Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-27 / 96. szám, szerda

i HAZAI KÖRKÉP ÚJ SZÓ 1994. ÁPRILIS 27. Pénteken: jubileumi koncert Nem fakul a Fakó Körülbelül két éve találkoztam először a népzenét játszó Fakó együttessel. Akkor „Nem fakó a fakó" címmel írtam róla egy rö­vid cikket. Nemrég lapunkban is olvashatták a közleményt, amelyben a zenekar a pozsonyi Cultus művelődési házban működő Fakó-klubba invitálta az érdeklődőket. Én is elmentem, hogy megnézz.em: legutóbbi találkozásunk óta nem fakult-e meg az együttes. Állíthatom: nem fakul a Fakó. Sőt... Legyen az egészségügy politikamentes A jó ötlet nem vész el (Új Szó információ) - Jelenleg 5 milliárd korona segítségével lehetne el­érni, hogy tovább ne csökkenjen az ál­lami egészségügyi ellátás színvonala, a megelőzést célzó aktivitások mennyi­sége, a kórházai; további eladósodása. Ezért az egészségügyi minisztérium, a kormány hathatós támogatása mellett, nemcsak az adósságok törlesztésével, de takarékossági intézkedésekkel - bi­zonyos gazdasági elvek életbelépteté­sével - kívánja rendezni a reszortban uralkodó áldatlan helyzelet - tájékoz­tatta az újságírókat dr. Tibor Ságét egészségügyi miniszter a hétfői modori találkozón. Mint megtudtuk, a takarékosság „gyümölcse" - a tárcán belüli 5 száza­lékos spórolás 1 milliárd koronát je­lenthet) - az egészségügyben marad­na, sőt, ha egyes intézetek képesek lesznek jobban gazdálkodni, a többlet a kórházon belül használható fel. A miniszter a gyógyszertárak priva­tizálásának kérdését sem kerülte meg. Kifejtette, nem a minisztériumi bizott­ság dönti el, kié is legyen a gyógyszer­tár, hanem az adott régió tisztségvi­selői. - A járási bizottságokban helye lesz a tisztiorvosnak, az egészségügyi intézet igazgatójának, a gyógyszeré­szek képviselőjének, a gyógyszerészek kamarája elnökének, és fontos szerep jut a helyi képviselet tagjának is. Jó volna persze átvenni a fejlettebb orszá­gok tapasztalatait és odafigyelni arra, hogy a régióban hány magángyógy­szertárra volna szükség. Már csak azért is, hogy megéljenek. Megemlítet­te, időben sikerült meghiúsítani elődje, dr. Viliam Soboňa gyors privatizációját, s az általa elosztott patikákról szintén a járásokon belül döntenek. Az Új Szó kérdésére, hogy milyen eredménnyel zárult a minisztériumban lezajlott gazdasági ellenőrzés, annyit mondotl csupán: rövid időn belül tájé­koztatni kívánják a közvéleményt, s nem hallgatják el a volt tisztségviselők nagyon súlyos pénzügyi visszaéléseit sem. A nap folyamán szót kaplak a szak­értők, dr. Eduard Kováč és dr. Peter Krizán, akik a számok tükrében, az egészségügy restruktualizálának szük­ségességére mutattak rá. A kórházi ágyak átcsoportosításával milliók taka­ríthatók meg. Míg Európában 1 kórhá­zi ágyra 2 szociális, tehát jóval olcsóbb ágy jut. hazánkban ennek a fordítottja az érvényes. Az elemzésekből kiderül az is, hogy a kórházi ágykapacitás ki­használtsága sem elégséges, a kelleté­nél több van belőlük - mondta dr. Ko­váé, s példával is szolgált. Pozsony 450 ezer lakosának 7 200 kórházi ágy áll rendelkezésére, míg Bécsben, másfél millió lakosnak csak 12 500. Ennek el­lenére 2000-ig tízezerre kívánják csök­kenteni! A szakértők bevallották, Tibor Šagát miniszter a másfél évvel ezelőtt kidol­gozott és azóta időszerűsített elképze­lések megvalósításán fáradozik úgy, hogy az egészségügyi reform a betege­ket szolgálja, s kiállja az idők politikai viharait is. (péterfi) VízőR | Az idén először jelentkezik „öntö­zési" rovatunk, s ezentúl minden szer­dán tájékoztatjuk a földmővesekef ar­ról, Szlovákia egyes régióiban milyen a növényzet vízigénye. Az év első ne­gyedében 14-55 százalékkal volt ke­vesebb a csapadék a sokéves átlagnál, miközben az átlaghőmérséklet a nor­málisnál magasabb volt. Az április első felében hullott kiadós csapadék javított a mérlegen, az öntözött terüle­teken 52 mm (Senicai járás) és 110 mm (Tapolcsányi járás) között moz­gott a csapadék menyisége. A héten a zöldségféléken kívül még nem kell öntözni a növényzetet, s mivel erre a hétre a meteorológiai intézet csak szórványos záporokat, zivatarokat je­lez, valószínű, hogy a jövő héten már be kell indítani az öntözőberendezése­ket. Öntözési Kutatóintézet Körülbelül két éve Bugár Árpád kontrás, Pukkai Attila cimbalmos, mindketten a pozsonyi Komenský Egyetem bölcsészhallgatói, Bugár Zoltán, a zenekar prímása, matema­tika-fizika szakos hallgató, Szaba­dos Zsolt fúvós a műszaki egyetem villamosmérnöki karán tanul, Bugár Ignác bőgős, a zenekar vezetője a Komenský Egyetem harmadéves matematika-fizika szakos hallgatója - ez a Fakó jelenlegi összetétele. A zenekar 1989. május elsején alakult. Érdeklődésemre vezetőjük elmond­ta, miből lett a Fakó. - Kezdetben a zenekar még nyolctagú volt, s az ak­kori prímást, Molnár Imrét főnöknek szólítottuk. Egy szlogen alapján az­után így kezdtük emlegetni magunkat: Főnök and company. Ez ugye rövi­dítésben: F & co. Azaz kiejtve és magyarosítva: Fakó. Tavaly a ma­gyarországi Bonyhádon az V. Or­szágos Népzenei Találkozón máso­dik helyezést értek el. Májusban lát­hatjuk majd őket a budapesti televí­zió adásában. Külföldön is bemutat­kozott már a Fakó. Jártak Erdélyben. Franciaországban, Csehországban és Ausztriában, Magyarországon pe­dig már számtalan fellépésük volt. - Hosszú a határunk, két oldalán olyan emberek élnek, akik ismerik és látogatják egymást, ami logikus feltétele annak, hogy a legkülön­bözőbb szálak kössenek bennünket, össze, a piactól, turisztikától, kultú­rától kezdve a jövőben talán a közös művelődési programokig, melyek elősegíthetnék, hogy a politikai el­méleteket ne a bizalmatlanság, a lé­tünk aláásására vonatkozó gyanúsít­Májusban a németországi Kfisllba, az oltani - egyeden nyugat-európai - magyar gimnáziumba készülnek műsorukkal. Természetesen ennyi akciót lehetetlen lenne szponzorok segítsége nélkül lebonyolítani. A legtöbb támogatást a fiúknak,az alsószeli és nádszegi községi hiva­tal, valamint a Komáromi Gamota T. Sz., a galántai Bartech, a felsőszeli Agro-Impex, és a nádsze­gi Mögakon vállalat és mások nyúj­tották. A zenekar vezetője, Bugár Ignác közben egy nagy vargabetűt is tetl: egy évig Prágában diákoskodott és oil a Jutott Neki nevű, alternatív ze­nét játszó zenekarban működött. Amikor azonban választania kellett: Fakó vagy Jutott Neki, inkább átlé­pett a pozsonyi egyetemre. 1993 őszétől már mind az öten Pozsony­ban tanulnak. Kérdésemre, milyen zenét játszanak, Ignác három cso­portba sorolja repertoárjukat: -A leg­autentikusabb rész az erdélyi népze­ne. A második, kevésbé autentikus csoportba tartoznak a felvidéki dal­lamok. Az egész szlovákiai magyar nyelvterületről összegyűjtött zene iránt érdeklődünk. Ezt elsősorban gatások töltsék meg. Mindkél részről kezdeményező lépésekre van szükség annak érdekében, hogy nyilvánvalóvá váljék, a kél ország jó szándékkal viszonyul egymáshoz. A szomszédságot nem lehet megszün­tetni. Ez ezeréves adottság. Ahhoz, hogy valódi közép-európaiak le­gyünk, meg kell tanulnunk a sze­rénységet. - Mindkét oldalon léteznek azon­Ág Tibor gyűjtéséhői szerezzük, majd saját hangszereinkre dolgoz­zuk fel. A harmadik csoportba az ügynevezett autonóm feldolgozások tartoznak, ezeknek van legkevesebb közük az autentikus népzenéhez, ezek előadásában néha gitárt is használunk. Legújabb repertoárunk­ban pedig már megzenésített versek is szerepelnek. A pozsonyi Fakó-klubról Bugár Árpád beszélt: - /4 klubot a PIJÁK, azaz a Pilinszky János Klub segítsé­gével hozhattuk létre. Szlovákiában nincs állandó táncház, s mi ezt az igényt szeretnénk kielégíteni. Ugy tervezzük, havonta jelentkezünk majd, de nem kizárólag táncházzal. Pukkai Attila elmondta, hogy az 1994-es évet már azzal a gondolattal kezdték, hogy a Fakó ötödik szüle­tésnapját egy nagy koncerttel ünnep­lik meg, amely mind zeneileg, mind szervezésileg nagy próbatétel lesz. Már készítik az új műsort, amelyben természetesen az elmúlt öt év leg­jobb számait is szeretnék belevonni. Természetesen a Fakó egykori tag­jai, Molnár Imre, a „főnök", Mészá­ros Sándor és Virág Bea, valamint több vendég, például a Ghymes ze­nekar, Lakatos Róbert prímás, Kor­pás Éva énekes, Zabránszky Tímea és Gál Attila, a Jutott Neki tagja is fellépnek majd. A jubileumi koncertre 1994. ápri­lis 29-én, pénteken 18 órai kezdettel kerül sor a Galántai Művelődési Ház mozitermében. GAÁL LÁSZLÓ ban nacionalista erők is, amelyek szembehelyezkednek a közép-euró­pai együttműködéssel és a jószom­szédi viszony elveivel. Bízik abban, hogy nem sikerül érvényesíteniük akaratukat? - Ami Magyarországot illeti, a választásoktól egy olyan kormány megalakulását várom, amely józa­nul, reálisan és barátságosan, köl­csönös párbeszédben oldja meg problémáit a szomszédokkal. Felté­telezem, hogy a szlovákiai választá­sok is hasonló eredményt hozhat­nak, és előbb vagy ulőbb a szlovák közvélemény is megérti, hogy Ma­gyarországon az irredentizmusnak nincs reális társadalmi alapja, és a magyarok tisztességes viszonyban akarnak élni a szlovákokkal. - Az utóbbi három-négy évben az értelmiség soraiban olyan akadá­lyok merültek fel, amelyek fékezik országaink európai integrációját. Az Együttélés Bubniaková leváltását követeli (Új Szó-tudósítás) A kormányko­alíciónak nincs szándékában töme­gesen leváltani a járási hivatalve­zetőket, ám a 26 hivatalvezető me­nesztése szükséges lépés volt ­hangzott el az Együttélés tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol egyebek között megtudtuk: az Együttélés még egy személycserével hozakodik elő a mai koalíciós tanácson. Konk­rétan Eva Bubniakovának, a Duna­szerdahelyi Járási Hivatal igazgató­jának a visszahívását követeli, aki nem igazán élvezi a községek pol­gármestereinek bizalmát. Duka Zó­lyomi Árpád frakcióvezető egyben emlékeztetett arra, hogy az előző kormány idejében több körzeti hiva­tal élén történt változás - nem szak­mai kritériumok alapján. A koalíciós tanács mai ülésén egyebek között szó lesz arról a pályázati javaslatról, amit a belügyminisztérium dolgozott ki a járási hivatalok vezető posztjai­nak betöltésére. A sajtótájékoztatón elhangzott: májusban a parlament napirendjére kerül az anyakönyvi törvény, amelynek lehetővé kellene tennie, hogy a kisebbségek -ová végződés nélkül írják neveiket. Az esetleges hármas koalícióról Duray Miklós el­nök elmondla: előbb az MKDM és az Együttélés tárgyal majd a koalíci­óról, illetve annak kibővítéséről. Blöffnek, statisztikailag semmivel alá nem támasztottnak nevezte A. Nagy Lászlónak, az. MPP elnökének azon szavait, hogy a szlovákiai ma­gyarok 96 százaléka a hármas koalí­ció híve. (gágyor) Elegendő megemlíteni, hogy Csurka István ugyanúgy író, mint ön. Mi­lyen lehetőséget lát ezekenek az aka­dályoknak a ledöntésére? - Az 1989. évi változások után mindenütt jelentkezett a nacionaliz­mus. Megmutatkozott azonban, hogy a sztles közvélemény az orszá­gok többségében kevésbé hajlamos hatása alá kerülni. Magyarországon például a lakosságnak csak líz szá­zaléka hallgatja szívesen a naciona­lista beszédeket, kilencven százalé­kát teljesen más dolgok érdeklik. Ami Csurka Istvánt, egykori írótár­samat illeti, ő már nem íróként, ha­nem pártvezérként szerepel a nyilvá­nosság előtt. Egyébként kétlem, hogy képviselőként bekerül az új parlamentbe. Kellemes meglepetést okozna, ha visszatérne az írói pályá­ra, lehet, hogy sikeresebb lenne. (Slovenský denník, SME­Ivan Drábek, Mária Sišuláková) AHOGY ÉN LÁTOM Elkéstek Igazuk van azoknak a budapesti politiku­soknak, akik állítják, hogy Mečiar országlása idején megalázó lett volna tárgyalásokat kez­deni a szlovák-magyar viszony rendezéséről. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom csa­pata kiszámíthatatlan volt, és az is maradt. Viszont nagy hibát követett el Boross Péter kormánya azzal, hogy mindjárt a pozsonyi kormányváltást követően, azután, hogy a Mo­ravčík-kabinet kinyilvánította tárgyalási haj­landóságát, nem tett meg mindent annak érde­kében, hogy akár ingajáratot is létesítsen Pesl és Pozsony között a vitás kérdések megoldá­sára. Azt nem lehet teljes biztonsággal állíta­ni, hogy ez osztatlan támogatásra talált volna minden szlovákiai magyar politikai pártban, illetve hogy összhangban lett volna vala­mennyi politikusunk törekvéseivel. Viszont biztosra vehetjük, hogy tömeglelkesedést vál­tott volna ki a szlovákiai magyarok körében, és erősítette voina a választásokra készülő és a vereségtől okkal-joggal tartó MDF politiku­sainak tekintélyét. A Jeszenszky Géza irányította magyar dip­lomácia addig tétovázott, addig szervezgette az MDF számára legkedvesebb szlovákiai magyar élpolilikus hangulatkeltő tömeggyűlé­sei, t és addig szorgalmazta, hogy a szlovákiai kisebbséget senki se használja fel ütőkártya­ként a magyarországi választási kampányban, mígnem az ellenzéki pártok vezetői is észbe kaptak, és felfedezték, hogy érdemes kirándu­lásokat tenni a Felvidéken, találkozni a szlo­vákiai magyarokkal és a szlovákiai pártok ve­zetőivel. Azt követően módosult így a hely­zet, hogy Lezsák Sándor és Csóti György már abszolválta határ menti körútját, és nem talál­kozott fontos szlovák politikusokkal. A budapesti kormányt fölöttébb irritálja, hogy Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének frontembere, illetve Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnöke Po­zsonyba látogatott, és érdemi tárgyalásokat folytatott olyan politikusokkal, akik sokat te­hetnek azért, hogy a szlovák-magyar viszony elmozduljon a holtpontról, így az is tisztázód­jék, miként alaktl a szlovákiai magyar ki­sebbség helyzete. Jeszenszky Géza éš környe­zete azzal vádolja a hozzánk látogató ellenzé­ki politikusokat, hogy megsértettek egy fon­tos alapelvet, amelynek az a lényege, hogy a magyarországi politikai struktúrában kon­szenzus alakult ki a külpolitikai vonalvezetés­ben. Kétségtelen, hogy konszenzus alakult ki. Abban például minden számottevő magyaror­szági politikai párt egyetért, hogy miként vi­szonyuljon mondjuk Kínához. Abban is, hogy Magyarországnak a nyugati struktúrákhoz kell közelednie. És így tovább. Az azonban már négy esztendeje nyilvánvaló, hogy a kör­nyező országokban élő magyar közösségek érdekei védelmének módját illetően nem ugyanúgy gondolkodnak a liberálisok és a szociaálisták, mint a Magyar Demokrata Fó­rum politikusai. Március első felében kiváló lehetősége lett volna a magyar kormánynak arra, hogy módo­sítson a koncepcióján, pontosabban hogy be­bizonyítsa: a megváltozott helyzetben képes a szomszédokhoz fűződő viszonya megváltoz­tatására. Pozsonyból egyértelmű jelzéseket továbbított a Moravčík-kormány Budapest fe­lé, hangsúlyozva, hogy meg-értette a liberáli­sok és a szocialisták jelzéseit, akik kimond­ták, hogy nem idegenkednének a „határok szavatolásáért kisebbségi jogokat" elv érvé­nyesítésétől. Hat hétig tartott, amíg a magyar diplomácia felfedezte, hogy a még hivatalban levő kormány profitálhat az ellenzéki kezde­ményezésből. A késedelmeskedés következ­ményei most már nyilvánvalóak; a szlovák diplomácia, ahogy közeledik a magyarországi választások időpontja, egyre inkább a Boross Péter kormánya utáni adminisztrációban látja leendő tárgyalópartnerét. Egy kormány számára is vannak soha vissza nem térő alkalmak. Az is ilyen alkalom volt, amelyet március közepén a budapesti kormány elszalasztott. Nagyot profitálhatott volna belőle. TÓTH MIHÁLY 1 TEGNAP OLVASTU'K | Világos elme - Milyen esélyük van a szlovákoknak és a magyaroknak arra, hogy kölcsönös kapcsolataikban a tolerancia közép-európai nor­máitfejlesszék? - kérdezte többek között a Slovenský denník és a SME Konrád Györgytől, a neves magyar írótól, a PEN Club alel­nökétől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom