Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-21 / 91. szám, csütörtök

GAZDASÁG -ÚJSZÓ1994. ÁPRILIS 21. Slovnaft: Szupersiker lesz? Nem kell különösebben bizonygatni, hogy az 1993-as év Szlovákiában a kis- és nagyvállalatokat egyaránt komolyan próbára tette. A világban észlelhető általános gazdasági visszaesés, az államszövetség felbomlása, az új adórendszer, a szlovák korona leértékelése mind olyan kedvezőtlen gazdasági-pénzügyi feltételeket teremtett, amelyek közt nagyon kevés cégnek sikerülf nyereséget elérnie. A pozsonyi Slovnaft Rt. mindennek ellenére ez utóbbiak közé került. Bár a részvénytársaság élén az utóbbi másfél évben ugyancsak gyakoriak voltak a személyi változások - Jozef Cimborát, aki éveken keresztül vezette a vállalatot, Jozef Mlynár, őt pedig idén februárban Slavomír Hatina váltotta fel a vezérigazgatói tisztségben -, úgy látszik, jelentősebb belső feszültségekkel nem jártak, mert az exvezérigazgatók is a szűkebb vezetésben maradtak, és tapasztalataikkal, szakismereteikkel hozzájárulnak a cég fejlődéséhez. így a gazdasági vezetés nyugodt lelkiismerettel számolhat be a május 25-re összehívott részvénytársasági közgyűlésen a múlt évi gazdálkodásáról. A Slovnaftban, amelyet nem terhel hosszabb lejáratú adósság, fontos eredménynek könyvelik el a feldolgozott kőolaj mennyiségének állandósítását. Tavaly a 4,34 millió tonna feldolgozott nyersolaj 1,61 milliárd korona nyereséget hozott a részvénytársaságnak, pedig technológiai korszerűsítés miatt negyed évig félgőzzel folyt csak a gyártás. Forgalmuk számottevő növelése mellett (28 milliárd korona) háromszorosára növelték kivitelüket (10,88 milliárd korona). Nem kevesebb, mint 150 féle, nyersolajból készült terméket kínálnak a hazai és a külföldi piacon. A részvénytársaság legtöbb részvényét (80,31 százalék) a Nemzeti Vagyonalap birtokolja. Kívüle 29 befektetési, illetve a kárpótlási alap (14,57 százalék), valamint 52 215 egyéni részvényes (5,12 százalék) mondhatja magát a társaság résztulajdonosának. A vállalat tavaly sikerrel lépett az értékpapír-piacra, s részvényei iránt folyamatosan nőtt a kereslet: jelenleg a harmadik legsikeresebb cég a tőzsdén. A gazdasági vezetés az alaptőke 20 százalékos emelésének és a kereskedelmi bankon keresztül új részvények kibocsájtásának tervét szándékszik a közelgő közgyűlés elé terjeszteni. A Nemzeti Vagyonalap döntésétől függően az sem kizárt, hogy a Slovnaft bizonyos vagyonrészét a vagyonjegyes privatizáció hamarosan esedékes új hullámába sorolják. A szlovák gazdaságban meghatározó helyet elfoglaló vállalat iránt élénk nemzetközi érdeklődés mutatkozik, nem egy nyugati nagy cég dédelget szép terveket a Slovnafttal kapcsolatban. Hosszabb ideje folynak a tárgyalások az osztrák ÖMV céggel, mindeddig eredménytelenül. Bár a tárgyalások még nem értek véget, annyi kiszivárgott, hogy az osztrák cég alulértékelte a Slovnaft gazdasági erejét, lehetőségeit, így a megállapodás esélye is parányira zsugorodott. Érthető és körültekintésre vall a Slovnaft vezetésének óvatossága, hiszen a jő gazdasági eredmények tudatában válogathatnak a partnerekben. Sikeresnek vallhatja kereskedelmi politikáját is a Slovnaft. A kivitel háromszoros emelkedése, persze, mindenekelőtt annak volt köszönhető, hogy Csehország külfölddé vált. Ide irányul ugyanis a cég exportjának 52,7 százaléka. További legjelentősebb külföldi partnere Ausztria (10,6), Magyarország (8,8) és Svájc (8,5 százalék). Kivitelük támogatására Brünnben létrehozták a Slovnaft-Moravia Kft.-t, Kijevben és Moszkvában pedig kereskedelmi képviseletet nyitottak. Más cégekkel ellentétben a részvénytársaság nem mondott le a saját szakemberképzésről. Fenn akarja tartani szaktanintézetét. Tavaly is 130 végzett tanuló vált a Slovnaft alkalmazottjává. Bár 19W-tőjjQkozatosa»-e3ökkentí dolgozóinak számát - tavaly 948 személlyel - , többségük a vállalatból kivált és önállósult magáncégeknél talált munkát. Egyelőre a szakszervezetek is elásták a csatabárdot, a következő három évre aláírták a kollektív szerződést. A vállalt 20 helyett 23 százalékkal emelte tavaly a béreket, s az átlagfizetés is elérte a szociális biztonságot nyújtó 9200 koronát. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a Slovnaft alkalmazottai tovább élvezhetnek olyan kiváltságokat, amilyenekről a legtöbb cégnél csak álmodni mernek. A szociális alapból tavaly 30 millió koronát meríthettek, 4,73 millió korona kamatmentes kölcsönhöz juthattak, az üzemi étkeztetés és üdültetés előnyeiről nem is beszélve. Az idei első negyedévi sikerek sejtetni engedik, hogy a szlovák kőolaj-feldolgozó ipar jövőre esedékes centenáriumát szupersikerekkel ünnepelheti a Slovnaft Részvénytársaság. MÁZSÁR LÁSZLÓ Levegőfelelősök Alig pár évvel ezelőtt a levegőszennyezést szabályozó törvényt roppant találékony módon a szakemberek és a laikusok is egyaránt kéménytörvényként kezdték emlegetni. Tették ezt azért, mert a régi törvény a környezetszennyező forrás teljesítményével arányosan magas kémény felépítését írta elő. Tehát nem a szennyezés csökkentését, hanem a káros anyagok minél nagyobb területen történő szétszóródását tartotta fontosnak. Az 1992-ben elfogadott, jelenleg hatályos törvény azonban a káros anyagok kibocsátásának csökkentésére irányul, ezért a levegőszennyezés mértékétől függő illeték kiszabását írja elő. Az illeték összegét - a különféle, törvényben meghatározott mutatók szerint - járásonként egy-egy, a levegőszennyezés felügyeletével megbízott körzeti hivatal állapítja meg. Vendel Tibort (V. T.), a Komáromi Körzeti Környezetvédelmi Hivatal állami vízgazdálkodási és a levegő tisztaságáért felelős osztályának vezetőjét és munkatársait, Varga Renátát (V. R.), valamint Gyűrösi Annát (Gy. A.) a járás levegőjének szennyezettségéről, valamint a káros anyagokat kibocsátó vállalatok fegyelmezettségéről kérdeztem. - Szlovákiai viszonylatban a Komáromi járás az erősebben vagy a kevésbe' szennyezett vidékek közé tartozik? V. T.: - Ami a levegőszennyezést illeti, járásunk például a szilárd anyagok kibocsátása terén Szlovákia 38 járása közül a 28. helyet foglalja el. Hasonló a helyzet a környezetbe jutó szén-dioxid, valamint a kén- és a nitrogénoxidok terén is. - Mely intézmények tartoznak a legnagyobb levegőszennyezők közé? V. T.: - A kérdés megválaszolása előtt talán nem árt tisztáznunk, hogy a levegőszennyezést figyelő körzeti hivatalok hatáskörébe csupán a vállalkozási célokra használt közép- és nagyteljesítményű, tehát a 0,2 MW hőteljesítményt meghaladó kazánok és a környezetszennyező technológiai folyamatokkal dolgozó üzemek tartoznak. A kisebb teljesítményű kazánok és egyéb létesítmények felügyeletét az egyes községi, illetve városi hivatalok látják el. Tavaly a legnagyobb levegőszennyezőnek a Városi Lakásgazdálkodási Vállalat számított, őt a Szlovák Hajógyár Rt. és a Nyugat-szlovákiai Energetikai Üzem követte. Az idén azonban feltehetően változni fog a sorrend, mert a lakásgazdálodási vállalat legnagyobb teljesítményű kazánházát épp a múlt év második felében állították át gáztüzelésre. - Mennyire pontos a levegőszennyezők nyilvántartása? Gy. A.: - A már említett teljesítményi és minőségi kritériumok alapján hozzánk tartozó üzemeknek a törvény értelmében minden év február 15-ig kell jelenteniük hivatalunkban az elmúlt évben elhasznált tüzelőanyag, illetve a levegőszennyezést okozó más anyagok mennyiségét. A kapott adatokból mi az egyenlegszámítás szerint vetjük ki a befizetendő illeték mértékét. Ha valaki elmulasztja a szükséges adatok beszolgáltatását, és erre mi a folyamatosan végzett ellenőrzéseink során vagy esetleg állampolgári bejelentés alapján rájövünk, akkor az évi illetéken túl bírságot szabunk ki. Ennek értéke a szennyezés fokától függően 0-tól 10 millió koronáig terjedhet. - A levegőszennyezésben érintett vállalatok hogyan fogadják a kiszabott illetéket? V. R.: - Minél nagyobb teljesítményű környezetszennyező berendezésről van szó, annak tulajdonosa annál inkább tisztában van a környezetvédelmi törvényből eredő kötelességeivel. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy az illetéket be is fizetik. Például az 1992-es évi levegőszennyezésért az általunk kiszabott 543 ezer korona illetékből ez év februárjáig csupán 173 ezer korona futott be a Környezetvédelmi Alap számlájára. Egyébként az illeték behajtása már a Környezetvédelmi Alap feladata, mi csupán annak mértékét állapítjuk meg. A környezetvédelmi törvény életbelépésének első évében, azaz 1992-ben a megállapított illeték csupán a 20 százaléka volt annak az összegnek, amelyet hasonló feltételek mellett majd 1998-tól kell fizetni a levegőszennyezésért. A törvény azért ilyen lojális, hogy az újdonsült vállalattulajdonosoknak - akik nem tehetnek az örökölt korszerűtlen környezetkárosító berendezésekről - legyen idejük és pénzük a szennyezés mértékének csökkentésére. Az 1993-as esztendőben az illeték 40 százalékát, a '94-es és '95ös évben a 60 százalékát, míg a '96-os és '97-es évben a 80 százalékát kell a Környezetvédelmi Alapba a i5x15 m-es gyepterület 4 embernek elegendő oxigént terbefizetni. mel!" - olvasható a fehér táblán. Szlovákia vajon melyik városa di- Mi történik akkor, ha csekedhet akkora zöldövezettel, hogy polgárai elegendő oxigénhez valamelyik ügyfelük nem jussanak? (A szerző felvétele) fogadja el a már említett egyenlegszámítás eredményit? Gy. A.: - Abban az esetben szükséges, hogy mérési adatokkal bizonyítsa: ő kevesebb káros anyagot engedett a levegőbe. Persze, ez nem olyan egyszerű, mert lévén, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium ez idáig egyetlen mérési hivatalt sem ruházott fel a szükséges mérések jogával, pontosabban: hitelesítéssel senki sem rendelkezik. Így aztán rajtunk múlik, hogy elfogadjuk-e egyáltalán a mért eredményeket vagy nem. Abban az esetben, ha a környezetszennyező vállalat különféle, a kárbs anyagok mennyiségél csökkentő berendezésekkel van felszerelve, akkor a kiszabott illetéket a gyártó által megadott értékek szerint csökkentjük. - A Komáromi járást csupán a Duna választja el Magyarországtól. Nyilvánvaló: a nagyobb, határ menti levegőszennyezők kölcsönös kihatással vannak a szomszédos ország területére is. V. R.: - Egy ízben, még az 1992-es évben, Karva község polgármestere hívta fel a figyelmünket arra, hogy a Magyarországon, a határ mentén található lábatlani cementgyár kemencéjében veszélyes hulladékok megsemmisítését tervezik. Erről mi informáltuk a szlovák Környezetvédelmi Minisztériumot, ahonnét azt a választ kaptuk, hogy az effajta környezetszennyezést államközi szerződések nem rendezik, ezért az üggyel ne foglalkozzunk. Tehát ha fennállna is egy másik országból érkező levegőszennyezés veszélye, mi akkor sem tudnánk ellene tenni. KOSÁR DEZSŐ Magyarországi kárpótlásért életjáradék A szabadságuktól való megfosztásért kárpótoltak közül sokan tanácstalanok, és töprengenek, mit is volna érdemes tenni a komoly összegre szóló kápótlási jegyekkel. A legújabb törvény gyakorlati ismertetésével óhajtok segíteni a tanácstalanságban. Ismeretes, hogy a magyar Országgyűlés márciusban elfogadta az 1994. évi XII. sz. törvényt, mellyel módosította az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfoszottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. sz. törvényt. A törvény április elejével lépett hatályba.A módosítás szerint amennyiben a kárpótlásra jogosult személynek állandó lakhelye Magyarországon kívül van, kárpótlását jegyek helyett havonta folyósított életjáradék formájában igényelheti. Ennek feltétele, hogy a kérelmező 1991. de-, cember 31-én már betöltötte 65. évét. Számukra az életjáradékot valamelyik magyaroszági pénzintézetnél nyitott és vezetett forintszámlára utalja át a nyugdíjbiztosító igazgatóság. Az átutalt forintösszeg külföldi pénznemre nem váltható át, és a deviza-előírások szerint ezt csak Magyarországon lehet felhasználni fizetőeszközként. Azok a határon túl élő magyarok tehát, akik kárpótlási jeggyel rendelkeznek, és életjáradékot igényelnek, a törvény hatályába lépésétől számított 60 napon belül - gyakorlatilag május végéig - a kézbesített határozatot vagy a már átvett kárpótlási jegyek teljes egészét visszaszolgáltathatják az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnak, kérve az életjáradék folyósítását (1994. évi XII. sz. tv. 2 § 2/ bek.). Akik kárpótlási kérelmükben jegyek formájában igényelték a kárpótlást, de ezek odaítéléséről határozatot mindeddig nem kaptak, és az új törvény által adott lehetőség szerint életjáradékot akarnak kapni, levélben forduljanak az OKKH-hoz, és hivatkozva a törzsszámukra (R szám a borítékon) kérjék az életjáradék folyósítását. Ha közben vagy a későbbiek folyamán megkapják a határozatot, a fellebbezési határidőn belül levélben kérhetik az OKKH-nál az életjáradék folyósítását, természetesen visszaküldve a határozatot. A törvény szerint (16. § 1/ bek.) a kárpótlás esedékességének napja 1992. január 1. Ez azt jelenti, hogy az életjáradékot minden esetben visszamenőleg 1992. január l-jétől számítják, és az eltelt időre egy összegben utalják ál a forintszámlára. Az életjáradék összege évente változik; az állami költségvetésből megállapított előirányzat alapján a kormány állapítja meg a havi alapösszeget. Ez 1992-re 7000 Ft, 1993-ra 11 000 Ft, 1994-re valószínűleg 15 000 Ft lesz. Ennek hányadát, ill. szorzatát kapja a kárpótolt az 1991. december 31-ig betöltött életkortól és a szabadságelvonás (a fogság ideje 1945. aug. 1. után) idejétől függően. Az életkornak megfelelően a törvény mellékletét képező táblázatban várható élettartam van megszabva, külön férfi, ill. női kárpótoltra. A havi járadékot úgy kell kiszámítani, hogy a szabadságelvonás idejét hónapokban kifejezve el kell osztani a táblázatban hónapokban meghatározott élettartammal, és az így kapott számmal kell szorozni az egyes évekre megállapított alapösszeget.Ha a szabadságelvonást elszenvedő meghalt, a túlélő házastárs jogosult a kárpótlást kérelmezni választása szerint életjáradék formájában. Ebben az esetben is a kárszenvedett adatai alapján kiszámított, ugyanazon összegű életjáradék illeti meg. Példa az életjáradék kiszámítására: 1991. dec. 31-ig a 69 évet betöltött férfi annak idején 3 évig volt szovjet hadifogoly (1945. aug. 1. után). A táblázat szerint az élettartam 120 hónap (azaz 10 év, tehát 79 éves koráig - 2002-ig kellene élnie). 1992-ben: 36 hónap fogság: 120 hónap élettartam = 0,3 x 7000 Ft alapösszeg = 2100 Ft járadék x 12 hónap = 25 200 Ft. 1993-ban: ...0,3 x 11 000 Ft = 3300 Ft x 12 = 39 600 Ft. 1994-ben: ...0,3 x 15 000 Ft = 4500 x 12 hónap = 54 000 Ft. Az első három évben az életjáradék 11 880 Ftot tesz ki, melynek az eltelt időre eső részét egy összegben kapják átutalva a forintszámlára. Az élettartammal előlegezett 10 év alatt a legszerényebb számítás szerint 1 millió 918 ezer forintot tenne ki az életjáradék. A kárpótlási jegyek értéke a 3 évi fogságra számítva 396 ezer forintot jelent. Ha a jegyeket a kárpótolt rövid úton akarja értékesíteni, a legjobb esetben 238 ezer forintot kaphat értük. Ezt az összeget már 1996 közepe előtt elérhetné életjáradék folyósításával. Utána még minden hónapban érkezne a forintszámlára a havi járadék, amíg a kárpótolt személy él. Halálával megszűnik a járadék folyósítása. A fentiek szerint a mérlegelést mindenki maga végezze el, optimizmusa és erőnléte szerint. A járadék összegét 1993-tól minden év március l-jétől növelni kell. Az emelés mértékéről az Országgyűlés az állami költségvetés keretében dönt. Az emelésnek el kell érnie az előző évi átlagos nyugdíjemelés mértékének 30 százalékát. 1993-ban ez megtörtént, az életjáradék összegét 6 százalékkal növelték. ÁSVÁNYI LÁSZLÓ