Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-19 / 115. szám, csütörtök

kultüRa 23 1994. MÁJUS 5. ÓF szó Ami sok, az sok(k) Egy kürti vállalkozó kálváriája Az UJSIÖ irta „Az utóbbi hónapokban, hetekben azzal a gondolattal foglalkozom, hogy vállalkozói tevékenységemet feladva munkanélküli segélyt kérek. Hogy miért? Az adóhivatal sorozatos túlka­pásai, az emberséges bánásmódtól tá­vol álló tevékenysége, illetve Önké­nyes és indokolatlanul magas bünteté­sek kiszabása miatt..." ismerteti a le­velében helyzetét Szalui László kürti olvasónk. * Prológus Szalai László kényszerből kezdett vállalkozni. A Központi Minőségel­lenőrzési Intézetben, ahol mint nö­vényvédelmi agronómus dolgozott, létszámcsökkentésre került sor, mert a gazdaságoknak, a szövetkezeteknek a túlélés és nem a növényvédelem volt a fontos. Deresedő halántékkal elkép­zelni sem tudta, hogy ha csak rövid ideig is, de munka nélkül maradjon. Tisztában volt azzal, hogy szákmájá­ban nem érvényesülhet, de félmérte azt is, nincs annyi tőkéje, hogy esetleg magán-mintagazdaságot létesítsen, így kezdett üzletek közvetítésével foglalkozni 1991-ben. A siker érdeké­ben lótott-futott, de anyagi helyzetén ez nemigen látszott meg. A közvetíté­sért a vállalkozó ugyanis csak akkor kap pénzt, ha az üzlet megköttetett. Első felvonás - A köbölkúti adóhivatal ok nélküli zaklatása tavaly kezdődött - lapozta fel a vastagra duzzadt aktacsomót Szalai László. - Nincs nagy forgal­mam, bevételeim sem eget verőek, mégis egy elismert adószakértővel, nagy körültekintéssel és gonddal, dol­goztattam ki az adóbevallásokat. Az 1991 -es és az 1992-es évi könyvelése­met abban a hiszemben adtam le, hogy minden rendben van. Ám a hiva­tal másként döntött, és 5000 koronára büntetett. Azért, mert „nem, teljesítet­tem regisztrálási kötelességemet" a hozzáadottérték-adót illetően. Csak hát ez a kötelesség rám nem vonatko­zott, ugyanis forgalmam hatmillió ko­rona alatti volt. Az ügyet tisztázandó, 1993. márci­us 17-én az érsekújvári hatóságnál K. úr jegyzőkönyvileg is rendbe tette a köbölkútiak tévedését, s Szalai úr megnyugodva végezhette teendőit. Egészen 1993. május 19-ig, amikor a 222/92 sz. és a 596/92 sz. törvényre hivatkozva - a regisztrálási kötelezett­ség elmulasztásáért - az érsekújvári hivatal ismét ötezer koronára büntette. Frodlnak hála, Pesti két filmben epizódszerepet is játszik, csak úgy, a mulatság kedvéért; az egyikben Gó­liát méretű gengszterek között dá­vidnyí angol rendőrt. Frodl Pesti se­gítségével lesz hivatalos tagja a Club 45-nek, a kormányzó szocialisták legbefolyásosabb tagjait fogadó in­formális társaságnak, s általa jut be a szabadkőműves páholyba is. Eleinte mindketten a Fraternitas nevű pá­holyhoz tartoznak, de amikor túlsá­gosan felduzzad a létszám, egy újabb páholy alakul, a „Füstölgő Kőhöz", s Frodl átkerül ebbe. (A vi­lágszerte létező, titokzatossággal, sok-sok előítélettel körülvett sza­badkőművesség, amelynek tagjait örök szövetség, mély barátság fűzi össze, nemes emberi célok megvaló­sítására, ez a különleges férfiszerve­zet meglepően aktívan van jelen Ausztriában. A legmagasabb csú­A hivatalos iratot az igazgató írta alá. - Mit tehettem? Fogtam a márciusi jegyzőkönyvet, és bemutattam P. mér­nöknek, aki azt ajánlotta, fellebbez­zek. Június 6-án megtettem, noha nem sejtettem, miért nem Köbölkúton, a lakhelyem szerinti adóhivatalban foglalkoznak az ügyemmel, hanem Újvárott. 1993. július 6-án az adóhi­vatalból értesítettek, hogy törlik a büntetést, mivel valóban nem voltam köteles regisztráltatni magam. A vég­zést szintén az igazgató írta alá. Fellé­legezhettem. Második felvonás - Az 1993-ban leadott előző évi könyvelésben 67 ezer korona kiadást levontam az adóalapomból. Mivel gyakran utaztam, ennyire rúgtak uta­zási és elszállásolási költségeim. A köbölkúti adóhivatalban F. K. úgy döntött, hogy nem ismeri el azt az összeget. Azzal érvelt, hogy akár ma­gáncélokból és nem üzletkötés miatt is utazhattam Csehországba. Lepecsé­telt igazolást akart arról, mikor, me­lyik gyárban jártam. F. K. előtt nem volt világos az sem, hogy a szállás­költségem valóban üzleti célokat szolgált-e. Ezért 1993. április 22-én 14 080 koronára büntettek. A végzés kézhezvétele után azonnal fizetnem kellett, -noha tudtam, jogtalanság ért. Persze, megírtam a fellebbezést a Nyitrai Központi Igazgatóságra. Mialatt 1993. június 17-én Szalai úr csehországi körúton volt, otthonában tiszteletüket tették a nyitrai és a köböl­kúti adóhivatal alkalmazottai. A fiától számlákat követeltek, és egy napot ad­tak az otthon nem tartózkodó vállal­kozónak, hogy azokat bemutassa. Szalai László nem számlákat, hanem fellebbezést vitt a postára. 1993. júni­És az akták gyűlnek... csokon lévő politikusok, művészek, értelmiségiek, üzletemberek tartoz­nak tagjai közé, sokan nem is titkol­tan. Az amúgy pártokra szabdalt ve­zető réteg a páholyokban zavártala­nul találkozhat, az emelkedettség s az egyéni felemelkedés egyaránt le­hetőséget kap, a kijárás és az érvé­nyesülés számára is alkalmat adnak a titkos találkozók. Érdekes véletlen, hogy az osztrák szabadkőművesek nagymestere is filmproducer.) A rettenetes autóbaleset fizikailag és lelkileg egyaránt válságba sodorta Pesti Gábort, akit nagyon megrázott, hogy a bajban mennyien - barátok, ügyfelek - cserbenhagyták, elfordul­tak tőle. Talán Helmut az egyetlen, aki átérzi tragédiáját, és kitartó szor­galommal látogatja őt a hónapokra nyúló kórházi kezelés idején, s igyekszik lelket önteni a depresszió­ba esett férfiba. Ez a több mint gesz­us 21-én Nyitráról értesítést kapott ar­ról, hogy törölték a 14 080 korona összegű büntetését. Néhány nap múl­va pénzét is a számlájára utalták. Harmadik felvonás Mivel az adóhivatal ügybuzgó dol­gozóinak kétszer nem sikerült meg­büntetni Szalai Lászlót, elhatározták, harmadszor ügyesebbek lesznek. Mert ugye, mégse jáija, hogy mindig meg­ússza?! Mert mi másra gondolhat a ri­porter a rengeteg felesleges irat lapoz­gatása közben? De ez még nem min­den. A vállalkozó 1994. február 2-án a köbölkúti adóhivatalból 15 ezer korona büntetésről szóló értesítést kapott. In­dokként az „adózás formája bejelenté­sének elmulasztását" jelölték meg. - Azonnal az adóhivatalba autóz­tam, ahol Cz. tisztviselőnő elismétel­te, hogy mely törvény hányadik pa­ragrafusa értelmében vétettem, hiszen időben nem regisztráltattam magam az adóhivatalban. Mivel valóban mu­lasztást követtem el, hiszen a határidő 1993 augusztusa volt, azonnal beje­lentettem, hogy úgy, mint eddig, fizi­kai személyként adózom majd. Meg­jegyeztem, hogy egy kis jóindulattal az adóhivatal akár figyelmeztethette is volna a vállalkozókat... Kioktattak, hogy ez nem tartozik kötelességeik közé... Én persze nem kötelességről beszéltem. Szalai úr február 18-án a 15 ezer koronás bírság miatt fellebbez. Elis­meri mulasztását, és kéri a hivatalt, csökkentsék a büntetés összegét. Már­cius 8-án felszólítják, hogy fellebbe­zését egészítse ki. Csakis az adóhiva­tal előtt ismert adóbevallásával érvel­het, hiszen a feledékenységét mivel bizonyíthatná?! Nem használhatta fel bizalmas értesüléseit, melyek szerint Prikler László illusztrációs felvétele tus elmélyíti kettejük barátságát. (Sőt, az egyik osztrák lap tudni véli, hogy többről is szó van, mint egy­szerű barátságról; Frodl, akinek élete során nem egy homoszexuális élmé­nye volt, főképpen testileg fogyaté­kos vagy gyenge testalkatú férfiak­kal, a balesetet követően homoeroti­kus kapcsolatra lépett Pestivel, amely valami plátói szerelem-féle lehet, ha egyáltalán igaz. Ugyanis ennek sem Pesti barátai, sem közeli hozzátartozói nem látták a legkisebb jelét sem.) Üzleti kapcsolataik erősödnek, Frodl bonyolult adóügyeihez Pesti ad tanácsokat, s hogy Frodl felesége igényt formálhasson a gyermekgon­dozási segély összegére, vagyonke­zelői minőségben Frodl egyik film­vállalatában résztulajdonosi szerepet is vállal, nevezetesen az Albatros-, ban, 10 százalék erejéig. több feledékeny vállalkozó társa, fizi­kai személy, 500 koronával megúszta. Azt is tudta, hogy a jogi személyek bírsága nem haladta meg a 2000 koro­nát. Március 18-án új végzést kap, amelyben az eredeti büntetést 10 ezer koronára csökkentették. Mit tehetett? A köbölkúti adóhivatalon keresztül újabb fellebbezést ír a Nyitrai Köz­ponti Igazgatóságra, a felettes ható­sághoz. Oda, ahol már kétszer igazat adtak neki. Ám a fellebbezése nem ju­tott el a címzetthez. Köbölkúton ugyanis 1994. április 21-én leállítot­ták a fellebbezési eljárást. Szalai László megmakacsolta ma­gát, s úgy döntött: tízezret nem fizet. A napokban újabb fellebbezést fogal­maz. Reméli, hogy ebben az ügyben az utolsót. Mivel tudja, a mulasztásért jogos a büntetés, hajlandó fizetni. De csak annyit, mint a többiek. Mert ak­kor inkább bedobja a törülközőt, visszaadja vállalkozói engedélyét, és munkanélküli-segélyt kér. - Nem értem, hogy a köbölkúti adó­hivatal alkalmazottai miért akarnak padlóra küldeni. Rosszindulatból? Bosszúból? Azért, mert kiderült, már kétszer jogtalanul jártak el velem szemben? Minduntalan az jár az eszemben, vajon hány hozzám hasonló vállalkozó a fellebbezési tortúra helyett inkább kifizette a jogtalan követelése­ket. Nem tudom, meddig bírom a zak­latásokat. Az én türelmem is véges. Epilógus A miértekre a köbölkúti adóhivatal­ban szerettem volna választ kapni, ám késő délután zárt ajtók fogadtak. így aztán a minap telefonon érdeklődtem Szalai László ügye iránt. Pakoš Rudolf igazgatóhelyettes be­ismerte, hogy alkalmazottai akár té­vedhetnek is, viszont azonnal hoz­záfűzte, hogy mindezt a rossz törvé­nyek, hiányos törvénymagyarázatok okozzák. Elpanaszolta, hogy az adó­hivatalban feszült munkatempóban dolgoznak, s bizony az ügyfelekkel sem könnyű szót érteni. Arra a kérdé­semre, vajon a sorozatos zaklatások miatt nem lett volna-e illő elnézést kérni Szalai úrtól, netán ezentúl job­ban odafigyelni arra, ne érje őt többé jogtalanság, csupán annyit mondott, hogy az előírások nem kötelezik őket erre. Ha az ügyfél elégedetlen, jogá­ban áll fellebbezni. Szalai László megtette. És közread­ta esetét. Tanulságul. PÉTERFISZONYA Pestit - főként mert adótanácsadói tevékenységét koncentrációs problé­mái fékezik - anyagilag is érdekli a fil­mes világ. 1 Olyannyira, hogy abba az említett filmkészítési tervbe, amelyet egy bizonyos bolgár származású Javor Gurkov akar összehozni 1989-ben, ka­liforniai, dél-afrikai forgatási helyszí­nekkel, nem csupán Frodl száll be 600 ezer, schillinggel, hanem Pesti is, úgy egymillió-nyolcszázezer schillinggel. Az állítólag ma is körözött szélhámos­nak bottal üthetik a nyomát, ezért Pesti csalás, sikkasztás miatt 1990 májusá­ban feljelentést tesz ellene a rendőrsé­gen. A nyomozás nem vezet ered­ményre, s később Pesti visszavonja a feljelentést. Közlése szerint azért, mert Frodltól úgy értesült, hogy Gurkov va­lahol a világban meghalt. Az 1955-ben született balkáni férfi valóban létezik, fotók is készültek róla. Letartóztatási parancsot adtak ki ellene Görögország­ban is, gyilkossággal gyanúsítva. Amikor Frodl elpanaszolja barátjá­nak, hogy Köberl beárulta őt a mi­nisztériumnál, a szidalmazás kö­zepette - tegyük hozzá, ez Frodl ver­ziója - azt is közli Pestivel, hogy in­formációi szerint Köberl és Gurkov egy gyékényen árulnak. Ettől a hírtől Pestinek egyre inkább köze lesz ba­rátja ügyéhez, (- Ma már mindenben kételkedem - vallotta a per folyamán Pesti. - Lehet, hogy Köberl és Gur­kov közös bűnét csak Frodl találta ki, sőt azon sem lepődnék már meg, ha kiderülne, a pénzem sem Gurkov zse­bébe vándorolt, hanem Frodléba.) . (Folytatjuk) 45 éve Az új szociális rend gyökeresen mégváltoztatta az újság és a dolgozók közötti kapcsolatot is. Azelőtt a leg­több újság kapitalista érdekek szolgá­latában állott. Gyárosok és tőkések önző, egyéni célokra használták fel a sajtót. A múltban az újság, ha munká­sokról esett szó, arról tudósította ol­vasóit, hogy ez vagy az a gyártulajdo­nos ennyi ezer koronát adott a mun­kanélküliek megsegélyezésére, de a kapitalisták valódi arcáról őrizkedett lerántani a leplet, és alig akadt bátor hang, amely a kizsákmányolt dolgo­zók igazát merte volna hirdetni. Ma szemtől szembe állunk a munkások­kal, dolgozókkal, róluk írunk, ügye­ikkel foglalkozunk, bajaikat orvosol­juk... Ma az egykori Stein sörgyárba látogatunk el. Nem azért, mert végre meleg lett és hogy a sörnek reklámot csináljunk, hanem, hogy megszólal­tassuk a dolgozókat, hogy építő tö­rekvéseikről beszéljünk velük. 30 éve Stará Ľubovňa, a Magura aljai kis­város lakossága is a választásokra ké­szül. A helyi múzeumban „Választá­sok egykor és ma" címen kiállítást rendeznek. A poprádi Járási Múzeum és Levéltár e célra sok értékes doku­mentációs és egyéb kiállítási anyagot bocsátott rendelkezésre. Valamennyi meggyőzően szemlélteti, milyen volt a Magura aljai nép élete a burzsoá köztársaság idején. A felvételek és a dokumentumok a tőkés rendszert vá­dolják. Megmutatják a kiállítás láto­gatóinak, mi okozta a tömeges kiván­dorlást, hogyan küzdöttek a drótosok, milyen kérvényékkel fordultak a zsel­lérek és a kisparasztok a járási hiva­talhoz, mert a Szepesség e csücské­ben olyan nagy volt a nyomor, hogy az akkori urak „nem is sejtették". Megdöbbentően hatnak a munkanél­küliek számáról szóló hivatalos jelen­tések. Csupán 1938-ban 126 személy vándorolt külföldre a volt Stará Lu­bovňa-i járásból. 20 éve Mindenki Rebi néni megszólítással tiszteli Modrany (Madar) községben a pártszervezet pénztárosnőjét. Lelki­ismeretes, pontosan végzi tisztségbeli teendőit. Á küzdelmes életet már gyermekkorában megszokta, hiszen édesapja, a helyi pártszervezet egyik alapító tagja a burzsoá világban ne­héz körülmények között nevelte fel. Férje a második világháborúban ele­sett, s három gyermek nevelése ma­radt reá. A háború után Magyaror­szágra került, de amikor visszatért szülőfalujába, 1954-ben felvették a párt tagjainak sorába. Az efsz barom­fitelepén dolgozott, s reá bízták a írószövetségi szervezet vezetését, (...) A pártszervezetben nagyon becsüle­tesen és kellő pontossággal végzi te­endőit, politikai fejlettségét bebizo­nyította a válságos években is. Gyer­mekeit a marxizmus-leninizmus szellemében nevelte fel. Három fia közül az egyik már kommunista, a legfiatalabbat most készíti fel arra, hogy a párt tagja legyen. 5 éve A Magyar Népköztársaság kormá­nyának a nagymarosi vízlépcső építé­sét felfüggesztő határozata ellenére a közös nagyberuházás csehszlovák ré­szén továbbra is gyors ütemben foly­nak a munkák - tudatták a sajtó kép­viselőivel tegnapi tájékoztatójukon a hazai építők képviselői. Vladimír Lokvenc mérnök, kormánymegbízott hangsúlyozta: a csehszlovák fél bízik abban, hogy a vízlépcsőrendszer az eredeti tervek szerint fog felépülni, ezért az 1989-es évre beütemezett munkákra megkülönböztetett figyel­met fordítanak a csehszlovák szerve­zetek. „Az ütemtervnek megfelelően megteremtjük azokat a feltételeket,. amelyek ez év decemberében le­hetővé teszik a körtvélyesi (Hrušov) tározó vízzel való feltöltését, hogy a jövő év áprilisában már a felvízcsa­tomán és a hajózsilipeken keresztül lehessen lebonyolítani a nemzetközi folyami hajóforgalmat" - ígérték az építőipari munkák kivitelezői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom