Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-14 / 137. szám, kedd

1994. JUNIUS 14. ÚJSZÓ* KULTURA 7 Leszámolás és harmónia Beszélgetés Czakó Józseffel Több mint tíz éve, hogy utoljára találkoztunk. A rozsnyói gimnáziumban egy évfolyammal járt lejjebb nálam. Tudtam róla, hogy írogat, így néha az irodalomról is elbeszélgettünk. Meg a zenéről, ami ugyancsak érdekelt mindkettőnket. Azt azonban nem mondhatom, hogy nagyon közeli barátságba kerültünk volna. Tudtam viszont, hogy Hülyekamasz című novellája, anlfely a nyolcvanas évek elejénjelent meg az Irodalmi Szemlében, nagy port vert fel akkoriban, és Jóskának - aki ezen írásával reményteljes alkotóként mutatkozott be - kellemet. lenségei is támadtak a novella miatt. Meg más miatt is, mert sokunkhoz hasonlóan ő sem lelkesedett a létező szocializmusért. Annyira nem, hogy 11 évvel ezelőtt, alig húszévesen búcsút is mondott neki: egy gimnáziumi osztálytársával Jugoszláviából nem veszélytelen körülmények között Olaszországba szökött. Végül mindketten Németországban telepedtek le. Jóska ma Kalsruhében lakik, s ápolóként dolgozik egy ottani elmegyógyintézetben. Közben az írást sem hagyta abba. Tavaly jelent meg a Kalligram Kiadónál Leszámolás, gyöngéden című prózakötete. Nemrégiben - emigrálása óta először - néhány napra hazajött Rozsnyóra. Ekkor készült az alábbi interjú. - Jóska, ne haragudj, hogy egy ilyen profán hasonlattal kezdem, de ez egy földobott labda, amelyet muszáj leütnöm: te egyik bolondokházából a másikba kerültél. Hogyan kötöttél, ki éppen a kalsruhei elmegyógyintézetben ? Tudatos választás volt? Netán ez a sorsod? Vagy véletlen? - Valóban, tíz évvel ezelőtt nálunk is jó kis bolondokháza volt, amelyből ki kellett törnöm, mert úgy éreztem, hogy rácsai előbb-utóbb belém görbülnek. Ügy döntöttem, hogy nem tűröm tovább eleven meghalásom. Légszomjam volt, amely mélyebb levegővételre késztetett. Hogy ott, kinn egy másik bolondokházába csöppentem, az már a saját döntésemnek a következménye. Mindig is vonzódtam az ilyen késhegyen táncoló életek iránt, kerestem az extrém lelkiállapotokat, Úgy érzem, hogy ott a helyem a társadalom perifériájára szorult emberek között, mert tudok is nekik segíte• ni. Ezért végeztem el egy egészségügyi iskolát és lettem ápoló. Egy szoeiálpszichiátriai intézetben, amely nem egészen ugyanolyan, mint az itteni elmegyógyintézetek. - Nyugat-Európában a német kultúra és mentalitás hasonlít talán leginkább a miénkre. Ezért telepedtél le Németországban, vagy csak így alakult? - Akkoriban olyan ifjúkori düh és vágy hajtott, hogy úgy éreztem, a Csendes-óceán legkisebb szigetéig sem állok meg. Minél messzebbre szerettem volna kerülni innen, úgy gondoltam, valahová a tengeren túlra megyek. A sors azonban úgy hozta, hogy Németországban kötöttem ki. Akkor ez nem volt tudatos választás. Csak később tudatosult bennem, mennyire fontos, hogy „csak" 1200 kilométerre kerültem Gömörtől, Palócföldemtől. - A kötődések tehát megmaradtak. Pedig akkoriban, amikor emigráltál, nem igen volt reményed arra, hogy egyhamar hazalátogathatsz• - Igen. Éppen ezért volt olyan nehéz a döntés. Hisz tudtam, hogy szülőket, barátokat, szerelmeket, hazát, Gömöri:, Palócföldet, mindent itt kell hagynom, és nem tudtam, mikor látom őket újra. Mégis úgy éreztem, hogy más életet kell kezdenem. Az emigráció első szakaszában azonban sem időm, sem energiám nem maradt arra, hogy visszafelé tekintgessek. Előre kellett néznem. Megoldanom egzisztenciális gondjaimat, megtanulnom a nyelvet, könyökkel, ésszel, emberséggel kellett helyt állnom egy számomra idegen környezetben. Később kezdtem csak visszanézni korábbi életemre. Most, tíz év távollét után úgy érzem, hogy harmóniát kell teremtenem az ottani új környezet (nem mondom, hogy új hazám) és az itthagyott régi között. - Prózaköteted tavaly decemberben látott napvilágot. 'Te most jöttél haza először. Nincs összefüggés a kettő között? Nem érezted úgy, hogy előbb le. kell tenned valamit az asztalra, mielőtt újra visszajönnél? - Nem, ezt nem éreztem így, hiszen a kötetben megjelent írások java részét még itthon írtam. Értem én, hogy mire akarsz kilyukadni, de az egésznek más oka van. Az útlevélkiadással kapcsolatos bonyodalmakban keresendő, ám ezt nem akárom részletezni. A kötet megjelenésének pedig szintén most jött el az ideje. Tíz évig érett bennem. Erjedt, mint a bor, de ha tovább erjedt volna, akkor talán megecetesedik. Tavaly júliusban adtam le a kéziratot, decemberre megjelent. - Hogyan jött össze a kiadása? Egyszerűen bekopogtattál a Kalligramhoz, hogy itt van az anyag, jó lenne kiadni? - Kapcsolatban álltam itteni íróbarátaimmal, ismerőseimmel, Grendel Lajosékkal. Hallottam, hogy működik itt egy dinamikus, nyitott kiadó, melyet pont a régi barátaim alapítottak. Ok is tudtak rólam, azt is tudták, hogy lassan dolgozó ember vagyok, aki nem köpi a szavakat, csak megrágva veti papírra. Fölajánlották, ha összejön egy kötetnyi anyag, akkor jelentkezzem. Nagyon örülök a kötetnek, köszönet érte a kiadónak. - Különösen a Németországban írt szövegeidre áll az, amit -mondtál, hogy valóban megrágsz minden szót, mielőtt leírnád, hogy minden betűnek, írásjelnek helye van. Azért használom inkább a szöveg kifejezést, mert sokkal közelebb állnak a mitikus ihletésű szabad vershez, mint az epikus prózához.. Erős gondolatritmusú próza ez, a középkori vagy még korábban született szövegekhez hasonlatos,, melyekben minden szónak szinte mágikus jelentősége van. Érezhető, hogy te magad vagy ez a csaknem lecsupaszított szöveg. Mégis meg kell kérdeznem: nem a szükség szülötte? Nem annak a következménye, hogy elkerültél a magyar nyelvi közegből, pedig magyarul írsz? Hogy a benned élő magyar nyelv fejlődése tíz. évvel ezelőtt törvényszerűen megállt vagy riagyon lelassult ? - Azt hiszem, hogy ha itthon maradtam volna, akkor is megmaradtam volna egy nagyon lassan és önkritikusan alkotó, talán a tökélyre törekvő íróembernek. A németországi szövegek až én belső krónikám is. Lecsonkoltam, lefaragtam a mondataimat, tömörítettem, amennyire csak tudtam. Összefolyattam a lírát az epikával, és úgy érzem, ez az egész az előnyömre vált. így maga az alkotás német közegben egyúttal szellemidézés is. Hiszen ott németül vásárolok, dolgozom, szeretkezem . Ennek a közegnek a hatásai „feldolgozódnak" bennem, de az írásban már magyarul formálódnak. Ehhez viszont sámánként meg kell idéznem a szellemeimet, hogy doboljanak a szívemben, ujjaimban. Meg kell idéznem a magyar nyelvet. Mert írni, alkotni természetesen csakis az anyanyelvemen tudok. - írásaid zenei ihletettségű, erős ritmusú szövegek Egy helyen azt is leírod, hogy szerinted a zene már a szó előtt volt. Te magad is zenélsz, s ez. talán nemcsak az írásban vált segítőddé, hanem a németországi beilleszkedésben is. - Amióta eszmélek, nem tudom elképzelni az életemet zene nélkül. Már itthon is énekelgettem, gitározgattam, szájharmonikán játszottam. Ezt a lüktetést a nyugati emigrációba is továbbvittem, és nagyon sokat segített. Elsősorban az emberekhez való közeledésben. Kapcsolatokat teremtettem általa, segített önmagam és az ottani viszonyok megértésében is. Profi módon nem zenélek, bár kaptam már több ajánlatot is,, hogy játsszak ottani zenekarokban. Ügy éreztem azonban, hogy a zene mégiscsak egy kifelé áradó hullám, az írás pedig belső meditáció. Ez teremti meg bennem az egyensúlyt. Nagyon jó barátságban vagyok itteni volt zenésztársaimmal, Pálbalázs Jenővel, a rozsnyói Sexit együttes gitárosával. Azóta is együttműködünk, és ez távúton is lehetséges. Ő telefonba eldúdol egy melódiát, én pedig megírom hozzá a szöveget. Magyarul vagy angolul. Tavaly, az Iron Maiden pozsonyi koncertjének a Sexit volt az előzenekara, ahol vendégénekesként feketén hazaszökve - én is közreműködtem. - Beszélgetésünket azzal kezdtük, hogy az, emigráció mellett döntöttél, mert nyomasztottak az itteni korlátok. Nyilván a németországi létednek is vannak korlátai, mint az emberi életnek általában. Hogyan változott világlátásod az emigrálás óta? Miként gondolkodsz ma az életről ? - Húszévesen sem az hívott, űzött kifelé a nyugati határon túlra, hogy vonzódtam volna a nyugati, korlátlan lehetőségekkel kecsegtető lét, a meggazdagodás iránt. Már akkor is tisztában voltam a nyugati életforma korlátaival, és sejtelmeim be is igazolódtak. Németország a világ egyik leggazdagabb állama, de az eltechnizálódó, elanyagiasodó világnak árnyoldalai is vannak. Én erre voltam és vagyok nagyon érzékeny: a jólétben élő emberek felszínességére, gyakran lelki szegénységére. Számomra fontos maradt hát az éberség és nyugtalanság, melyet tíz év után is megőriztem magamban. Közben bölcsebb lettem, és az állandó éberségem nem hagyja, hogy ott teljesen beolvadjak, és magamévá tegyem azt az anyagias világot. - Most már végleg Németországban maradsz? - Ezt még nem tudom. Említettem az elején, hogy szeretnék harmóniát teremteni a gömöri bércek és a Rajna menti síkság között, de hogy hol kötök ki végül, azt nem tudom. KLINKO RÓBERT Rock Pop Bratislava A pop- és rockzenére figyelő közönség és a szakmában valamilyen módon résztvevők ez idáig két nemzetközi zenei vásárt tartottak számon: a francia Cannes-ban évente megrendezett MIDEM fesztivált és a németföldön honos POPKOMME seregszemlét. Mögéjük sorakozik fel a Pop Rock Bratislava '94, mint a harmadik legnagyobb európá zenei vásár. Ezzel kapcsolatban kérdezem Lenka Slanát, aki egyike azon szervezőknek, akik a fesztivál zökkenőmentes lebonyolításán szorgoskodnak. • Örököse-e a Pop Rock Bratislava az egykori Pozsonyi Lírának? - Igen is, meg nem is. Az utóbbi években kiderült, hogy a Líra a meglévő formájában korszerűtlenné vált, már nem felelt meg a gyorsan változó kor igényeinek. Ezért tavalytól a nagy európai seregszemlék mintájára került megrendezésre. így már nemcsak az előadók fóruma, hanem a pop-rock szakma minden ágazata teret kap a rendezvényen.' A kiadók és a rendezőirodák kiállításán, amely a Művészet Házában (az egykori V-klubi kap otthont, például több mint húsz ország 50 cégje jelezte részvételét. Európán kívül Amerikából és Japánból is lesznek kiállítók, š természetesen képviselteti magáť az összes jelentős cseh '94 kiadó is. Bizonyára nagy érdeklődésre számíthat a videoklippek versenye, amelyet már tavaly is megrendeztünk. • De azért az élő zene sem szorul háttérbe... - Sőt! Június 23-a és 26-a között hozzávetőlegesen ötven előadó, illetve együttes lép a közönség elé; köztük olyan szupersztárok is, mint Peter Gabriel, a Status Quo és a Whitesnake. Öt helyszínen zajlanak majd az előadások. • Ezek# sztárok annyiban hasonlítanak egymásra, hogy méregdrágák. Hogyan sikerült az anyagi hátteret a fesztiválhoz biztosítani? Nem lesznek a belépők a kispénzű fiatalok számára megfizethetetlenek? - A belépők árai méltányosak. Például a fő attrakcióra, Peter Gabriel koncertjére a jegyek ára 260-290 Sk. A Statiis Quo és a Whitesnake fellépésére egységesen 199 Sk. Persze, az ilyen alacsony jegyárak elsősorban szponzorok segítségének köszönhetőek. Besegített a kulturális minisztérium, a Skoda, a Petrimex, a BVV cég, valamint a Harvard befektetési társaság. Tegyük még hozzá, hogy Magyarországot a „fajsúlyos" PA-DÖ-DÖ képviseli, az ő szereplésük időpontjáról majd tudósítjuk az olvasót. - alex s. Peter Gabriel, a. pozsonyi rendezvény egyik sztárja (Fotó: archív) Színe és visszája Bécs Mátyás királyra emlékezik. Öt éVen át, 1485-től 1490-ben bekövetkezett haláláig Bécsből kormányzott Mátyás király, és vele jött Budáról remek könyvtárának egy része is. Az osztrák főváros pompás Corvina kiállítással állít emléket Mátyás ottani tartózkodásának. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár dísztermében október végéig tekinthető meg az eredetileg kétezer kötetre tervezett Bibliotbeca Corviniana hatvan gyönyörű, kézzel írott kötete. Valamennyi a könyvtár tulajdona. A Mátyás után ottmaradt köteteket évszázadokon át őrizték, gondozták az ottani uralkodók. Áthelyezik a kolozsvári Mátyás szobrot? A Kolozs megyei alprefektus, Funar pártjának egyik városi vezetője egy helyi román lapnak adott nyilatkozatában bejelentette: sor kerülhet a kolozsvári Mátyás szobor áthelyezésére, mert a Fő téren, ahol jelenleg áll, római maradványok feltárására készülnek. Az ásatás célja, hogy szabadtéri múzeummá alakítsák át a teret, márpedig -jelentette ki az alprefektus - az ókori romok közé, amelyek a város latin múltjára emlékeztetnek. Mátyás király szobra nem illik. Különben is, a szobrok nem mozdíthajtatlanok, mondotta Fadrusz János alkotásáról, az UNESCO által is védettnek minősített Mátyás szoborról. Kardos G. György - regényeinek izraeli helyszínén. A magyar tévé Stúdió '94stábja riportfilmet forgat a Kardos G.trilógia: Avraham Bogatir hét napja, Hová tűntek a katonák? és A történet vége című regényének helyszínén. Ebből az alkalomból az írö 43 év óta először ellátogat Izraelbe, ahol találkozik a negyvenes évek Palesztinájában játszódó 'regénytörténeteinek ma is élő alakjaival. Az elsó' könyv CD-lemezen. Az amerikaiak több mint fele használ otthon is személyi számítógépet, ezek hatvan százaléka valamelyik hatalmas adatbankhoz is csatlakozik. így olvas újságot, rendel árut és szolgáltatást, küld levelet és „beszélget" társaival. Ä történelemben először az elmúlt napokban egyszerre két formában jelent meg egy könyv, Nixon volt kabinetfőnökének, a Watergate-botrányba belebukott Haldémannak a naplója: kötetben és ugyanakkor számítógépes CDlemezen. Egy újítás révén lehetővé válik, hogy a hordozható számítógépek telefon nélkül is csatlakozhassanak az adatbankokhoz. Így akár az utcáról is lehet adatot és faxot kapni, illetve küldeni a számítógéppel. Ezüst kanállal keverte a tyúktápot. A művészettörténészeknek egyszerűen elállt a lélegzetük, amikor megpillantották a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt, amely egy kirovográdi villanyszerelő lomtárából került elő. A nyomorúságos körülmények között élő Alekszandr Ilj innék valószínűleg fogalma sem lehetett, hogy micsoda értéket rejt a kamrája, amelyben egymás hegyén hátán hevert több mint 70 ezer könyv, többek között az orosz „Guttenbergtől", Ivan Fjodorovtól származó több ősnyomtatvány, számos festmény, i'con és kegytárgy. Az idős ember egy ritkaságszámba menő Fabergé-ezüstkanállal keverte tyúkjainak a tápot... (k-s)