Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-12 / 109. szám, csütörtök

MOZAIK —__ .rwwfi 1994. MÁJUS 12. •••••• ••••• A koalíciós tanács tegnapi ülése után nyilvánvalóvá vált: Ä minisztereket átvilágítják, ugye? A, koalíciós tanács tegnapi ülésén, melyen a magyar parlamenti pártok képviselői is részt vettek, három fő kérdéskört vitattak meg. Az első a kormány tervbe vett gazdasági lépéseivel. a másik a lusztrációs törvénnyel, a harmadik pedig a Moravčík-kabinet által kedden jóváhagyott táblatörvény tervezetével állt kapcsolatban.. Brigiid Schmögnerová gazdasági miniszterelnök-helyettes átfogó elemzésében rávilágított az 1994-cs költségvetés veszélyforrásaira, melyek kiküszöbölésére több törvény módosítására lesz szükség. A koalíciós tanács tegnapi ülésén csupán a hozzáadottérték-adóról szóló törvény módosítását célzó javaslattal foglalkoztak. Miként arról a DBP frakcióvezetője, Milan Ftáčnik a tanácskozás után beszámolt, egyes áruk, illetve szolgáltatások cselében a hozzáadottérték-adó az eddigi 6 százalékról 25 százalékra emelkedne. A változtatás Ftáčnik szerint az ún. luxuscikkekre vonatkozna, és nem érintené az élelmiszereket, illetve az alapvető létszükségleti cikkeket. Az így befolyt pénzeszközök a költségvetés bevételi oldalát növelnék, amit elsősorban az egészségügy, az oktatásügy és a tömegközlekedés támogatására fordítanának. A jelenlegi költségvetési (örvény ugyanis köztudottan kevesebb kiadást irányzott elő az említett tárcák részére, mint amennyire reálisan szükségük lenne. Csáky Pál, az. MKDM alelnöke - aki szintén részt vett a tanácskozáson - a tervezett átlókulcsemelés hatékonyságát illetően kétségének adott hangol azon oknál fogva, hogy a magasabb árak visszafoghatják a keresletet. Az MKDM a koalíciós tanács többi résztvevőjéhez- hasonlóan konkrét elemzést dolgoz ki a javaslathoz, melyet a jövő héten fognak megvitatni. A kabinet által kedden jóváhagyott táblatörvényhez a magyar képviselők kérésére tért vissza a koalíciós lanács. Csáky Pál ezzel összefüggésben lapunknak nyilatkozva elmondta: - A magyar koalíció üdvözölte a kormány döntését, ugyanakkor nehezményezte,' hogy az előzetes megállapodás szerint nem kerülhetett sor a jogszabály korrekciójára, mindenekelőtt a hozzácsatolt névjegyzéknél. Ebben ugyanis mintegy 15-20 pontatlan helységnév szerepel, és néhány község neve hiányzik. Miután közös érdekünk, hogy ezt a törvényt már májasban megtárgyalja a parlament, megegyeztünk, hogy a hibák kiküszöbölésére köz.ös_ módosító javaslatokat terjesztünk elő. Ezek tartalmát hétfőn vitatjuk meg a koalíciós pártok szakértőivel. Csáky Pál hozzátette: amennyiben a parlament májusban jóváhagyja a táblatörvényt, s az júniusban megjelenik a Törvénytárban, az államigazgatási szervek a nyár folyamán kötelesek lesznek gondoskodni a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezéséről. Ami a lusztrációs törvény problémakörét illeti, a jelek szerint ez bonyolultabb a vártnál. A koalíciós tanács ülésén egyelőre nem született végleges döntés a tekintetben, hogy milyen terjedelemben kellene korrigálni a jogszabály hiányosságait. A jelenlegi legnagyobb probléma az, hogy a lusztrációs törvény érvényben van, ugyanakkor tavaly szeptembertől nem létezik olyan szerv, amely hivatalosan végezhetné az átvilágítási bizonylatok kiadását. Milan Ftáčnik azonban egyértelművé tette: a kabinet tagjait átvilágítják, s az erről szóló bizonylatokat - amennyiben a törvény módosítása hosszabb időt vesz igénybe - a Szlovák Információs Szolgálat bocsájtja majd ki. (horváth) TEGNAP OLVASTUK Adó vagy demokrácia? A mai kormány által tervezett intézkedések közül talán a legellentmondásosabb a hozzáadottértékadóról valamint a fogyasztási adóról szóló törvény módosítása lesz. Ez a lépés az állami költségvetés bevételeinek növelését célozza, de gazdasági vonatkozásain kívül politikai összefüggései is vannak. A költségvetés bevételeinek növelését ugyanis az árak emelésével, vagyis a lakosság kiadásainak növelésével akarják elérni. A kérdés az, hogy mely tételeket tesznek át a 6 százalékos adó csoportjából a 25 százalékoséba. A kormánynak, még mielőtt politikai döntést hoz, tisztáznia kellene az ár és az eladott mennyiség közti viszony alapvelő kérdését. Azt, hogy hogyan reagál majd a kereslet az egyes árufajták árának emelésére. Az ábra világos: vagy csökken a kereslet, tehát kevesebb árul adnak el, vagy pedig megmarad az eredeti szinten, vagyis ugyanolyan mennyiségű árut adnak el, mint az áremelés előtt. A valóságban azonban bonyolultabb a helyzet. Ha viszonylag pontosan ki akarják mutatni, hogyan növekszik az állami költségvetés bevétele a hozzáadottérték-adó és a fogyasztási adó növelése révén, relatíve pontosan ismerni kell az áremelés függvényében várható keresletváltozást. (gy például nemcsak azt kell felmérni, mennyivel csökken a fritőzök iránti kereslet, de azt is, hogy mennyivel kevesebb speciális olaj fogy majd, mivel ez az. olaj elválaszthatatlan részét képezi a fritőzök megvételének és használatának. Te"hát a fritőzök vásárlásának csökkenése következtében csökken az olajfogyasztás, s ezzel az adóbevétel csökkenése tovább nő. Feltételezzük, hogy az alapélelmiszerek iránti kereslet kevésbé érzékeny az. árváltozásokra, de fel kell tenni a kérdést, hogyan módosul a többi áru és a szolgáltatások iránti kereslet, ha nő az alapélelmiszerek ára. Másrészt leszűkítve a problémát, így fogalmazható meg a politikai dilemma: hogyan befolyásolják a lakosság bevételét negatívan érintő adóintézkedések a koalícióban képviselt egyes szubjektumok választási eredményeit? Milyen hasznot hajt ebből a populista Mečiar? Szélesebb összefüggésekben a kérdés így is feltehető: adó vagy demokrácia? (Sme, Ivan Štulajter) Közös programot - egyeztetett lépéseket! A Magyar Polgári Párt Elnökségének állásfoglalása az MKDM-Együttélés-MPP hármas koalícióról A Magyar Polgári Párt Elnöksége legutóbbi ülésén ismételtén leszögezte, hogy az MPP nyomatékosan szorgalmazza a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal és az. Együttélés Politikai Mozgalommal kötendő hármas koalíciót. A Magyar Polgári Párt úgy véli, hogy csak az erők egyesítése tudja leghatékonyabban: biztosítani az összes magyar szavazat parlamenti képviseletét, ami az eddigi 14 parlamenti képviselő helyett kedvező esetben 20 képviselőt jelent; - elősegíteni a szlovákiai magyar nemzeti közösség érdekvédelmét és Dél-Szlovákia regionális érdekképviseletét; - megakadályozni a szélsőségesen nacionalista és tekintélyelvű politikai erők, illetve személyek hatalomra jutását; - elősegíteni a Szlovákia és Magyarország közötti feszültség enyhítését; - biztosítani a magyar kisebbség közös fellépését és nemzetközi érdekvédelmét. Az MKDM-Együttélés-MPP koalíciójának megkötése történelmi parancs, ezt kívánja a szlovákiai magyarság. Ellenkező esetben a szlovákiai magyarok mintegy 350 000 szavazatát kockáztatjuk. Nemcsak azzal, hogy ha két választási listán indulunk, lehet, nem lesz magyar képviselő a parlamentben. hanem azzal is, hogy ezek a szavazatok a szlovák pártokat, főleg Mečiar pártját fogják erősíteni. Mérhetetlenül sokat kockáztat az, aki ellenzi vagy halogatja a hármas magyar koalíció megkötését. A Magyar Polgári Párt ezért az azonnali koalíciós tárgyalások megkezdését sürgeti. A tárgyaláson részt vevő MKDM, Együttélés és MPP programjaik legjavát egyeztetve és személyiségeik, szakembereik legjobbjait közös listára állítva halékony és minőségi alternatívát nyújthatnak a szlovákiai magyaroknak. Az MPP Elnöksége a hármas magyar koalíció legfőbb értelmét egy egyeztetett program kidolgozásában látja, melynek alapját a három párt politikai programjai és célkitűzései, az Európa Tanácsba 1993 januárjában benyújtott négypárti Memorandum, a nemzetközi szervezetek és szerveződések vonatkozó dokumentumai, a kisebbségekre és községi önkormányzatokra vonatkozó nemzetközi szerződések és megállapodások, valamint a Komáromban elfogadod dokumentumok képeznék. Kél fő területre kellene összpontosítani figyelmünket a választások előlti időszakban és a parlamenti munkában egyaránt: - a nemzeti kisebbségi érdekképviselet; - a regionális érdekképviselet. Nemzeti kisebbségi érdekképviselet A nemzeti kisebbségi érdekképviselet területén négy évre szóló konkrét programot és cselekvési tervet kell kidolgozni: - a magyarságot érintő törvényalkotás és -módosítások terén; - a magyarságot érintő kormányzati döntések terén; - a nemzetközi érdekképviselet terén, főleg a Liberális Internacionáléban és az Európai Demokrata Unióban, valamint az Európa Tanács és az. Európa Parlament liberális és konzervatív frakcióján keresztül. Regionális érdekképviselet A túlnyomórészt magyarok lakta dél-szlovákiai régió a magyarok nemzeti érdekvédelmével összhangban jól körülírható gazdasági, szociális, kulturális, regionális és határmenti,'valamint környezetvédelmi érdekekkel rendelkezik, melyeket a magyar pártoknak kell felvállalniuk. Ezért az MPP Elnöksége javasolja egy ilyen egyeztetett program kidolgozását, különös tekintettel a mezőgazdaságra. E programmal a három magyar párt koalíciója halékony országos és regionális politikát tud megvalósítani választópolgárai érdekében. Parlamenti együttműködési szerződés Az MPP Elnöksége továbbá javasolja, hogy a fenti célok maradéktalan elérése érdekében a három magyar párt még a választások előtt kössön írásban rögzített szerződést a parlamenten belüli együttműködésről. Ennek alapelve az lehetne, hogy egyik párt sem kezdeményez a másik kettő tudta és beleegyezése nélkül politikai lépéseket a parlamentben. Ezzel elkerülhető lenne, hogy a magyar pártok egymás ellenében lépjenek lel a parlamentben. A Magyar Polgári Párt Elnöksége szerint egy ilyen egyeztetett programnak, cselekvési tervnek és együttműködési szerződésnek komoly esélye van a megvalósításra az elkövetkező szlovák parlamentben a magyar pártoknak kötelességük mindent meglenni a hatékony, minőségi és közös érdekképviseletért. Ezért úgy véli, hogy a pártoknak a listaösszeállítás során a legjobb szakembereiket és szakmailag felkészüli politikusaikat kell felajánlaniok. Félre kell lenni a személyes sérelmeket, a kicsinyes arányokról való alkudozásokat, a megalázó kölcsönös feltélelek megszabását. A magyar pártoknak ehelyett a közös cselekvési program kidolgozására kell összpontosítani figyelmüket, hogy a létrehozandó magyar koalíciónak értelme, ereje és reális cselekvési tere legyen, és a választópolgárok is világosan lássák: megéri a hármas magyar koalícióra szavazni. Ez kell vezérelje mindhárom magyar párt tárgyalódelegációját. Felelősségünk a magyarok sorsáért azonos. Pozsony, 1994. május 11. A z MPP Elnöksége Döntés júniusban A NEMZETI DEMOKRATA PÁRT - ÚJ ALTERNATÍVA vezetői leghamarabb június második felében döntenek, elfogadják-e a Kereszténydemokrata Mozgalom listáján felkínált hclyekel, vagy más pártokkal kialakított, koalíciós listán indulnak-e a választásokon.. Az NDP azt javasolja, hogy az eddigi négy választókerületet bővítsék ki hétre. Anion Hrnko képviselő arról a javaslatról is beszéli, amely szerint korlátoznák a választási kampányra fordítható összeg nagyságát. A koalíciós tanács a felső határt húszmillió koronában állapította meg. Hrnko, aki a szlovák parlament képviselőjeként részt vett a magyarországi választásokon, elismerően szólt a választások nyugodt lefolyásáról, és reményét fejezte ki, hogy a jövendő magyar kormány az előzőnél nyitottabb lesz a szlovák-magyar kapcsolatokban, elsősorban a BősNagymaros és a szlovák-magyar alapszerződés kérdésében. (gaáí) 1 AHOGY ÉN LÁTOM | Kemény korona, puha dollár? Tény, hogy hivatalba lépése után a Moravčíkkormány több olyan privatizációs döntést is hatályon kívül helyezett, amelyet a Mečiar-kabinet közvetlenül a bukása előtt hagyott jóvá. Az érintett magánosítók a minap sajtóértekezletet tartottak, és az ügyben a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom politikusai, rokonszenvezői, újságírói is hallatták hangjukat. El szeretnék a lakossággal hitetni, hogy az új adminisztráció azt akarja az intézkedéssel megtorolni, amit 1992-es júniusi visszatérésekor Vladimír Mečiar kormánya néhány privatizációs akció „visszacsinálására" elrendelt. Akkor. 1992-ben a TA-3 néven ismert televíziós csatorna magánkézbe adásának meghiúsítása váltotta ki a legnagyobb visszhangot. Most viszont a Pöstyéni Gyógyfürdők részvénytöbbsége privatizálásának állami megvétózása miatt tiltakoznak az érdekeltek. Mind a TA-3-as tévécsatorna, mind a Pöstyéni Gyógyfürdők értéke csak milliókhan fejezhető ki. A TA-3 iránt érdeklődők részben hazai érdekellségek, részben tőkeerős nyugati vállalkozók voltak. és arra kötelezték magukat, hogy záros határidőn bcltil beindítják a pénzhiány miatt kikapcsolt csatornát. Vállalták, hogy az államnak járó pénzt az ügylet teljes jóváhagyása után haladéktalanul és dollárban átutalják. Ezt világhírű és bármikor „leinformálható" nyugati pénzintézetek szavatolták. Semmi se lelt a privatizációs akcióból. Mečiarék ideológiai megfontolásokra és nemzeti érdekekre hivatkozva torpedózták meg. Vagy talán a dollárt nem találták elég kemény valutának. A Pöstyéni Gyógyfürdők részvényeinek 51 százaléka került volna a vállalat egykori igazgatójának tulajdonába. A vagyon érteke másfél milliárd korona. A privatizátor az ügylet lebonyolítására korlátolt felelősségű társaságot alapított, kerek százezer korona alaptőkével. Újságírók jelenlétében arra panaszkodott, hogy milyen óriási kockázatot kell vállalnia, aki belemerészkedik egy ilyen magánosítási akcióba. Erre az egyik lap munkatársa arra figyelmeztetett, hogy a kft.-k tulajdonosai a törvény értelmében anyagilag csak az alaptőke összegéig vonhatók felelősségre. A volt igazgató a megjegyzést elengedte a füle mellett, és tovább tiltakozott a Moravčík-kormány indokolatlan szigora ellen. Mi tagadás, nem rossz bolt másfél milliárd koronáért százezer koronát kockáztatni. Ennyi talán elegendő is a jelenlegi kormány „privatizálás-ellenessége" és a Mečiar-adminisztráció privatizálási gyakorlata közötti párhuzamról. A két meghiúsított vállalkozás alapadatai egyértelműen elárulják, hogy a két kormány közül melyik esetében beszélhetünk privatizálásról és melyikben van szó államilag támogatott szabadrablásról. A pöstyéni példa arról is elárul egyet s mást. hogy Mečiarék miért beszélnek oly lesajnálóan a vagyonjegyes privatizációról. Kétségtelen, hogy a privatizálás során hatalmas vagyonok keletkeznek. Van, aki hozzáértésének, a vállalkozószellem érvényesítésének köszönheti a meggazdagodást, van, aki az. éppen a hatalmon levőkkel is besegített. Az utóbbi esetben soha senki nem tudja meg, hogy a cinkosok között milyen kulcs szerinl történik az elszámolás. Van még négy hónapja a parlamentnek, hogy a körmére nézzen a gyanúsan gyorsan gazdagodó privatizátoroknak, akik azt akarják elhitetni, hogy kemény a korona és puha a dollár. Néhány nagyprivatizálási akció körülményeinek tisztázása minden propagandánál jobban növelné a Mečiar-ellenes erők népszerűségét. TÓTH MIHÁLY