Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-19 / 89. szám, kedd

1994. ÁPRILIS 8. .(X/szóÚJ SZÓ HÍREK - VÉLEMÉNYEK 3 Amit a politikus nem mondhat ki... A. Nagy Lászlóval a Közös magányról iMpunk tegnapi számában beszámoltunk arról, hogy a közvetlenül a közép-kelet-európai országok államfőinek találkozója után Közös magányban címen értelmiségi fórumot tartottak Litomyšlben. A rendezvényen részt vett A. Nagy László, a Magyar Polgári Párt elnöke is. • Mennyiben kapcsolódott az értelmiségi szimpózium az államfők találkozójához ? - Az értelmiségi fórum áz államfői találkozó szerves részét képezte. Fő célja az volt, hogy amit az államfők a politikai diplomácia nyelvén nem fogalmazhattak meg, a közép-európai országok közéleti emberei mondják ki helyettük. Nevezetesen, hogy bár nincs szó e hét állam szövetségének létrehozásáról, történelmileg, politikailag és gazdaságilag összefüggő térséget képeznek, s így jövőjük is egymásba fonódik. A szimpóziumon az is megfogalmazódott: lehetőségeink annyira hasonlítanak egymáshoz, hogy naivitás lenne akár Lengyelország, akár Csehország esetében különálló, gyors integrálódásban reménykedni. Nyugat-Európa ugyanis nem érezné magát biztonságban attól, ha néhány ország felzárkózna hozzá, hanem arra van szüksége, hogy valamennyi közép-kelet-európai ország bekapcsolódjék a vérkeringésébe. Ezzel azonban Csehországban és Lengyelországban nem minden gyakorló politikus ért egyet. Ezt támasztja alá az is, hogy a cseh miniszterelnök és a cseh kabinet más tagjai nem fogadták el a rendezvény szervezőinek meghívását. Szerencsére a találkozó hangvételére ez nem nyomta rá a bélyegét. A hét országból érkezett értelmiségiek egybehangzóan hangsúlyozták a közös fellépés szükségességét. A közös cselekvési szándékról tanúskodik az is, hogy létrejött egy közép-európai folyóirat és egy olyan könyvkiadó - a szlovákiai magyar Kalligramra gondolok - , amely közép-európai könyvkiadónak nevezi magát. • Az elmúlt évek közéleti és politikai történései viszont arra utalnak, hogy jelentős szakadék húzódik a politikusok gondolkodása és az értelmiségiek gondolkodása között. Gondolom, a találkozón arról is szó volt, miként lehetne áthidalni ezt a szakadékot. - Így van, ezzel a problémával valóban foglalkoztunk. Megegyeztünk abban, hogy az értelmiségnek mindamellett, hogy nem adja fel a rá jellemző szkeptikus látásmódot, az eddiginél nagyobb gyakorlatiasságot kell tanúsítania. Többen rámutattak: az egykori Polgári Fórum, vagy a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom éppen azért esett szét, mivel politizálása nem volt kellőképpen gyakorlatias, és túlzottan uralkodóvá vált soraiban az intellektuális szemlélet. Az értelmiségnek meglátásunk szerint gyakorlatiasabb elemzéseket kell a gyakorló politikusok rendelkezésére bocsátani a világról, a politikusoknak viszont készen kell állniuk arra, hogy az eddiginél nagyobb mértékben vegyék figyelembe azokat az értékeket, melyeket az értelmiség hozott létre ebben a térségben. • Kisebbségi szempontból mi ennek az értelmiségi találkozónak a legnagyobb pozitívuma? - A!z elhangzott vita során egyértelművé vált, a kisebbségi kérdés fonntossága s hogy ezen belül a határon kívüli magyaroknak komoly integráló szerepük van Közép-Európa értékrendjében. Ebből a szempontból szimbolikus jelentőséggel bír, hogy a közép-európai könyvkiadás egy határon túli kisebbségi könyvkiadóhoz kötődik. • A szlovákiai gyakorló politikusok közül csak önt hívták meg erre a találkozóra. Mi ennek az oka? - Én azt hiszem, hogy ez nem véletlen, és azt is jelképezi, hogy az MPP a közép-európaiság gondolatának hordozója. Megtisztelő volt számomra Havel köztársasági elnök kitüntetett figyelme a találkozó résztvevőinek fogadásán. A beszélgetés során ígéret hangzott el Havel köztársasági elnöktől arra, hogy a magyarországi és a szlovákiai választások közti időszakban ellátogat a Csallóközbe, és részt vesz egy értelmiségi találkozón. Nem államfőként, hanem magánszemélyként érkezne Göncz Árpád és Michal Kováč társaságában. Reméljük, hogy ez az ígéret megvalósul, és erősíteni fogja bennünk az együvé tartozás és a közös sors gondolatát. HORVÁTH GABRIELLA Moszkva mégis aláírja a Békepartnerséget? (TA SR-hír) A NATO-nak változatlanul az a meggyőződése, hogy Oroszország csatlakozik a Békepartnerség programhoz, amelyet az atlanti tömb januári csúcsértekezletén ajánlott fel a keleti blokk országainak, nyilatkozta tegnap Brüsszelben egy magas beosztású NATO-tisztviselő. „Úgy véljük, az oroszok csatlakoznak a programhoz, mivel nem akarnak elszigetelődni" - nyilatkozta. Oroszország eredetileg holnapután írta volna alá a csatlakozási dokumentumot, azonban múlt pénteken Kozirev külügyminiszter közölte, hogy mégsem utazik Brüsszelbe a Békepartnerség aláírása céljából. Olcsóbb lesz az import, fellendülhet a világgazdaság Pénteken a marokkói Marrakechben 124 ország képviselője írta alá az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) 1986-tól tartó ún. uruguayi fordulóját lezáró szerződést, amely minden korábbi megállapodásnál jobban leépíti a világkereskedelem vám- és tarifajellegű akadályait. Az ipari termékek esetében átlagosan 38 százalékos a vámcsökkenés, vagyis az eddigi, átlagosan 6,3 százalékos vámok 3,9 százalékra mérséklődnek. Vajon miért húzódott el ilyen sokáig a uruguayi forduló, hiszen ez már a nyolcadik a GATT-történetében. A tárgyalópartnerek ismerik egymást, a problémák világosak, látszólag egy kis kompromisszumkészséggel rövidesen tető alá lehetett volna hozni az újabb vámcsökkentéseket deklaráló egyezményt. Ehelyett az 1986-ban az uruguayi Punta del Estében elkezdett tanácskozássorozat közel nyolc évig húzódott, számos esetben a tárgyalások zátonyra futottak, s már-már kereskedelmi háború tört ki a nagy gazdasági tömbök között. A vontatott procedúra oka: e forduló keretében rendkívül sok, összesen 15 nagy kereskedelmi területen, köztük a szellemi és kulturális termékek esetében is, kereskedelmi könnyítésekkel számoltak, ráadásul soha eddig nem tapasztalt mértékű lett volna a vámleépítés. S ez nem ment könnyen. Érdekes, hogy a forduló gyors lezárását éppen a kereskedelemben leginkább érdekelt fejlett országok, az Egyesült Államok és Nyugat-Európa államai, valamint részben Japán akadályozták, mivel mindegyik a lehető legjobb pozíciót szerette volna kiharcolni a világpiacért folyó versengésben. Elsősorban a mezőgazdasági termékek leendő kereskedelme illetve vámjai szolgáltatták a legtöbb vitát, majd a kulturális, audiovizuális termékek körüli kérdőjelek okoztak fennakadásokat. Az utóbbi területen, a franciák makacssága miatt (félve az amerikai filmiparnak a világ minden moziját elárasztó dömpingjétől) nem is született megegyezés. Mivel a világkereskedelem szálai szövevényesek, szinte minden mindennel összefügg, a GATT-tárgyalásokon valamennyi területen mérsékelni kellett a vámokat. Végül 1993. december 15-én az USA és az Európai Unió 12 tagállama megegyezett az utolsó vitás kérdésekben is. És ezt zárta le a Marrakechben április 15-én aláírt dokumentum. A 124 állam képviselői egyben megállapodtak, az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményt 1995. január l-jétől felváltja a Világkereskedelmi Szervezet (WTO). A most megállapított vámokat nem lehet önkényesen emelni, ami megkönnyíti a kereskedők munkáját, a távlatokban való gondolkodást. Van még egy bökkenő: a szerződést aláíró feleknek ratifikálni kell a marrakechi dokumentumot. Valószínű, ez még az idén megtörténik, hiszen szinte mindenkinek érdeke, hogy az alacsonyabb vámok révén olcsóbban juthassanak az importcikkekhez. A GATT újabb fordulójának lezárása óriási energiákat szabadíthat fel. Óvatos becslések szerint is évi 200-300 milliárd dollár volumenű világkereskedelmi növekedést jelenthet a vámkorlátok lebontása. Ekkora növekedés még a leggazdagabb államok számára sem elhanyagolható, különösen most, az általános világgazdasági recesszió idején. SIDÓ H. ZOLTÁN Hruscsov a peresztrojka atyja? (TA SR-hír) A sajtó tegnap emlékezett meg Nyikita Szergejevics Hruscsov születésének 100. évfordulójáról. Hruscsov Sztálin halála után tíz évig állt az SZKP és a szovjet kormány élén, mindaddig, amíg 1964-ben nem fosztották meg őt minden tisztségétől. A szovjet politikus legemlékezetesebb beszédét 1956-ban az SZKP XX. kongresszusán mondta el, amelyben leleplezte és elítélte a sztálinizmust. Kevésbé közismert a XXII. kongresszuson elhangzott beszéde, amelyben többek között kijelentette, hogy „az elkövetkező szovjet generációk már a kommunizmusban fognak élni". Napjainkban az orosz reformpárti politikusok egyre gyakrabban emlegetik Hruscsovot, sőt, egyre sűrűbben hangzanak el olyan vélemények is, hogy ha Hruscsov nem mondta volna el emlékezetes beszédét az említett pártkongresszuson, akkor Mihail Gorbacsov sem kerülhetett volna 1985-ben az SZKP élére, de nem is következett * volna be a Szovjetunió felbomlása hat évvel később. Egy reformpárti politikus nyilatkozta nemrég, hogy az orosz társadalom peresztrojkáját tulajdonképpen Hruscsov kezdte el annak idején, jóllehet próbálkozását számos hiba, határozatlanság és félénkség kisérte. Nem udvariassági szólamokat cseréltek Prágai vélemények a litomyšli találkozóról A hétfői cseh lapok terjedelmes tudósításokban és elemző írásokban foglalkoznak a hét közép-európai államfő litomyšli találkozójával. Az államfők tévébeszélgetésének s a találkozó egyéb mozzanatainak ismertetése mellett több napilap vállalkozott az esemény értékelésére is. A Mladá fronta dnes kommentárjában rámutat: a találkozó igazolta, hogy a közép-európai országok közt az általános kérdésekben szinte teljes az egyetértés, ám a gyakorlatban sok minden elválasztja őket egymástól. Ilyen kérdés például a múlt értékelése, a kisebbségek iránti viszony vagy az atomerőmüvek biztonságának kérdése. A litomyšli csúcs alapvető problémája, hangsúlyozza a lap, hogy a találkozón megjelent államfők többsége odahaza formailag az ország első embere, de a valóságban nem. A találkozó, néhány kivételtől eltekintve - például Oroszország nagyhatalmi törekvéseinek elutasítása - a baráti eszmecsere szintjén maradt. Ám ez is elősegítheti a mások érvelésének jobb megértését, tehát ebből a szempontból a találkozó teljesítette küldetését. - A litomyšli találkozó sikert jelent. A tévébeszélgetés igazolta, hogy a hét államfő nem udvariassági szólamok cseréjének céljából gyűlt össze írja vezércikkében a Lldövé noviny. A közép-európai államfők élvonalbeli politikusok, azaz erejük a nemzetközi küzdőtéren abban rejlik, hogy a fennálló problémákat új megközelítéssel kezelik. A hét államfő közül senki sem volt képes pontosan meghatározni Közép-Európa fogalmát, de Közép-Európa jelen volt Litomyšlben. Jelen volt sajátos, a dél-, kelet- és észak-európai gondoktól eltérő sajátos érdekeivel. Több cseh napilap nehezményezi: a találkozón nem jelent meg Václav Klaus miniszterelnök, jóllehet eredetileg elfogadta a meghívást, hogy együtt vacsorázzon a magas rangú vendégekkel. Á Denní telegraf azt fejtegeti, Klaus azért nem ment Litomyšlbe, mert kormányfői minőségében csupán a ministráns szerepét játszhatta volna a találkozón. A lap szerint a miniszterelnök távolmaradásánál súlyosabb körülmény, hogy Klaus a napi politikában sem helyez megfelelő hangsúlyt a szomszédos országokkal való szilárd kapcsolatok építésére. A Český deník Klaus távolmaradásával kapcsolatban leszögezi: ezzel kinyilvánította azt is, hogy nem érzékeli kellőképpen Európa mai helyzetét, azt, hogy noha a kereskedelem és a gazdaság fontos, de nem a legfontosabb tényező. A Lidové noviny Klaus távolmaradását kínos hibának minősíti, mert felfedte a kormányfő és Václav Havel közti ellenszenvet és féltékenységet. S ez, fűzi hozzá a lap, azért is kínos hiba, mert nem erősítette a Cseh Köztársaság jó hírnevét. SOMOGYI MÁTYÁS NÉHÁNY SORBAN J F

innország is csatlakozik a NATO Békepartnerség programjához, jelentette be tegnap Martti Ahtisaari államfő a kormány tegnapi ülése után, de az aláírás esetleges időpontjáról nem tett említést. Az STT finn hírügynökség úgy tudja, hogy Helsinki a jövő hónap elején írja alá a dokumentumot. A semleges Finnország miniszterelnöke, Esko Aho azt nyilatkozta, hogy ez a döntés nem jelent lépést a NATOtagság felé. L

i Peng kínai kormányfő tegnap négynapos látogatásra a Független Államok Közösségébe utazott, melynek során felkeresi Üzbegisztánt, Türkméniát, Kirgíziát, Kazahsztánt, majd hazafelé jövet megáll Mongóliában is. A kínai kormányfő egy évvel ezelőtt készült erre az útra, akkor azonban egészségi okokra hivatkozva lemondta látogatását. Pár hónapra eltűnt a politikai életből, majd tavaly a nyár végén tért vissza újra, amikor bejelentette, hogy szívbántalmakkal kezelték, I

zraelnek szabadon kell bocsátania valamennyi palesztin foglyot. Ez olyan követelés, amely nem lehet semmilyen vita tárgya, nyilatkozta Dzsibril Rodzsub palesztin vezető, aki a Kairóban tartott palesztin-izraeli megbeszéléseken vett részt, majd egy társa kíséretében otthagyta a tárgyalásokat, miután Izrael visszautasította két palesztin fogoly szabadon bocsátását. A zsidó állam képviselői elutasító magatartásukat azzal indokolták, hogy nem bocsáthatják szabadon a Hamasz mozgalom tagjait, akik korábban halálos áldozatokat követelő bombamerényletek sorozatát hajtottak végre. L

ondonban a rendőrség mintegy 20 millió dollár névértékű hamis bankjegyeket foglalt le. A különleges rendőrségi alakulatnak a főváros nyugati szektorában akkor sikerült tetten érnie a négy bankjegyhamisítót, amikor a font sterling egyik oldalának nyomásával már végeztek. A titkos pénznyomdában a brit bankjegyen kívül a spanyol, az ír, a nigériai, sőt még a román pénzegységet is hamisították. S

zingapúrban adott egymásnak randevút az elmúlt hétvégén egy nemzetközi kábítószercsempészcsoport, de mint utólag kiderült, a pechjére. Egy drogelhárító különítmény tudomást szerzett a találkozóról, és a város nemzetközi repülőterén letartóztattak először egy 45 éves szingapúri férfit, aki másfél kilogramm heroint akart Barcelonába csempészni, majd kis idő múlva a társai is rendőrkézre kerültek. A letartóztatottak közül heten szingapúriak, egy pedig malaysiai. A DPA hírügynökség szerint valamennyiüket halálbüntetés fenyegeti, akárcsak a szintén nemrég letartóztatott két német kábítószercsempészt is. N

ori, a japán császári pár legfiatalabb gyermeke tegnap töltötte be 25. életévét. A hercegnő ebből az alkalomból írásban válaszolt a japán udvari újságíróknak. Feleleteiben a bulvársajtó szemére vetette, hogy olykor túlságosan kiteregetik magánéletét. Nori hercegnő egyúttal közölte, egyelőre kár a sajtónak találgatnia, hogy ki lesz a vőlegénye, mert nem siet a férjhezmenéssel. A hercegnő egyébként a császári palotában él szüleivel, és nagyapja, az elhunyt Hirohito császár, továbbá apja és fivére nyomdokaiban halad, mivel biológiai kutatásokkal foglalkozik. E

rning Kagge, a 31 éves norvég sarkkutató bízik abban, hogy ő lesz a földkerekség első férfija, aki miután megjárta már az Északi- és a Déli-sarkot, hamarosan feljut a világ legmagasabb hegycsúcsára, a Mount Everestre. A foglalkozását tekintve eredetileg jogász Kagge 1990-ben jutott el az Északi- sarkra barátaival, tavaly pedig egyedül sílécen a Déli sarkra. Kagge húsvét előtt vágott neki a 8848 méter magas csúcsnak, bízik abban, május derekán felkapaszkodhat a tetejére.