Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-03 / 101. szám, kedd

1994. ÁPRILIS 3. ÚJ SZÓ* HÍREK - VÉLEMÉNYEK 3 Előzetes választási eredmények Dél-Afrikából Minden kicsit más Magyarország Választási kampányfinis NÉHÁNY SORBAN 1 (TA SR-hír) Dél-Afrikában az ál­talános választásokon leadott csak­nem 23 millió szavazólap egyhar­madának összeszámlálása után Nel­son Mandela pártja, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) 56 százalékkal állt az élen. Bár fölé­nyesen vezet, eddig a vártnál keve­sebb voksot szerzett. A második he­lyen tartja magát de Klerk jelenlegi elnök Nemzeti Pártja, amely az ANC-vel ellentétben eddig a várt 20 százaléknál több szavazatot, 27 szá­zalékot kapott. Már tegnap, vagyis a voksok összeszámlálásának harmadik nap­ján világossá vált, hogy a Nemzeti Párt. amely négy évvel ezelőtt látott Ruanda hozzá az apartheid felszámolásához Dél-Afrikában, a kilenc tartomány közül legalább egyet - Nyugat-Fok­földet - továbbra is ellenőrzése alatl tud tartani. Nagyon szorosak az eredmények Észak-Fokföldön is, amely a szomszédos tartományhoz hasonlóan szintén fajilag vegyes la­kosságú. Az ANC hat tartományban már biztos győzelmet aratott, bele­értve a Johannesburg körüli sűrűn lakott területeket és a fővárost, Pre­toriát is. Az ANC vetélytársa, az ugyan­csak feketéket tömörítő Inkatha Szabadság Párt a szavazatok 7,6 százalékával áll a harmadik he­lyen. (Budapesti munkatársunktól) Ma­gyarországon utolsó hetébe lépett a parlamenti választásokat megelőző kampány. A 36 politikai pártnak, amely legalább egy képviselőjelöltet állított, illetve a több ezer egyéni képviselőjelöltnek még péntekig van alkalma meggyőzni az embereket ar­ról, hogy rájuk szavazzanak. A kor­teskedés pénteken ér véget, amikor a pártok miniszterelnök-jelöltjei üt­köztetik nézeteiket a televízió nyil­vánossága előtt. Szombaton már kampánycsend lesz érvényben, s csupán Göncz Árpád köztársasági elnök intéz beszédet a választókhoz és az ország lakosságához. Az Országos Választási Bizottság - melynek tegnapi ülésén Göncz Ár­pád is részt vett - döntése alapján a május 8-i, vasárnapi első fordulóban a választási helyiségek reggel hattól este hétig lesznek nyitva, a válasz­tásra jogosultak száma mintegy 7,5 millió. Várhatóan a választópolgá­rok kb. 70 százaléka fog elmenni szavazni. Bár még korai a választási kam­pányt értékelni, az már most megál­lapítható, hogy hangneme az utóbbi napokban, sajnos, megkeményedett, eldurvult, amit több politikus is szó­vá tett. Az 1990-es tapasztalatok alapján várható, hogy ez a hangnem a két választási forduló közt tovább romlik. Megfigyelők ezzel kapcso­latban elsősorban arra mutatnak rá, hogy a legerősebb kormánypárt, a Magyar Demokrata Fórum, megsért­ve a választási kódexet, rendkívül kemény kampányt folytat a szocia­listák és vezérük, Horn Gyula ellen. A szocialisták ezt szándékos gyűlö­letkeltésnek nevezték, s nyilvános tiltakozást jelentettek be. KOKES JÁNOS P hnompenhben tegnap kelleti volna tárgyalósztalhoz ülniük a kambodzsai kormány és az ellene harcoló vörös khmerek képvi­selőinek. Bár elfogadták Norodom Szihanuk király megbékélési ajánla­tát, nem érkeztek meg a fővárosba. Azt követelik ugyanis, hogy biztonsá­gi okokból semleges területen legyen a találkozó, amelyet egy későbbi, egyelőre még nem konkretizált időpontban tartanak meg. B erlin központjában a hagyo­mányos május elsejei felvo­nulások után vasárnap este összetűzé­sekre került sor. A tüntetők kövekkel és palackokkal dobálták meg a rendőröket, beverték a környező há­zak ablakait. A biztonsági erők gumi­botokkal és vízágyúkkal léptek fel ve­lük szemben, s kb. 130 személyt letar­tóztattak. I rak közölte a svéd kormánnyal, hogy rövidesen bezárja stock­holmi nagykövetségét. Lapértesülé­sek szerint erre a hónap közepén kerül sor, mégpedig gazdasági okokból, amelyek az Irak elleni kereskedelmi embargó következményei. A svéd fővárosban úgy tudják, hogy Irak összesen 15 nagykövetségét fogja be­zárni, többségüket Európában. O roszország korlátozta a beuta­zást a Kurill-szigetekre, me­lyekre Japán is igényt tart, illetve a Szahalin-félszigetre. Vasárnap óta csak vízummal és különleges be­lépővel lehet odalátogatni. A határre­zsim megszilárdításának indoklásával a szigetek és a félsziget körüli öt kilo­méteres övezetben csak a helyi lakos­ság szabad mozgása engedélyezett. R ichard von Weizsücker német államfő kegyelemben részesí­tette az életfogytig tartó börtönbünte­tésre ítélt Bernhard Rössner terroristát. A kegyelmi rendelet május 16-án lép érvénybe. A 47 éves szélsőbaloldali terrorista 1975-ben hajtott végre táma­dást Németország stockholmi nagy­követsége ellen. 1992 novemberében az igazságügy-miniszter felfüggesztet­te az ítélet-végrehajtást Rössner meg­romlott egészségi állapota miatt. Áz elítélt azóta is orvosi kezelés alatt áll. T örökország délkeleti részén va­sárnap 13 kurd vesztette életét a kormányerőkkel lezajlott összecsa­pások során. A hadseregnek - amely folytatja offenzíváját a felkelők ellen - nem voltak veszteségei. F tkiszlán gazdasági központjában. Karachiban továbbra is feszült­ség uralkodik, folytatódnak a zavargá­sok a helyi lakosság és az Indiából ide­települtek, az úgynevezett muhadzsir­mik között. Kórházi források szerint péntek óta inár 13 személy vesztette életét, kb. 60 pedig megsebesült. S anghajban felépült az új tévéto­rony, amely Ázsia legmaga­sabb tornya, míg világviszonylatban a harmadik hely illeti meg - közölte a hivatalos kínai hírügynökség. A Kelet Gyöngye nevet kapta, 460 méter ma­gas, felépítésének költségei elérték a 92 millió dollárt. Három hatalmas „szféroidból" áll, ezek 9 méter át­mérőjű oszlopokon nyugszanak. Az ellipszis alakú tányérokban ven­déglők és más idegenforgalmi attrak­ciók kaptak helyet, kapacitásuk több mint 1000 fő. Sinatra: Énekelnikell Frank Sinatra az idén december­ben már 79 éves lesz, mégsem liagy fel a fellépésekkel - közölte a show­business világáról tájékoztató ame­rikai Parade című hetilap. Még an­nak ellenére sem, hogy a közelmúlt­ban Richmondban összeesett koncert közben. Az örökifjú Frankié boy ugyanis azt állítja, hogy szüksége van a fellépésekre, mert éneklés köz­ben igazán fiatalnak érzi magt . Meg, persze, a pénz is jól jön. Ami a pénzt illeti, igazán nem len­ne rászorulva a strapás fellépésekre, hiszen csak 1991-1992-ben 23 mil­lió dollárt keresett - árulja el a Pa­rade. A volt király felajánlotta segitseget (TA SR-hír) Az Egyesült Álla­mokban száműzetésben élő volt ru­andai király, V. Kigeli vasárnap fel­ajánlotta az ENSZ-nek, hogy se­gítséget nyújt a béke helyreállításá­hoz Ruandában. Az amerikai el­nökhöz címzett levelében kifejtet­te: képes arra, hogy meggyorsítsa az esetleges békefolyamatot. „Ru­andában nem tartok igényt semmi­lyen titulusra, az egyedüli, amit kí­vánok, az a béke" - nyilatkozta a volt király egy amerikai hírügynök­ségnek. V. Kigeli 1960-ig volt hatalmon. Amikor Ruanda az ENSZ közigazga­tása alá került, távozott az országból. Több afrikai államban élt száműze­tésben, 23 hónappal ezelőtt pedig az USA menekültként fogadta be. A felvételen: Ruandából áradnak a menekültek a szomszédos Tanzá­niába, ahol az ENSZ létrehozta első menekülttáborát. Karabah Azeri offenzíva indult (TA SR-hír) Bár február végén Oroszország újabb javaslatot terjesztett elő a karabahi konfliktus békés megoldására, a többségében örmények lakta aze­ri területen kisebb-nagyobb intenzitással tovább folytatódnak az összecsapá­sok. Miután Moszkva az. örményeket vádolta az április végén érvénybe lépett tűzszünet megsértésével, az azeri csapatok ugyancsak az elmúlt hét végén új offenzívába kezdtek, hogy visszaszerezzék az északi Agdam várost, a vezér­kar hajdani székhelyét. Az örmény hatóságok közlése szerint az azeri egysé­gek tegnap is több fronton indítottak támadást Martiakért térségében. Egyéb­ként ez az egyetlen terület, amely még Azerbajdzsán ellenőrzése alatt van. Olasz kormanyalakitas Dél-tiroli félelmek Miután Scalfaro olasz elnök a médiacsászár Berlusconit bízta meg az új kabinet összeállításával, újult erővel folytatódik a párját ritkító csata a választásokból győztesen kikerült jobboldali tömbön belül. Ezúttal már más mezőkön - az egyes miniszteri posztok elosztásáért. Külön­böző listákon különböző nevek szerepelnek, köztük olyan ismert sze­mélyeké, mint Carlo Rubbio, a Nobel-díjas fizikus, aki talán a tudomá­nyos kutatások lehetséges minisztereként léphet be a politikai életbe. Nem kevésbbé híres Franco Zeffirelli, a Forza Italiát „erősítő" olasz rendező, Berlusconi jelöltje a kulturális minisztérium élére. A legna­gyobb gondot nyilván az „attraktív" külügy-, illetve belügyminiszteri tárcák elosztása okozza. Ez utóbbi tisztségre pályázik egyébként Fran­cesco Cossiga is. Hogy, hogy nem, épp a hajdani államfő az, aki vissza­visszatér a korábbi csatatérre is, s folyamatosan támadja Berlusconit, „a három televíziós állomást ellenőrző, s ezért nagyon különös helyzetbe kerüli megbízott miniszterelnököt". Ezt a problémát „meg kell oldani, nem csak etikai és politikai szempontok, de a demokratikus garanciák szükségessége miatt is" - állítja Cossiga. Ellentétben a római politikusokkal, a bozeniaknak teljesen más gond­jaik vannak. Nem Berlusconi és tévécsatornái izgatják a dél-tiroliakat, hanem a médiacsászár győztes segédpártjai. Mindenekelőti a hajdani fasiszta színezetű MSI, amely ugyan a választások előtt még, tessék­lássék, gyorsan átkeresztelkedett Nemzeti Szövetséggé, ám a győztes vokscsata után nem késlekedett a „század legnagyobb államférfijá­nak", vagyis Mussolininek a dicsőítésével. Félő, hogy a római parla­mentben a választások nyomán a dél-tiroliak érdekeit képviselő újfa­siszták nem riadnak majd vissza az autonómia adta jogok megnyirbálá­sától - mondjuk a közéletben a kétnyelvűség megszüntetésétől. Miután az Északi Liga a hetekig tartó huzavona után mégis beleegye­zett az újfasiszta Nemzeti Szövetség jelenlétébe a jövőbeni koalíciós kormányban, egyszerre két oldalról is olyan politika kezdte fenyegeni a dél-tiroliakat, amelybe aligha fér bele a kisebbségvédelem. Rég nem ti­tok. hogy a nagy olasz, régiókról álmodozó ligások ugyancsak fejfájást okoznak, hiszen a föderalisták elképzelése szerinti nagy északi régióban Dél-Tirol a jelentéktelenségbe süllyedne. Nem csoda hát, hogy a dél-tiroli néppártiak vezetői már a vészharan­got kongatják. Elsősorban a gyanús Nemzeti Szövetség miatt. Ausztriá­hoz és az Európai Unió országaihoz fordulnak segítségért, figyelmeztet­ve: Olaszországban a Nemzeti Szövetség „a nagy jámborként" lépett a politikai porondra. Finiék „ártatlansága" azonban ismét veszélyes mé­reteket kezd ölteni. URBÁN GABRIELLA Új időszámítás Dél-Afrikában Dél-Afrika nemcsak a múlt heti parlamenti vá­lasztások miatt szerepelt az utóbbi helekben a vi­láglapok címoldalán. Fekete-Afrika egyetlen olyan országa ez, amely működik, s mivel van rá esélye, hogy a nemzetközi elszigeteltség megszűnése után még jobban működjön, a tőke, az üzleti világ is árgus szemmel figyeli az ottani fejleményeket. A győzteseken, de ugyanakkor a vesztes politikai erőkön is múlik, hogy el tudják­e kerülni az összeomlást, a káoszt, a polgárhábo­rút, megfelelő feltételeket teremtve a külföldi tőke újrabeáramlásához. Nem egyszerű hatalomváltásról van szó; ami ott zajlik, az talán csak a nyolcvankilences kelet­európai fordulathoz hasonlítható, de valamivel nehezebb. Fogódzókat keresve a viszonyításhoz, azt lehetne mondani, az ottani (véres) törzsi vi­szályok, ellentétek minimum annyira mélyek, mint nálunk a nemzetiségi ellentétek. Dc még ennél is lényegesebb kérdés a fajok szembenállá­sa: nem állnak-e bosszút a fekelék a fehéreken? Nem is olyan régen még kuriózumként emleget­tük az apartheid törvényeit, amelyek például til­tották a különböző fajok közötti házasságot (bün­tetve is azt!) egészen odáig, hogy egy fehér ököl­vívó nem mérkőzhetett feketével, mert a fekete ember nem üthette meg a fehéret. Nos, mindez már a múlté, de hiába kaptak most először vá­lasztójogot a fekelék is, több szélsőséges szerve­zetük van, amelyek nem csak politikai eszközök­kel akarják rendezni a számlát. Érthető ezért a fe­hérek aggodalma is. Ugyanakkor látni kell, hogy a faji elkülönítés törvényeit eltörölték ugyan, de a következménye­it nem. A gazdasági hatalom, a tudás, a műveltség - egyszóval mindaz, ami a kormányzáshoz kell, a fehérek tulajdonában van. Néhány százezer fehér birtokolja a mezőgazdaságilag művelhető földek nyolcvan százalékát. Természetesen kiter­melődött egy vagyonosabb, iskolázottabb fekete réteg is, csakhogy ez a réteg, az arányokat tekint­ve, eléggé vékony. Az. ötmilliós fehér lakossággal szemben harmincmillió fekete áll. Viszont ezek a fehérek is afrikaiaknak tartják magukat, a volt gyarmati országokkal ellentétben nem áll mögöttük európai anyaország, nincs ho­va el- v;jgy hazamenniük. Azok a fegyveres cso­portjaik, amelyek nem fogadják el, hogy a Dél­afrikai Köztársaság a feketék állama legyen, most - és ez a paradoxon - ugyanazt akarják a maguk számra, mint amit az apartheid idején a feketékre kényszerítettek. Mint ismeretes, koráb­ban bantusztánokat, amolyan rezervációkat léte­sítettek a feketéknek az ország legszegényebb vi­dékein. Tehát ők most ugyanilyen elszakított, ön­álló lerületeket kívánnak maguknak, de termé­szetesen a legjobban prosperáló körzetekben, vá­rosokban, ami kivitelezhetetlennek tűnik. Hasonlóan kemény dió a törzsi ellentétek kor­dában tartása. Valószínű, hogy a 6-8 milliós zu­lu népességnek Kwazuluban saját királysága lesz, a nagy kérdés, hogy milyen lesz a viszonya a központi kormányzathoz. Ez nagymértékben függ a legerősebb politikai párt, az ANC és személyesen Nelson Mandela bölcsességétől, kompromisszumkészségétől. Mert bár az ered­mények még nem ismertek, biztosra vehető, hogy a legnépesebb törzsre, a khoszákra támasz­kodó ANC abszolút többséget szerez, és Mande­la lesz az ország első embere. Alakíthatna tehát önálló kormányt is, de az egyenlő volna a polgár­háborúval. Mandela minden faj és törzs képvi­selőit be szeretné vonni a kormányzásba, azokat a politikai erőket, amelyek elérik az öl százalé­kos küszöböt. Kérdés, akkor is érvényesülne-e ez a nagyvonalúság, ha az ANC győzelme kéthar­mados volna - ennyi kell az alkotmánytörvények elfogadásához. És kérdés az is, mekkora befolyá­suk lesz az. ANC listáin indult kommunistáknak. Új időszámítás kezdődik tehát Dél-Afrikában, amely valószínűleg akkor éli túl az utóbbi évek földrengéseit, csak akkor marad egységes egész, ha nem lesz annyira egységes. Vagyis Mandelá­nak le kell mondania az erős központi hatalmat szorgalmazó elképzeléseiről, és az. államforma egy laza föderáció vagy konföderáció lesz. MALINÁK ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom