Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)
1994-04-28 / 97. szám, csütörtök
8 M i NDENN ApI BŰNÜGYEINK TŰJSZÓ* 1994. ÁPRILIS 946. EBRD Felnőtt korban A korábbi évekkel összevetve kisebb volt a felhajtás az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) múlt heti közgyűlése körül. Talán ez is jelZi, hogy az „új világ első intézménye", ahogyan megálmodója, Francois Mitterrand francia elnök nevezte a bankot, háromesztendei működése ellenére felnőtt korába lépett. Tavaly, mint emlékezetes, a közgyűlést megelőzően óriási volt a felhajtás a pénzintézet-tevékenysége, pontosabban rendkívül pazarló működése miatt. Az első két évben ugyanis 250 millió ECU-t fordított a székház csinosítására, alkalmazottainak pompás fizetésére, s csupán 127 milliót Kelet-Közép-Európa, valamint a volt Szovjetunió támogatására, hitelezésére. Ezek után nem csoda, hogy az ősszel személycsere történt a bankelnöki poszton; a francia Jacques Attalit, aki inkább volt filozófus mint pénzügyi szakember, felváltotta egy igazi bankos, a szintén francia Jacques deLarosiere. Larosiere, aki korábban többek közt betöltötte a Francia Nemzeti Bank és a Nemzetközi Valutaalap elnöki posztját, visszafogta a felesleges költekezéseket, és csak a pénzintézet ' fő céljára, térségünk anyagi megsegítésére összpontosított. Éspedig sikerrel. Éppen a múlt heti szentpétervári közgyűlés eiőtt hozták nyilvánosságra az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tavalyi esztendőre szóló jelentését. Ez megerősíti, hogy az 1991-ben alapított nemzetközi pénzintézet tevékenysége érezhetően gyorsult. Az EBRD 1993-ban 19 ország számára 2,276 milliárd ECU értékű kölcsönt és befektetést hagyott jóvá. A jóváhagyott és aláírt ügyletekre a bank összesen 435 millió ECU-t utalt át az elmúlt esztendőben. Lássuk konkrét lebontásokban, az egyes országok mennyil merílhettek az EBRD 1993-as pénzügyi keretéből ! Az országok sorrendjében Magyarország tavaly az élre kerüli; az ottani 18 vállalkozásra 418,3 millió ECU-t hagyott jóvá a nemzetközi bank. A második Oroszország volt (.10 ügyletben 404,7 millió ECU), a harmadik Szlovákia (8 ügyletben 237,9 millió), a negyedik pedig Lengyelország (10 ügyletben 233,7 millió). Azonban egészen más a sorrend, ha az EBRD három éve alatt nyújtott összegek alapján rangsoroljuk az államokat: első Lengyelország (691,5 millió ECU), második Magyarország (646,2 millió), míg harmadik Oroszország (528,7 millió). Jacques de Larosiere bankelnök szerint az új stratégia leglényegesebb vonásai, hogy a pénzintézet tevékenységét alapjában a magánszektor fejlesztése vezérli, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. Továbbá aktív akar lenni működési területe minden országában. A szerkezetváltás és a privatizáció segítése, valamint a piacgazdasági átmenethez és a magánszektor fejlődéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztésének támogatása változatlanul az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank egyik fő célja. Szlovákiát többek közölt Rudolf Filkus pénzügyminiszter, Vladimír Masár és Marián Jusko, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke és alelnöke képviselte a szentpétervári közgyűlésen. A tanácskozások végeztével elégedetten nyilatkoztak az eredményekről, ugyanis kiderült, az EBRD a garamszentkereszti alumíniumkohőban, valamint a Szlovák Mezőgazdasági Bankban való érdekeltsége után újabb befektetésekkel számol. Közelebbről meg nem nevezett infrastrukturális invesztíciók (elsősorban a távközlés és az úthálózat terén), továbbá a mohi atomerőmű befejezésének finanszírozása voltak terítéken. Persze a bank bizalmát el is kell nyerni, hogy nagyobb tőkét helyezzen ki, ezért Filkusék tájékoztatták a nemzetközi pénzintézet képviselőit a Moravčíkkormány gazdasági elképzeléseiről, a makro- és mikroökonómiai területen történő intézkedésekről. Az elkövetkező néhány hónapban kiderül, mennyire életképes projektekkel tudtunk előállni, mennyire bízik a bank az ország gazdasági és pénzügyi helyzetében. (sidó) Biotermelés Családi biofarm A magyarországi Biokultúra Egyesület támogatásával 1991 októberétől Érsekkétyen is hozzákezdtek a környezetbarát termelési módszerek gyakorlati alkalmazásához. Palik László, a szövetkezet akkori agronóniusa (ma már elnöke) a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett ismereteit és baráti kapcsolatait kihasználva vágott bele az akkoriban nálunk még gyerekcipőben járó termelési eljárásba. - A félreértések elkerülése végett rögtön az elején le kell szögezni, hogy a Biokultúra szlovákiai csoportja nonprofit típusú szervezet, amely szakmai továbbképzéssel, tanácsadással, ismeretterjesztéssel foglalkozik tájékoztatott a környezetbarát termelési eljárás lelkes híve, Palik László. Azóta a szövetkezet tagja lett a szlovákiai Natural Alimentaria társaságnak is, amely a szlovákiai biotermelőket egyesíti. - A biotermelés szóra manapság elég sokan allergiásak, vagy jobbik esetben enyhe mosollyal veszik tudomásul létezését. Velük szemben egyre növekszik azoknak a tábora, akik valamilyen egészségügyi probléma megoldása érdekében vagy felvilágosító, ismeretterjesztő olvasmány hatására a környezetbarát, vegyszermentes termeléssel előállított termékek iránt kezdenek érdeklődni - állítja Palik László. - Célunk, hogy kielégítsük igényeiket, a többieket pedig meggyőzzük annak fontosságáról, hogy valóban szükség van a minőségi, tiszta termékekre. Érsekkétyen az idén már túlléplek a biotermelés egyik alapkövetelményén, az átmeneti időszakon. Ez alapjában véve annyit jelent, hogy az adott parcellákon két-három éve már a biotermelés alapelvei szerint gazdálkodnak, de teljes értékű biotermékként csupán az említett átmeneti időszak után értékesíthetik az innen származó termékeket. Az idén már ez az időszak is elérkezett. A biotermékek minőségét immár három minősítésre jogosult szervezet, a Natural Alimentaria, a Biokultúra Egyesület és a hollandiai SKAL minősíti. Palik László szerint a piac igényei alapján az a szervezet minősíti majd a terméket, amelynek szakvéleményét a vásárló igényli. A szövetkezet az. idén már több mint háromszáz hektáron foglalkozik a környezetbarát termelési eljárással. 160 hektáror) gabonaféléket, 70 hektáron cukorrépát, a további 78 hektáron fűszernövényeket és zöldséget termesztenek a biotermelés alapelvei szerint. Palik László arról is tájékoztatott, hogy az egyik szabad istállóban átállítják az állattenyésztési is erre a rendszerre. A tiszta hús iránt várhatóan lesz kereslel a piacon, az állatok takarmányozására a vetésforgóba beállított takarmánynövényeket használják majd. - Tisztában vagyunk azzal, hogy a biotermékeket feldolgozva a legkönnyebb értékesíteni, ennek megvalósítása azonban a szövetkezet anyagi lehetőségeitől függ majd. A biotermékek értékesítéséből pluszbevételre is számítunk. A cukorrépánál ez 40-50 százalékos felárát, a fűszerpaprika esetében pedig mintegy 10-15 százalékos többletbevételt jelent. Palik Lászlt) lelkes híve a környezetbarát termelési eljárásnak. Zselízen két bemutatókertet hozott létre annak szemléltetésére, hogyan termeszthető háztáji teltételek között úgy a zöldség, hogy egyúttal megfeleljen a biotermelés követelményeinek is. Ili a különböző növénytársítások lehetőségeivel, a vegyszermentes, mégis hatékony növényvédelem apró fogásaival ismerkedhetnek a biotermelés iránt érdeklődők. A tanácsadás ingyenes, állítja Palik László, akinek megvalósulni látszik az álma egy olyan biofarmról. amely teljesen önellátó lenne környezetkímélő eljárásokból. Az alapjait mindenesetre már lerakták. (t. szilvássy) Az infláció és a munkanélküliség negyedév I. II. III. IV. év 1992 12,3% 11,3% 10,6% 10,4% 10,4% 1993 12.0% 12,5% 13,7% 14,4% 14,4% Az infláció és a munkanélküliség minden országban a leginkább figyelemmel kísért mutatók köze' tartozik. És, persze, minden kormány arra törekszik, hogy a minimálisra szorítsa le e mutatókat. A munkanélküliség és az infláció mértékének az összegét nevezik a gazdasági szükség mértékének. A fogyasztói áruk indexével mért infláció mértéke 1993-ban 25,1 százalékot lett ki, miközben a létfenntartási költségek 24 százalékkal növekedtek. A becslései szerint az új adózási rendszer bevezetése okozta áremelés 10 százalékos volt, a tavalyi júliusi devalválás ugyancsak 10 százalékkal „járult hozzá" az áremeléshez, tehát c körülmények hiányában az infláció mértéke nyilvánvalóan csak öt százalékos lett volna. A legnagyobb áremelkedés a közétkeztetésben (35,5%), a szolgáltatások szférájában (28%), az élelmiszerek terén (21%), valamint a nem élelmiszerjellegű áruk terén (20,4%) volt. Tény, hogy az inflációt tekintve Szlovákia a posztkommunista országok kötül tavaly is azok közé tartozott, amelyekben e mutató mértéke a legalacsonyabb volt. Az már más lapra tartozik, hogy ezt az alacsony mértékű inflációt olyan módon és olyan áron érte el az országvezetés, hogy hatékonyságát úgyszólván megsemmisíti az egyéb területeken tapasztal! stagnálás (főleg a privatizálás és a szerkezetváltás megállítása), amely egyebek között odavezet, hogy lehetellenség lesz hosszabb távon megtartani az 199.3-as évi viszonylag elfogadható infiációmértéket. 1992-ben az inflációnövekedés 10 százalékos volt, tehát még a fele sem az 1993-as évinek. A munkanélküliség alakulása terén is hasonló irányzat tapasztalható, mint a bruttó hazai össztermék, a kivitel, az építőipari termelés, a közlekedés és a kiskereskedelmi forgalom alakulásában. Elmondható tehát, hogy az 1992-es évi munkanélküliség kedvező irányban alakult. A gazdasági folyamatok tehetetlenségi erejének hatására ez. az irányzat 1992 végéig tartotta magát, amikor is fordulat következett be. Elfogadható a végkövetkeztetés, hogy a munkanélküliség alakulásában tapasztalható pozitív irányzatok az 1991-ben megkezdett átalakítási folyamatoknak voltak köszönhetők, főleg a mikroszféra kezdődő átalakulásának. 1991 végén a munkanélküliség mértéke 11,8 százalékos volt, 1992 végén már csak 10,4 százalékos. Az alábbi táblázat jól mutatja e rendkívül fontos mutató alakulását: Amint a táblázat is mutatja, a múlt év végén 14,4 százalékos volt a munkanélküliség (ez konkrétan .368 095 munkát kereső személyt jelentett). A legmagasabb mértékű munkanélküliség a Rimaszombati járásban (26,4%) volt, ezt követte az Iglói (23,3%), a Kassa-vidéki (22,6%), a Varannói (22,6 %), a Nagymihályi (22,5%), a Rozsnyói (22,3%) járás. A területi megoszlásból tehát nyilvánvaló, hogy a legnagyobb problémát Kelet-Szlovákiában jelenti a munkanélküliség. Ez egyrészt a gazdaság ottani szerkezetéből adódik, másrészt pedig a térség geográfiai elhelyezkedésével illetve infrastruktúrájának gyenge színvonalával magyarázható. Fontosak a munkanélküliség szerkezetéről szóló adatok is, főleg amelyek a munka nélkül töltött átlagos időtartamot, illetve a munkanélküliek képzettségi összetételét illetik. A munkanélküli állományban töltött időtartamot tekintve azok a személyek voltak túlsúlyban, akik egy éven belül találtak maguknak új munkahelyet (a munaknéküliek 68,3%-a), a több mint egy évig munka nélkül tengődök táborába a 31,7 százalékuk tartozott. E csoport keretében a legnagyobb részarányt az 1-2 évig munkát keresők képezték (az összes munkanélküli 18,7 százaléka, a huzamosabb ideig munkát keresőknek pedig az 59 százaléka). Ha a képzettség szerint vizsgáljuk a munkanélküliek összetételét, akkor egyértelmű, hogy ez az állapot elsősorban az alacsonyabb képzettségűeket érintette. A csak alapiskolát végzettek képezték a munkanélküliek 26,3 százalékát, a szakközépiskolát végzettek pedig a 37,3 százalékát. Ugyanakkor a munkanélküliek e csoportjába tartozók képezték jobbára a huzamosabb ideig munkát keresők táborát is. A múlt év decemberében 122 853-an kaptak munkanélküli segélyt, szociális jutattásból pedig ebben az időszakban 140 146-an éltek, összesen tehát 262 999-en éltek munkanélküli támogatásból. Ebből következik, hogy 105 096 volt az olyan munkát keresők száma, akik a szóban forgó időszakban semmilyen pénzbeli támogatást nem kaptak. Még egy összehasonlítás: a múlt év végén 11 százalékkal dolgoztak kevesebben az iparban, mint 1992 végén, az építőiparban 16 százalékkal volt kevesebb a dolgozók száma tavaly decemberben, mint egy évvel korábban, a kereskedelemben dolgozóké viszont 22 százalékkal nőtt a szóban forgó időszakban. A magánszektorban dolgozók száma az iparban 49 százalékkal nőtt (a vagyonjegyes privatizáció első hullámának hatása), a magánszektort! építőiparban viszont 11 százalékos csökkenés volt tapasztalható a foglalkoztatottság terén. Nyilvánvaló, hogy ez az építőipari termelés csökkenésével függ ösze. A gazdasági szükség mértéke tehát Szlovákiában 39,5 százalékos volt (14,4 + 25,1), míg 1992-ben 20,4% (10,4 + 10), vagyis tavaly csaknem a kétszerese volt az előbbi évinek. Ez is a gazdasági csoda á la DSZM egyik arca. IVAN MiKLOŠ (Domino) Egy nem mindennapi vállalkozás Sorscsapás, ha az ember szemevilágát veszti. Vannak, akik születésük pillanatától, mások betegség, vagy baleset folytán vesztik el a minden ember számára oly természetesnek tűnő látási készségüket, és kerülnek a vakok, jobbik esetben a gyengén látók táborába. A felmérések szerint az emberiség mintegy 1,5 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, és a róluk való szociális gondoskodás is megkülönböztetett figyelmet érdemel. - Köztudott, a vakok és gyengén látók közlekedését, tájékozódását megkönnyítő segédeszköz a fehér bot. Valakinek pedig egyszer eszébe jutott, hogy ha a kutyákat oly sok feladatra be lehet tanítani, miért ne lehetne a vakok vezetésére is? Így alakultak ki a kutyaoktató telepek. Egyik ilyen híres oktatóbázis Angliában van, de van Magyaroszágon is, ahol 1961 óta folyik kutyaképzés, s ennek eredményeként 150 vakvezető kutya került ki tőlük. A volt Csehszlovákiában is több mint 30 évre tekint vissza a vakvezetőkutyaképzés. Székhelye Prágában van, és amolyan házi módszerrel - lakásokban - történik a kutyák oktatása. Szlovákiába eddig is Prágából hozták a kutyákat, a válás után pedig még nehezebb a beszerzésük. Jelenleg 17 vakvezető kutya van Szlovákiában, és négyen próbálkoznak saját otthonukban ilyen kutyák kiképzésével. Köztük van Bartalos Imre zene- és gyógypedagógus, akivel Nagymagyaron a harmadik emeleti szövetkezeti lakásukban beszélgetünk. A Nagymagyari Művészeti Alapiskola harmonikaszakos tanára is a fehér bottal közlekedő, nagyon gyengén látók sorába tartozik. Amit a sors a látásban megtagadott lőle, azt más vonatkozásban, kifinomult zenei hallás révén kárpótolta. ' - Csenkén nőtlem fel, és mint minden falusi gyerek, én is szeretem az állatokat, különösen a kutyák érdekelnek - mondja, majd rátér a kutyanevelés, oktatás körüli sok-sok időt, türelmet, hozzáértést igénylő gyakorlati munka felsorolására. Elmondja, aki vakvezető kutyaképzéssel akar foglalkozni, annak előbb alapos elméleti ismeretekkel kell rendelkeznie. Hiszen az állatok is éreznek, ismerni kell szokásaikat, tulajdonságaikat, vezérlő ösztöneiket. Ezek tudatában ő is rengeteg szakirodalmat böngészett át, a magyarországi és angliai tapasztalatszerző útján is értékes ismeretekkel gazdagodott. A kutyakölyköket már 6 hetes koruktól kezdve tanítják. Egyéves korukra megtanulják a szobatisztaságot, lakásban való viselkedést, járást, a környezethez való alkalmazkodást. Ezt követően 18 hónapos korukig kapják a speciális kiképzést, melynek keretében megtanulják a forgalmas utcákon való közlekedést, a különböző közlekedési eszközökön való utazást. Egyszóval megtanulják mindazt, amit a leendő gazdájukhoz kerülve ismerniük és tudniuk kell ahhoz, hogy szolgálattikkal megkönnyítsék az életét. A kutyákat mindenütt az illető ország nyelvén képezik ki, így Szlovákiában szlovák nyelven értik meg a különböző utasításokat, vezényszavakat. Elza, Bibi, Ajka. Mindhárom vendéglátóm kutyaneveltje. Amíg Elzát a saját szolgálatára neveli, addig Bibit és Ajkát más sorstársak részére. Bibi már fél éve Pozsonyban szolgál 'Zdenka Žužičánál, aki nagyon is elégedett vele. Érthető, hiszen ez a kutya az alapos kiképzés után egy szigorú szakmai zsűri előtti vizsgán a 30 különböző végrehajtandó feladatra adható maximális 300 pont közül 295-öt szerzett. Egyébkénl 240 póni alatt nem is értékelhető a kulya teljesítménye. A Vakok és Gyengén Látók Szlovákiai Uniója szervezetében is ismertek ezek a problémák. Ezért is szorgalmazzák az illetékeseknél az anyagi segítségnyújtást, hogy a lehelőséghez mérten „vágányra" kerüljön a vakvezetőkutya-képzés Szlovákiában is. Igaz, központi bázisra nem gondolnak, hiszen annak kiépítése a jelenlegi árakon számolva is több mint 20 millióba kerülne, így marad a házi módszer. Bartalos Imrén kívül - az ő szakmai útmutatása szerint - még 3 pozsonyi lakos foglalkozik l-l kutya oktatásával, holott jelenleg is nyolcan várnak vakvezető kutyára. MÉRI ISTVÁN
