Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-02 / 127. szám, csütörtök
6 HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1994. JÜNIUS 1. Dunaszerdahely: Magánkézben a hűskombinát „A kormány a privatizációs projekt megváltoztatása után több érdeklődőnek nem tette lehetővé ajánlata pontosítását, indokolatlan előnyöket biztosított a nyertes kiválasztásakor, a Nemzeti Vagyonalap pedig a privatizációs projekt megváltoztatásának a kérvényezése során nem tartott meg több erre vonatkozó törvényt" Ezeket állapította meg a parlament privatizációs bizottsága a dunaszerdahelyi Dumas húskombinát Nemzeti Vagyonalap tulajdonábán lévő részvényeinek eladását illető kormánydöntéssel kapcsolatban. Ennek ellenére a privatizációs .minisztérium nem javasolta a kormánynak a korábbi döntés érvénytelenítését, így a részvénytársaság első rendes közgyűlésére már az új tulajdonos részvételével került sor. A helybeliek által húsgyárrtak is nevezett dunaszerdahelyi húskombinátot a vagyonjegyes pri vatizáció első hullámában alakították át részvénytársasággá, azzal, hogy a későbbiekben részvényeinek több mint a felét pályázati úton értékesítik. Vladimír Mečiar kormánya a/.onban idén februárban úgy döntött, hogy az eredeti elképzelést megváltoztatva nyilvános verseny nélkül, a névérték tizenöt százalékáért eladja a Nemzeti Vagyonalap tulajdonában lévő többségi részvénycsomagot a pozsonyi Kika Market A/r.-nek. Az új tulajdonosnak ráadásul a vételárat részletekben, tíz év alatt kell kifizetnie. A vállalat jelenlegi tulajdonosi összetétele a következőképpen néz ki: a 238 454 darab részvény 53,8 százaléka a Kika Markelé, 33 százaléka a befektetési alapoké (közülük a legnagyobb a VÚB Kupón 12 százalékkal, és említésre érdemes még a Biofond, ESDE, IPF Poľnohospodárov részvétele), végül pedig tíz százalék 1900 kisrészvényes közt oszlik meg. Ők egy viszonylag új vállalat birtokosai, hiszen a gyárat 1984-ben adták át, és három évvel később egy komoly hűtőházzal is kiegészült. A részvénytársaság első közgyűlését május végén Dunaszerdahelyen tartották. Tekintettel a nagyszámú részvényesre, a szervezők a helybeli mozit bérelték ki erre a célra, de ez feleslegesnek bizonyult, hiszen alig harmincan jelentek meg. Az alapok képviselőin kívül csak a vállalat néhány dolgozóját érdekelte a cég gazdasági helyzete. Ettől még persze a közgyűlés határozatképes volt, mivel a jelenlévők a részvények kilencven százalékát birtokolták. Amint arról Weisz Árpád igazgató (és egyben az igazgatótanács elnöke) a közgyűlésen beszámolt, a húsiparban komoly kapacitásfelesleg tapasztalható, mert a 27 nagy húskombinát mellett két év alatt kétszáz kisvágóhíd jelent meg. Ezt a dunaszerdahelyi vállalat is megsínylette, lényegében csak félkapacitással működik. Két év alatt 116 embert voltak kénytelenek elbocsátani, így a múlt év végére alkalmazottaik száma háromszázra csökkent. Rádásul 1993-at 6,6 millió koronás veszteséggel zárták, amelyet a közgyűlés döntése értelmében az elkövetkező évek nyereségéből kell fedezni. A beszámolóból az is kiderült, hogy a vágáson és a húsfeldolgozáson kívül a vállalat mélyhűtéssel, az állami stratégiai készletek tárolásával és külkereskedelemmel is foglalkozik. Azonban - egyetlen hazai vállalatként hiába rendelkezik az Európai Unió marha- és sertéshús-kiviteli minősítésével, ha a sertéspestis körüli gondok miatt lehetőségeik jelentősen beszűkültek. Azelőtt ugyanis a forgalom 15 százalékát képezte kivitelük, mely napjainkra nem egészen hat százalékra zsugorodott. Weisz Árpád igazgató a közgyűlés után az Új Szónak elmondta, hogy reményeik szerint az idei évet a tavalyinál sikeresebben zárják. Ehhez hozzájul, hogy megkezdődött a nyitrai és a komáromi húskombinát felszámolása, így a piacon megmaradtaknak bővül a mozgásterük. Azt is elárulta, hogy a dunaszerdahelyi vállalatot is egy ideig hasonló folyamat elindítása fenyegette, de az utóbbi hónapokban a helyzet kedvezőbbre fordult. Idén bővítik tevékenységi körüket. Több mindent bérbe adnak, az Unilever például négymillió koronáért tárol náluk jégkrémet. Úgy döntöttek, hogy eladják a korábban állatok felvásárlására szolgáló épületüket is, amelyre 6,2 millió koronáért találtak vevőt, így ez a bevétel is az idei mérlegüket javítja. Ladislav Chrakavý, az igazgatótanács tagja, aki a Kika Market képviseletében Dunaszerdahelyen vesz részt a vállalat irányításában, a Dumas lehetőségeivel kapcsolatban érdeklődésünkre elmondta, hogy mindenképpen szeretnék megtartani a jelenlegi foglalkoztatottsági szintet és minél jobban kihasználni a gyártási kapacitást: Fontosnak tartják az exportot, amelyet ugyan a sertéspestis megnehezített, de szerinte így is kínálkoznak lehetőségek. Igyekeznek lefaragni ezenkívül a korábbi időszak pénzügyi gondjait, ami érvényes a vállalat tartozásaira és követeléseire is. (tuba) Egymásra utalva Harmincöt éve a mezőgazdaság szolgálatában Az irodája falán Seneca-idézet: „Aki nem tudja, melyik kikötőbe akar eljutni, annak egyik széljárás sem kedvező! " Ehhez az alapelvhez tartja magát Jozef Slabák, a Bényi Mezőgazdasági Szövetkezet 59 éves elnöke, aki több mint harmincöt évvel ezelőtt már választott magának hajót éš szelet is. Huszonnégy éves korától kezdve a mezőgazdaságban dolgozik, a főiskola elvégzése után éppen Bényben kez;dte pályafutását. — Itt kezdtem, s az előjelek szerint itt is fejezem majd be pályafutásomat. Noha az első munkahelyemen csak 6 hónapot töltöttem, hiszen abban az időben a fiatal végzős közgazdászok még nem voltak közkedveltek a szövetkezetekben. Akkoriban én is azt a „fontos" feladatot kaptam az akkori elnöktől, hogy számítsam ki, fejni vagy nyírni érdemesebbe a juhokat. Igaz, bennünket még az állam fizetett. Na, gondoltam magamban, itt nehezen jutok komoly feladathoz, átkértem magam Szalkára, ahol nagyon rosszul mentek a dolgok. Azóta jóformán megszakítás nélkül mezőgazdasági szövetkezetekben dolgoztam. A mai helyzetet azonban össze sem lehet hasonlítani a régivel. Se pozitív, se negatív értelemben. Ázelőtt csizmában jártam a határt, belementem a vetésbe, szinte naponta kinn voltam a földeken. A központi irányítás nyomán azonban egyre inkább hivatalnokká kellett válnunk, az irányítás bürokratikus lett. A vezetésnek akkoriban nem döntenie kellett, hanem végrehajtani az utasításokat. A helyzet azóta megváltozott. De talán csak annyiban, hogy most már döntéseket is kell hoznunk, s főleg kellemetlen döntéseket. Mostanában jó, ha havonta két alkalommal kijutok a határba, akkor is kocsival megyek. Valahogy úgy érzem, fokozatosan elszakadunk a földtől, a közvetlen termeléstől. S ez figyelmeztető jel. Nem szabadna, hogy a mezőgazdasági termelés annyira bürokratikussá váljék, hogy megfeledkezzünk a földdel való közvetlen kapcsolatról. — Nyílt titok, hogy a jelenlegi szövetkezeti vezetésnek ma már nem a termelés irányítása, hanem a piacok szerzése, az áruk értékesítése á legfontosabb feladata. — Rá kellett jönnünk, hogy a termelés elsősorban a fogyasztástól függ. Ha fenn akarunk maradni, alkalmazkodnunk kell a piac igényeihez. A mezőgazdaságban azonban figyelembe kell venni a termelés specifikumait is. Itt van például az állattenyésztés. A gazdasági elemzések szerint ráfizetéses, tehát meg kellene szüntetni. De ki látott mezőgazdasági termelést állattenyésztés nélkül! A trágya, a takarmánynövények vetésforgóban elfoglalt helye mindmind olyan szempont, amit lehetetlenség figyelmen kívül hagyni. Mi is leépítettük az állományunkat, mert nálunk is ráfizetéses, de nem szüntettük meg teljesen. - A mezőgazdasági szövetkezetek elmúlt évi gazdasági eredményei országos méretben javultak ugyan, viszont a termelők még mindig nyögik a meggondolatlanul szabaddá tett élelmiszerpiac rajtuk lecsapódó terheit. Tavaly szövetkezetünk átlagosan 22 százalékos felárral értékesítette a termékeit. De elég csak megnézni, mibe kerül mostanában egy mezőgazdasági gép. A három-négyszeresét is elkérik, az alkatrészek - fajtától függően - tízszeres feláron szerezhetők be. Műtrágyát, vegyszert sem lehet a régi ár két :háromszorosánál olcsóbban vásárolni. Ilyen feltételek között tovább csökken az állami támogatás mértéke, idén például csak a felét kaphatjuk meg annak, ami tavaly is kevés volt. S noha a múlt évet mi is ráfizetéssel zártuk, alapjában véve mégis bizakodhatunk, hiszen fizetni mind dolgozóinknak, mind partnereinknek tudunk még. Pedig tavaly rendkívüli mértékben sújtott bennünket is a szárazság. Az eső elkerülte a földjeinket, így csak 3,2 tonnás átlagos hektárhozamot értünk el a gabonafélékből, noha ezen a vidéken az előző években már az 5 tonna körüli hozam volt a mérce. Mondjam azt is, hogy az utóbbi négy évben nem vásároltunk komolyabb gépet, berendezést? Elavult gépekkel dolgozunk. Támogatás nélkül, több mint 20 százalékos hitelkamattal ugyanis nagyon nehéz belevágni egy-egy új gép vásárlásába. Ezt a tárca vezetésének is tudatosítania kell, hiszen maholnap újra a két kezünkkel leszünk kénytelenek túrni a földet. S amint hírlik, a támogatási célokra szánt összegnek csupán a fele jutott a járásba, s ezt is kemény feltételek szerint osztják szét az igénylők között. - Kétségtelen, hogy a mezőgazdaság válságának a következményeit elsősorban az ágazatban dolgozók érzik. A szerkezetváltás következtében az itt foglalkoztatottak 25-30 százaléka már kénytelen volt elmenni az ágazatból, többségük a munkanélküliek létszámát növeli. A szövetkezeti vagyon nevesítése és a privatizáció azonban úgy tűnik, nem. váltotta be a hozzá fűzött túlzott reményeket. - Sőt napjainkban meglepő folyamat is beindult az átalakult gazdaságokban. * A szövetkezetek fennmaradásáért nemrégiben még vehemensen harcoló elnökök, vezetők közül egyesek újabban egyre gyakrabban hoznak létre kft.ket, amelyek többnyire potóm árakon bérbe veszik és működtetik a szövetkezetek vagyonát. Százezer koronás alaptőkével több tízmillió értékű vagyonhoz juthatnak így hozzá. Ha ezt a taggyűlés jóváhagyásával teszik, jogilag rendben van a dolog. Más kérdés az, hogy ez hogyan egyeztethető össze a vállalkozói alapfilozófiával? A szövetkezet mint vállalkozói szubjektum hogyan engedheti át önként a terepet és a nyereségszer. zes esélyét egy másik vállalkozásnak? Talán arról van szó, hogy a vezetés könnyen meg akar szabadulni a gondoktól. Én most is azt vallom, hogy a szövetkezet a legmegfelelőbb vállalkozási forma a mezőgazdasági termelésben. Hogy mostanában nem úgy mennek a dolgok, mint ahogy kellene? Istenem, ez is hozzátartozik az élethez. Egy-két éve még azt hirdették, a farmergazdálkodás majd megváltja az ágazatot. Ma már sokan tudják, ehhez a vállalkozási formához nálunk nincsenek meg a feltételek. Amerikában a farmer családi háza egyben a több száz hektáros gazdaság központja is. Nálunk hogyan lehetne farmot alapítani? A faluban egészségügyi előírások miatt a nagybani állattartás lehetetlen, a földtulajdonosok zöme pedig általában nem is a saját földjén, hanem pótföldeken gazdálkodik, tehát gyakorlatilag még a határban sem építhet istállót. — Cseh nemzetiségű szülők szlovák anyanyelvű gyermekeként magyar nyelvi környezetben élt és dolgozott csaknem egész életében. Folyékonyan beszéli a magyart. - Meg vagyok róla győződve, hogy Dél-Szlovákiában a különböző nemzetiségű emberek jól megvannak egymás mellett. Többségük ma már tisztában van azzal, hogy a Viszájyokat csupán a politikusok szítják. A nemzetiségi kérdést nem kell a szőnyeg alá söpörni, hagyni kell, hogy az emberi kapcsolatokban alakuljanak ki az egymás mellett élés alapszabályai. Véleményem szerint a jogos igényeket természetesen teljesíteni kell. Gondolok itt a helységnévtáblákra és a névhasználatra. Az egyszerű embereket ugyanis nem bántja az idégen nyelvű helységnévtábla, annál is inkább, mivel jelenleg sok más dolog fontosabb számukra. Ma már nem lehet kiindulni abból az alapállásból, hogy az előző generációkat ért sérelmekért mindenképpen elégtételt kell venni, hiszen így visszamehetnénk akár Káinhoz és Ábelhez, hogy orvosoljuk a sérelmeket, s ennek soha nem lenne vége. Akik együtt dolgoznak, tudják, hogy egymásra vannak utalva. Minél többen tudatosítják ezt a tényt, annál könnyebb lesz a múlttal való megbékélés. Mert visszatekintgetés helyett inkább előre kell nézni, azt kutatni, hogyan lehet jobb sorunk holnap. Ezt pedig újra csak közösen tudjuk megvalósítani. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ A földtől nem szabad elszakadni,. (Gyökeres György felvétele) GAS-MOUNT Kft. - gázszerelés felsőfokon Teljes köm szolgáltatás - olcsón ás jól Községeinkben az utóbbi évek egyik leglátványosabb változását a szinte mindenütt megkezdett gázművesítés jelenti. Az ezt végző vállalatok közé tartozik a dunaszerdahelyi GAS-MOUNT, amely az egykori Ister tapasztalt szakembereire épül, akik már a gázművesítés kezdete óta végzik ezt a munkát. Magánvállalkozásként négy éve léteznek, kezdetben a Ferrolux részeként, tavaly óta pedig önálló kft.-ként, amelyet a Ferrolux három tulajdonosán Mikóczy Zoltánon, Laczkó Oszkáron és Szálacsi Vincén - kívül Csonga Lajos egykori részlegvezető, illetve Vígh Görgy és Hodossy Tibor revíziós technikus alapított. A vállalkozás céljá családi házak és épületek gázművesítése, illetve utcai magas- és középnyomású vezetékek létesítése, de foglalkoznak gázfogyasztók árusításával és szervizelésével is. Ez utóbbinak a megrendelők számára sok előnye van. Elegendő csak arra gondolnunk, hányan fizettek már rá, hogy a gáz bevezetésével kapcsolatban különféle helyekről részenként vásárolták a szükséges dolgokat, elsősorban gázkazánokat alkalmi árusoktól, és az egyes fázisok elvégzése is gyakran sok utánajárásba került. A GAS-MOUNT ezzel szemben a tervezéstől a végső revízióig a teljes folyamatot vállalja, a megrendelőkkel előszerződést köt, amelyben pontosan tisztázza az elvégzendő munkát és a határidőt. Ennek köszönhetően sokkal nagyobb a megrendelők biztonsága, és az sem mindegy, hogy például a GAS-MOUNT Kft. gáztűzhelyek és gázkazánok szereléssel együtt a közvetítők kihagyása és az alacsonyabb adó miatt akár ezer-ezerötszáz koronával is kevesebbe kerülhetnek, mintha azokat az üzletben vagy alkalmi árusoktól vásárolnák meg. Sokat számít a munkatársak tapasztalata, a harminc szerelő nagy része az Isterből érkezeti, vizsgázott hegesztő, őket egészítik ki a később felvett fiatalabb szakemberek. A GAS-MOUNT főként a Dunaszerdahelyi járásban tevékenykedik, több száz előre lekötött családi ház gázművesítésén kívül mintegy negyven kilométer középnyomású gázvezeték megépítésére is jogot nyert a Csilizközben, Várkonyon, Bősön és Nagypakán, de ez á cég építi az étei és az egyházkarcsai gázvezetéket is. Mindezeket nyilvános pályázatokon nyerte el, amelyeken az olcsó kivitelezés és a minőség döntött mellette. A kft. vezetői lehetőségeik szerint igyekeznek támogatni a helybeli sport- és kulturális szervezeteket is, de legutóbb például Nagypakán a templom számára ajánlották fel a gáz ingyenes bevezetését, és besegítenek a helybeli iskoia kazánjának a felújításába is. A pontosan, olcsón és szakszerűen végzett munka, illetve a körültekintő és előrelátó tevékenységnek köszönhetően a szakmában a régió legismertebb és legjobb nevű cégévé váltak. -t-