezetben élt és dolgozott csaknem egész életé­ben. Folyékonyan beszéli a ma­gyart. - Meg vagyok róla győződve, hogy Dél-Szlovákiában a külön­böző nemzetiségű emberek jól megvannak egymás mellett. Többségük ma már tisztában van azzal, hogy a Viszájyokat csupán a politikusok szítják. A nemzeti­ségi kérdést nem kell a szőnyeg alá söpörni, hagyni kell, hogy az emberi kapcsolatokban alakulja­nak ki az egymás mellett élés alapszabályai. Véleményem sze­rint a jogos igényeket természete­sen teljesíteni kell. Gondolok itt a helységnévtáblákra és a névhasz­nálatra. Az egyszerű embereket ugyanis nem bántja az idégen nyelvű helységnévtábla, annál is inkább, mivel jelenleg sok más dolog fontosabb számukra. Ma már nem lehet kiindulni abból az alapállásból, hogy az előző gene­rációkat ért sérelmekért minden­képpen elégtételt kell venni, hi­szen így visszamehetnénk akár Káinhoz és Ábelhez, hogy orvo­soljuk a sérelmeket, s ennek soha nem lenne vége. Akik együtt dol­goznak, tudják, hogy egymásra vannak utalva. Minél többen tu­datosítják ezt a tényt, annál könnyebb lesz a múlttal való megbékélés. Mert visszatekintge­tés helyett inkább előre kell nézni, azt kutatni, hogyan lehet jobb so­runk holnap. Ezt pedig újra csak közösen tudjuk megvalósítani. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ A földtől nem szabad elszakadni,. (Gyökeres György felvétele) GAS-MOUNT Kft. - gázszerelés felsőfokon Teljes köm szolgáltatás - olcsón ás jól Községeinkben az utóbbi évek egyik leglátványosabb változását a szinte mindenütt megkezdett gázművesítés jelenti. Az ezt végző vállalatok közé tartozik a dunaszerdahelyi GAS-MOUNT, amely az egykori Ister tapasztalt szakembereire épül, akik már a gázművesítés kezdete óta végzik ezt a munkát. Magánvállalkozás­ként négy éve léteznek, kezdetben a Ferrolux részeként, tavaly óta pedig önálló kft.-ként, amelyet a Ferrolux három tulajdonosán ­Mikóczy Zoltánon, Laczkó Oszká­ron és Szálacsi Vincén - kívül Csonga Lajos egykori részlegve­zető, illetve Vígh Görgy és Ho­dossy Tibor revíziós technikus alapított. A vállalkozás céljá csa­ládi házak és épületek gázművesí­tése, illetve utcai magas- és közép­nyomású vezetékek létesítése, de foglalkoznak gázfogyasztók áru­sításával és szervizelésével is. Ez utóbbinak a megrendelők számá­ra sok előnye van. Elegendő csak arra gondolnunk, hányan fizettek már rá, hogy a gáz bevezetésével kapcsolatban különféle helyekről részenként vásárolták a szükséges dolgokat, elsősorban gázkazáno­kat alkalmi árusoktól, és az egyes fázisok elvégzése is gyakran sok utánajárásba került. A GAS-MO­UNT ezzel szemben a tervezéstől a végső revízióig a teljes folyama­tot vállalja, a megrendelőkkel előszerződést köt, amelyben pon­tosan tisztázza az elvégzendő munkát és a határidőt. Ennek kö­szönhetően sokkal nagyobb a megrendelők biztonsága, és az sem mindegy, hogy például a GAS-MOUNT Kft. gáztűzhelyek és gázkazánok sze­reléssel együtt a közvetítők kiha­gyása és az alacsonyabb adó miatt akár ezer-ezerötszáz koronával is kevesebbe kerülhetnek, mintha azokat az üzletben vagy alkalmi árusoktól vásárolnák meg. Sokat számít a munkatársak ta­pasztalata, a harminc szerelő nagy része az Isterből érkezeti, vizsgá­zott hegesztő, őket egészítik ki a később felvett fiatalabb szakem­berek. A GAS-MOUNT főként a Dunaszerdahelyi járásban tevé­kenykedik, több száz előre lekö­tött családi ház gázművesítésén kívül mintegy negyven kilométer középnyomású gázvezeték meg­építésére is jogot nyert a Csiliz­közben, Várkonyon, Bősön és Nagypakán, de ez á cég építi az étei és az egyházkarcsai gázveze­téket is. Mindezeket nyilvános pályázatokon nyerte el, amelye­ken az olcsó kivitelezés és a minőség döntött mellette. A kft. vezetői lehetőségeik sze­rint igyekeznek támogatni a hely­beli sport- és kulturális szerveze­teket is, de legutóbb például Nagypakán a templom számára ajánlották fel a gáz ingyenes be­vezetését, és besegítenek a hely­beli iskoia kazánjának a felújítá­sába is. A pontosan, olcsón és szakszerűen végzett munka, illet­ve a körültekintő és előrelátó te­vékenységnek köszönhetően a szakmában a régió legismertebb és legjobb nevű cégévé váltak. -t-

Next

/
Oldalképek
Tartalom