Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-02 / 100. szám, hétfő

1994. MÁJUS 2. ÚJSZÓ RIPORT 3 Mokcsakerész-Ungmogyorós Vályogputrin tányérantenna A „mogyorós" még valamennyire ismerősen hangzott, de azt a szót, hogy „mokcsa" azelőtt sosem hallottam. Arról pedig fogalmam sem volt, hogy létezik ilyen nevű község: Mokcsa-Mogyorós. Azt meg talán el sem hittem volna, hogy a község teljes neve Mokcsakerész-Ungmogyorós, ha ezt nem éppen annak polgármesterétől, Sándor Borbálától hallom. A polgármester asszonnyal a városok és falvak társulásának április elejei pozsonyi közgyűlésén hozott össze a véletlen. Sándorné harmadmagával az Ung-vidéki régiót képviselte az országos rendezvényen. Akkori beszélgetésünk során került szóba e számomra különös nevű falu egyik problémája is: veszélybe került az óvoda, mert annak épületét a restitúció alapján visszaköveteli eredeti tulajdonosa. Megígértem, ha módom lesz rá, ellátogatok Mokcsakerész- U ngmogyorósba. Némi kérdezősködés után megtaláltuk a Vaján és Nagykapos között fekvő, eldugott falut. A rendezett, néhol jómódról árulkodó porták mellett jónéhány vályogputri előtt is elhaladtunk. Némely összedőlni készülő putri tetején tányérantenna díszeleg, udvarán pedig Lada gépkocsi parkol. Amint azt később megtudtuk, a községben 20 százalék feletti a munkanélküliek aránya. Sokan, főleg a roma lakosok, munkanélküli és szociális segélyből élnek. A falu a háború után közigazgatásilag még két önálló község volt: Mokcsakerész e's Ungmogyorós - ezt már Sándor Borbála mondta a falu mokcsai részén lévő községi hivatalban. - 1960-ban Mokcsakerész a Križany nevet kapta. Ungmogyoróst pedig Lieskovának nevezték. A két falu 1962-ben egyesült. Hivatalos neve azóta Krišovská Liesková, magyarul pedig Mokcsakerész-Ungmogyorós, de mi csak Mokcsa-Mogyorósnak mondjuk. A községnek a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 820 lakosa van, ebből 311 a mogyorósi, 509 a mokcsai. A falu ezzel Ungmegye - a helyiek ma is csak így nevezik az Ung és a Latorca közötti területet - harmadik legnagyobb helysége. A 820 lakosból 119 roma, 55 szlovák, 4 ukrán a többi pedig magyar nemzetiségű. A régió egyik legnagyobb problémája a ivóvízhiány. Mokcsa-Mogyoróson sincs még kiépítve a vízvezeték-hálózat. Az emberek saját kútjaikból nyerik a vizet, de a nitráttartalom sok esetben meghaladja a megengedett értéket. Mivel éppen folyamatban van a gázművesítés, nem álltam meg, hogy meg ne kérdezzem, miért nem a vízvezetéket építik ki először? - Este, ha otthon begyújtanak a kazánokba, olyan füstfelleg lepi el a falut, hogy azt sem látni, ki megyen az utcán - hangzik a polgármester asszony válasza. - Majdnem mindenki a legolcsóbb szénnel fűt, amely rendkívül szennyezi a levegőt. Ezért gondoltam, most a legfontosabb a gázfűtés bevezetése, hogy ezzel is óvjuk környezetünket. A falu nem tud fizetni Az óvoda 1963-tól egy, az ötvenes években elkonfiskált épületben működik, amely az állam tulajdona, de a község használatában van. A volt tulajdonost 1990-ben rehabilitálták, s most annak örököse, a restitúciós törvény értelmében, visszaköveteli az ingatlant. A községi önkormányzat tavaly novemberben kérvényezte a földügyi hivatalban, hogy az épületet hagyják meg a község használatában, a tulajdonos pedig kapjon kártérítést. A falu nem tudja kifizetni az épületet, mert nincs miből. Az ingatlant a tulajdonos felértékeltette, s csupán a házért 98 645 koronát követel. A földterületet, kerítést, gyümölcsfákat stb. beleszámítva, az egész vagyonért 469 327 korona az igénylése. A tulajdonos azt állítja, a szüleitől annak idején a helyi nemzeti bizottság vette el a vagyont, hát most a községi hivatal térítse azt meg. Az önkormányzat viszont úgy véli, ő csak az óvoda épületét vette át, a többi ingatlanhoz semmi köze. A tulajdonos szintén a földügyi hivatalhoz fordult, de onnét egyelőre nem jött válasz, így az ügy függőben maradt. Amíg én leszek a polgármester, minden erőmmel arra törekszem, hogy az óvoda ne szűnjön meg a faluban - mondja a polgármesterasszony. A községi hivatalnak egyébként nem ez az egyetlen „ingatlanügye". A hivatal épülete szintén restitúció alá esett. Ezt az épületet az önkormányzatnak idén januárban sikerült megvásárolnia, a hozzá tartozó földterület tulajdonjoga azonban mindmáig tisztázatlan. Mint a luxusóvodában... Veronika épp barátnője frizuráját formázza. Ö most fodrásznő. Vas Pistike várat épít, de elmondja, jobban szeret repülőteret építeni, mert ha megnő, pilóta lesz és lesz helikoptere is. Juditka a hajasbabát gyógyítja. Ö orvosnő lesz, ha megnő. Kesely Tamarka, a csillogó szemű kis cigánylány a szőke Darinkával együtt tavaszi tájat rajzol. A kép, amely az óvodában fogad, semmiben sem különbözik bármelyik más óvodától. A két helyiségben a polcokon és a szőnyegen játékok, a fal mellett kis asztalok, székek. A gyerekek vidámak, játékosak és tiszták. Egyáltalán nem venni észre, hogy ez a járás egyetlen óvodája, amelyben nincs vízvezeték és vécé. A budi az udvaron van, a gyerekek lavórban mosdanak, de a szeretetet és gondoskodást ugyanúgy megkapják, mint más ovisok. - Ami a nevelési módszert illeti, ugyanazt kapják, mint a luxusóvodákban mondta Dobos tstvánné, a gyerekek Ili nénije. Elmondta: ez félnapos óvoda, fél nyolctól fél egyig vannak itt a gyerekek. A beíratottak száma 14, de legtöbbször csak tizenegyen vannak, mert a hat roma gyerek közül kettő nem nagyon jár, és általában akad egy-egy beteg gyerek is. Konyha nincs az óvodában, itt csak teát főznek. A gyerekek otthonról hoznak tízórait, abból csapnak közös lakomát, ebédre pedig hazajárnak. Délutáni elhelyezésük nem jelent gondot, hiszen csak egy gyereknek a szülei járnak munkába, a többi háztartásbeli vagy munkanélküli. Ili néni vezetésével a gyerekek bemutatják ének- és verstudásukat. Csak a legkisebbik, a kedvenc, Csabika nem csatlakozik hozzájuk. Ő még szégyenlős, a nevét sem akarja megmondani, de azért érdeklődve kacsingat fényképezőgépem felé. Nem kényszerítik őt a közös szereplésre, itt minden gyerek azt a foglalkozást választja, amihez kedve van. Másik óvoda is van A polgármesternőtől azt is megtudom, nem ez az egyetlen óvoda a faluban. A másik községrészben, Mogyoróson egy 1973-ban átadott, modernebb barakképületben működik egésznapos óvoda. Itt Germán Éva óvónő fogadott. Hasonló kép tárul elénk, mint a régi óvodában. A gyerekek babáznak, rajzolnak, építenek, és ugyanolyan vidámak és kedvesek, mint mokcsai társaik. Az óvónőtől megtudtuk, az úgynevezett Valdorf-módszer szerint foglalkoznak a gyerekekkel. Az óvoda magyar, a falon mégis szlovák szavakat láttam. Germánné felvilágosított, már ebben a korban kezdik szlovák szóra oktatni a gyerekeket. Amit egyébként a régi óvodában is tapasztaltam. Az „új" óvodába 24 apróságot írattak be a szülei, hárman Mokcsáról járnak ide. Van vízvezeték, mosdó és konyha is. A gyerekek ebédet is kapnak. - Ez pedig a mi gazdaságunk - mutatja az óvónő az ablakból a hatalmas kertet. Saját használatra zöldséget termesztenek', ezzel is csökkentik az étkeztetési kiadásokat. Ezenkívül még gabonát is termelnek, eladják, és árát az óvoda fenntartására fordítják. Pár éve annyira megromlott az anyagi helyzetük, hogy az összes gyereklapot le kellett mondaniuk, de most szeretnék legalább a Tücsköt újra megrendelni. A szülők úgy segítenek, hogy megvásárolják a mosléknak való étel maradékot, rajzlapot, tisztítószereket ajándékoznak az óvodának. Azl gondolhatnánk, a régi óvoda megszüntetése nem is lenne akkora katasztrófa, hiszen szükség esetén az új óvodában is helyet kaphatnának a régiből kiszoruló gyerekek. Elvégre gondoskodást és szeretetet mindkét helyen egyformán kapnak. Mégis van egy lényeges különbség a két intézmény között: míg a félnapos óvodában havonta mindössze 20 koronát kell fizetni gyerekenként, a másikban napi 14 korona az illeték. És nagyon valószínű, hogy a mokcsai óvodások munkanélküli szüleinek többsége ez utóbbi összeget nem lenne képes vagy hajlandó megfizetni. Otthon pedig a gyerekek korántsem kapnák meg azt a felkészítést, mint az óvodában. Sándor Borbála még egy érvet hoz fel a régi óvoda mellett. Most, hogy gázművesítik a községet, remény van arra, hogy a városba elköltözött sok fiatal hajlandó lenne visszatérni szülőfalujába. Az óvoda megszüntetése azonban sok kisgyerekes családot visszariaszthat ettől a szándékától. S akkor valóban beválna a polgármesternő jóslata: az óvoda felszámolásával nemcsak egy óvoda szűnne meg... GAÁL LÁSZLÓ Szicíliában a drogproblémáról Szőcs Kálmán a közelmúltban vett részt azon a közép-kelet-európai országok képviselőinek résztvételével megtartott konferencián, amelynek témája az alkohol- és drogfüggőség megelőzése, kezelése volt. A komáromi Szőcs Kálmán kezdeményezésére jött létre a Reménység Alapítvány, amely remélhetőleg még az idén megkezdi Bátorkeszi községben az alkohol és a kábítószer rabjaivá lett egyének terápiás kezelését. - A konferencián részt vevő országokat elsősorban pszichiáterek és pszichológusok, illetve néhány minisztériumi alkalmazott képviselte. A találkozó első felében David A. Deitch, a kaliforniai San Diego Egyetem pszichiáter professzora az amerikai drogproblémáról beszélt, illetve a kezelések ottani formáit mutatta be. A tanácskozás másik kulcsszemélyisége Vincenzo Sorce katolikus lelkész volt, aki elsősorban gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. A küldöttek beszámoltak arról, hogy országaikban miként kezelik az alkohol- és drogproblémát. - Szlovákiáról milyen képet kaptak a tanácskozás résztvevői? - A szlovákiai helyzetről az Egészségügyi Minisztérium munkatársai számoltak be. Az elmondottakból kiderült, hogy Szlovákiában még meglehetősen gyerekcipőben jár az alkohol- és drogfüggő egyének kezelése. Az országban csupán három olyan intézet van, ahol terápiás közösségekben foglalkoznak az alkoholisták gyógyításával, illetve rehabilitációs utógondozásával. A helyzet még súlyosabb a drogfüggőségben szenvedők esetében. Számuk ugyanis főleg a fővárosban - rohamosan szaporodik, ezt azonban, úgy tűnik, az illetékesek vagy nem hajlandóak tudomásul venni, vagy pedig anyagiak híján képtelenek orvosolni. A konferencia értelme pedig éppen abban nyilvánult meg, hogy azon nyugati országok pszichiáterei, amelyekben már hétköznapi tragikum a drogfogyasztás, figyelmeztettek bennünket a várható veszélyekre. Mert a posztkommunista országokban talán még sohasem volt ennyire aktuális a felvilágosítás, illetve megelőzés, mint manapság, amikor a megnyílt határok a turistaforgalom megélénkülésén túl a kábítószer-csempészet fellendülését is jelentik. - Ön szerint a nyugati módszerek, az ottani tapasztalatok mennyire hasznosíthatók nálunk? - Ismerve a nyugati országok súlyos drogproblémáját, nálunk természetesen nem az ottani módszerek alkalmazásáról van szó, hanem sokkal inkább szicíliai vendéglátóink tapasztalatainak a felhasználásáról. Hiszen ők meglehetősen pontosan tudják, hogy évtizedes munkájuk során mikor milyen hibát követtek el, illetve mi volt az, ami jó eredményeket hozott. Nekünk tehát elsősorban az ő sokéves tapasztalataikat kellene hasznosítanunk a már meglévő és a majdan kialakítandó intézeteinkben. KOSÁR DEZSŐ A konferencia részvevői Olaszországban a gyakorlatban is megismerkedhettek az alkohol- és drogfüggők kezelésével. A képen egy palermói intézet, a hozzá tartozó templommal. (A szerző felvételei) Gyere velünk játszani! Sándor Borbála