Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-10 / 107. szám, kedd

6 SZÜLŐFÖLD ÚJSZÓ 1994. MÁJUS 10. Tornaija és az a bizonyos takaró Tornaija idei költségvetése több más várostól eltérően nem deficites, sőt enyhe bevételi többletet mutat. Schwartz Árpád polgármestertől megkérdeztem, azt jelenti-e ez, hogy jól áll a város, vagy inkább azt, hogy kiadásaikat és beruházásaikat a le­hetőségekhez mérik. Béna A nevét kapja a falu, nem vásárolja A Medves hegységtől északnyu­gatra rendkívül változatos, völ­gyekkel sűrűn átszőtt a táj. A dom­bok lábánál a Magyarországra ka­nyargó út településeket szel ketté. Két falu képez kivételt: Béna és Csákányháza, mindkettőt bekötőút kapcsolja a közlekedés vérkeringé­sébe. A kívülálló első látásra meg­állapítja, szerencsés fekvésű ez a táj. A völgyekben megterem a búza és a zöldség, a falvak felett maga­sodó hegyek sziklái pedig páratlan látványt nyújtanak az esetleg erre vetődő turistának. Igen, itt is ritka látvány még a hátizsákos vándor, de remélhetőleg már nem sokáig, a polgármesterek - természetesen közösen - a turistacsalogatás mód­jain tanakodnak. XXX Ha a vándor nem vigyáz, Béna főútján egyenesen a Medves renge­tegébe jut, mert a falu szinte bele­épült az erdőbe. A napjainkban 572 lakost számláló települést először 1240-ben említik az oklevelek: Baldum néven, később Bezín, majd Nagybelna. Ma is használatos ma­gyar nevét a feljegyzések szerint 1927-ben kapta. Hogy miért éppen így nevezték el? Arra nem találtam elfogadhatóbb magyarázatot, mint amit Ila Bálint feltételez, szerinte Béna egyike azon huszonnégy Gö­mör megyei településnek, amely­nek elnevezése személynévből származtatható. A Salgótarjánba közlekedő személyvonat 1951 -tői áll meg a faluban, sajnos a vasúti váróterem építése még mostanára sem fejeződött be. xxx Csaba Albin polgármester oszt, szoroz, kivon és összead, amikor betoppanok a hivatalba. - A költ­ségvetésünket ellenőrzöm - mondja és azon nyomban beavat a számok titkába. - Az év végéig 970 ezer ko­ronát kellene begyűjtenünk, ha... Mert ugye, tartozik az. állami gaz­daság, a vasút, az erdőgazdaság, és abban sem vagyok biztos, hogy a 450 ezer korona, aminek a lakos­ságtól kellene befutni, hiánytalanul meglesz. Pedig nagyon kellene a pénz, mert nézze - és egy levelet tesz elém az asztalra ilyen kínála­tot nehéz visszautasítani. Ez a lo­sonci cég úgymond kulcsátadásra beszerelné a gázt, de nekünk előbb be kell fejezni a ravatalozó építését, új forrásra kell kötni a falu vízháló­zatát, a kultúrházunk letőszerkezete javításra szorul, támogatnunk kell a még működő intézményeket, de hadd ne soroljam tovább. Én csak 1990-től irányítom a falut. Itt ko­rábban is minden t társadalmi mun­kában építettünk fel. így készültek el a járdák, az. iskola, az óvoda. Az. utóbbi kettővel van a baj, ugyanis kevés a gyerek. Szó esett az iskola és az. óvoda bezárásáról is. Tavaly az önkormányzatunk úgy határo­zott, hogy minden óvodás után ha­vonta száz, a napközisek után pedig ötven koronát fizetünk az intézmé­nyeknek. Tavaly a templomközös­ség önerőből kicserélte a templo­munk tetőszerkezetét, belül kifestet­ték, az önkormányzat ehhez huszon­ötezerrel járult hozzá, a többi pénz. adakozásból gyűlt össze. xxx Béna szinte az országhatáron fekszik, Salgótarján alig tíz kilo­méterre van. A lakosság egy része ott vásárolja az élelmiszert, néha ruhaneműt és mást is. De a leg­szükségesebb portékákért már el sem kell utazni, a községben üze­melő két boltban sok magyar áru található. Gondolom, a határközei­ben szorosabbak a kereskedelmi kapcsolatok, mint az ország belse­jében. Hogy legálisan kerül-e be hozzánk a portéka? Valószínűleg igen, hiszen pultra rakják, de olvas­tam valahol, hogy az életképes tár­sadalomnak néha szüksége van fertőzésekre is. FARKAS OTTÓ - Semmivel nem állunk jobban, mint a többi város - válaszolta. ­Az, hogy költségvetésünk kiegyen­lített, annak köszönhető, hogy nem számolunk azokkal a beruházások­kal, amelyek pedig a város életének szempontjából nagyon is szüksége­sek lennének. Finanszírozásuk azonban más módon mint hitelfelvé­tellel nem képzelhető el. Mi reálisan fölmértük helyzetünket, ennek alap­ján a város fejlesztésére valamivel több mint ötmillió koronát hagytunk jóvá. Úgy hisszük, jelenleg nem tu­dunk többet építkezésekre fordítani. - Mi az, ami a város számára fon­tos lenne, mégsem gondolhatnak ar­ra, hogy a közeljövőben megvaló­sul? - Városunknak, nincs szennyvíz­tisztítója, szeméttelepe, befejezetle­nül áll a rendelőintézet. Ezek azon­ban olyan összegeket igényelnek, amelyeket ha hitelekből kívánnánk A Zoboraljai Községek Regioná­lis Társulása 13 vegyesen lakott köz­ségből áll, körülbelül 25 ezer lakos­sal. Ezt Finta Rudolftói, a társulás el­nökétől, Nyitragerencsér polgármes­terétől tudtam meg, akivel a magyar­országi, közelebbről: a Balaton mel­léki falvakkal való együttműködé­sükről beszéltünk. A kapcsolatfelvétel körülbelül há­rom éve történt, amikor Finta Rudolf megismerkedett Balatonalmádi pol­gármesterével, aki a zoboraljai regi­onális összefogás példáján felbuz­dulva elhatározta, összehívja a Bala­ton keleti csücskében fekvő falvak vezetőit, s felveszik a kapcsolatot a zoboraljaiakkal. Ezt meg is valósí­tották: 1991-ben Balatonalmádiban szerveztek konferenciát, majd még ugyanabban az évben Nyitrageren­cséren is találkoztak. A zoboraljai régió más falvaiba is ellátogattak a magyarországi vendégek, s a jó kap­csolatokat különféle közös rendez­vényekkel azóta is erősítik. Király­szentistvánon, a művelődési otthon átadásán a gerencséri folklórcsoport is fellépett, Balatonőrsön pedig egy borfesztiválon vettek részt a zobor­aljai borokkal. Nemcsak az önkor­mányzatok, hanem egyes iskolák kö­zött is barátság szövődött: például a berencsi és a litéri iskola diákjai cse­előteremteni, akkor legalább tíz évre megkötnénk az utánunk jövő önkor­mányzatok kezét. Jelenlegi bevéte­leink ugyanis utcaseprésen, kisebb javításokon kívül másra nemigen elegendőek - mondta Schwartz Ár­pád. A lassan leköszönő városvezetés­nek hivatalba lépése óta sikerült né­hány dolgot megvalósítania. Igaz, több tervük csak a megvalósulatlan elképzelések kategóriájába sorolha­tó. Még akkor, amikor erre az állam is támogatást adott, befejeztek egy 64 lakásos panelházat. A Déli lakó­telepen megkezdték a rendelőintézet építését, amely azonban befejezet­len. Ugyanezen a lakótelepen elké­szült a telefonhálózat is. Remélik, idén befejeződik a központi kazán­ház építése, mely a Szlovák Környe­zetvédelmi Alap támogatásával épül. Nem tudják viszont, fölépül-e valaha az a további 300 lakás, me­reüdüléseken vesznek részt. Az itte­nieknek a Balatoni nyaralás, az otta­niaknak pedig a szlovákiai síelés nyújt maradandó élményt. A sport terén még régebbiek a nemzetközi kapcsolatok: még a nyolcvanas években a Poszter kupába bekapcso­lódva, a kőszegiekkel és az ausztriai mödlingiekkel vették fel a kapcsola­tot a zoboraljaiak, s tavaly, a falu 880 éves évfordulóján, már Geren­cséren vívták a minifutball­mérkőzéseket az említett kupáért. A zoboraljai szőlősgazdák nemrég Kőszegen indultak egy borverse­nyen, ahol a francia és olasz borok mellett ötfajta gerencséri bor is elis­merésben részesült. A gerencsériek pedig Orbán-napra terveznek egy hasonló nemzetközi rendezvényt a Nyitra melletti faluban. - Ilyen téren is van mit csinálniuk a régióknak, mert úgy gondolom, hogy nemcsak Magyarországgal, ha­nem a más országokkal való kapcso­latfelvétel is kötelessége az önkor­mányzatoknak - vallja Finta Rudolf. - Az. a fontos, hogy megismerjük az embereket, és emberi módon tud­junk beszélni egymással. Nem sza­bad megengednünk, hogy az anyagi­ak az egyéb értékeket kiszorítsák az emberekből. (gaál) lyet ezen a lakótelepen még építeni terveztek. Ugyanilyen bizonytalan az oda szánt 12 tantermes iskola, melybe az elképzelések szerint a gimnázium költözne. Saját források­ból viszont több utcában építettek gáz- és vízvezetéket, föl újították a főtéren álló városházát. Idén elkez­dik a szeméttelep és az új autóbusz­megálló építésének előkészítéséi, ami mindenekelőtt a tulajdonviszo­nyok rendezését jelenti. Szeretnének valamit tenni a szennyvíztisztító te­leppel is, melynek építését ugyan a vízgazdálkodási vállalat már meg­kezdte, pénzhiány miatt azonban ab­bahagyták. - Tornaija önkormányzatához nem csak maga a város tartozik, ha­nem két, a városhoz csatolt szomszé­dos település is, Beje és. Szárnya. Vajon akkor, amikor semmire nem jut pénz, nem bánnak-e mostohán ezzel a két faluval? - Szerintem mindkettő csak nyert azzal, hogy Tornaijához tartozik ­állította a polgármester. - Hiszen így olyan szolgáltatásokat kapnak, melyek, ha önálló faluként létezné­nek, nem volnának náluk lehetsége­sek. Egyébként, ha anyagi lehetősé­nánk lefektetni a földbe. Ennek a tervnek a megvalósítása 17,5 millió koronába kerülne. Nos, mivel a vá­rosnak nincs ennyi pénze, segítséget kértünk az. országos környezetvédel­mi alaptól. Tudniillik, az ide vonat­kozó törvény kimondja, hogy az em­lített pénzalap a környezeti balese­tek, csapások elhárításának, felszá­molásának költségeit hivatott fedez­ni, főleg abban az esetben, amikor a balesetet ismeretlen tényező okozza. - Hajói tudom, a vizsgálatok sze­rint valamelyik közeli, Bódva-parti ipari üzem a „gyanúsított". - Igen, annak idején a gépgyár használt ilyen vegyi anyagokat, ám teljesen szabályosan, az. akkori előírásoknak megfelelően. A szakel­lenőrzések bebizonyították, hogy a gyár az említett anyagok tárolása, valamint technológiai alkalmazása és likvidálása során nem vétett sem­milyen ide vonatkozó törvény, illetve előírás ellen. Ma már tudjuk, azért nem, mert az akkori normák enyhéb­bek voltak a maiaknál. Tulajdonkép­pen egy jogi problémával állunk szemben. Azl kell tisztázni, hogy eb­ben az esetben a gépgyár valóban is­geink szűkösek voltak is, e két vá­rosrészről nem feledkeztünk meg. Szárnyában például fölépült a gáz­főnyomóvezeték, tataroztuk a művelődési házat. Nagy esélye van annak, hogy rövidesen hozzáfogunk a vízvezeték építéséhez is. Bár Beje esetében ném tudok ilyen nagy be­ruházásokról beszámolni, ezt a falut sem hanyagoltuk el. - Többeket foglalkoztat a bejei kastély és a park sorsa. Ha jól tu­dom, e körül bonyodalmak merültek föl- .. - Önkormányzatunk két éve úgy döntött, ingyen átadjuk a református egyháznak, hogy ők felújítás után karitatív célokra használják. Időköz­ben azonban jelentkezett a volt tu­lajdonos leszármazottja, aki kéri vissza örökségét. A dolog már egy éve húzódik, a döntést a Szlovák Földalapnak kellene meghoznia, egyelőre azonban halogatják a végső szó kimondását. Önkormány­zatunknak végül is mindegy, kié lesz a kastély, a lényeg, hogy fölújít­sák, hogy ne menjen tönkre. KLINKO RÓBERT meretlen károkozónak számít-e. - Ennek a kérdésnek a tisztázása elhúzódhat, viszont a bodolói ivó­vízgond nem tűr halasztást. - Nos, a környezetvédelmi alaptól erre a célra tavaly egymillió koronát kaptunk, azzal a feltétellel, liogy ugyanannyit előteremtünk rá hely­ben is. Az önkormányzat lényegében 2 millióval járult hozzá a 17,5 millió korona értékű beruházás első szaka­szának megvalósításához. Tavaly ugyanis a bodolói művelődési házig lefektettük a vízvezetéket, s a szennyvízcsatorna-csövet is. Persze, ez csak részmegoldás. Szeretnénk az egész faluba és a lakóházakba is be­vezetni a szepsi vizet, ám ahhoz, egyelőre nincs elegendő pénzünk. Az országos környezetvédelmi alap­hoz újból benyújtottuk a pénzigény­lésünket, de választ még nem kap­tunk. A mérgezett bodolói kutak végle­ges felszámolása tehát megtorpant. A pénztől függ az ott élő emberek egészsége. A helyben nem létező né­hány milliótól... GAZDAG JÓZSEF Félmegoldás? Bodolóban lassan javul az ivóvízellátás A közigazgatásilag már évek óta Szepsihez tartozó, hatszáz lako­sú Bodoló művelődési ház.a előtt megkérdeztem egy arra haladó nénit, milyen ma az ivóvizük? Két évvel ezelőtt lapunk is beszámolt róla, hogy több helyi kútban triklór- és tetraklórszennyeződést ész­leltek, s ezért az illetékes közegészségügyi szervek megtiltották a kutak használatát, a helyi önkormányzatot pedig az ivóvízellátás megoldására utasították. - Ha lenne a portánkon lévő kút­ban víz, legfeljebb öntöznénk, lo­csolnánk vele. Csak hát a közelmúlt­ban kiszáradt, mint több más kút is a mi utcánkban, (gy aztán erről a csap­ról hordjuk a vizet - mutat a művelődési ház közelében álló út menti közkúlra. További tájékoztatóm Kollár Já­nos:- Eddig már eljut a szepsi víz., de ez a falu eleje... Hogy mikor folytat­ják majd a munkát, mikorra oldódik meg az egész faluban a közművesí­tett ivóvízellátás, arról mostanában nem hallani. * * * A szepsi városi hivatalban Zacha­riás István polgármester azzal fogad, hogy a bodolói vízellátás ügye nem merült feledésbe. - A közegészségügyi szervek uta­sítását betartva tartálykocsikkal hordjuk, illetve hordtuk Bodolóba az ivóvizet. Ugyanakkor azonnal el­kezdtük a városi vízvezetékhálózat Bodolóra vonatkozó bővítését is. Tény, hogy a néhány évvel ezelőtt ké­szített városfejlesztési programunk­ban nem szerepelt ez. az építkezés, te­hát a két évvel ezelőtti költségvetési tervünk sem számolt vele. A váratlan szennyezés gyors intézkedésre kész­tette az. önkormányzatot. Azonnal ki­dolgoztattuk a bodolói ivóvízveze­ték-hálózat megépítésének a tervdo­kumentációját. Kénytelenek voltunk abba belevenni a szennyvízcsatorna­hálózat tervéi is, mert ha most csak a vízvezeték készülne el, akkor később a szintén nélkülözhetetlen szennyvíz­csatorna-csöveket csakis a községi utak burkolatának felásásával tud­Borfesztivál és csereüdülés ITTM ľ fok > f I Ilii "lg > - . Kalondai majális Nemcsak a polgármester álma Az elmúlt évtizedekben több szlovákiai magyar határátkelőhelyet szüntet­tek meg, köztük a Kalonda-Ipolytarnóc közöttit is. Kalonda határában ott ár­válkodik a szálloda nagyságú sárga fogadóállomás; nyirkos faláról félig már lehullott a vakolat, azt mondják, rendbetétele többe kerülne, mint egy új épü­let felépítése. Időnként, ha átmeneti jelleggel egy-két napra felnyílik a határ­sorompó, a vámtisztek inkább az út szélén fogadják az érkezőket. Tavaly má­jus 7-én és 8-án nyitották fel a határsorompót. Nem valamilyen nagyszabású esemény évfordulójára emlékeztek a kél községben, kis háziünnepséget tar­tottak ismert hazai és magyarországi politikusok bevonásával. Az idén ismét ünnepre készül Kalonda. - Egynapos lesz az ünnep - tájékoztatott Papp Sándor polgármester ­mégpedig május 22-én. Vásár, sörfesztivál, kulturális fellépések lesznek. Kérvényünket a határ megnyitására ennek ellenére két napra, szombatra és vasárnapra adtuk be. Az időpont közeleg, és sajnos a mai napig egyértelmű választ nem kaptunk sem a vámigazgatóságtól, sem a minisztériumtól. Ezzel az ünnepséggel is fel szeretnénk hívni az illetékesek figyelmét az itteni határ­átkelőhely fontosságára, ezért a rendezvény alatt valószínűleg aláírásokat gyűjtünk, hogy érvelhessünk a felettes szervek előtt: a határátkelőhely meg­nyitásanem csupán néhány polgármester és önkormányzat álma, hanem az itt élő embereké is. (farkas)

Next

/
Oldalképek
Tartalom