Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)

1994-03-01 / 49. szám, kedd

1994. MÁRCIUS 1. ÚJ SZÓ* LAPOZGATÓ ELSZIGETELÉS MINT PROGRAM Mikuláš Dzurindának, a Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti képviselőjének a szavai sze­rint jelenleg megközelítőleg 240 millió dollárra te­hető a Szlovák Nemzeti Bank valutatartaléka. En­nek a megállapításnak a valóságalapját csak alátá­masztja a jegybank elnökének a hallgatása, aki je­len volt, amikor mindez elhangzott a parlament üléstermében. A valutatartalékok veszélyes csök­kenését egyebek között megelőzte annak a 90 mil­lió dollárnak a törlesztése, amelyet Szlovákiának a klíringmegállapödásban szereplő' hitelkeret túllé­pése miatt kellett kifizetnie Csehországnak. A mi­zéria Sergej Kozlík miniszterelnök-helyettesnek a helyzet megváltozására utaló nyilatkozatai ellen­ére is folytatódik, és február 14-én a Csehország­gal szembeni szlovák adósság ismét meghaladta a 40 millió dollárt. (A szlovák jegybank február 21-i tájékoztatása szerint az előző napokban kissé javult a mérleg: mintegy 20 millió dollárra volt tehető az az összeg, amennyivel Pozsony túllépte a hitelkeretet - a szerk. megj.) A külkereskedelmi mérleg kedvezőtlen alakulá­sa és a devizatartalékok elapadása kapcsán a kor­mánytisztviselőit még a múlt év végén jelezték, hogy szigorítani kell az élelmiszerimport el­lenőrzését, mégpedig már az országhatáron (állí­tólag a későbbiekben ez a tartós fogyasztási cik­kekre is vonatkozna). Az eló'rejelzés végül a vám­törvény módosításába torkollott: mint ismeretes, a jogszabály novelláját az idei állami költségvetés jóváhagyása keretében fogadták el. A módosítás értelmében január elsejétől az élelmiszer minősé­gét még a behozatal előtt kell ellenőriznie a Szlo­vák Köztársaság illetékes államigazgatási szervé­nek. Február 11-éig azonban minden maradt a ré­gi kerékvágásban. A szlovák vámügyi szervek csak ekkor „ébredtek fel", és kezdték ellenőrizni a minőségi bizonylatokat. És emiatt néhány élelmi­szer-szállítmány át sem léphette a cseh-szlovák határt. A szlovák vezetők eleinte a belpiac és a de­vizatartalékok védelmének a szükségességével hozták összefüggésbe az intézkedést, és ekkor egy­általán nem voltak ellégé körültekintőek. A pozso­nyi nyilatkozatokból kiinduló cseh vélemények szerint megszegték a vámunió, só't a GATT szabá­lyait is. A vámunió tanácsának Prágában tartott rendkívüli ülésén azonban már a szlovák küldött­ség engedményeket tett: megállapodás született arról, hogy érvényben maradnak a korábbi, még a február 11-én hozott intézkedések érvényesítése előtti importfeltételek. Ezenfelül a Szlovák Köz­társaság kötelezte magát, hogy továbbra is elisme­ri az élelmiszer-exportó'röknek a Cseh Köztársa­ságban kiállított minőségi bizonylatokat. Ha mérle­geljük, hogy a szlovákiai kivitel több mint 40 szá­zaléka a nyugati szomszédba irányul, és ilyen kor­látozó intézkedéseket a másik fél is hozhat, megál­lapíthatjuk, hogy egy ilyen átgondolatlan, elha­markodott törekvésnek nem lehetett más „eredmé­nye", mint vereség. Hasonlóan, mint a Szabad Eu­rópa Rádió betiltásának és a behozatali vám beve­zetésének a kilátásba helyezése vagy a korona le­értékelése esetében. Szlovákia nem elszigetelt világban él. Ez azon­ban egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ország fo­kozatos elszigetelése nem lehet valaki számára program. IVAN ŠTULAJTER, Sme, II. 19. AZ ELLENZÉK BÍRÁL BENNÜNKET. ILYET M É 6 NEM LÁTOTT A VILÁCH! PAVEL JAKUBEC karikatúrája, Národná obroda, II. 19. A KÖZÖLT CIKKEK NEM FELTETLENÜL TÜKRÖZIK AZ ÜJ SZÓ VÉLEMÉNYÉT! Összeállította: MADI GÉZA mtimm* ÉN EZT NEM ÉRTEM! AZ ÖRÖMTÜZEK ÉGNEK, A SZAVALÖK SZAVALNAK - S A DSZM MÉGIS SZÉTESIK... PLUS 7 DNÍ, 8. szám MINDEN IDŐK LEGMAGASABB MUNKANÉLKÜLISÉGE A fejlett világ is gyógyírt keres A statisztikák kérlelhetetlenek. A Gazdasági Együttműködési Szerve­zet (OECD) 24 országában tavaly megközelítőleg 35 millió ember volt munka nélkül. Másképp mondva, át­lagosan az aktív lakosság 8,5 százalé­ka maradt állandó munkaviszony nél­kül. Ebben az évben pedig számuk további egymillióval nő. A múltban sosem volt ilyen magas ez a mutató. Ami Európát illeti, 1993 végén a kontinensen 17.7 millió embernek nem volt munkája. Az OECD sza­Munkanélküliség a világ 6 legfejlettebb országában (1993, április-október, adatok százalékban) Németország N.-Rritannia USA Franciaország Olaszország Japán Forrás: EU Statisztikai Hivatal kértői azonban előre jelezték, hogy 1995-ben már 25 milliónak nem lesz. A munkanélküliek tábora elsősorban az új kelet-európai demokráciákban bővül majd, és Szlovákia sem lesz ki­vétel. A problémákat két negatív irány­zat idézi elő. Az első a már említett folyamatos munkanélküliség-növe­kedés Kelet-Európában. Ebben a tér­ségben a munkanélküliek ötven szá­zaléka már legalább egy éve kilincsel hiába a munkaközvetítő irodákban. És ez riasztó. A második negatív - a nyugat-európai országokban is meg­nyilvánuló - irányzat, hogy emelke­dik a korlátozott munkaidőben alkal­mazott személyeknek és azoknak a száma, akik már nem is reményked­hetnek abban, hogy valamikor ismét dolgozni kezdenek. Számuk 1991­ben 11 millió volt az OECD-álla­mokban. A fejlett nyugati gazdaságokban nyilvánul meg az úgynevezett down­sizing effektus, amikor a nagy ipari csoportok - félve a gazdasági nehéz­ségektől - rendszeresen csökkentik a munkaerő számát. Az Egyesült Álla­mok ipara az elmúlt 12 hónap folya­mán ilyen formában 500 ezer munka­helyet veszített el. Hasonló effektus figyelhető meg a német Volkswagen és Mercedes-Benz, valamint a japán Honda és Toshiba cégnél. A múlt év azonban bizonyos mértékű gazdasági fellendülést is hozott. Például az Egyesült Államokban a munkanélkü­liség 1993 novemberében 6,4 száza­lékra esett vissza, ami 1991 januárjá­tól a legkisebb arány. Volt olyan hó­nap, hogy 208 ezer új munkahelyet sikerült teremteni az USA-ban. Nagy-Britanniában is pozitív fordulat állt be. Az érem másik oldala azon­ban nem ilyen kecsegtető: a felkínált munkahelyek zö­me csupán á ki­sebb műveltségű, alacsonyabb isko­lai végzettségű személyek számá­ra elfogadható, esetenként nehéz munkáról vagy (egyharmad rész­ben) korlátozott munkaidőről van szó. És így a re­ményteljes gazda­sági felélénkülés sem tekinthető ha­tásos gyógyírnek minden idők leg­nagyobb munkanélküliségére. Az átalakulóban levő szlovákiai gazdaság és az egész társadalom szá­mára is egyre súlyosabb problémát jelent a munkanélküliség. A múlt év közepén még csak négy, idén viszont már kilenc járás lépte túl a 20 száza­lékos arányt. A diszponíbilis forráso­kat tekintve leginkább azokat a régió­kat érintették az elbocsátások, ahol domináns ágazatnak számit a gépgyár­tás, továbbá a fűtőanyag- és energia­ipar, valamint az ércbányászat. A rossz gazdasági eredményeket felmu­tató vállalatok magas arányszáma és a csődtörvény várható érvényesítése miatt bekövetkezhet, hogy tovább csökken a foglalkoztatottság. Napja­inkban mintegy 50 ezer emberre le­selkedik az elbocsátás veszélye a fi­zetésképtelen, veszteséges vállala­toknál, mégpedig a Turócszentmárto­ni, Privigyei, Nagytapolcsányi, Zsol­nai és Szvidniki járásban. Az érintett cégek menedzserei viszont csak kivé­teles esetekben ismerik el, hogy az okok a vállalat háza táján kere­sendők: mindenekelőtt a termékek rossz minőségében, az értékesítési gondok megoldatlanságában, a rak­tárra termelésben, a versenyképesség és a hatékonyság hiányában. TREND, 6. szám (II. 9.) Cseh részről van hajlandóság Két héttel ezelőtt közöltük azt az interjút, amelyet a Slovenský denník (II. 4.) munkatársa készített Vladi­mír Masárral, a Szlovák Nemzeti Bank elnökével időszerű pénzpolitikai kérdésekről, egyebek között a Prágában lévő szlovák arany sorsáról. ANNA VAR­GOVÁ, a lap február 16-i számában Martin Svehlá­nak, a Cseh Nemzeti Bank szóvivőjének tett fel kér­déseket ez ügyben. SD: A szlovák jegybank elnöke úgy nyilatko­zott, hogy Szlovákia egy jegyzék összeállítását kérte Csehországtól arról, valójában mit is tartal­maz a a szlovák aranytartalék, amelynek kiadásá­hoz Pozsony ragaszkodik. Amíg nem lesz szlovák kézben az egyes darabokról készítendő' pontos lis­ta, addig azt sem tudja, mit kellene átvennie. Prá­ga mikor bocsátja Pozsony rendelkezésére a jegy­zéket? Švehla: Az aranytartalék egy része - amelyet a volt Csehszlovák Állami Bank vagyonának a felosz­tása keretében kellene megkapnia a Szlovák Nemzeti Banknak - kész az átadásra. Ami azt illeti, hogy mit tartalmaz, erről megállapodtunk a szlovák partnerrel, a jegyzékeket átadtuk, és a pozsonyi jegybank ezek alapján fogalmazta meg követeléseit. Még mintegy 120 kilogramm érme ügyét kell rendezni; ebben az esetben a szlovák fél még részletesebb jegyzékeket kér. De már ezeket is készítjük a továbbításra. SD: Állítólag önök ezt a kérdést bele szeretnék foglalni az egykori föderális vagyon felosztásával kapcsolatos politikai megállapodásba. Máskülön­ben - szakmai szempontból - van remény a meg­egyezésre... Švehla: A volt szövetségi központi bank vagyoná­nak a felosztása még nem fejeződött be, és eddig főleg a szlovák részről hangoztatott, újabb és újabb dokumentumok és elemzések kidolgozására vonat­kozó követelések késleltetik. E tekintetben mindig kerestük a megoldás lehetőségét, a szlovák partner számára hozzáférhetővé tettük a szükséges doku­mentumokat, részletes felvilágosítást adtunk. Bár ez a helyzeten semmit sem változtatott, de tiszteletben tartottuk a másik fél szükségleteit. És nemrég jött a Szlovák Köztársaság kezdeményezése, hogy a köz­ponti bankok tárgyaljanak az ügyben. Ha a Szlovák Nemzeti Banknak meglesz a szükséges meghatalma­zása, a megbeszélést jó alkalomnak tekinhetjük az egész probléma lezárására. SD: Hátra van még a volt Csehszlovák Állami Bank vagyonával és a Cseh Köztársasággal szem­beni szlovák tartozással kapcsolatos kérdések rendezése. Van remény arra, hogy e problémák rendeződnek a két nemzeti bank vezetőinek már­ciusi találkozóján? Švehla: Bizonyára. Ha nem volna remény, akkor minden tárgyalás felesleges lenne. SD: Térjünk vissza az aranytartalékokhoz. A Cseh Köztársaság milyen feltételeket hajlandó el­fogadni? Švehla: Azokra a feltételekre gondol, amelyek kö­zött sor kerül majd az arany átadására? Egyetlen fel­tételünk, hogy lezárjuk az egykori Csehszlovák Álla­mi Bank vagyonának a felosztásával kapcsolatos vi­tát, azaz a Szlovák Nerpzeti Banknak akceptálnia kell a Cseh Nemzeti Bank által támasztott követelé­seket, megállapodást kell kötni a tartozás kiegyenlí­téséről, és a már aláírt jegyzőkönyv értelmében ren­dezni kell a föderális bankjegyek bevonásával össze­függő problémákat. 9000 KORONÁÉRT KÉREK ECU-T. CSEHORSZÁGBA MEGYEK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom