Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-02 / 100. szám, hétfő

KALEIDOSZKÓP •ÚR SZÓ­1994. MÁJUS 2. •HSNSAA NÉHÁNY SORBAN 1 n János Pál pápa egészségi . állapota kitűnő - közölte szombaton a római Gemelli kórház egyik szolgálatot teljesítő orvosa. Mint ismeretes, a Szentatyát pénte­ken lábtöréssel szállították az emlí­tett kórház ortopédiai osztályára, ahol megműtötték. B orisz Jelcin orosz és Guntis Ulmanis lett elnök szomba­ton Moszkvában megállapodást írt alá, mely szerint augusztus 3 l-ig ki­vonják a balti országban állomásozó 3000 orosz katonát. I zraeli képviselők tegnap Kairó­ban a PFSZ tagjaival folytat­tak tárgyalásokat a palesztin auto­nómia-szerződés utolsó részletkér­déseiről. A szerdára tervezett aláírá­si ceremóniát megelőzően ugyan­csak az egyiptomi fővárosban talál­kozik Jasszer Arafat, a PFSZ ve­zetője és Jicchak Rabin izraeli kor­mányfő, hogy jóváhagyják a szerződés végleges szövegéi.) M integy 80 katona halt meg és 119 sebesült meg a négy évvel ezelőtt egyesült Jemenben az északi és a déli körzetek fegyveresei között a múlt héten kirobbant har­cokban -jelentette tegnap a jemeni védelmi minisztérium. Fliegel: a kisebbségegről Állandó párbeszédet (Budapesti tudósítónktól) Szlová­kia új kormánya a kisebbségi politi­kában a korábbi kabinet konfrontá­ciós kurzusa helyett, az állandó pár­beszédre, a megegyezésre kívánja helyezni a hangsúlyt. Ezt Ľudovít Fliegel, a szlovák kormány nemze­tiségi tanácsadója, a kabinet taná­csadó testületének titkára jelentette ki szombaton Salgótarjánban, ahol Kapcsolatok címmel megrendezték a magyarországi szlovák, illetve a szlovákiai magyar települések kon­ferenciáját. Fliegel hozzátette: a kinyilatkoz­tatott alapelv megvalósítása nem könnyű, már csak azért sem, mert Szlovákiában tíz nemzeti kisebbség él, többségükben vegyes lakosságú területeken. A szlovák kormány azonban készen áll ana, hogy május I 1-én Strasbourgban aláírja a Regi­onális e's Kisebbségi Nyelvek Euró­pai Chartáját - mondotta Fliegel. Tájákoztatott arról is, hogy a kultu­rális tárca 140 millió koronái adott a kisebbségek kultúrájának támogatá­sára, valamint Szlovákiában egyete­mi tanszéket terveznek a nemzetisé­gi nyelvek oktatására. Ugyancsak szándékukban áll a határokon túl, kisebbségben élő szlovákok anyagi támogatásának növelése is. Michal Mala, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének ügyve­zető elnöke kevésbé mutatkozott optimistának. Elmondta, hogy Ma­gyarországon jelenleg egyetlen anyanyelvi oktatást nyújtó iskola sem áll a szlovákság rendelkezésé­re. A szlovák nyelvet oktató iskolák pedig ezeket nem pótolhatják, vélte Mata. A továbbiakban rámutatott: a kisebbségi törvény is „megemészt­hetetlen" a magyarországi szlovák­ság számára, nagyrészt azért, mert szinte minden faluban kisebbségben él, s nem képes élni a törvény adta lehetőségekkel, jogokkal sem. Ki­fejtette: a nemzetiségi önkormány­zatok túl szegények ahhoz, hogy az iskolai és a nemzetiségi életet ér­demben erősíthessék. Mata szerint mindez elegendő indok arra, hogy Budapest legalább átmenetileg pozi­tív diszkriminációt alkalmazzon a magyarországi szlovákokkal szem­ben. Egyben nyomós ok arra is, hogy a pozsonyi kormány külön ke­retet biztosítson a határon lúli szlo­vákok számára. KOKESJÁNOS A család pótolhatatlan (Folytatás az /.oldalról) A három és fél ezer évvel előttünk élt emberek, akik ezt a családi együttlétet kötelező vallási pa­ranccsá tették, okosabbak voltak ná­lunk. Együvé tartozásuk tudata erősebb is volt, mint modern korunk emberéé - mondta. Pálházy Béla és Bajnok István pszichiáterek a család felelősségét hangsúlyozták a gyermek személyi­ségének kialakulásában. A neurózis, a deviancia oka mindig a családi háttér kiegyensúlyozatlanságának a következménye. A legjobb iskola, a legkiválóbb pedagógus sem pótol­hatja azt, amit a szülő elrontott vagy elmulasztott. Gyurgyik László szociológus arra mutatott rá, hogy a magyar családok demográfiai mutatói sok vonatko­zásban jóval kedvezőtlenebbek, mint a szlovák családokéi. Külön r szólt a vegyes házasságokról, ame­lyek a nemzetiségváltás, az asszimi­láció domináns tényezői. A vegyes házasságban élő magyar nők egy ré­sze már nem a házasságkötéskor megadott nemzetiséget diktálja be első gyermeke születésénél. Az előadók sorából sajnálatos módon hiányzott a pedagógus. Ezt kívánta pótolni egy párkányi tanár, aki mintegy összegezve kollégái és saját tapasztalatait, rögtönzött be­szédében elgondolkoztató té­nyezőket közölt. Voll már olyan osztálya, ahol 31 gyerekből 27 csonka családból származott. Válto­zatlanul egymásra mutogat szülő és pedagógus. Olyan ez, mintha egy pingpongasztal kél végén állva igyekezne egyik a másiknak át­passzolni a gyereket. A rendezvény következő színhe­lye a helyi művelődési ház zsúfolt nagyterme voll, ahol a nagyme­gyeri Bartók Béla Alapiskola gyer­mekkórusa és sza­valói, valamint a dunaszerdahelyi Istiglinc együttes kitűnő műsorának tapsolhatott a kö­zönség. Az előadás elölt Csáky Pá! képvi­selő és ár. Sár­közy Klára, az eseménysorozat ötletgazdája és fő szervezője sok­gyermekes édesa­nyákat - köztük egy tizenkét gyer­mekes nyugdíjas tanítónőt - kö­szöntött fel, átad­va mindegyikük­nek Nagy János szobrászművész ez alkalomra ké­szült emlékpla­kettjét. Az ünnepség este a nagymegye­ri római katolikus templomban öku­ménikus istentisz­telettel zárult. ITTHON TÖRTÉNT-7 NAP ALATT POLITIKAI KULTÚRA - KÖNNYGÁZZAL. Néhány hete még mind Ju­raj Molnárról, a Szlovák Nemzeti Párt alelnökéről, mind Pavol Weissről, a Liberálisok Pártjának ügyvezető titkáráról bízvást és nem minden élcelődés nélkül el leheteti volna mondani: van-e, ki e neveket nem ismeri? A kutya se tudott létezésükről a pártjuk legbelsőbb köreihez tartozókon kívül. Molnár nevét azt követően repítette világgá a tömegtájékoztatás, hogy Slota megbí­zásából levizitelt Zsirinovszkijnál, és részt vett Moszkvában a pánszláv vi­lágkonferencián. Pavol Weiss létezéséről pedig akkor szereztünk tudomást, amikor az SZK sajtóirodája jelentette: összeverekedett Molnárral, aki nem sokkal a moszkvai látogatásról hazatérve - nyilván Zsirinovszkijék fejtágító­jának hatására - azt bizonygatta: a leendő és egységes, minden szláv nemze­tet magában foglaló államban megszűnik Szlovákia önállósága. E lehetősé­get hallva Pavol Weiss elveszítette türelmét, és ököllel támadt vitapartnerére. Most fél Európa a szlovákiai politikai kultúra e legújabb teljesítményén de­rül. A testileg cingárabb Molnár- mondják, akik szemtanúi voltak a párbaj­nak - könnygázzal próbált védekezni. Az esetet egy prágai lap tárcaírója ­alig leplezve a kárörvendésl - vitéz nagybányai Horthy Miklós és Tornái G. Masaryk hasonló, szintén politikai indítékú (elmaradt) duellumával hozta összefüggésbe. Annak idején á lovastengerész kormányzó is párbajra hívta ki Csehszlovákia elnökét. A két eset között „mindössze" annyi a különbség ­így a prágai publicista -, hogy Horthy a maga nemében mégiscsak úriember, így párbajképes volt, ami némely szlovákiai politikusokról nem mondható el. így félő, hogy az ököljog érvényesülése következik. MIKOR LESZ SZOCIÁLDEMOKRATA EGYSÉG? Azt követően, hogy a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt vezetői tanácskozásokat folytatlak az osztrák, illetve a német szocdemek tisztségviselőivel, szárnyra kapott tt hír. hogy előbb-utóbb sor kerül Volfék és Weissék egyesülésére. Jaroslav Voll a kérdésről nyilatkozva egyértelműen kijelentette, hogy erről egyelőre még szó sem lehet. Csak távlati célként tudja elképzelni, hogy Szlovákiában egyszer egyetlen, balközéphez tartozó, szociáldemokrata politikai szubjektum szere­pel a politikai palettán. Óvatosak a szlovák szociáldemokraták, és ennek elsősorban történelmi okai vannak. Elsősorban is nehezen tudják feledni azt, ami a második világháborút követő időszakban történt, amikor a bolsevikok a szó szoros értelmében leigázták a szocdemeket, és hajtóvadászatot indítot­tak legrátermettebb vezetőik ellen. De a közelmúlt tapasztalatai is óvatosság­ra intik őket, hiszen 1989 után még évekig nem tudta eldönteni a Peter Weiss által vezetett párt, miként szabaduljon meg (és egyáltalán megszabaduljon-e) a bolsevik örökségtől. A szlovákiai pártok közül egyelőre még csak Jaroslav Volf pártja tagja a Szocialista Internacionálénak. Egyes párttagok attól tarta­nak, hogy Weissék csak a szalonképessé válás érdekében szorgalmazzák a két politikai erő közeledését. ISMÉT TERJED A TUBERKULÓZIS. Az elmúlt évtizedekben úgyszól­ván teljesen sikerült felszámolni a korábban népbetegségként számon tartott tbc-t. Fokozatosan a járási beteggondozókat is visszafejlesztették. Nem egy körzetben komoly riadalmat keltett az utóbbi esztendőben, hogy - igaz. még csak elvétve - felütötte fejét e ragályos betegség. Legutóbb a Rimaszombati járásban - Ozsgyán községben - volt tbc-riadó, és a fertőzötteket a megle­hetősen távoli Zsolnára kellett küldeni kivizsgálásra. Akárhogy szépítsük is a dolgokat, be kell ismerni, hogy a munkanélküliség, a szegénység hatására számolni kell a régi népbetegségek újbóli felbukkanásának veszélyével. Fel­merül a kérdés, hogyan tud erre a kihívásra válaszolni az egyre nagyobb anyagi problémákkal küzdő egészségügyi rendszer? TÓTH MIHÁLY Jólesik a gulyás a gazdag műsor után Méry Gábor felvétele GUMIABRONCSOK-AVIA 1 6,50-20 NB 60 . - csak 2190 korona '-TATBA, UAZ 11,00 20 NI 00 'A 4 SV b 7,60-pn/fo 1 p 8 (p s. i I csak 1390 korona ÍHO-\AD0 TÉftftx ADOJvI&Kqtj C I M: M KONÁ LUKY POD MAKYTOU Tel.:0825/91 7 85-7 VOJTEK KATALIN Pozsony: 07/934 042, Eperjes: 091/472 60, Východná: 0844/295 355, Poprad: 092/315 25, Stupava: 07/933 067, Nyitra: 087/256 44, Zólyom: 0855/273 95, Partizánske: 08 154/20 88 VK--634 BARUM, MATADOR MICHELIN GUMIABRONCSOKAT IS ÁRUSÍTUNK A T emrégi' szólamszövegek rárakódásával 1V terheli a fenti kifejezés. Mintegy emlé­keztetve arra, hogy a természetes emberi közös­ségvállalás önmaga ellentétébe fordulhat. S eb­ben bűnrészes lehet a hatalom visszaélése, de nem különben az eredendő' emberi érdek vélt vagy valódi cinkos antihumanizínusa. Hisz lilá­juk. van betyárbecsület is. Mindazonáltal az összetartás iránti óhaj és készség az emberi ter­mészet mélyéről fakad. S a legkülönbözőbb hely­zetekben tör felszínre. Szemtanúja voltam a minap. Abban a pozso­nyi aluljáróban, melyet igénybe vesz minden já­rókelő, aki hosszadalmasabban a forgalom ve- . szélyeitől megriadva akar átjutni az. egykori rá­dióépület előtti buszmegállóból a túloldalra. Ott, a lépcsők alaiti sarokban már jó ideje tar­tós, hálózsákos vackot vetett magának egy em­berpár. Nem tudni, hogy a bizonytalan korú fér­fit és nőt mi késztette erre. Mindenesetre ttgy tűnik, hogy talán jobb a soruk, mint az Ady-vers húszéves legényének, kinek „vackán álmodik a nyomor. " Álmaikhoz gerjesztő is akad. Néha bo­ros- és sörösüveget is látni kezük ügyében. Min­den bizonnyal olykor erre is jut abból, ami összegyűlik a perselyként kitett konzervdoboz­ban. Talán csak az érmék ritka koppanása az, amelyen keresztül érzékelik a külvilágot. Aligha­nem hadat üzentek a társadalomnak, az önkén­tes száműzetést választották. Azon a bizonyos május elseje előtti reggelen épp mohó harapá­sokkal kezdték eltüntetni a zsíroskenyérre emlé­keztető elemózsiái, amikor az aluljáró szemközti oldalán valami, a mai világban hihetetlen dolog történi. A szemben levő kiszöggelésen mosolygó, étvágygerjesztő hónapos retekkötegek sorjáz­nak, s a kofák között a csallóközi szójárás válta­kozik a nyugat-szlovákiai „erdőháti" (záhorák) tájnyelv jellegzetes fordulataival. Történt pedig, az egyik szüle, anélkül, hogy szünetel tartott vol­na, természetes mozdulattal átlendített a „szom­szédoknak" egy jóformájú retegnyalábot. Szik­rája sem volt ebben a megalázó könyörületes­ségnek. S a „megdobottak" sem mulattak külö­nösebb hálát, valamiféle, az ősember tagolatlan beszédére emlékeztető hangol hallattak csupán, de azért mintha valami melegség költözött volna a távolba révedő üres tekintetükbe. Talán arról vallva, hogy van szolidaritás, ill e's most is. Szolidaritás Eszembe jut Károlyi Mihálynak a „Hit illúzi­ók nélkül", a végszóból lett címet viselő emléki­ratának egyik kurta fejezete. A tragédia és a ko­média különös keveréke - jelent meg abban, ahogy felidézi száműzetésük Jugoszláviában, a dalmát tengerparton töltött két esztendejét. Az akkori történelmi patinájában pompázó, mára majdnem rommá lőtl városban, Dubrovnikbein Károlyi Mihály, a „ vörös gróf" sajátos kapcso­latba került az odamenekült orosz fehértisztek­kel. Hisze'kenységében szinte minden megmaradt pénzével beszállt egy orosz emigráns „ vállalko­zásba ", melynek szervezői nagy jövedelmű night club működtetését ígérték. Mondani sem kell, hogy a befektetett pénz alig néhány hét alatt a szó szoros értelmében lefolyt az orosz tisztek torkán. Károlyi a rájuk váró nélkülözésekre gondolva is azzal nyugtázta a történteket, hogy az emigráns sors számkivetettsége milyen jól hozta össze, szinte baráti viszonyba őket - a két ellenséges táborba tartozókat. A szolidaritás ereje alighanem kifogyhatatlan. Többek között tahin ezért is válthatott ki ugyancsak mulattató reagálást egy magyaror­szági kormánypolitikus nemrégi kiszólása, mi­szerint a szolidaritás a nemzeti lét ellensége. /Aj egyik cikkíró ez.1 úgy minősítette, hogy az ilyes­fajta kijelentés „minden esély szerint egyetlen kultürállamban sem lenne elmondható anélkül, hogy ki ne röhögnék az. illetőt, de jó hangosan. " De álljunk csak meg egy pillanatra! A fenti idé­zet olyan liberális körökből származik, amelyek­nek szlovákiai magyar lemenői a rendszerváltás után úgy esküdlek az egyén önállóságának min­denhatóságára, hogy aki ennek korlátait próbál­ta emlegetni, /vigyázzunk uraim, ez azért nem Anglia!/ úgy érezhette magái - szinte nem is em­ber. Változnak az idők, a rendszerváltás után is. / gy talán már nem részesülnek kicsúfolás­ban azok, akik az. idén is megünnepelték május elsejét. Azért, hogy a piacgazdálkodás szükséges és lehetséges működési változtatásai­ért emeljenek szót, a bérből és fizetésből élők szolidaritásának hangot adva. Mert a mai álla­potok ugyancsak arról tanúskodnak, hogy a ke­let-európai kapitalizmus eddig nem az egész tár­sadalmat előrelendítő vállalkozást ösztönzi, ha­ltéin a harácsolok kánaánja. KISS JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom