Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-19 / 115. szám, csütörtök

GAZDASÁG ÚJSZÓ' 1994. MÁJUS 19. JST) FerroMx A dinamikus vaskereskedés A Ferrolux Kft.-t négy évvel ezelőtt alapította Dunaszerdahelyen három vállalkozó, Laczkó Oszkár, Mikóczy Zoltán és Szalacsi Vince. A kisprivatizáció keretében megvásá­rolták a helybeli Drevona telepének egy részét, és itt raktárt létesítve vas­kereskedéssel kezdtek foglalkozni. - Nem volt könnyű a kezdet, hi­szen többször , is megtörtént, hogy tárgyalásról hazaérkezve, az öltönyt munkaruhára cserélve vagont rak­tunk ki, sőt ezután az éjszaka folya­mán az adminisztrációt és a vámpa­pírok kitöltését is el kellett végez­nünk - idézi fel a kezdeteket Mi­kóczy Zoltán. Eleinte főként export­tal foglálkoztak, de fokozatosan a hazai piacra is betörtek, így napja­inkra az egyik legnagyobb hazai ma­gán-vaskereskedéssé váltak. Az áru­kínálatot eleinte csövek alkották, de pénzügyi lehetőségeik javulásával a választékot később kibővítették, főként lemezekkel, betonvassal és idomacélokkal. Ezekből az egykori Csehszlovákia szinte teljes választé­ka megtalálható náluk. Legjobb az együttműködésük az ostravai kohó­val, a karvinái Jakllal és a podbrezo­vái, illetve a chomutovi csőgyárral. Kicsit nehezebb a kapcsolattartás a kassai vasművel, ez a cég valahogy külön világot képez a kereskedelem­ben, hiszen például megtörténik, hogy valamelyik kereskedő cégtől olcsóbban beszerezhetők a terméke­ik,.mintha egyenesen a gyárhoz for­dulnának. A hagyományos vasipari terméke­ken kívül az utóbbi időben a Ferro­lux különlegességeket is kínál az ügyfeleinek. Ezek nyugat-európai gyártók csövei, nyílt és zárt szel­vényű profiljai, amelyeket az osztrák VOEST Alpine kereskedelmi háló­zat és.a francia Vallourec Industries vasgyár kizárólagos szlovákiai és magyarországi terjesztőjeként szállí­tanak. Ezek jellemzője, hogy megfe­lelnek a legszigorúbb nyugati minőségi és pontossági követelmé­nyeknek is. Ennek megfelelően áruk is magasabb, de főként a külföldre dolgozó műkovácsok és tervezők számára érdekesek. Ezeket ők ugyanis korábban a megrendelőiktől kapták, csak éppen jóval drágábban. Amennyiben tehát a hazai vállalko­zók maguk szerzik be a jó minőségű nyersanyagot, kiküszöbölhetik a többletköltséget. A Ferrolux nagy figyelmet szentel a hazai piacnak, noha ők is tapasztal­ják a forgalom jelentős visszaesését. Természetesen ők szállítják az egyre sikeresebb GAS-MOUNT Kft.-nek a gázszereléshez szükséges anyago­kat, de a környékbeli járásokban is olyan pozíciókat építettek ki, hogy forgalmuk már vetekszik az állami Ferrona telepeivel. Sokat számít a podbrezovái csőgyárral fenntartott jó kapcsolatuk, mert partnerük szerte, az országból irányít hozzájuk ügyfe­leket. Ez abban is tükröződik, hogy az évek múltával egyre nagyobb te­rületet foglalnak el az egykori Dre­vona telepén. Kezdetben még csak egy kis részt tudtak kihasználni, az­óta viszont már több mint a három­negyede" az övék. Építettek egy csar­nokot, sőt újabbat terveznék, amely­ben valószínűleg kisebb termelőegy­séget is létrehoznak. Szalacsi Vince szerint a jövő szempontjából nagyon fontos a vá­laszték további bővítése és a kiszol­gálás kulturáltságának növelése. Ma például a hazai vasárukínálat egy­harmadát tartják (a további bővítés elsősorban finanszírozás kérdése), de a Ferroluxot is sújtják a hitelszer­zéssel kapcsolatos akadályok. A tu­lajdonosok mindenesetre a hazai ér­tékesítési nehézségek ellenére is főként a szakmán belül szeretnének maradni, mert ebben látnak fantázi­át, és ehhez köti őket szakmai ér­deklődésük. -t-s Egyházkarcsa Egymásra épülő vállalkozások - Karcsára - mondom felszálláskor gyanútlanul a buszvezetőnek. - Melyikre a tizen­kettő közül? - kérdez vissza tréfásan a sofőr. Nos, bevallom, első hallásra meghökkentem, aztán végül is tisztáztuk a dolgot. Az én úticélom Egyházkarcsa, amelynek vonzáskörzeté­be további öt, Karcsa utónevű település - Pinkekarcsa, Siposkarcsa, Amádékarcsa, Gön­cölkarcsa és Móroczkarcsa - tartozik. - Még eltévedni sem lehet kötöttük, hiszen ezek a települések már annyira egybeépültek, hogy csak a házak közötti közigazgatási táblák jel­zik az egyes faluk határait - mondja a sofőr. Az egyházkarcsai községi hivatalban, vagyis az említett települések közigazgatási központjában Go­dány László polgármester fogad. Elmosolyodik, mi­kor megemlítem tájékozatlanságom. ' - Noha közigazgatásilag a mi. hatáskörünkbe tar­tozik az említett falvak közügyeinek intézése, ügye­lünk arra, hogy az eredeti településhatárok és a fal­vak jellegzetességei továbbra is fennmaradjanak. Hi­szen írásos feljegyzések bizonyítják, hogy már a XIII. században is éltek itt emberek. Az esztergomi érsek templomalapító levele egyike ezeknek, amely 1308­as keltezéssel engedélyezte a templom felépítését, mi­vel a település lakosai templomalapító kérvényükben arra hivatkoztak, hogy a várkonyi templom túl messze van, s ezért szeretnék, ha ebben a faluban is felépülne egy templom - ismerteti röviden a falu tör­ténetét. Amint elmondja, dolgos, munkaszerető emberek lakják a vidéket. Ezt az új házak egész sora is bizo­nyítja. A polgármester arra is büszke, hogy május vé­gére a lakosok zöme minden évben befizeti az esedé­kes adóját. Ami annál is inkább figyelemre méltó, mivel a településeken sok a vállalkozó/s a jelenlegi gazdasági helyzetben, mint köztudott, nem éppen ró­zsás viszonyok között kénytelenek működni. A faluban hagyománya van a vállalkozásoknak. Már a rendszerváltás előtt is működött itt néhány maszek. A váltás után itt nyílt meg az első masszázsszalon a járásban. Azóta ugyan bezárták, a vállalkozói kedv azonban.tóvábbra sem veszett ki az emberekből. A földműveléssel vagy állatte­nyésztéssel foglalkozó magángazdák száma például meghaladja a huszonötöt. Gondjaik elsősorban a tu­lajdonviszonyok rendezéséből és az értékesítési ne­hézségekből fakadnak. A többi vállalkozás azonban már egyre jobban szakosodik, elsősorban a meg­levőkhöz igyekeznek kapcsolódni vagy kiegészíte­ni őket. Szemléltető példája ennek az N&N atyp bútor­gyártó vállalkozás és Puha József Kovolak üzlete. Nagy István és Nagy Géza már a rendszerváltás előtt bútorkészítéssel foglalkozott. Akkoriban még ma­szekoknak nevezték őket. A két testvér mosolyogva emlékszik vissza az akkori engedélyezés körüli hu­zavonákra. Ma műhelyükben már 18 alkalmazottat foglalkoztatnak, s öt tanonc is náluk ismerkedik a szakma fogásaival. Ők ezt a pozsonyi Druna szövet­kezetben sajátították el, s nem okoz számukra gondot a bútorok megtervezése sem. A külön megrendelés alapján méretre készülő bútorok elkészítéséhez ugyanis ismerni kell a szakma csínját-bínját. Nem mondhatják a vevőnek, hogy ezt vagy azt a bútort nem tudják megcsinálni. A megrendelő szava szent­írás, állítják. Hogy ehhez tartják is magukat, azt már számtalan bútor és általuk berendezett iroda, bár, mulató és vendéglő is bizonyítja. A megszokottól eltérően nem ömlik belőlük a pa­nasz. Pedig problémák mindig adódnak. Annyiban könnyebb helyzetben vannak, hogy gyakorlatilag egy évre előre már van lekötött munkájuk. Azelőtt az anyagbeszerzés okozott gondot. Most anyag van, de bizony nagyon drága. A nyugati préselt lemezek mutatósak, de az áruk is csillagászati összegekre rúg. A bútorárakat viszont tartani kell, állítják, ha versenyképesek akarnak maradni a piacon. így hát különböző ésszerűsítő megoldásokkal igyekeznek a termelés költségtényezőit minimalizálni. Eddig si­kerrel. Nagyék közvetlen szomszédságában a bútorgyár­táshoz szükséges kellékek beszerzésére alapozta vá­lalkozását Puha József. Egykori anyagbeszerzőként ismeri a piacot, s erre az elvre alapozva - mondhatni -ráépült a bútorgyártásra. Három évvel ezelőtt kezd­te, és ma már az ízlésesen berendezett Kovolak üzle­tében megtalálható szinte minden apróság, segédesz­köz, amire a lakberendezési tárgyak gyártása és egy lakás berendezése során szükség lehet. Ami megta­lálható az országban, azt Puha József beszerzi, állítja Nagy Géza nevetve. S bizony ők is gyakran átugra­nak ide a szomszédba zárért, csavarért. Természete­sen a nagy tételeket is nála rendelik. Zárak, csavarok, vasalások, festékek, lakkok, kézi szerszámok és a la­kás berendezéséhez nélkülözhetetlen kellékek széles választéka megtalálható üzletében. - Arra összpontosítok, hogy az ittenieknek ne kell­jen Dunaszerdahelyre utazniuk, ha egy csavarra vagy valami apróságra van szükségük, amit gyakran nem is tudnak másutt beszerezni - állítja Puha József, akinek elsősorban fia és felesége segédkezik az üz­letben. Tipikus szatócsbolt. S nemcsak a faluban közismert, a környékről is nagyon sokan felkeresik, hogy a gyakran apró, de egyébként nehezen besze­rezhető dolgokat itt megvegyék. - Jó emberek, jó üzletek, jó sör és jó kenyér is ta­lálható Karcsán - állítja a polgármester. Salát József immár negyedik éve bizonyítja, hogy egykoron jól elsajátította a pékmesterséget. 1952-től kisebb meg­szakításokkal dolgozott a szakmában, amelynek Bősön sajátította el az alapjait. Dunaszerdahelyen la­kik, 1990-bcn fiával együtt bérbe vette a karcsai pék­ség 15 éve kihasználatlan épületét, hogy a hagyomá­nyokat felújítva újra saját péksége legyen a falu­nak. - Akkori egyezségünk úgy szólt, hogy itt kell ké­szülnie a legjobb és a legolcsóbb kenyérnek a járás­ban, állította a polgármester, s úgy vélekedett, hogy az ígéret megtartásával azóta sincs baj. Salát Józsefék két hónap alatt felújították az épüle­tet, s azóta a karcsai kenyérnek, híre van a járásban. A kettős kemence kapacitása nem mindig elég az igé­nyek kielégítésére, de ha többet sütnének, az már a minőség rovására menne. így a falun kívül csak to­vábbi öt üzletbe szállítanak a járásban. Kétfajta ke­nyerből - fehér és barna - naponta mintegy 350 dara­bot sütnek, ezenkívül naponta lángos is készül, amit a helyi asztalosműhely dolgozói is jó étvággyal fo­gyasztanak. Vállalkozók, tele gondokkal, mégis optimisták. Úgy tartják, amíg ezen a vidéken az emberek többsé­gének lesz munkája, ők is megélnek. Igaz, ezután is küszködni kell a bürokráciával, az irigységgel és a bürokratikus akadályokkal. A polgármester szavai­ból kiderül viszont az is, hogy a napi hajsza és az üz­letkötések feszültsége nem feledteti sem velük, sem a többi vállalkozóval, hogy egy .közösséghez is tartoz­nak, amellyel szemben kötelezettségeik is vannak. - Bármilyen megmozdulás van a faluban, rájuk mindig lehet számítani - állítja a polgármester. - Le­A vállalkozók és a falusi önkormányzat támoga­tásával tavaly hozták helyre ä háborúban eleset­tek emlékművét gyen az falunap, kultúrműsor vagy egyéb program. Szeretnénk, ha a tavaly első ízben megrendezett falu­nap olyan rendezvénnyé válna, amelynek keretében neves művészek fellépése mellett a környék és az or­szág hagyományőrző kultúrcsopotrtjai is fellépési le­hetőséget kapnának. Ehhez nagy szükségünk van a vállalkozók támogatására. Tapasztalataim alapján ebben idén sem lesz hiány. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ Amíg szükség lesz rá, segít A magyarországi ÁVÜ Szlovákiai Ügyfélszolgálati Irodájáról Amint arról már az Új Szó hasáb­jain beszámoltunk, május 4-én Pongrácz Tibor, az Állami Vagyon­ügynökség Igazgatótanácsának elnö­ke Komáromban megnyitotta az ÁVÜ Szlovákiai Ügyfélszolgálati Irodáját. Az alábbiakban Csenger Sándorral, az alig néhány napja működő iroda vezetőjével készült beszélgetés olvasható. 0 Miért van szükség arra, hogy a Magyarország minden megyéjében működő ügyfélszolgálati irodák mel­lett az ÁVÜ külföldön is képviseltes­se magát? - Az ÁVÜ külföldi jelenlétét elsősorban a magyarországi privati­záció meglehetősen nagy volumene indokolja, melynek nem kis hánya­dát képezi a kárpótlásra jogosultak által igénybe vehető állami vagyon. A magyarországi kárpótlás ugyanis aránylag sok külföldön élőt érint, szám szerint 40-50 ezret, akiknek zömét a Magyarországgal szomszé­dos országokban élő magyarok ké­pezik. Sajnos, az utóbbi néhány hó­napban egyre nagyobb gondot okoz a kárpótlási jegy állami vagyonra történő váltása, mert több a már fel­vett kárpótlási jegy, mint a privatizá­cióra előkészített állami vagyon. Ta­lán mondanom sem kell, hogy ily módon a külföldiek még inkább aka­dályozva vannak a privatizációban való részvételben, hiszen ők sokkal kevesebb információhoz juthatnak a sajtóból. EZ teSzi indokolttá a külföl­di ügyfélszolgálati irodák jelenlétét Erdélyben és Szlovákiában is. • Ez év február 15-étől március 15-éig az úgynevezett pótkárpótlás során is élhettek az emberek igénye­ik benyújtásával. Mikorra várhatják ők a határozatok kézbesítését? , - A rendes határidőben, vagyis nem a március 16-án zárult póthatár­időben a becslések szerint mintegy 1 millió 300 ezren éltek a kárpótlási igény benyújtásának jogával. A pót­kárpótlás alkalmával további 600 ez­ren adták be kérelmüket. A Kárpót­lási Hivataltól kapott információink értelmében azoknak, akik a rendes határidőben adták be kérelmüket, legkésőbb május végéig meg kellene kapniuk az értesítést, míg a pótkár­pőtlás során beadott kérelmek zömét ez év végéig bírálják el. • Mit tehet az, aki az említett ha­táridőig nem kap kiértesítést? - Aki a kárpótlás első szakaszá­ban élt a kárpótlási kérelem benyúj­tásával és május végéig nem kapja kézbe a határozatot, az írásban fel­lebbezhet a Kárpótlási Hivatalnál vagy a személyes adatok megadásá­val irodánk segítségével is ér­deklődhet a késés okáról. Hadd hangsúlyozzam, hogy ez a pótkárpó­toltakra nem vonatkozik, hiszen az ő kérelmeik elbírálását előreláthatólag csak júniusban kezdik el, • Szlovákiában a BBS Invest Rt. üzemelteti az ÁVÜ Ügyfélszolgálati Irodáját. Miért nem nyitott saját iro­dát az ÁVÜ1 - Ennek elsősorban gyakorlati okai vannak. Ugyanis ha az ÁVÜ sa­ját irodát szeretett volna nyitni Szlo­vákiában, akkor a bejegyeztetés na­gyon körülményes és hosszadalmas lett Volna. Az Együttélés Központi Önkormányzati Tanácsa, ismerve a BBC Invest Rt. vállalkozásfejlesztő programját, ajánlotta a társaságot az ÁVÜ Igazgatótanácsának figyelmé­be. • Milyen információkkal szolgál az ÁVÜ komáromi irodája a ma­gyarországi kárpótlásban érdekel­teknek, illetve a privatizáció iránt érdeklődőknek? - Irodánk pontosan olyan infor­mációkkal szolgál, mint bármely más ÁVÜ-ügyfélszolgálati iroda, azzal a többlettel, hogy mi a kárpót­lási jegyek tulajdonosait megismer­tetjük a hatályos szlovák deviza- és vámszabályokkal, és az adótörvény vonatkozó előírásaival is. Tehát díj­mentesen megtudható nálunk, hogy jelenleg mely vállalat részvényei je­gyezhetők, illetve a közeljövőben mire lehet számítani, milyen a jegy­zési idő, milyen a cserearány, hol vannak a jegyzési helyek, mekkora a vállalat kárpótlási jegyekre váltható részvénycsomagja. Á Kedvezmé­nyes Részvényvásárlási Program ke­retében ugyancsak jegyezhetők rész­vények. Ebbé a programba olyan vállalatok vannak besorolva, ame­lyek részvényei az ígéretek szerint néhány héten belül tőzsdei beveze­tésre kerülnek. A kisbefektetők szá­mára ez azért érdekes, mert a részvé­nyek tőzsdei jelenléte rendszeresen követhetővé teszi az árfolyammoz­gást. 0 A kárpótlás befejezése után mi­lyen sors vár a Kárpótlási Hivatalra, illetve az ÁVÜ irodáira? - A Kárpótlási Hivatal mandátu­ma tulajdonképpen már meg­hosszabbításra szorult. Tehát műkö­désének ideje véges, hasonlóképpen az ÁVÜ irodáié is. A magyarországi privatizáció lebonyolításával iro­dánk küldetése is befejeződik, vagy­is a megszűnés vár rá. De amíg ez bekövetkezik, addig is meglehetősen sok munka vár ránk, hiszen elég nagy a magyarországi privatizáció iránti érdeklődés. (Az ÁVÜ Szlovákiai Ügyfélszol­gálati Irodájának címe: 945 01 Ko­márom, Letná 22, tel.: 0819/4009) KOSÁR DEZSŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom