Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-12 / 109. szám, csütörtök

MOZAIK —__ .rwwfi 1994. MÁJUS 12. •••••• ••••• A koalíciós tanács tegnapi ülése után nyilvánvalóvá vált: Ä minisztereket átvilágítják, ugye? A, koalíciós tanács tegnapi ülésén, melyen a magyar parlamenti pártok képviselői is részt vettek, három fő kérdéskört vitattak meg. Az első a kormány tervbe vett gazdasági lépé­seivel. a másik a lusztrációs tör­vénnyel, a harmadik pedig a Mo­ravčík-kabinet által kedden jóváha­gyott táblatörvény tervezetével állt kapcsolatban.. Brigiid Schmögnerová gazdasági miniszterelnök-helyettes átfogó elemzésében rávilágított az 1994-cs költségvetés veszélyforrásaira, me­lyek kiküszöbölésére több törvény módosítására lesz szükség. A koalíci­ós tanács tegnapi ülésén csupán a hozzáadottérték-adóról szóló törvény módosítását célzó javaslattal foglal­koztak. Miként arról a DBP frakció­vezetője, Milan Ftáčnik a tanácsko­zás után beszámolt, egyes áruk, illetve szolgáltatások cselében a hozzáadot­térték-adó az eddigi 6 százalékról 25 százalékra emelkedne. A változtatás Ftáčnik szerint az ún. luxuscikkekre vonatkozna, és nem érintené az élel­miszereket, illetve az alapvető lét­szükségleti cikkeket. Az így befolyt pénzeszközök a költségvetés bevételi oldalát növelnék, amit elsősorban az egészségügy, az oktatásügy és a tö­megközlekedés támogatására fordíta­nának. A jelenlegi költségvetési (ör­vény ugyanis köztudottan kevesebb kiadást irányzott elő az említett tárcák részére, mint amennyire reálisan szükségük lenne. Csáky Pál, az. MKDM alelnöke - aki szintén részt vett a tanácskozáson - a tervezett átlókulcsemelés hatékonyságát il­letően kétségének adott hangol azon oknál fogva, hogy a magasabb árak visszafoghatják a keresletet. Az MKDM a koalíciós tanács többi résztvevőjéhez- hasonlóan konkrét elemzést dolgoz ki a javaslathoz, me­lyet a jövő héten fognak megvitatni. A kabinet által kedden jóváhagyott táblatörvényhez a magyar képviselők kérésére tért vissza a koalíciós lanács. Csáky Pál ezzel összefüggésben la­punknak nyilatkozva elmondta: - A magyar koalíció üdvözölte a kormány döntését, ugyanakkor nehezményezte,' hogy az előzetes megállapodás sze­rint nem kerülhetett sor a jogszabály korrekciójára, mindenekelőtt a hoz­zácsatolt névjegyzéknél. Ebben ugyanis mintegy 15-20 pontatlan helységnév szerepel, és néhány köz­ség neve hiányzik. Miután közös érde­künk, hogy ezt a törvényt már májas­ban megtárgyalja a parlament, meg­egyeztünk, hogy a hibák kiküszöbölé­sére köz.ös_ módosító javaslatokat ter­jesztünk elő. Ezek tartalmát hétfőn vi­tatjuk meg a koalíciós pártok sza­kértőivel. Csáky Pál hozzátette: amennyiben a parlament májusban jóváhagyja a táblatörvényt, s az júni­usban megjelenik a Törvénytárban, az államigazgatási szervek a nyár fo­lyamán kötelesek lesznek gondos­kodni a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezéséről. Ami a lusztrációs törvény problé­makörét illeti, a jelek szerint ez bo­nyolultabb a vártnál. A koalíciós ta­nács ülésén egyelőre nem született végleges döntés a tekintetben, hogy milyen terjedelemben kellene korri­gálni a jogszabály hiányosságait. A jelenlegi legnagyobb probléma az, hogy a lusztrációs törvény érvényben van, ugyanakkor tavaly szeptem­bertől nem létezik olyan szerv, amely hivatalosan végezhetné az átvilágítási bizonylatok kiadását. Milan Ftáčnik azonban egyértelművé tette: a kabinet tagjait átvilágítják, s az erről szóló bi­zonylatokat - amennyiben a törvény módosítása hosszabb időt vesz igény­be - a Szlovák Információs Szolgálat bocsájtja majd ki. (horváth) TEGNAP OLVASTUK Adó vagy demokrácia? A mai kormány által tervezett in­tézkedések közül talán a legellent­mondásosabb a hozzáadottérték­adóról valamint a fogyasztási adóról szóló törvény módosítása lesz. Ez a lépés az állami költségvetés bevéte­leinek növelését célozza, de gazda­sági vonatkozásain kívül politikai összefüggései is vannak. A költség­vetés bevételeinek növelését ugyanis az árak emelésével, vagyis a lakos­ság kiadásainak növelésével akarják elérni. A kérdés az, hogy mely téte­leket tesznek át a 6 százalékos adó csoportjából a 25 százalékoséba. A kormánynak, még mielőtt politikai döntést hoz, tisztáznia kellene az ár és az eladott mennyiség közti vi­szony alapvelő kérdését. Azt, hogy hogyan reagál majd a kereslet az egyes árufajták árának emelésére. Az ábra világos: vagy csökken a ke­reslet, tehát kevesebb árul adnak el, vagy pedig megmarad az eredeti szinten, vagyis ugyanolyan mennyi­ségű árut adnak el, mint az áremelés előtt. A valóságban azonban bonyo­lultabb a helyzet. Ha viszonylag pontosan ki akarják mutatni, hogyan növekszik az állami költségvetés be­vétele a hozzáadottérték-adó és a fo­gyasztási adó növelése révén, relatí­ve pontosan ismerni kell az áremelés függvényében várható keresletválto­zást. (gy például nemcsak azt kell felmérni, mennyivel csökken a fritőzök iránti kereslet, de azt is, hogy mennyivel kevesebb speciális olaj fogy majd, mivel ez az. olaj elvá­laszthatatlan részét képezi a fritőzök megvételének és használatának. Te­"hát a fritőzök vásárlásának csökke­nése következtében csökken az olaj­fogyasztás, s ezzel az adóbevétel csökkenése tovább nő. Feltételezzük, hogy az alapélelmi­szerek iránti kereslet kevésbé érzé­keny az. árváltozásokra, de fel kell tenni a kérdést, hogyan módosul a többi áru és a szolgáltatások iránti kereslet, ha nő az alapélelmiszerek ára. Másrészt leszűkítve a problé­mát, így fogalmazható meg a politi­kai dilemma: hogyan befolyásolják a lakosság bevételét negatívan érintő adóintézkedések a koalícióban kép­viselt egyes szubjektumok választási eredményeit? Milyen hasznot hajt ebből a populista Mečiar? Szélesebb összefüggésekben a kérdés így is feltehető: adó vagy de­mokrácia? (Sme, Ivan Štulajter) Közös programot - egyeztetett lépéseket! A Magyar Polgári Párt Elnökségének állásfoglalása az MKDM-Együttélés-MPP hármas koalícióról A Magyar Polgári Párt Elnöksé­ge legutóbbi ülésén ismételtén le­szögezte, hogy az MPP nyomaté­kosan szorgalmazza a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalommal és az. Együttélés Politikai Mozga­lommal kötendő hármas koalíciót. A Magyar Polgári Párt úgy véli, hogy csak az erők egyesítése tudja leghatékonyabban: biztosítani az összes magyar szavazat parlamenti képviseletét, ami az eddigi 14 parlamenti képvi­selő helyett kedvező esetben 20 képviselőt jelent; - elősegíteni a szlovákiai ma­gyar nemzeti közösség érdekvé­delmét és Dél-Szlovákia regioná­lis érdekképviseletét; - megakadályozni a szélsősége­sen nacionalista és tekintélyelvű politikai erők, illetve személyek hatalomra jutását; - elősegíteni a Szlovákia és Ma­gyarország közötti feszültség eny­hítését; - biztosítani a magyar kisebbség közös fellépését és nemzetközi ér­dekvédelmét. Az MKDM-Együttélés-MPP koalíciójának megkötése történel­mi parancs, ezt kívánja a szlová­kiai magyarság. Ellenkező esetben a szlovákiai magyarok mintegy 350 000 szavazatát kockáztatjuk. Nemcsak azzal, hogy ha két vá­lasztási listán indulunk, lehet, nem lesz magyar képviselő a parla­mentben. hanem azzal is, hogy ezek a szavazatok a szlovák párto­kat, főleg Mečiar pártját fogják erősíteni. Mérhetetlenül sokat kockáztat az, aki ellenzi vagy ha­logatja a hármas magyar koalíció megkötését. A Magyar Polgári Párt ezért az azonnali koalíciós tárgyalások megkezdését sürgeti. A tárgyalá­son részt vevő MKDM, Együttélés és MPP programjaik legjavát egyeztetve és személyiségeik, szakembereik legjobbjait közös listára állítva halékony és minősé­gi alternatívát nyújthatnak a szlo­vákiai magyaroknak. Az MPP Elnöksége a hármas magyar koalíció legfőbb értelmét egy egyeztetett program kidolgo­zásában látja, melynek alapját a három párt politikai programjai és célkitűzései, az Európa Tanácsba 1993 januárjában benyújtott négy­párti Memorandum, a nemzetközi szervezetek és szerveződések vo­natkozó dokumentumai, a kisebb­ségekre és községi önkormányza­tokra vonatkozó nemzetközi szerződések és megállapodások, valamint a Komáromban elfoga­dod dokumentumok képeznék. Kél fő területre kellene össz­pontosítani figyelmünket a válasz­tások előlti időszakban és a parla­menti munkában egyaránt: - a nemzeti kisebbségi érdek­képviselet; - a regionális érdekképviselet. Nemzeti kisebbségi érdekkép­viselet A nemzeti kisebbségi érdekkép­viselet területén négy évre szóló konkrét programot és cselekvési tervet kell kidolgozni: - a magyarságot érintő törvény­alkotás és -módosítások terén; - a magyarságot érintő kor­mányzati döntések terén; - a nemzetközi érdekképviselet terén, főleg a Liberális Internacio­náléban és az Európai Demokrata Unióban, valamint az Európa Ta­nács és az. Európa Parlament libe­rális és konzervatív frakcióján ke­resztül. Regionális érdekképviselet A túlnyomórészt magyarok lakta dél-szlovákiai régió a magyarok nemzeti érdekvédelmével össz­hangban jól körülírható gazdasági, szociális, kulturális, regionális és határmenti,'valamint környezetvé­delmi érdekekkel rendelkezik, me­lyeket a magyar pártoknak kell fel­vállalniuk. Ezért az MPP Elnöksé­ge javasolja egy ilyen egyeztetett program kidolgozását, különös te­kintettel a mezőgazdaságra. E programmal a három magyar párt koalíciója halékony országos és re­gionális politikát tud megvalósíta­ni választópolgárai érdekében. Parlamenti együttműködési szerződés Az MPP Elnöksége továbbá ja­vasolja, hogy a fenti célok mara­déktalan elérése érdekében a há­rom magyar párt még a választá­sok előtt kössön írásban rögzített szerződést a parlamenten belüli együttműködésről. Ennek alapelve az lehetne, hogy egyik párt sem kezdeményez a másik kettő tudta és beleegyezése nélkül politikai lépéseket a parlamentben. Ezzel elkerülhető lenne, hogy a magyar pártok egymás ellenében lépjenek lel a parlamentben. A Magyar Polgári Párt Elnöksé­ge szerint egy ilyen egyeztetett programnak, cselekvési tervnek és együttműködési szerződésnek ko­moly esélye van a megvalósításra az elkövetkező szlovák parlament­ben a magyar pártoknak köteles­ségük mindent meglenni a haté­kony, minőségi és közös érdek­képviseletért. Ezért úgy véli, hogy a pártoknak a listaösszeállítás so­rán a legjobb szakembereiket és szakmailag felkészüli politikusai­kat kell felajánlaniok. Félre kell lenni a személyes sérelmeket, a ki­csinyes arányokról való alkudozá­sokat, a megalázó kölcsönös felté­lelek megszabását. A magyar pártoknak ehelyett a közös cselekvési program kidol­gozására kell összpontosítani fi­gyelmüket, hogy a létrehozandó magyar koalíciónak értelme, ereje és reális cselekvési tere legyen, és a választópolgárok is világosan lássák: megéri a hármas magyar koalícióra szavazni. Ez kell vezé­relje mindhárom magyar párt tár­gyalódelegációját. Felelősségünk a magyarok sor­sáért azonos. Pozsony, 1994. május 11. A z MPP Elnöksége Döntés júniusban A NEMZETI DEMOKRATA PÁRT - ÚJ ALTERNATÍVA ve­zetői leghamarabb június második fe­lében döntenek, elfogadják-e a Ke­reszténydemokrata Mozgalom listá­ján felkínált hclyekel, vagy más pár­tokkal kialakított, koalíciós listán in­dulnak-e a választásokon.. Az NDP azt javasolja, hogy az eddigi négy vá­lasztókerületet bővítsék ki hétre. Anion Hrnko képviselő arról a javas­latról is beszéli, amely szerint korlá­toznák a választási kampányra fordít­ható összeg nagyságát. A koalíciós tanács a felső határt húszmillió koro­nában állapította meg. Hrnko, aki a szlovák parlament képviselőjeként részt vett a magyar­országi választásokon, elismerően szólt a választások nyugodt lefolyásá­ról, és reményét fejezte ki, hogy a jö­vendő magyar kormány az előzőnél nyitottabb lesz a szlovák-magyar kapcsolatokban, elsősorban a Bős­Nagymaros és a szlovák-magyar alapszerződés kérdésében. (gaáí) 1 AHOGY ÉN LÁTOM | Kemény korona, puha dollár? Tény, hogy hivatalba lépése után a Moravčík­kormány több olyan privatizációs döntést is hatá­lyon kívül helyezett, amelyet a Mečiar-kabinet közvetlenül a bukása előtt hagyott jóvá. Az érin­tett magánosítók a minap sajtóértekezletet tartot­tak, és az ügyben a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom politikusai, rokonszenvezői, újságírói is hallatták hangjukat. El szeretnék a lakossággal hitetni, hogy az új adminisztráció azt akarja az in­tézkedéssel megtorolni, amit 1992-es júniusi visszatérésekor Vladimír Mečiar kormánya né­hány privatizációs akció „visszacsinálására" el­rendelt. Akkor. 1992-ben a TA-3 néven ismert televízi­ós csatorna magánkézbe adásának meghiúsítása váltotta ki a legnagyobb visszhangot. Most vi­szont a Pöstyéni Gyógyfürdők részvénytöbbsége privatizálásának állami megvétózása miatt tilta­koznak az érdekeltek. Mind a TA-3-as tévécsatorna, mind a Pöstyéni Gyógyfürdők értéke csak milliókhan fejezhető ki. A TA-3 iránt érdeklődők részben hazai érdekellsé­gek, részben tőkeerős nyugati vállalkozók voltak. és arra kötelezték magukat, hogy záros határidőn bcltil beindítják a pénzhiány miatt kikapcsolt csa­tornát. Vállalták, hogy az államnak járó pénzt az ügylet teljes jóváhagyása után haladéktalanul és dollárban átutalják. Ezt világhírű és bármikor „le­informálható" nyugati pénzintézetek szavatolták. Semmi se lelt a privatizációs akcióból. Mečiarék ideológiai megfontolásokra és nemzeti érdekekre hivatkozva torpedózták meg. Vagy talán a dollárt nem találták elég kemény valutának. A Pöstyéni Gyógyfürdők részvényeinek 51 százaléka került volna a vállalat egykori igazga­tójának tulajdonába. A vagyon érteke másfél mil­liárd korona. A privatizátor az ügylet lebonyolítá­sára korlátolt felelősségű társaságot alapított, ke­rek százezer korona alaptőkével. Újságírók jelen­létében arra panaszkodott, hogy milyen óriási kockázatot kell vállalnia, aki belemerészkedik egy ilyen magánosítási akcióba. Erre az egyik lap munkatársa arra figyelmeztetett, hogy a kft.-k tulajdonosai a törvény értelmében anyagilag csak az alaptőke összegéig vonhatók felelősségre. A volt igazgató a megjegyzést elengedte a füle mel­lett, és tovább tiltakozott a Moravčík-kormány in­dokolatlan szigora ellen. Mi tagadás, nem rossz bolt másfél milliárd ko­ronáért százezer koronát kockáztatni. Ennyi talán elegendő is a jelenlegi kormány „privatizálás-ellenessége" és a Mečiar-adminiszt­ráció privatizálási gyakorlata közötti párhuzam­ról. A két meghiúsított vállalkozás alapadatai egyértelműen elárulják, hogy a két kormány közül melyik esetében beszélhetünk privatizálásról és melyikben van szó államilag támogatott szabad­rablásról. A pöstyéni példa arról is elárul egyet s mást. hogy Mečiarék miért beszélnek oly lesajná­lóan a vagyonjegyes privatizációról. Kétségtelen, hogy a privatizálás során hatalmas vagyonok keletkeznek. Van, aki hozzáértésének, a vállalkozószellem érvényesítésének köszönheti a meggazdagodást, van, aki az. éppen a hatalmon levőkkel is besegített. Az utóbbi esetben soha sen­ki nem tudja meg, hogy a cinkosok között milyen kulcs szerinl történik az elszámolás. Van még négy hónapja a parlamentnek, hogy a körmére nézzen a gyanúsan gyorsan gazdagodó privatizátoroknak, akik azt akarják elhitetni, hogy kemény a korona és puha a dollár. Néhány nagy­privatizálási akció körülményeinek tisztázása min­den propagandánál jobban növelné a Mečiar-el­lenes erők népszerűségét. TÓTH MIHÁLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom