Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-04 / 102. szám, szerda

Kit látnának szívesen a magyar választók az új kormány élén? (A felmérés időpontja: 1994. április vége) Az UJ SZO írta j Surján László 4% Tárgyán József 5% Palotás János 6% Orbán Viktor 7% Kuncze Gábor 15% Boross Péter 15% Horn Gyula 31% Választások előtt Magyarországon Már csak négy nap Zuhog ránk a politika a magyaror­szági médiumokból. A nyomtatott sajtó tele hirdetések­kel: dörzsölik a markukat a marketing­menedzserek, még a megyei lapki­adók is többmilliós forint bevétellel számolnak. A nyomtatott sajtó sokféle politikai hirdetést, véleményt, felmé­réseket, párhuzamos interjúkat közöl. Az Új Magyarországot és a Pesti Hír­lapot leszámítva egyben azonos a vé­leményük: a közvélemény kutatókkal . egybehangzóan baloldali előretörést, szocialista párti győzelmet jósolnak. A rádió még úgy-ahogy igyekszik megőrizni a semlegességét, de a Ma­gyar Televízió... Talán már nincs is műsor, amelyben nejelenne meg a ké­pernyőn Boross Péter és ne szidnák Hom Gyulát, aki valószínűleg a kam­pánystratégia részeként hallgat, vá­lasztási nagygyűlésein csak a jelen gazdasági és szociális gondjairól szól, ezek szakértői megoldását ígéri. Pedig ötvenhatról mindenképpen nyilatkoz­nia kellene. Például arról, igaz-e, hogy nem behívták, hanem önként jelentke­zett karhatalmistánk, elhiggyük-e an­nak a svédországi magyarnak a vádja­it, aki a Panoráma legutóbbi adásában Horn bűneiről beszélt. A szocialista pártvezér nem válaszol sem erre, sem más támadásokra. Talán csak egyszer fakadt ki, amikor indulatosan arról szólt, hogy ő sohasem tagadta meg a múltját, nem lett köpönyegforgató, ami azért sok mai miniszterről nem mondható el. Mert a mai honvédelmi miniszter még a nyolcvanas évek vége felé is a magyar szocialista nagyüzemi mezőgazdaság forradalmi eredménye­iről értekezett, s aztán egy másik, mai politikai méltóság, vendéglátóipari ve­zérigazgatóként vajon milyen ellenál­ló és máskéntgondolkodó lehetett a Kádár-rendszerben? Dúl a választási kampány. Budapest hídjain kék színű, madáremblémás SZDSZ-zászlókat lobogtat a szél, a hirdetőoszlopok tele plakátokkal, kép­viselőjelöltek fényképeivel. Ezútal jó­val magasabbra ragasztották a plakáto­kat, nyilván azért, hogy ne tépjék le, ne szúrják ki a fényképeket, ne firkálják tele ocsmány szövegekkel. Pedig lenne rá vállalkozó, mert a kocsmák, borozók hangosak. Amikor a Kanizsa utcai borozóban politikáról kérdezem alkalmi poharazótársaimat, majdnem nekem esnek. - Ki maga, közvéleménykutató? - Nem, újságíró. - Az még rosszabb! És fenyegetően néznek rám. Aztán valamicskét megenyhülnek, amikor elmondom, hogy Pozsonyból érkez­tem. Rendelnek nekem is két deci vil­lányit, lassanként megered a nyelvük: - A banánt nem unom, mert nincs rá pénzem, de a politikát azt nagyon! Nézze meg, hányan voltak az MDF vasárnapi majálisán, pedig a tévében keményen folyik a tulipános agymo­sás! Hasonló hangulat fogad a belvá­rosi presszókban is, legfeljebb a hang­vétel finomabb. Igazat kell adnom Gá­dor Ivánnak, aki néhány nappal ezelőtt írta: - Döbbenetes, hogy a politika és az élet mennyire külön vágányon halad, pedig normális körülmények között a politika és az élet - egy dolog két olda­la. Ma szinte teljes a szakadás. A poli­tikusok a választások kimenetele miatt agyonizgatják magukat, taktikázmk, ármánykodnak, szónokolnak seré­nyen. Eközben a publikum guruló fo­rintok után szalad, este a tévé elé rogy­ván, legjobb esetben is csak legyint: beszéljetek, ha úgy tartja kedvelek, kit érdekel a sok süket duma! Az MDF Bem téri székházában mindenki rohan és ideges, nem jósol­nak, nem nyilatkoznak. Jellemző epi­zód a Magyar Újságírók Közösségé­nek székházából, ahova határon túli magyar újságírókat invitáltak. Alexa Károly, akit Antall József nevezett ki az MTI vezérigazgatójává, azzal kezd­te mondókáját, hogy nem tud semmi biztosat mondani, ígérni, mert jönnek a választások. Kósa Csaba, a MUK elnöke félhan­gosan rápirított: - Pesszimista! Mire Alexa Károly még jobban el­sápad. Az MSZP Köztársaság téri székhá­zában látszólag mindenki nyugodt. Hárs Gábor külügyi főosztályvezető rezzenéstelen arccal mondja: - Nagy a baj. Már negyven százalé­kot is jósolnak a fölmérések. Lehet, hogy ezt nem is tréfának szánta, hiszen sok politológus szerint nem jó, ha az MSZP túlnyeri magát, mert akkor aztán végképp nem talál koalíciós partnert. Hom Gyula széttárja a karját: - Higgye el, Magyarországon min­dig talál miniszterelnök-jelölteket és koalíciós partnereket. Az SZDSZ politikusait faggatom ezután, hiszen ezt a pártot kiáltották ki a szocialisták leendő partnereként. Kuncze Gábor ezúttal is nyugodt, baj­sza alatt némi mosoly - mint a tévé­ben. - Várjuk meg a választásokat. Mi természetesen liberális dominanciájü kormányt szeretnénk. Más koalíciós partnerekkel csak a választásokon meg­erősödött SZDSZ tárgyalhat. Vár­junk hát május nyolcadikáig, még in­kább a hónap végéig. Ezután a határon túli magyarságról beszéltünk. Kuncze Gábor feltűnően tájékozott. Sajnálja, hogy Duray Mik­lós beavatkozott a magyarországi vá­lasztási kampányba. Vele és az Együttélés Politikai Mozgalommal szeretnék javítani a kapcsolatokat, an­nak viszont semmiképpen sem hívei, hogy egy párt vagy néhány ember le­gyen a hangadó a kisebbségi politiká­ban. Szent-Iványi István a nemzeti ki­sebbségek kollektív jogairól, autonó­mia-igényéről beszél, amelyet az SZDSZ támogat és szorgalmazza, hogy európai dokumentumokban rög­zítsék a rendezőelveket. - Manapság leginkább a franciák ellenzik ezt, holott a korzikaiaknak va­lójában ők is autonómiát adtak. Kényes kérdésekről, a határon túli magyar médiumok anyagi támogatá­sáról is beszélgetünk. Kuncze Gábor egyértelműen fogalmaz: - Jól ismerjük a mai rossz gyakorla­tot, amikor egy-két ember dönt egyéni és pártérdekek alapján sokmilliós tá­mogatásokról. Ha kormányzó szerep­hez jutunk, azonnal véget vetünk en­nek, és szigorú szakmai kritériumok alapján osztjuk el a pénzt. Késő este térek be a Chicago sö­rözőbe, több pesti kollégám törzshe­lyére. Aznap jeleni meg az. új magyar tulajdonban lévő Magyar Nemzetben Debreczeni Vrfese/szenvedélyes hangú cikke Merre megy Kompország? cím­mel, amelyben kifejti, hogy a Szocia­lista Párt választási győzelme esetén restauráció lesz Magyarországon. Nem a régi rendszeré, hanem a régi hatalomé. Olyan hatalmi koncentráció jöhet létre, ami a polgári demokrácia, a versengő többpártrendszert merő lát­szattá teszi, hosszabb távon pedig fel­számolással fenyegeti. Maskarade­mokrácia. Se Kelet, se Nyugat, hanem Latin-Amerika lesz itt, ha a liberálisok és a nemzetiek nem fognak össze. Több korsó sör után sem egyezünk meg: túlzás vagy igazság az, amit a li­berális gondolkodású, néhai MDF-tag leírt. Késő éjjel szállodámban bekapcso­lom a tévét. Választási műsor, álmosí­tó szövegek. - Még nyolc nap! - harsogja a vé­gén a tévériporter. - Már csak négy nap! - sóhajtom, amikor e sorokat írom. SZILVÁSSY JÓZSEF 45 éve A Darex-cég, amely nemzeti vál­lalat és hivatalos felügyelet alatt áll, arra a döntő elhatározásra jutott, hogy az ajándékozott személy, aki levélben kapta az idegen valutát, „beszerzési utalvány" nélkül is vásá­rolhat a legfinomabb exportáruból. A bevásárlásnál semmiféle bizonyí­tási eljárás nem folyik, vajon az il­lető tényleg levélben kapta-e az ide­gen valutát, nevét sem jegyzik fel, hanem nyugodtan vásárolhat, mint­ha belföldi pénzért szerezné be az árut. A Darex-áruház mindenkinek, kivétel nélkül a legnagyobb udvari­assággal rendelkezésére áll, és ezek után senki sem mondhatja, hogy azért tartotta otthon elrejtve az ide­gen valutát, mert nem kapta meg ér­te a teljes ellenértéket. Az a helyzet ugyanis, hogy a legfinomabb export­szövetei olyan jutányos áron kapja a valuta birtokosa, hogy egyetlen ide­gen országban sem kaphatja olcsób­ban. 30 éve A közösbe már a kezdet-kezdetén, negyvenkilencben belépett. Aztán átmenetileg itthagyta a falut, a járá­son dolgozott különböző tisztségek­ben. Sokat tett az új érdekében. Régi harcosa a pártnak. Már 1932-ben szervezett kommunistaként harcolt a jobbért. A szövetkezeti mozgalom érdekében is kommunistához illően munkálkodott. Három megbízatási időszakban a járási' nemzeti bizott­ság képviselője. Ötvennégyben visszajött a faluba. Ellenőrző bizott­sági tag lett. Egyeseknek nem tet­szett szigorú, kérlelhetetlen igazsá­gossága. Emberi hiba ez? Nem Ő nem igen került olyan helyzetbe, hogy az igazság kiderítése helyett a mindent elnézés, a „kimosdatás" lett volna rajta úrrá, hanem inkább a ke­mény, bíráló szó, és méginkább a tetteknek szigorú követelője. Talán ezért, mert „keménykezű", válasz­tották meg elnöknek. Bár sokan, a zavarosban halászók, nem szeretik ezt az embertípust, a többség kitart mellette. 20 éve A Nové Zámky-i (érsekújvári) Elektrosvit termékeit nemcsak a ha­zai, hanem a külföldi fogyasztók is ismerik. Az üzem elsősorban ipari világítótesteket és hűtőgépeket gyárt. Évről évre fokozza termelé­sét, s ez arra mutat, hogy nincsenek problémái termékeinek elhelyezésé­vel kapcsolatban. (...) Az Elektros­vit kommunistái nemcsak az 1974. évi termelési tervvel ismerkedtek meg, hanem azokkal a szakaszokkal is, amelyek még problémákat okoz­nak, s ezért fokozottabb figyelmet kell rájuk fordítani, hogy teljesítsék a tervet. Elégtelennek tűnik még a termelés munkaigényességének csökkentésére vonatkozó feladato­kat felvevő komplex racionalizálási program. 5 éve A férfi elmélyült arckifejezéssel lapozza a könyvet, nem érzékeli az egyre nagyobb tumultust, elvégre ő ül. Hirtelen a várandós fiatalasszony helyet keresve magának a tömegben, éppen a jóképű férfi felett áll meg. Előrchaladolt állapota láttán nem ugrik fel senki, s neki nem marad más hátra, minthogy egyensúlyoz­zon. Gömbölyű hasával igyekszik nem hozzáérni az ülő férfi vállához, ám ez nem mindig sikerül. Úgy lá­tom, a férfi észreveszi a fiatal­asszonyt, s arcán mintha mosoly futna végig. Na most, most áll fel, s adja át gálánsán a helyét, példát mu­tatva a buszban ülőknek - így tűnődöm. Tévedek. Tovább lapoz a könyvben, s zavartalanul olvas. A busz kanyarog, s a várandós fiatal­asszony meg, bármennyire is kelle­metlen neki, egyre gyakrabban dől a férfinak. A lerfi hirtelen felnéz, vé­gigméri az iruló-piruló fiatal­asszonyt, s fogai közt sziszegi: „nem tud vigyázni, maga szerencsét­len?!" Ránézek a férfira, aki ebben a pillanatban már egyáltalán nem jó­képű, sőt. A kocsma bezzeg hangos... (Archív felvétel) Ha most lenne a választás Magyarországon, ön melyik pártra szavazna? (A felmérés időpontja: 1994. április vége) 35 3 O 25 20 1 5 1 O S O 31 1 3 i 2 16 V t íšfe laM Fidesz FKGP KD8SIP ÍVÉ D F" MSZP SZDSZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom