Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-04 / 102. szám, szerda

4 MOZA íK ÚJ SZÓ 1994. MÁJUS 4. Ha a vámos (még) elnéző... (Folytatás az. 1. oldalról) két nagymamakorú kerékpáros asszonyt pillantottam meg, s mielőtt még felültek volna járművükre, megszólítottam őket, és a határátke­lés felől érdeklődtem. Eleinte nem nagyon értették, hogy mit is akarok, de, amikor elmagyaráztam a „köte­lező napi díj" lényegét, akkor egyi­kük elárulta, hogy hallott valamit ró­la. - De most semmit sem kértek tó'lünk - tette hozzá csodálkozva a másik. Aztán elmondták, hogy ők csak az üzletekben szeretnének kö­rülnézni, tulajdonképpen nem is tud­ták, hogy vesznek-e egyáltalán vala­mit. Eltelt vagy öt perc, amíg a határát­kelőt elhagyta egy újabb gyalogos. A nyugdíjas öregúr lassú, nyugodt léptekkel bandukolt a vén Dunán átí­velő hídon. Ő a HVG újságjáért he­tente egyszer biztosan átlépi a határt, de ha az időjárás engedi, akkor gyak­rabban is. Ugyan tőle sem kérték az ezer forint felmutatását, de ha fog­ják, kedvenc lapjáért akkor is át­megy. Domicánál szigorúbbak A domica-aggteleki határátkelőn a magyar vámtisztek igazodnak az előírásokhoz, azaz minden külföldi állampolgárnak beutazásonként eZer forinttal, vagy annak megfelelő kon­vertibilis valutával kell rendelkez­nie. A magyar vámosok minden Ma­gyarországra utazótól megkérdezik, van-e ennyi forintja. Ha nincs, nem lépheti át az. országhatárt. Ha azon­ban az illetőnek Magyarországra szóló meghívólevele van, akkor az ezer forint nem kötelező. Ugyanez a helyzet a Szentkirály­Bánréve határátkelőn is, ahol a ma­gyar vámtisztek szintén betartják és betartatják a központi utasításokat. Rajka: Senkit sem küldtek haza A rajkai határátkelőről egyelőre senkit sem fordítottak vissza, senkit sem küldtek haza amiatt, hogy nem tudott volna felmutatni ezer forintot vagy ennek megfelelő konvertibilis valutát - tudtuk meg tegnap délben a határátkelőhely magyar vámpa­rancsnokától, aki azt is elmondta: május elsejétől az a rendészeti tör­vény is megváltozott, amely szerint a külföldiek személyenként legfel­jebb háromezer forintot vihetnek át a határon. Az új rendelet szerint ez az összeg tízezer forintra emelkedett, de ezer forintnál nagyobb névértékű bankjegyet nem tarthatnak maguk­nál az államhatár átlépésekor. Amennyiben szervezett társasuta­zásról van szó, és az utasok bizonyí­tani tudják, hogy a meghívó vagy az utazási iroda biztosította ellátásukat, ebben az esetben nem szükséges az ezer forint felmutatása. Arra is kíváncsiak voltunk, ha nem meghívásra és nem is utazási iroda szervezésében, hanem például egy egynapos (néhány óráig tartó) színházlátogatásra igyekszik Ma­gyarországra egy iskolás csoport, ebben az esetben szükséges-e, hogy minden 9-10 éves kisdiák ezer fo­rinttal rendelkezzék. A vámparancs­nok elmondta: a törvény szerint min­den utasnak, tehát a kiskorú diákok­nak is rendelkezniük kellene az összeggel, dc az említett és hasonló esetekben a vámosok bizonyára tole­ránsak lesznek, és nem fordítják vissza az diákokat. A kiutazóknak azonban minden­képpen figyelembe kell venniük, hogy ezt egy toleráns vámparancs­nok mondta, de találkozhatnak olyannal is, aki azt tartja: a szabály az szabály. Azl, hogy valaki az országba való belépéskor rendelkezik-e az előírt pénzösszeggel, a vámosok el­lenőrzik. De ha nem tesz eleget a megszabott feltételeknek, a további ügyintézés és az utas visszaküldése a határőrök feladata. A rajkai magyar határőrparancsnoktól is szerettünk volna beszerezni néhány informáci­ót, ő azonban nem volt hajlandó sem­milyen'felvilágosítást adni, amíg az. országos parancsnokságtól nem szer­zünk ehhez írásbeli engedélyt. A ha­tárátkelő szlovák részének parancs­nokától megtudtuk: az ezer forintról szóló magyarországi rendeletről csak a sajtóból értesültek, a szlovák vámo­sok és határőrök ezzel kapcsolatban semmiféle utasítást nem kaptak. (kosár, klinko, gaál) Meghívó ­népdaléneklési versenyre A szentesi Horváth Mihály Gimná­zium meghirdeti a második „Derzsi Kovács Jenő" Országos és Nemzetközi Népdaléneklési Versenyt középiskolá­sok számára. A versenyt 1994. október 21-22-23-án tartanánk meg Szentesen. A verseny lebonyolításával kacsolal­ban a következő tudnivalókra hívjuk fel a figyelmet: 1. Minden versenyzőnek két népdal­csokrot kell az elődöntőben előadnia. Az egyik népdalcsokrot a Derzsi-féle gyűjteményből állítjuk össze, melynek fénymásolt kottáját a jelentkezési la­pok beérkezése után megküldjük a ver­senyzőknek. A másik egy szabadon választott népdalcsokor lesz. 2. A két népdalcsokor együttes előadási ideje maximum öt perc lehet. 3. Csak egyéni énekesek jelentkezé­sét fogadjuk el. 4. A népdalcsokrot hangszeres kísé­ret nélkül kérjük elénekelni. 5. A szabadon választott népdalcso­kor magyar nyelven előadott, magyar népdalokból legyen összeállítva. 6. A külföldről, illetve Magyaror­szág távolabbi vidékeiről jelentkező versenyzőket már október 21-én dél­után fogadjuk, a verseny pedig másnap reggel kezdődne. Az október 23-ai eredményhirdetést követő ebéd után lenne a hazautazás. 7. A verseny - akárcsak tavaly ­pénzdíjas verseny lesz, az első három helyezett 10, 8, illetve 6 ezer forintos díjat kap. 8. Kérjük, hogy csak középiskolá­sok, tehát 14-18 évesek jelentkezze­nek. 9. Egy középiskolából maximum három versenyző jelentkezzen. 10. A külföldről érkező ver­senyzőknek és a velük együtt érkező egy felnőtt kísérőnek nem kell részvé­teli díjat fizetni, szállásukról és étkezé­sükről a rendezők gondoskodnak. Az érdeklődők 1994. május 15-ig levélben vagy telefonon értesítsenek szándékukról. írják meg pontos címü­ket, s hogy hány versenyző indulna is­kolájukból. Címünk: Horváth Mihály Gimnázium, 6600 Szentes, Szent Imre herceg u. 2., tel.: 06-63/311-454, pri­vát tel.: 06-63/314-201 MAJTÉNYI ANDRÁS zenetanár Ma Kováč, holnap... Ma ismét összeülnek a szlovák törvényhozás képviselői, hogy folytassák a pénteken szavazásképtelenség miatt félbeszakított ülésüket. Ha a kormány­koalíció okult a DSZM és az SZNP képviselőinek múlt héten többször is be­mutatott obstrukciójából és mozgósítja tagjait - a teremben minden szavazás előtt meglesz a 76 képviselő -, akkor van esély arra, hogy a honatyák ma megválasszák a televíziós tanács hiányzó tagjait, átrágják magukat a privati­zációs bizottság törvénysértésekre rámutató jelentésén, valamint az interpel­lációkon, és máris kezdődhet a rendkívüli ülés, amelynek egyetlen napirendi pontja a Roman Kováé visszahívására tett indítvány. A bizalmi szavazásra harmincöt DSZM- és SZNP-képviselő írásos kérése alapján kerül sor. A jegyzéket elsőként Vladimír Mečiar, másodikként Ján Slota írta alá. Csak a huszonnegyedik helyen található az indítvány parlamen­ti előterjesztőjének, Dušan Mäsiarnak a szignója. Ő egyébként oly kevésszer szólalt fel a tanácskozásokon, hogy az ülésről tudósító hírlapírók között zavar támadt: ilyen nevű képviselő is van a törvényhozásban? A DSZM frakcióvezetőjének állítása szerint Mečiarék bizonyítani is tud­ják, hogy a miniszterelnök-helyettes megvesztegethető. Ez az állítás szemlá­tomást meglepte a jelenleg a DSZM padsoraiban ülő Katarína Tóthová volt igazságügy-minisztert, aki jobbnak látta kitérni a konkrétumokra kíváncsi új­ságírói kérdések elől. Váratlan fordulat a bizalmi szavazás során nem várha­tó. Meglepetést legfeljebb az hozhat, ha a bizalmi szavazás titkos lesz. (Egyes nézetek szerint főként a DBP képviselői közül szavazhatnának többen Kováč ellen.) Úgy hírlik, a DSZM minden ülésen felveti a bizalmi kérdést valamelyik kormánytaggal szemben. Ma Kováč, holnap Moravčík, s nem kétséges, hogy napokon belül terítékre kerül az a (DBP-s) miniszter is, aki - értesülések sze­rint - rajta van az ügynöklistán. GÁGYOR ALÍZ TEGNAP OLVASTUK i A konfrontációtól a lejáratásig A legutóbbi közvélemény-kuta­tás szerint is legerősebb politikai mozgalom gyorsan magához tért. Leváltása után Vladimír Mečiar ir­tózott az interjú puszta gondolatá­tól, s most is kerüli üldözőit. Egy kérésnek sem tett eleget, a rá­menős és pénzes Nova, a ČT kon­kurense sem járt sikerrel. A hallga­tás és az újságírók, a tájékoztató eszközök kerülésének taktikája, úgy tűnik, programjelleget ölt. A DSZM tartalékosokat küldött az ellenzék kiemelt pozícióiba - Olga Keltošová, Sergej Kozlík alelnö­köket, Tibor Cabaj frakcióvezetőt és az egyre erélyesebb Katarína Tóthovát. Az ellenkezéssel és a konfrontációval kapcsolatos köte­lességeket megosztották olyanok között, akikről eddig nemigen hal­lottunk. (gy a Roman Kováč elleni vádakat és a visszahívására vonat­kozó javaslatot Dušan Mäsiar ter­jesztette elő a parlamentben. Ennek a jelenségnek "két magya­rázata is van. A mozgalmon belül már megindult a küzdelem a biza­lomért és a jelölő listákon való sze­replésért, vagy pedig a legnagyobb ágyúkat, a választási körzetek lis­tavezetőit - ilyen Vladimír Mečiar és Ivan Gašparovič - az utolsó pil­lanatokra tartalékolják. Nem hajt­ják a DSZM malmára a vizet a szomszédos magyarországi válasz­tási esélyek. Ha Horn szocialistái győznének, koalícióban a szabad­demokratákkal, a magyar kártya bevetése tárgytalanná válhat. A Mečiar fölötti védőfüggönnyel meg akarják győzni a választókat, hogy a politikai konfrontáció forrá­sa sohasem volt Vladimír Mečiar. Emlékezetkihagyás esetén könnyebben elhihető, hogy okozói a Vár, illetve a DSZM és az SZNP árulói. Ezért a konfrontáció éle elsősorban nem a KDM és a DBP soraiban található legerősebb poli­tikai vetélytársak ellen irányul majd, hanem inkább Roman Ko­váč, Jozef Moravčík, Rudolf Fil­kus, Ľudovít Cérnák és az államfő ellen. A legutóbbi események tanú­sága szerint akár lejáratásukkal is. (Július Gembický, Národná obroda ) A politikai harc helye a parlament Többek között a Roman Kováč visszahívására vonatkozó DSZM­indítvdnyról kérdezte a Práca Ivan Šimko miniszterelnök-helyettest. - Az okok nagyon általánosak voltak, de a korrupció vádja sú­lyos, tehát azt konkretizálni kelle­ne. Úgy, hogy a megvádolt állást foglalhasson. Nyilván a szemé­lyek lejáratása a cél, nem pedig a problémák alkotmányos megoldá­sa. Egyszerű bárkit is megvádolni; a megvádolt személy helyzete nem könnyű, ha meg is védi ma­gát, felmerül a kérdés - és ha? Az ellenzéki képviselők nyilván ab­ban bíznak, hogy a képviselők az alkotmány értelmében nem von­hatók felelősségre azért, amit a parlamentben mondanak. Az el­lenzék tehát ilyen módon is meg­próbálja lejáratni a kormányt és a kormánykoalíció vezetőit. Ez po­litikai harc, és annak helye van a plurális társadalomban. Ennek a harcnak azonban a parlamentben kell folynia, a küzdelem idegessé­gét, konfrontációs hangneméi nem szabad a lakosság közé vinni. A polgároknak valóban az az érde­kük, hogy Szlovákiában nyuga­lom legyen, javuljanak a gazdasá­gi és társadalmi viszonyok. (Klára Grosmannová, Práca) VízőR Szlovákia öntözhető területein ­a Kelet-szlovákiai síkság kivéte­lével az utóbbi két hétben nem hullott csapadék. Az átlagosnál mérsékelten melegebb idő hatásá­ra a múlt héten az öntözött terüle­teken a következőképpen alakult az egyes növények vízkipárolgá­sa: búza - 16-31 mm, tavaszi árpa - 11-20 mm, lucerna, lóhere és fűfélék - 14-36 mm, őszi repce ­18-29 mm, korai burgonya -9-16 mm. Az említett növények eseté­ben a vízkipárolgás 22-50 mm volt az utóbbi két hét alatt. Az előrejelzések szerint ezen a héten is csak szórványos záporok várhatók, ezért a könnyebb talajo­kon Szlovákia-szerte azonnal ön­tözni kell a fűféléket és az olaj­repcét, 20-30 mm-es vízadagok­kal. A Kelet-szlovákiai síkságon a hét végén ugyancsak meg kell kezdeni a búza, a lucerna és a ló­here öntözését, Ógyalla környé­kén pedig a korai burgonyáét. Ezen kívül mindenütt időszerűvé vált a zöldségfélék és az eper ön­tözése. A fentiek is bizonyítják, hogy a legközelebbi napokban mindenütt fel kell készülni az ön­tözési idény megkezdésére. Öntözési Kutatóintézet AHOGY ÉN LÁTOM I Két választás - a Kárpát-medencében Legkésőbb egy hét múlva közzéteszik a ma­gyarországi választások első, döntő fordulójának eredményeit. Senki se igyon előre a medve bőrére, így tanácsolom, ne bocsátkozzunk jövendőmon­dásba. Azt azonban már most is részrehajlás nél­kül leszögezhetjük, hogy a voksolás kimenete­léből majd arra nézve is számos következtetést tu­dunk levonni, hogy a magyarországi magyarok mekkora hányada miként képzeli el a határon kí­vülre rekedt magyarok ügyének felkarolását. Ügy­e, ahogy azt a jelenlegi kormánykoalíció vezető pártja teszi, vagy oly módon, ahogy a liberálisok és a szocialisták ígérik, ha netán ők vehetik kezükbe az ország ügyeinek irányítását. Úgy is megfogalmazható ez, hogy a választási eredmények alapján majd kiderül: a mintegy 8 millió magyar választópolgárnak mekkora hányada melyik kisebbségvédelmi koncepcióval ért egyet. Kiderül, hányan szavaznak azokra a pártokra, amelyeknek vezetői minden elképzelhető alkalomkor Trianon sé­relmeit emlegetik, és ha csak egy mód van rá, min­den második mondatukban esküvel fogadják, hogy nem hagynak bennünket elveszni. Másrészt kiderül, hogy a lakosság mekkora hányada részesíti előnyben azokat a pártokat, amelyek inkább a szomszédi meg­békélést, a kölcsönös kompromisszumokon alapuló megegyezést részesítik előnyben,. Tehát a mostani hétvégén arról is szavaznak a magyarok, hogy a leendő kormány úgy szeressen­e bennünket, ahogy azt a mai kormány tette, vagy máshogyan. Senki nem vonhatja kétségbe, hogy 1990 nyará­tól napjainkig Budapestnek is köszönhetően nem sokat javult a magyar-szlovák viszony, és ez a szlovákiai magyarság létfeltételeire is rányomta bélyegét. Szelektív hallása volt mindkét félnek, és valahányszor jelzés érkezett Nyugatról arra nézve, hogy a határok biztonságát és a kisebbségek jogál­lását, egységben kell megoldani, a pozsonyi politi­kusok csak a határok sérthetetlenségének szüksé­gességét hangsúlyozó félmondatot hallották meg, a budapesti kormány környékén pedig csak azt szűrték ki a nyugati intelmekből, hogy lám-lám, mennyire szívügyüknek tartják Strasbourgban és Brüsszelben a kisebbségi magyarok sorsát. Sok szép szó elhangzott négy év alatt Budapes­ten a szlovákiai magyarok bátorítására, és mi en­nek ellenére még mindig létezünk, és azok marad­tunk, akik voltunk. Ha nem fékezné az ember tol­lát a kötelező udvariasság, akár azt is írhatnám, hogy jórészt csődöt mondott a magyar kormány kisebbségvédelmi politikája. A hét végén arra is választ adnak a magyaror­szági választók, hogy ezt a kisebbségvéldelmi po­litikát óhajtják-e továbbra is, vagy valami mást várnak el az új kormánytól. Nem egészen öt hónap múlva Szlovákiában is választások lesznek. Bármelyik politikai erő, cso­portosulás kerül is hatalomra, kisebbségi politiká­jára hatással lesz az is, ha a magyarországi nemze­ti erők kerülnek ismét kormányra, de az is, ha ne­tán a liberális vagy a szocialista politikusok alakít­hatnak kormányt. Nem nehéz megjósolni, hogy miként alakul a helyzetünk, ha (ne adj isten) visszatér a Mečiar-garnitúra, és Budapesten is ha­talmon maradnak az eddig is hatalmon lévők. Nyilván patthelyzet alakul ki, és folytatódik az „állóháború". Viszont egészen más lesz még ak­kor is a helyzet, ha a szlovákiai választásokon a nemzeti vonal győzedelmeskedik, de Magyaror­szágon megváltozik a kormány kisebbségi politi­kája, ha rugalmasabban próbálják védelmezni jo­gainkat. Az elmúlt évek folyamán naponta tapasz­talhattuk, hogy a nemzetiek Pozsonyban is, Buda­pesten is mi mindent elkövettek azért, hogy jó pontot kapjanak, elismerést érdemeljenek ki Nyu­gaton. Bárhogy alakuljon is a helyzet, a leendő magyar kormány egyértelmű nyitása esetén Po­zsony sem engedheti meg magának, hogy úgy te­gyen, mintha semmi se történt volna. Reagálnia kell a magyar kezdeményezésekre, függetlenül at­tól, Boross Péternek, Kuncze Gábornak, vagy Horn Gyulának hívják-e a kormányfőt. Kérdés, persze, olyan kormány alakul-e Budapesten, amely kész lesz az elővételetektől mentes nyitás­ra. TÓTH MIHÁLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom