Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-27 / 96. szám, szerda

8 mINDENNapi BŰNÜGYEINk TŰJSZÓ* 1994. ÁPRILIS 27. Miért nem jár a gyengénlátónak annyi, mint a vaknak? Nem adom fel Örökmozgó - mondja róla a felesége. - Mindig kiagyal valamit, csakhogy ne kelljen tétlenkednie - mondják barátai, akikkel ötletei megvalósításán fáradozik. Pedig akár ülhetne odahaza és sajnálhatná, illetve sajnáltathatná magát, de járhatná a hivatalokat ilyen vagy olyan segélyért, juttatásért, esetleg, mint a hozzá hasonló nyugdíjasoknál gyakori, alkoholba fojthatná keserűségét. - Petreiil Lászlót, szerencsére, kemény fából faragták. Annak ellenére, hogy egyre romló látása miatt két évvel ezelőtt leszázalékolták, nem tétlenkedik. Megpróbálja hasznosan tölteni a hétköznapokat, és szeretne, noha az érvényes előírások, rendeletek nem teszik lehetővé, felkészülni az esetleges vakságra is. Addig, amíg valamelyest lát még. - A bal szememre kiskorom óta vak vagyok, a jobbon pedig, 1970ben glaukómát, az ún. zöldhályogot állapítottak meg az orvosok. A betegséget tíz éven keresztül úgyahogy féken tudták tartani, ám 1980-tól a látásom rohamosan romlani kezdett. Azóta minden tevékenységemben - óvva a szemem világát - korlátokat szabok önmagamnak. Nem könnyű, mert világéletemben tevékeny ember voltam és szerettem dolgozni is persze. Ezt a házat is önerőből építettük mondja leplezetlen büszkeséggel nagytúri családi házában a 34 éves Petrežil László, majd saját készítésű vörösborral kínál. - Szőlész-borász szakérettségim van, sokáig a palásti szövetkezetben dolgoztam. Mivel az egészségi állapotom romlott, kímélni kelleti és kell magam. Mindezzel tisztában vagyok, csak élni is kell valamiből. A rokkantsági nyugdíjamból, illetve a feleségem ápolónői fizetéséből mire futná? Miből törlesszem a kölcsönt, miből két gyermekünk létszükségleteit? Ezért, noha az orvosom nem örült, mindig csináltam ezt-azt. Amikor értelme volt, állatokat tartottam, műveltem a kertet és ott volt a szőlő is. A baj csupán az, hogy a beteg szemem egyre gyakrabban pihenésre kényszerít. Ezért, habár remélem, korai beszélni róla, fel akarok készülni arra, hogy ha látásom teljesen leromlik, ne legyek terhére sem a családomnak, sem saját magamnak. Tudomást szereztem arról, hogy a gyengénlátók és vakok számára létezik olyan számítógép, amellyel, ha beszélő programmal látják el. akár vállalkozhat is a rokkantnyugdíjas. Több sem kellett neki. Amikor érdeklődni kezdett, még nem sejthette, mire adja fejét. Mindennel találkozott. csak segítő szándékkal nem. Ezért elutazott Pozsonyba, a Vakok és Gyengénlátók Uniójába, ahol megtudta, hogy az alapszámítógép ára 50 ezer korona, a beszélő program 16 ezer, de ahhoz, hogy valóban dolgozhasson is a korszerű berende- Hát nem őrület? Miért nem azokat támogatják elsősorban, akik látnak még, s így könnyebben sajátíthatnák el a gép kezelését?! Nem volna egyszerűbb, hogy még látóként vállakozni kezdhetnének, s megkereshetnék a számítógép tartozékainak az árát? - teszi fel a kérdést kérvénye elutasítása után, ki tudja, hányadszor. Ugyanezeket a kérdéseket tettük fel Eva Michlovának, a Lévai Járási Hivatal szociális osztálya szakelőadójának, akinek hivatalból Nem várhatok tétlenül- PetrežU László (Méry Gábor felvétele) pénzt meg én teremtem elő. Pozsonyban ugyanis felvilágosítottak, hogy a szociális osztály hatáskörébe tartozik az ilyen jellegű juttatás odaítélése. Az idén, január 31-én beadtam a kérvényt, s nyomban tervezgetni kezdtem, miként teremtek magamnak munkalehetőséget. Nagyon sok barátom, ismerősöm van, így voltak, akik azonnal megígérték, hogy velem dolgoztatnak majd. Korai volt az öröm. Petrežil László kérelmét az ipolysági szervek nem intézték el. Ez sem szegte kedvét, nyomban a Lévai Járási Hivatalban kért meghallgatást. Előadta terveit, s noha a szociális osztály dolgozóit lelkesedése, tenniakarása valóban célkitűzései támogatására ösztönözte, egyenlőre nem tudtak segíteni neki. Kiderült ugyanis, hogy a gyengénlátók nem, a vakok viszont megkaphatják a számítógépet. alapelveit nem mi dolgozzuk kiszögézte le elöljáróban, majd felvilágosított arról, milyen egészségkárosodás mellett ki, mire jogosult. A 259 sz. rendelet értelmében más támogatás hagyható jóvá például a halláskárosultaknak, más a gyengénlátóknak és megint más a vakoknak. Azok, akiket szembetegség miatt nyilvánítottak rokkanttá, különböző kategóriába sorolás szerint kérvényezhetik a hozzájárulást. Az első csoportba tartozók az írógép költségeihez 2 ezer, a rádió, illetve magnókészülékhez 3-4 ezer koronát kaphatnak, de odaítélhető nekik a Duplex kerékpár árának 50 százaléka is. A második kategóriába tartozó gyengén látók és a súlyosabb látáskárosultak - Petrežil Lászlót is ide sorolták - a tévé képét nagyító készülékhez kaphat támogatást, 30 ezer korona erejéig. A harmadik csoportba tartozók - a nem látók - a legnagyobb támogatásban részesülhetnek: a Braile-írásos írógéptől kezdve a 30 ezer koronás számítógép-hozzájárulásig. Indokolt esetben a csökkentett munkaképességet bizonyító igazolvánnyal rendelkezők anyagi támogatást kérhetnek például személyautó vásárláshoz, javításához, de a benzin-költségekhez is. A járási hivatal vezetői, ha a kérvényezők teljesítik a feltételeket, jóváhagyják a támogatás összegét, holott már most tudják, hogy az idei költségvetés - 3 710 000 korona az év első hét hónapjára lesz csak elegendő. - Vannak, sajnos, olyan rokkantak is, akik - ismerve az előírásokat - élnek a lehetőséggel akkor is, amikor a támogatásra nincsenek rászorulva. Persze, Petrežil úr nem tartozik közéjük. Noha meglehette volna, nem kért még benzinpénzt sem... És szociális segélyre sem tart igényt, önerőből szeretne javítani családja anyagi helyzetén. Annak ellenére, hogy a számítógéppel is vállalkozni szeretne, nem tudunk segíteni neki - közölte lehangolva. állami alkalmazottként - tisztelnie kell a törvényt. Akkor is, ha nem ért egyet a rendelkezésekkel, ha értelmetlennek tartja őket. - A rokkantak segélyezésének Nem mintha kételkedtünk volna az elmondottakban, mégis belelapoztunk az előírásokba. És rájöttünk valamire: ahhoz, hogy Petrežil László megkaphassa a 30 ezer korona támogatást, cselhez (nevezzük akár kegyes hazugságnak) kellene folyamodnia. Ha megállapodna a számítógépforgalmazóval, hogy ne számítógépről, hanem tévés nagyítóüvegről adjon számlát, senki nem tudna meg semmit! Mert Lászlónak, szerencsére, nincs szüksége a nagyítóra; egy szemmel is, bár rosszul, de lát még. Ám ha csak arra kaphatna pénzt? IMSZIÓ - szívem szerint azt írnám, sajnos - a becsületesek táborába tartozik, ezért esze ágában sincs csalni. Hinni szeretné, hogy hamarosan megváltoznak az értelmetlen előírások, amelyek nem a rokkantak érdekeit védik. Azt szeretné elérni, hogy mindazok, akik egészségkárosodásuk dacára tevékenyek akarnak maradni, ne kényszerüljenek idegölő semmittevéssel múlatni az időt. PÉTERFISZONYA Aknatelepítés helyett hídépítést Anton Hrnko is a Szlovák-Magyar Közeledési Társaság vendége Az összejövetel a forgatókönyv szerint kezdődött. Kassa egyik új városkerülete közigazgatási hivatalának az üléstermében mintegy félszázán ülték körül a nagy „kerekasztalt". Ľubica Hvizdová-Kustrová műépítész mérnök házigazda, a kassai Danubius Szlovák-Magyar Közeledési Társaság kiötlője szlovák nyelven mondott bevezető beszédében hangsúlyozta: „...Az európai nagy folyónak, a Dunának - innen társaságunk neve, a Danubius - két oldalán élő szlovák és magyar népnek a hídépítés a küldetése, és nem az aknatelepítés. Legyünk a tolerancia, a békesség és a kölcsönös tiszteletadás oázisa. A népek közötti kapcsolat javításával járuljunk hozzá a harmadik évezred Európájának építéséhez... Szervezetünkben a tagság önkéntes, s nyitottak vagyunk mindenki előtt, aki szívügyének tartja nemzeteink sorsának alakulását, s ezért aktívan hozzá akar járulni a szlovák-magyar kapcsolatok javításához." A Taba Lajos magyar konzul állal követésre méltó népi diplomáciának nevezett alulról jövő kezdeményezéshez Sunyovszkv Szilvia, a pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója támogatást kívánt felülről is. Hónapokkal ezelőtt nehéz lett volna elképzelni, hogy a szlovákmagyar közeledésért síkra szálló csoport szlovák és magyar nyelvű tanácskozásán megjelenjen és felszólaljon, szavaiért pedig mindkét nemzel tagjaitól tapsot kapjon mondjuk Anton Hrnko. A Szlovák Nemzeti Párt egykori vezéralakjából közben egy más, egy enyhébb nemzeti irányzatú mozgalom szervezőjévé formálódott parlamenti képviselő köszöntő beszédében többek között kifejtette: a szlovákmagyar viszony kérdéseivel a Szlovák Nemzeti Pártban is sokat foglalkoztak, s ez volt az egyik pont, ami végül is megosztotta őkel úgy, hogy az egyik csoport azzal fejezte ki nemtetszését a másik fél politizálásáról, hogy kilépett a pártból. Szerinte a szlovák-magyar kapcsolatok rendezéséhez követendő modell lehet a francia-német kiegyezés. Ennek a célnak az elérése pedig attól függ, „hogyan tudjuk kellő módon megfogalmazni és megvédeni a közép-európai érdekeket" - mondta. Hogy mit tehet ezen a téren a Danubius? Bár egyelőre nincs pontos munkaterve a társaságnak, az elhangzott javaslatok alapján elképzelhető, hogy a szlovák-magyar nyelvű közös kultúrrendezvények, nyelvtanfolyamok, kiállítások, vitaestek, szlovákiai valamint magyarországi közös kirándulások és csereüdültetések szervezése lesz a fő tevékenysége. És ez nem kevés... (gazdag) Az UJ SZÖ irta | 45 éve K. M. Galánta: Versével kapcsolatban levele egyik sorát idézzük: „Legközelebb iparkodok jobbat küldeni." Kaniarovce: Verse egyelőre nem közölhető, de azért ne restellje, ilyesmi már másokkal is előfordult. Cipészsegéd: Ajánljuk, hogy sokat olvasson és alaposan vegye át a magyar nyelvtant. Verseit nem közölhetjük. Tanuljon sokat, jelentkezését mindig szívesen látjuk. R. Margit: Versei tehetségről, kiforrott formaérzékről tanúskodnak. Tartalmukat azonban kifogásoljuk. Olvassa figyelmesen lapunkat és rájön arra, hogy szerelmes verset alig közlünk. K. A.: Ha rossz a vers, akkor fizetés ellenében sem közölhetjük. F. L. PlesSivec: Novellája széteső, gyenge írásmű, a kezdő hibáit viseli magán. L. A. Lučenec: Tisztelettel értesítjük, hogy verseit nem közölhetjük. Mi a jövőt építjük, emlékeket nem ápolhatunk, nincs rá időnk. A tervgazdálkodásról szóló írása érdekel bennünket, írjon alkalomadtán. 30 éve A palárikovói agitációs központ környéke napközben csendes. A szomszédok, a falu lakosai a határban szorgoskodnak. Az agitációs központ helyiségéből azonban beszédfoszlányok szűrődnek ki. Az ablakon keresztül két ember körvonalait látni. Valamit szorgalmasan jegyezgetnek. Elfoglaltságukból csak az ajtónyitás zökkenti ki őket. „Alexander Šutka, a HNB titkára - mutatkozik be az alacsonyabbik, majd társára mutatva folytatja. - František Kukučka, az agitációs központ vezetője, a helyi alapiskola igazgatóhelyettese. „Jó jel, ha a titkárt és az agitációs központ vezetőjét együtt találjuk..." „Közelednek a választások, s az előkészítési munkából az agitációs központnak is ki kell vennie a részét" - mondja Kukučka elvtárs. - Éppen a feladatokat beszéljük meg. Este azonban megtelik az agitációs központ. Ma tartjuk az utolsó nyilvános gyűlést. Holnap már elmondhatjuk, hogy összeállítottuk a jelöltek névsorát. A nyilvános gyűléseken falunk lakosai szép számban vettek részt. Nem dicsekvésképpen mondom, de a részvételt az agitkettősök biztosították..." 20 éve Megrakott könyvespolcok, kartotékok, könyveket hozó-vivő olvasók. Látszatra ugyanolyan könyvtár, mint a többi. Csak a könyvek tartalma sajátos, hiszen a Dunajská Streda-i Politikai Könyvtárban vagyunk. Ezt a könyvtárat tehát a politikai irodalom iránt érdeklődő olvasók látogatják fiatalok, idősebbek, férfiak és nők. Szinte állandóan érkeznek a látogatók, hogy valamit kikölcsönözzenek vagy helyben elolvassanak. (...) Hogyan képezik magukat a könyvtárosok? „Mindenekelőtt önműveléssel. Mindketten esti egyetemre járunk. Ezenkívül évente részt veszünk egyhetes bentlakásos iskolázáson. Legutóbb Prievidzán rendezték meg. Itt ismerkedtünk meg a könyvek rendszerezésének legújabb szovjet módszerével, melyre mi is áttérünk. Ennek a lényege az, hogy a könyveket tematikájuknál fogva fő- és alcsoportokba osztjuk" - tudtuk meg Sánta Mária és Varga Mária könyvtárosnőtől. 5 éve A Komáromi járásban a kommunisták és a tagjelöltek száma megközelíti a 10 ezret, de az 1988-as évben lezárt 127 vétségi eset nem tükrözi reálisan a tagság viszonyulását a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem alapelveihez. A fegyelmi vétségek összesítéséből kitűnik, hogy a tagok csak 85 esetben szavazlak a pártbüntetés mellett, és a büntetések 60 százalékában a legenyhébbet választották. (...) Elmarasztalóan kell szólni például a hurbanovói Dunajplod pártalapszervezetéről, amelynek egyik tagját a járásbíróság testi sértés bűntette miatt vétkesnek mondta ki, de a pártalapszervezet bizottsága tagját pártvonalon az ítélet jogerőre való emelkedése után sem vonta felelősségre, mert kételyeik voltak a bírósági ítélet igazságosságát illetően. zéssel szüksége van nyomtatóra is. - Nem várom el az államtól, hogy ajándékba adjon egy kb. 200 ezer koronás számítógépet. Ügy gondoltam, hogy a körzeti hivatal szociális osztályán kérvényezni fogom a 30 ezer koronás támogatást, a többi