Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)
1994-05-04 / 102. szám, szerda
4 MOZA íK ÚJ SZÓ 1994. MÁJUS 4. Ha a vámos (még) elnéző... (Folytatás az. 1. oldalról) két nagymamakorú kerékpáros asszonyt pillantottam meg, s mielőtt még felültek volna járművükre, megszólítottam őket, és a határátkelés felől érdeklődtem. Eleinte nem nagyon értették, hogy mit is akarok, de, amikor elmagyaráztam a „kötelező napi díj" lényegét, akkor egyikük elárulta, hogy hallott valamit róla. - De most semmit sem kértek tó'lünk - tette hozzá csodálkozva a másik. Aztán elmondták, hogy ők csak az üzletekben szeretnének körülnézni, tulajdonképpen nem is tudták, hogy vesznek-e egyáltalán valamit. Eltelt vagy öt perc, amíg a határátkelőt elhagyta egy újabb gyalogos. A nyugdíjas öregúr lassú, nyugodt léptekkel bandukolt a vén Dunán átívelő hídon. Ő a HVG újságjáért hetente egyszer biztosan átlépi a határt, de ha az időjárás engedi, akkor gyakrabban is. Ugyan tőle sem kérték az ezer forint felmutatását, de ha fogják, kedvenc lapjáért akkor is átmegy. Domicánál szigorúbbak A domica-aggteleki határátkelőn a magyar vámtisztek igazodnak az előírásokhoz, azaz minden külföldi állampolgárnak beutazásonként eZer forinttal, vagy annak megfelelő konvertibilis valutával kell rendelkeznie. A magyar vámosok minden Magyarországra utazótól megkérdezik, van-e ennyi forintja. Ha nincs, nem lépheti át az. országhatárt. Ha azonban az illetőnek Magyarországra szóló meghívólevele van, akkor az ezer forint nem kötelező. Ugyanez a helyzet a SzentkirályBánréve határátkelőn is, ahol a magyar vámtisztek szintén betartják és betartatják a központi utasításokat. Rajka: Senkit sem küldtek haza A rajkai határátkelőről egyelőre senkit sem fordítottak vissza, senkit sem küldtek haza amiatt, hogy nem tudott volna felmutatni ezer forintot vagy ennek megfelelő konvertibilis valutát - tudtuk meg tegnap délben a határátkelőhely magyar vámparancsnokától, aki azt is elmondta: május elsejétől az a rendészeti törvény is megváltozott, amely szerint a külföldiek személyenként legfeljebb háromezer forintot vihetnek át a határon. Az új rendelet szerint ez az összeg tízezer forintra emelkedett, de ezer forintnál nagyobb névértékű bankjegyet nem tarthatnak maguknál az államhatár átlépésekor. Amennyiben szervezett társasutazásról van szó, és az utasok bizonyítani tudják, hogy a meghívó vagy az utazási iroda biztosította ellátásukat, ebben az esetben nem szükséges az ezer forint felmutatása. Arra is kíváncsiak voltunk, ha nem meghívásra és nem is utazási iroda szervezésében, hanem például egy egynapos (néhány óráig tartó) színházlátogatásra igyekszik Magyarországra egy iskolás csoport, ebben az esetben szükséges-e, hogy minden 9-10 éves kisdiák ezer forinttal rendelkezzék. A vámparancsnok elmondta: a törvény szerint minden utasnak, tehát a kiskorú diákoknak is rendelkezniük kellene az összeggel, dc az említett és hasonló esetekben a vámosok bizonyára toleránsak lesznek, és nem fordítják vissza az diákokat. A kiutazóknak azonban mindenképpen figyelembe kell venniük, hogy ezt egy toleráns vámparancsnok mondta, de találkozhatnak olyannal is, aki azt tartja: a szabály az szabály. Azl, hogy valaki az országba való belépéskor rendelkezik-e az előírt pénzösszeggel, a vámosok ellenőrzik. De ha nem tesz eleget a megszabott feltételeknek, a további ügyintézés és az utas visszaküldése a határőrök feladata. A rajkai magyar határőrparancsnoktól is szerettünk volna beszerezni néhány információt, ő azonban nem volt hajlandó semmilyen'felvilágosítást adni, amíg az. országos parancsnokságtól nem szerzünk ehhez írásbeli engedélyt. A határátkelő szlovák részének parancsnokától megtudtuk: az ezer forintról szóló magyarországi rendeletről csak a sajtóból értesültek, a szlovák vámosok és határőrök ezzel kapcsolatban semmiféle utasítást nem kaptak. (kosár, klinko, gaál) Meghívó népdaléneklési versenyre A szentesi Horváth Mihály Gimnázium meghirdeti a második „Derzsi Kovács Jenő" Országos és Nemzetközi Népdaléneklési Versenyt középiskolások számára. A versenyt 1994. október 21-22-23-án tartanánk meg Szentesen. A verseny lebonyolításával kacsolalban a következő tudnivalókra hívjuk fel a figyelmet: 1. Minden versenyzőnek két népdalcsokrot kell az elődöntőben előadnia. Az egyik népdalcsokrot a Derzsi-féle gyűjteményből állítjuk össze, melynek fénymásolt kottáját a jelentkezési lapok beérkezése után megküldjük a versenyzőknek. A másik egy szabadon választott népdalcsokor lesz. 2. A két népdalcsokor együttes előadási ideje maximum öt perc lehet. 3. Csak egyéni énekesek jelentkezését fogadjuk el. 4. A népdalcsokrot hangszeres kíséret nélkül kérjük elénekelni. 5. A szabadon választott népdalcsokor magyar nyelven előadott, magyar népdalokból legyen összeállítva. 6. A külföldről, illetve Magyarország távolabbi vidékeiről jelentkező versenyzőket már október 21-én délután fogadjuk, a verseny pedig másnap reggel kezdődne. Az október 23-ai eredményhirdetést követő ebéd után lenne a hazautazás. 7. A verseny - akárcsak tavaly pénzdíjas verseny lesz, az első három helyezett 10, 8, illetve 6 ezer forintos díjat kap. 8. Kérjük, hogy csak középiskolások, tehát 14-18 évesek jelentkezzenek. 9. Egy középiskolából maximum három versenyző jelentkezzen. 10. A külföldről érkező versenyzőknek és a velük együtt érkező egy felnőtt kísérőnek nem kell részvételi díjat fizetni, szállásukról és étkezésükről a rendezők gondoskodnak. Az érdeklődők 1994. május 15-ig levélben vagy telefonon értesítsenek szándékukról. írják meg pontos címüket, s hogy hány versenyző indulna iskolájukból. Címünk: Horváth Mihály Gimnázium, 6600 Szentes, Szent Imre herceg u. 2., tel.: 06-63/311-454, privát tel.: 06-63/314-201 MAJTÉNYI ANDRÁS zenetanár Ma Kováč, holnap... Ma ismét összeülnek a szlovák törvényhozás képviselői, hogy folytassák a pénteken szavazásképtelenség miatt félbeszakított ülésüket. Ha a kormánykoalíció okult a DSZM és az SZNP képviselőinek múlt héten többször is bemutatott obstrukciójából és mozgósítja tagjait - a teremben minden szavazás előtt meglesz a 76 képviselő -, akkor van esély arra, hogy a honatyák ma megválasszák a televíziós tanács hiányzó tagjait, átrágják magukat a privatizációs bizottság törvénysértésekre rámutató jelentésén, valamint az interpellációkon, és máris kezdődhet a rendkívüli ülés, amelynek egyetlen napirendi pontja a Roman Kováé visszahívására tett indítvány. A bizalmi szavazásra harmincöt DSZM- és SZNP-képviselő írásos kérése alapján kerül sor. A jegyzéket elsőként Vladimír Mečiar, másodikként Ján Slota írta alá. Csak a huszonnegyedik helyen található az indítvány parlamenti előterjesztőjének, Dušan Mäsiarnak a szignója. Ő egyébként oly kevésszer szólalt fel a tanácskozásokon, hogy az ülésről tudósító hírlapírók között zavar támadt: ilyen nevű képviselő is van a törvényhozásban? A DSZM frakcióvezetőjének állítása szerint Mečiarék bizonyítani is tudják, hogy a miniszterelnök-helyettes megvesztegethető. Ez az állítás szemlátomást meglepte a jelenleg a DSZM padsoraiban ülő Katarína Tóthová volt igazságügy-minisztert, aki jobbnak látta kitérni a konkrétumokra kíváncsi újságírói kérdések elől. Váratlan fordulat a bizalmi szavazás során nem várható. Meglepetést legfeljebb az hozhat, ha a bizalmi szavazás titkos lesz. (Egyes nézetek szerint főként a DBP képviselői közül szavazhatnának többen Kováč ellen.) Úgy hírlik, a DSZM minden ülésen felveti a bizalmi kérdést valamelyik kormánytaggal szemben. Ma Kováč, holnap Moravčík, s nem kétséges, hogy napokon belül terítékre kerül az a (DBP-s) miniszter is, aki - értesülések szerint - rajta van az ügynöklistán. GÁGYOR ALÍZ TEGNAP OLVASTUK i A konfrontációtól a lejáratásig A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint is legerősebb politikai mozgalom gyorsan magához tért. Leváltása után Vladimír Mečiar irtózott az interjú puszta gondolatától, s most is kerüli üldözőit. Egy kérésnek sem tett eleget, a rámenős és pénzes Nova, a ČT konkurense sem járt sikerrel. A hallgatás és az újságírók, a tájékoztató eszközök kerülésének taktikája, úgy tűnik, programjelleget ölt. A DSZM tartalékosokat küldött az ellenzék kiemelt pozícióiba - Olga Keltošová, Sergej Kozlík alelnököket, Tibor Cabaj frakcióvezetőt és az egyre erélyesebb Katarína Tóthovát. Az ellenkezéssel és a konfrontációval kapcsolatos kötelességeket megosztották olyanok között, akikről eddig nemigen hallottunk. (gy a Roman Kováč elleni vádakat és a visszahívására vonatkozó javaslatot Dušan Mäsiar terjesztette elő a parlamentben. Ennek a jelenségnek "két magyarázata is van. A mozgalmon belül már megindult a küzdelem a bizalomért és a jelölő listákon való szereplésért, vagy pedig a legnagyobb ágyúkat, a választási körzetek listavezetőit - ilyen Vladimír Mečiar és Ivan Gašparovič - az utolsó pillanatokra tartalékolják. Nem hajtják a DSZM malmára a vizet a szomszédos magyarországi választási esélyek. Ha Horn szocialistái győznének, koalícióban a szabaddemokratákkal, a magyar kártya bevetése tárgytalanná válhat. A Mečiar fölötti védőfüggönnyel meg akarják győzni a választókat, hogy a politikai konfrontáció forrása sohasem volt Vladimír Mečiar. Emlékezetkihagyás esetén könnyebben elhihető, hogy okozói a Vár, illetve a DSZM és az SZNP árulói. Ezért a konfrontáció éle elsősorban nem a KDM és a DBP soraiban található legerősebb politikai vetélytársak ellen irányul majd, hanem inkább Roman Kováč, Jozef Moravčík, Rudolf Filkus, Ľudovít Cérnák és az államfő ellen. A legutóbbi események tanúsága szerint akár lejáratásukkal is. (Július Gembický, Národná obroda ) A politikai harc helye a parlament Többek között a Roman Kováč visszahívására vonatkozó DSZMindítvdnyról kérdezte a Práca Ivan Šimko miniszterelnök-helyettest. - Az okok nagyon általánosak voltak, de a korrupció vádja súlyos, tehát azt konkretizálni kellene. Úgy, hogy a megvádolt állást foglalhasson. Nyilván a személyek lejáratása a cél, nem pedig a problémák alkotmányos megoldása. Egyszerű bárkit is megvádolni; a megvádolt személy helyzete nem könnyű, ha meg is védi magát, felmerül a kérdés - és ha? Az ellenzéki képviselők nyilván abban bíznak, hogy a képviselők az alkotmány értelmében nem vonhatók felelősségre azért, amit a parlamentben mondanak. Az ellenzék tehát ilyen módon is megpróbálja lejáratni a kormányt és a kormánykoalíció vezetőit. Ez politikai harc, és annak helye van a plurális társadalomban. Ennek a harcnak azonban a parlamentben kell folynia, a küzdelem idegességét, konfrontációs hangneméi nem szabad a lakosság közé vinni. A polgároknak valóban az az érdekük, hogy Szlovákiában nyugalom legyen, javuljanak a gazdasági és társadalmi viszonyok. (Klára Grosmannová, Práca) VízőR Szlovákia öntözhető területein a Kelet-szlovákiai síkság kivételével az utóbbi két hétben nem hullott csapadék. Az átlagosnál mérsékelten melegebb idő hatására a múlt héten az öntözött területeken a következőképpen alakult az egyes növények vízkipárolgása: búza - 16-31 mm, tavaszi árpa - 11-20 mm, lucerna, lóhere és fűfélék - 14-36 mm, őszi repce 18-29 mm, korai burgonya -9-16 mm. Az említett növények esetében a vízkipárolgás 22-50 mm volt az utóbbi két hét alatt. Az előrejelzések szerint ezen a héten is csak szórványos záporok várhatók, ezért a könnyebb talajokon Szlovákia-szerte azonnal öntözni kell a fűféléket és az olajrepcét, 20-30 mm-es vízadagokkal. A Kelet-szlovákiai síkságon a hét végén ugyancsak meg kell kezdeni a búza, a lucerna és a lóhere öntözését, Ógyalla környékén pedig a korai burgonyáét. Ezen kívül mindenütt időszerűvé vált a zöldségfélék és az eper öntözése. A fentiek is bizonyítják, hogy a legközelebbi napokban mindenütt fel kell készülni az öntözési idény megkezdésére. Öntözési Kutatóintézet AHOGY ÉN LÁTOM I Két választás - a Kárpát-medencében Legkésőbb egy hét múlva közzéteszik a magyarországi választások első, döntő fordulójának eredményeit. Senki se igyon előre a medve bőrére, így tanácsolom, ne bocsátkozzunk jövendőmondásba. Azt azonban már most is részrehajlás nélkül leszögezhetjük, hogy a voksolás kimeneteléből majd arra nézve is számos következtetést tudunk levonni, hogy a magyarországi magyarok mekkora hányada miként képzeli el a határon kívülre rekedt magyarok ügyének felkarolását. Ügye, ahogy azt a jelenlegi kormánykoalíció vezető pártja teszi, vagy oly módon, ahogy a liberálisok és a szocialisták ígérik, ha netán ők vehetik kezükbe az ország ügyeinek irányítását. Úgy is megfogalmazható ez, hogy a választási eredmények alapján majd kiderül: a mintegy 8 millió magyar választópolgárnak mekkora hányada melyik kisebbségvédelmi koncepcióval ért egyet. Kiderül, hányan szavaznak azokra a pártokra, amelyeknek vezetői minden elképzelhető alkalomkor Trianon sérelmeit emlegetik, és ha csak egy mód van rá, minden második mondatukban esküvel fogadják, hogy nem hagynak bennünket elveszni. Másrészt kiderül, hogy a lakosság mekkora hányada részesíti előnyben azokat a pártokat, amelyek inkább a szomszédi megbékélést, a kölcsönös kompromisszumokon alapuló megegyezést részesítik előnyben,. Tehát a mostani hétvégén arról is szavaznak a magyarok, hogy a leendő kormány úgy szeressene bennünket, ahogy azt a mai kormány tette, vagy máshogyan. Senki nem vonhatja kétségbe, hogy 1990 nyarától napjainkig Budapestnek is köszönhetően nem sokat javult a magyar-szlovák viszony, és ez a szlovákiai magyarság létfeltételeire is rányomta bélyegét. Szelektív hallása volt mindkét félnek, és valahányszor jelzés érkezett Nyugatról arra nézve, hogy a határok biztonságát és a kisebbségek jogállását, egységben kell megoldani, a pozsonyi politikusok csak a határok sérthetetlenségének szükségességét hangsúlyozó félmondatot hallották meg, a budapesti kormány környékén pedig csak azt szűrték ki a nyugati intelmekből, hogy lám-lám, mennyire szívügyüknek tartják Strasbourgban és Brüsszelben a kisebbségi magyarok sorsát. Sok szép szó elhangzott négy év alatt Budapesten a szlovákiai magyarok bátorítására, és mi ennek ellenére még mindig létezünk, és azok maradtunk, akik voltunk. Ha nem fékezné az ember tollát a kötelező udvariasság, akár azt is írhatnám, hogy jórészt csődöt mondott a magyar kormány kisebbségvédelmi politikája. A hét végén arra is választ adnak a magyarországi választók, hogy ezt a kisebbségvéldelmi politikát óhajtják-e továbbra is, vagy valami mást várnak el az új kormánytól. Nem egészen öt hónap múlva Szlovákiában is választások lesznek. Bármelyik politikai erő, csoportosulás kerül is hatalomra, kisebbségi politikájára hatással lesz az is, ha a magyarországi nemzeti erők kerülnek ismét kormányra, de az is, ha netán a liberális vagy a szocialista politikusok alakíthatnak kormányt. Nem nehéz megjósolni, hogy miként alakul a helyzetünk, ha (ne adj isten) visszatér a Mečiar-garnitúra, és Budapesten is hatalmon maradnak az eddig is hatalmon lévők. Nyilván patthelyzet alakul ki, és folytatódik az „állóháború". Viszont egészen más lesz még akkor is a helyzet, ha a szlovákiai választásokon a nemzeti vonal győzedelmeskedik, de Magyarországon megváltozik a kormány kisebbségi politikája, ha rugalmasabban próbálják védelmezni jogainkat. Az elmúlt évek folyamán naponta tapasztalhattuk, hogy a nemzetiek Pozsonyban is, Budapesten is mi mindent elkövettek azért, hogy jó pontot kapjanak, elismerést érdemeljenek ki Nyugaton. Bárhogy alakuljon is a helyzet, a leendő magyar kormány egyértelmű nyitása esetén Pozsony sem engedheti meg magának, hogy úgy tegyen, mintha semmi se történt volna. Reagálnia kell a magyar kezdeményezésekre, függetlenül attól, Boross Péternek, Kuncze Gábornak, vagy Horn Gyulának hívják-e a kormányfőt. Kérdés, persze, olyan kormány alakul-e Budapesten, amely kész lesz az elővételetektől mentes nyitásra. TÓTH MIHÁLY
