Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)

1994-03-02 / 50. szám, szerda

1994. MÁRCIUS 2. ÚJ szói MOZAIK 4 Enni a jószágnak is kell (Folytatás az 1. oldalról) átlagos hektárhozamaihoz vi­szonyítva az elmúlt évi gabona­termelési eredmények 10 száza­lékos hozamcsökkenést mutat­tak, lehetőségük nyílt arra, hogy a költségvetés által megítélt tá­mogatásból részesüljenek. Ismereteink szerint Szlová­kiában csupán 7 járás nem jogo­sult erre a támogatásra. A leg­kedvezőtlenebb. helyzetben az Érsekújvári, Lévai, Nyitrai és Ri­maszombati járás termelői van­nak. Számukra járásonként több mint 10 ezer tonna gabonát jut­tatnak. A szárazság következményeit a leghatványozottabban a Rima­szombati járás termelői érzik. Amint azt Kozsár Istvántól, a Regionális Földügyi és Infor­mációs Szolgálat igazgatójától megtudtuk, a járásban mintegy 53 ezer tonna takarmánygabona hiányzik. Az elmúlt héten már jó néhány gazdaságban az utolsó tartalékokat etették fel az álla­tokkal. Gyakorlatilag a járás összes termelőüzeme segítségre szorul. A támogatásra egyéb­ként nemcsak a mezőgazdasági szövetkezetek és állami gazda­ságok jogosultak, hanem azok a magángazdálkodók is, akik ga­bonatermeléssel és állattenyész­téssel foglalkoznak. így a piac­szabályozási alap által kiutalt 11 069 tonna takarmánygabona most rendkívül jól jönne, de nem oldja meg teljes egészében a ter­melők gondjait, hiszen ez a mennyiség csupán egyötöde a szükségesnek. Kozsár István elmondta, hogy a piacszabályo­zási alap által jóváhagyott mennyiséget már kiutalták a já­rás számára^ és a rászorulók a gabonafelvásárló vállalat rak­táraiból megkezdték a vétele­zést. Tény viszont, hogy a felvá­sárló vállalat eddig még csupán saját készleteiből elégítette ki az igényeket, mivel az erre a célra szánt gabona még nem érkezett meg a gabonafelvásárló vállalat­hoz, sőt valószínű, hogy még az országba sem hozták be. Az Érsekújvári járásban az előző évekhez viszonyítva hek­táronként átlagosan 1,5 tonná­val voltak kisebbek a hozamok, s mintegy 90 ezer tonna a hiány. Jozef Svateniktól, a Regionális Földügyi és Információs Szolgá­lat igazgatójától kapott tájékoz­tatás szerint a gazdaságok vélhe­tően tartalékoltak maguknak az ínségesebb időkre, s ezért nem fenyeget az állatállomány megti­zedelésének veszélye, a piac­alaptól juttatott 9714 tonna ku­korica és 2725 tonna takar­mánybúza enyhíti a gondokat. A kiutalt 12 439 tonna elosztá­sáról a napokban dönt egy bi­zottság, s a döntésről azonnal értesítik az érintetteket. Csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg: az előrejelzések szerint az idei aratásig 2,060 millió tonna gabonára lesz szük­ség, ebből 80 ezer tonna vető­magnak, 975 ezer tonna takar­mányozásra, 550 ezer tonna élelmezési célokra, 460 ezer tonna pedig egyéb célokra kell. Az említett igények kielégítésé­re viszont csupán 1,7 millió ton­na áll csak rendelkezésre. Több mint 300 ezer tonna gabona be­hozatalára kereskedelmi cégek és a piacalap révén kerül sor. Az Állami Piacszabályozási Alap 100 ezer tonna behozatalát ter­vezi, ennek a mennyiségnek a fele az előrejelzések szerint Oroszországból érkezik. Vajon idejében-e, még mielőtt megkez­dődne az állatállomány tömeges ritkítása? (t. szilvássy) PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI Senki sem szedi a sátorfáját KÖBÖLKÚT POLGÁRMESTERE CÁFOL Az utóbbi időben egyre több hamis hu lát napvilágot .1 magyar­lakta vidékén élö szlovák családok sanyarú sorsáról. így .i/i állítják, többen, hogy elkerüljék az asszimilációt, inkább szedik a sátorfajukat, és északabbra költöznek. A rágalom terjesztői azt is tudni vélik, hogy az egyes községekből konkrétan hány család választotta ezt a szélsőséges megoldást. Az érsekújvári járásban fekvő Köbölkútról állítólag öt família távozik. (Új Szó-tudósítások) Az EGYÜTTÉLÉS szerint a kormá­nyon kívüli pártok - s közülük is elsősorban a DBP és a KDM — nem érdekeltek abban, hogy leváltsák Vladimír Mečiart és kormányát. Duray Miklós elnök a kivárás okait pártérdekekkel, illetve a népszerűtlen gazdasági intéz­kedésekkel magyarázza. A DBP azt szeretné, ha ezeket még Me­čiarék hoznák meg. A KDM pe­dig, Duray szavai szerint, úgy viselkedik: minél rosszabb, an­nál jobb. Azt mondta: az ellen­zéki egyeztetéseken Rudolf Fil­kus volt a legkonstruktívabb. František Mikloško sajtókijelen­tései kapcsán megjegyezte: a magyar pártokra akarja háríta­ni a felelősséget. Mikloško azt állítja a magyar feltételekről, hogy azok az irredentizmussal határosak, de ugyanakkor nem volt hajlandó megnevezni, hogy szerinte melyek ezek. A tegnapi sajtótájékoztatón szóba kerültek Ján Slotának, az SZNP elnökének legutóbbi kije­lentései is. Az Együttélés elnöke megjegyezte: - Az SZNP ketté­szakadása óta a kormánykoalí­ció jelentősen jobbra tolódott, és egy olyan politikai felállásra kezd hasonlítani, amit ember ar­cú fasizmusnak lehetne nevezni. Duray nem Slota magyar-, illet­ve zsidóellenes kijelentéseit tart­ja igazán veszélyesnek, hanem azt, hogy az SZNP új elnöke a hadseregben keres támogatást. (gágyor) -A DEMOKRATIKUS BAL­OLDAL PÁRTJA nem kapott semmilyen felkérést a kor­mányzó pártoktól az idő előtti választásokkal kapcsolatos tár­gyalásokra - mondta Peter Weiss, a DBP elnöke Vladimír Mečiar tegnapi kijelentésére rea­gálva. Weiss szerint a kormánykoalí­ció felelőtlenül viselkedik, mikor 100 millió koronát kíván költeni a választások kiírását szolgáló népszavazásra, pedig ezt a kér­dést parlamenti úton is meg le­hetne oldani. - Azt szeretnénk, ha tiszta já­ték folyna. Nem akarjuk megen­gedni, hogy a valós gazdasági és szociális helyzet eltitkolásával megtévesszék az állampolgáro­kat, s hogy elodázzák a gazdaság élénkítéséhez elengedhetetlenül szükséges intézkedéseket - mondta Peter Weiss. A pártelnök fontosnak tartot­ta elmondani azt is, hogy a vá­lasztásokon határozott politikai arcéllel és belső stabilitással ren­delkező pártoknak kellene részt venniük, mivel csupán az ilyen pártoktól várható el, hogy sza­vatolni tudják az ország stabili­tását. Mečiar tegnapi kijelentését, hogy a választási törvényt még június előtt módosítani kellene, Milan Ftáčnik azzal kommentál­ta, hogy a miniszterelnök aligha gondolhatta komolyan, mit mondott. Amennyiben ugyanis a választásokat június 24-25-én akarják megrendezni, a parla­ment elnökének ezt már április 5-én ki kellene hirdetnie. A szó­ban forgó módosítást ekkor még nem tartalmazhatná a Tör­vénytár. (horváth) - Mennyire megalapozottak ezek a híresztelések? - kérdeztük Kovács Ferenc mérnököt, az említett község polgármesterét. - Köbölkút 430 szlovák anya­nyelvű polgára közül - a lakosok 17,5 százaléka - egyetlenegynek sincs szándékában elköltözni. Az egész csak rosszindulatú és megala­pozatlan pletyka. Az említett ügy­ben már járt nálunk a Matica slo­venská országos vezetőségének né­hány tagja, Markuš úr, dr. Škultéty és Garajová asszony, hogy kivizsgál­ja a helyzetet. Összehívták a Matica néhány nappal korábban megalakult szervezetét, vagy 15 tagot, ám azok sem tudtak arról, hogy innen valaki távozni készül. Akad ugyan néhány családfő, aki a szomszédos Ausztriá­ban vagy Csehországban talált ma­gának munkalehetőséget, de a hét­végeken hazajönnek családjukhoz, és eszük ágában sincs elhagyni a falut. - Kitől kaphatták Markušék eze­ket az információkat? -Csak találgatni tudok, de azt inkább nem teszem. A fő panasz egyébként az volt, hogy a plébános úr csakis magyarul misézik, és nem akarja szlovák névre keresztelni a gyerekeket. Ez utóbbi állítás per­sze szamárság, hiszen a gyerek neve már rég eldőlt a szülészeten. - És a szlovák nyelvű misék? - Tény, a plébános úr csak ma­gyarul hirdet igét. Korábban szlová­kul is misézett, ám sohasem gyűlt össze több mint 5-6 hívő, így nem látta értelmét a szlovák nyelvű mi­séknek. Aztán azzal is próbálkozott, hogy havonta egyszer legyen szlo­vák szentmise, azt viszont a püspök úr betiltotta. Szerinte ez úgy nézne ki, hogy a plébános arra neveli a szlovák hívőket, hogy elég havon­ta egyszer elmenni a misére. - Ha jól tudom, a kábeltelevízió­juk körül is vannak zűrök. - Hálózatunk 10 programot sugá­roz. Vasárnaponként a községi stú­dióból 45 percnyi hazai vonatkozá­sú, közérdekű eseményeket, híreket, kultúrműsort is közvetítettünk. Hol magyarul, hol szlovákul. Valaki fel­jelentett bennünket, hogy a magyar anyagok nincsenek feliratozva. En­nek az értelmetlen követelménynek nem tudunk eleget tenni, hiszen egy ilyen berendezés több százezer ko­ronába kerül. A közvetítést leállítot­ták. Persze, a hivatalos érv az volt, hogy nincs meg a licencünk, és addig nem folytathatjuk a kísérleti adást, míg nem készül el a hálózat műszaki záróellenőrzése. Az az érdekes, hogy a budapesti, a pozsonyi, illetve a műholdas adásokat közvetíthetjük a hálózatban, csak éppen a háromne­gyed órás heti műsorunkat nem. Ki­lóg a lóláb. A megváltozott műszaki normák miatt a Privigyén gyártott erősítőket kanadaiakra cseréljük. Ezek már megérkeztek, tehát hama­rosan sor kerülhet az ellenőrzésre. Szlovák polgáraink nagy része be­szél magyarul, ezért meggyőződé­sem, ők nem fognak ragaszkodni a feliratozáshoz. Egyébként lako­saink 99 százalékának - és ez a leg­fontosabb - nincs egymással semmi baja. (ordódy) A SZLOVÁK MEZŐGAZDASÁGI TŐZSDE ÁRFOLYAMAI A március 1-jei tőzsdenap Termék új árfolyam régi árfolyam index (%) Takarmánybúza 3554,58 3687,61 96,39 Kenyérgabona 4034,58 4118,82 97,95 Rozs 3542,32 3206,81 110,46 Takarmányárpa 3338,61 3334,09 100,14 Takarmánykukorica 3653,19 3652,38 100,02 Takarmányborsó 4552,17 4500,00 101,16 Vágómarha (élősúlyban) 31,56 31,56 100,00 Vágósertés (élősúlyban) 33,70 33,60 100,30 (Az árfolyamok Sk/t-ban vagy Sk/kg-ban értendők.) Király Zoltán Pozsonyban (Új Szó-hír) A Szlovákiai Szociáldemokrata Párt meghívására a Magyar Szociáldemokrata Párt küldöttsége érkezik ma Pozsonyba. A küldöttséget a pártelnök, Király Zoltán országgyűlési képviselő vezeti. A szlovákiai testvérpártjukkal folytatandó tárgyalásokon kívül a magyarországi vendégek találkoznak Ivan Laluhával, a parla­ment külügyi bizottságának elnökével és a szlovákiai magyar pártok képviselőivel is. AHOGY ÉN LÁTO M Mečiar koalíciós partnere Európa demokratikus államaiban a második világháború óta eltelt csaknem ötven év alatt a társadalom mindenütt megtanult együtt élni a szélsőséges politikai pártokkal. Angliától Itáliáig, Franciaországtól Skandi­náviáig időről időre a politikai színskála mindkét végén felbukkantak önjelölt prófé­ták, akik még akkor is minden áron és egyszerű recepthez igazodva ígérték a társa­dalmi bajok gyógyítását, ha nem volt szük­ség gyógykezelésre, mert jól mentek a dolgok. Az ilyen vezérek és vezérecskék rendsze­rint akkor aktivizálódtak, ha válság sújtotta a társadalmat. A nyugat-európai emberek bölcsességét és jó ízlését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a szélsőséges pártok - kevés kivételtől eltekintve - átalában sehol sem erősödtek meg annyira, hogy érdemben beleszólhattak volna az állam irányításába. A tizennégy hónapja önállóan létező Szlovák Köztársaság válságát nem az bizo­nyítja legjobban, hogy lassan kezelhetetlen­né válik a munkanélküliség, hogy a gazda­ság nagy része romokban hever. Ha egy messzi országból ide látogató arra kérne fel, hogy jellemezzem az itthoni helyzetet, ez­zel válaszolnék: Szíveskedjék szemügyre venni, hogy ki a hivatalban lévő miniszterel­nök koalíciós partnere. Ez egyúttal azt is jellemzi, hogy célnak tekinti-e a koalíció fő erejének első embere a hatalmat, vagy eszköznek, amelynek ér­vényesítésével, ha lassan is, kikerül az or­szág szekere a kátyúból. A Szlovák Nemzeti Párt Vífazoslav Mó­ric, Jozef Prokeš és Ľudovít Černák után Jozef Slota zsolnai polgármestert emelte pajzsára. Méltán elmondhatjuk róla, hogy hozzá képest még Móric is egy kifogástalan úriember, aki még a mentelmi joggal való visszaélésben is csak néha galoppírozta el magát, például azt firtatva, hogy ki az úr ebben az országban. Persze, szónokinak szánta a kérdést. Slota azzal kezdte a pártelnökösködést, hogy nemes egyszerűséggel, szarházinak nevezte Szlovákia egyik legismertebb új­ságíróját, majd - hogy ne keltsen nemzetkö­zi feltűnést - még azt is bebizonyította, hogy, mi tagadás, gyakorló antiszemita ke­rült a koalíció egyik pártja élére. A honvédelemmel kapcsolatos elképzelé­seit már korábban is nemegyszer közkinccsé tette, és egy percig sem hagyott kétséget az iránt, hogy az első adandó alkalomkor meg­pályázza a védelmi miniszteri bársonyszé­ket. Hadseregszervezési elképzelései gya­núsan hasonlítanak a szerbekéihez, az általa és katonai tanácsadói által javasolt terület­védelmi egységek pedig a jugoszláviai har­cok során senki által nem ellenőrzött és senkinek elszámolni nem köteles szerb sza­badcsapatokhoz . A Szlovák Nemzeti Párt újsütetű elnöke magyarfóbiában szenved, és nem is rejti véka alá, hogy mind hadseregfejlesztési el­képzelései, mind politikai szándékai a szlo­vákiai magyarság ellen irányulnak. íme egy mondata, amely csak néhány napja hang­zott el: „Nekünk, szlovákoknak azért kell harcolnunk, hogy mindannyiunknak jó le­gyen, és hogy államépítő nemzetünket seríi­miféle kisebbség ne veszélyeztesse." Zsidóellenes kijelentése nyomán valaki a kormány tagjai közül nyilván mérsékletre intette Slotát, mert tegnapelőtti helyzetérté­kelésében már csak a szlovákellenes magyar lobbyt említette név szerint. A „zsidólobby­ról" már virágnyelven beszélt, imigyen: „A legkisebb szlovákiai kisebbség szlovák­ellenes lobbyja." Ha csak valahol a politikai élet peremén történne mindez, napirendre is térhetnénk a Szlovák Nemzeti Párt elnökének viselt dolgai fölött, és megmosolyoghatnánk szel­lemi teljesítményét. De ha arra gondolunk, hogy a kormánykoalíció egyik pártja elnö­keként mondja, amit mond, nyomban az ajkunkra fagy a mosoly. Megnyilvánulásai nem is annyira a pártját minősítik, hanem Vladimír Mečiart és mozgalmát. Hatalmát a miniszterelnök csak Slota segítségével tud­ta megmenteni. Szerencsétlen az az ország, amelyben ilyen politikus tetszeleghet a királycsináló szerepében. TÓTH MIHÁLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom