Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)

1994-03-02 / 50. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ* 1994. MÁRCIUS 471. CORNELIU COPOSU: Bukarestben magyar is lehet miniszter (Új Szó-információ) Corneliu Coposu, a ;román ellenzék vezéralakja, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke természetesnek tartja, hogy a román kormánynak akár magyar nemzetiségű minisztere is legyen. A neves politikus ezt a véleményét a Bukarestben megjelenő Cronica Romana című napilapnak adott interjújában fejtette ki. Coposu -szerint a románok és a magyarok ezer év óta élnek egymás mellett, a két nép közti konfliktus kiéleződése „szubjektív politikai mesterkedésnek" tudható be. Ezért ő nem lát semmi kivetnivalót abban, hanem természetesnek tartja, hogy a román kormányban akár magyar miniszter is tevékenykedjen, s a magyar, vagy más kisebbség tagjai prefektusi, illetőleg egyéb tisztségeket töltsenek be Romániában. Az interjúban Coposu a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elszigetelése ellen is fellépett. Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy az etnikai alapon szerveződő pártok ugyan nem felelnek meg minden tekintetben a demokrácia feltételeinek, de a romániai lakosság hét százalékát képviselő RMDSZ teljesen törvényes alapon jött létre, tehát működésének legalitása nem kérdőjelezhető meg. (kokes) Két rivális Durbanban (TA SR-hír) - Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetője tegnap Durbanban találkozott Mangosutha Buthelezivel, a zulu Inkatha párt vezérével, hogy meggyőzze őt a választásokon való részvétel fontosságáról. A két rivalizáló dél-afrikai néger pártvezér legutóbb tavaly júniusban találkozott egymással. Buthelezi közvetlenül a durbani találkozó előtt azt mondta, nem vár Mandelától engedményeket, de neki sem áll szándékában kompromisszumos javaslatokkal előállni. A találkozó alkalmából Bili Clinton amerikai elnök és vendége, John Major brit kormányfő közös üzenetben fordult a két vezetőhöz, amelyben megegyezésre szólították fel őket. Rámutattak, kettejük találkozójának eredményei döntően befolyásolhatják az áprilisra tervezett általános választások sikerét. •rtn OROSZ AKUPUNKTURA A A Die Presse karikatúrája JELCIN FENYEGETŐZIK (TA SR-hír) - Borisz Jelcin orosz elnök Moszkvában tegnap találkozott Vlagyimir Sumejkóval, a parlament felsőházának elnökével. Az alsóház amnesztiarendelete után kialakult belpolitikai helyzetet vitatták meg. Sumejko tájékoztatta az elnököt a büntetőtörvénykönyv tervezett módosításának előkészületeiről. A parlamenti jóváhagyást a jövő hétre tervezik. Az államfő tégnap kijelentette, hogy a tavaly októberi puccs vezéralakjai ismét rács mögé kerülhetnek, ha a helyzet destabilizálására és a konfliktusok kiélezésére fognak törekedni. Véleménye szerint azonban jelenleg semmi sem veszélyezteti a polgári békét, „a társadalmipolitikai helyzet teljes mértékben az ellenőrzésem alatt van" - idézte a Kreml szóvivője Jelcin szavait, amelyeket a parlament elnökéhez intézett. Közben az orosz legfelsőbb bíróság elejtette az 1991-es, a Gorbacsov volt szovjet elnök megbuktatását célzó puccs résztvevői ellen emelt vádat is. Rabin: jöhetnek a megfigyelők (TA SR-hír) Jicchak Rabin izraeli kormányfő tegnapi rádióbeszédében közölte: országa kész beleegyezni abba, hogy nemzetközi megfigyelők érkezzenek a Gáza-övezetbe és Jerikó térségébe, de ezek nem lehetnek katonák. Ugyanakkor határozottan elutasította a PFSZ többi követelésének teljesítését, nevezetesen azt, hogy számolják fel a zsidó településeket a megszállt területeken és fegyverezzék le a telepeseket. Viszont újra sürgette a palesztin-izraeli béketárgyalások folytatását, amit a PFSZ a hebroni merénylet után elutasított, illetve feltételekhez kötött. A feszültség enyhítése érdekében Izrael ismét megkezdte a palesztin bebörtönzöttek elengedését. A hadsereg közölte: a kormány döntése 500 palesztinra vonatkozik. A tervek szerint a hét végéig további 300 palesztin is kiszabadul. A görög külügyminiszter, akinek országa jelenleg elnököl az Európai Unióban, hatnapos körútra a KözelKeletre indult azzal a céllal, hogy Egy izraeli rendőr és egy palesztin tüntető közelharca Kelet-Jeruzsálemben megmentse a veszélybe került palesztin-izraeli megállapodást. Hasonló céllal a térségbe utazott Igor Ivanov, az orosz külügyminiszter személyes megbízottja, aki Jasszer Arafattal is találkozik. Kémbotrány Moszkvában (TA SR-hír) Moszkvában tegnap letartóztatták až orosz hadiipar ; egyik magas rangú hivatalnokát, mert állítólag Nagy-Britannia javára kémkedett - jelentette a Reuter az ITAR-TASZS2 hirügy; nökségre hivatkozva. Az orosz hírszerzés közlésé szériát a meg > nem nevezett férfi láthatatlan betűkkel írt titkos dokumentumokat továbbított az Intelligence Service ügynökei szániára. A további részletek tegnap délutánig nem voltak ismeretesek. A botrány néhány nappal a Moszkva javára kémkedő amerikai tiszt letartóztatása után robbant ki. Vége a játéknak? Aligha ért jobban valaki a taktikázáshoz, mint a phenjani vezetők. Az eddigi gyakorlat szerint, ha túl veszélyesnek, túlságosan erősnek érezték a rájuk nehezedő nemzetközi nyomást, különböző cseles manőverekhez folyamodtak, hogy legalább lélegzetvételhez jussanak. Fenyegetőztek, feltételeket szabtak, majd engedékenyeknek mutatkoztak, fűt-fát megígértek. És amíg a külföldi partnerek már győzelemről beszéltek, azon örvendeztek, hogy végre sikerült sarokba szorítani a nukleáris objektumaikban gyanús dolgokat művelő észak-koreaiakat, addig Phenjan lazított, erőt gyűjtött a játék folytatásához. Az egy éve tartó taktikázás után az észak-koreaiak most az atomkártyával kijátszanák az utolsó tromfot, amely lehetőséget adott arra, hogy a régió hatalmi tényezőjeként lépjenek fel, izgalomban és kétségek közt tartsák a világot? Feladták volna a küzdelmet? Pedig igazán jól csinálták: az ENSZ-szankciók fenyegetése nyomán megegyeztek az amerikaiakkal, hogy engedélyezik nukleáris telepeik ellenőrzését. De jött a feltétel - a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség emberei csak hét objektumba tehetik be a lábukat, abba a kettőbe semmiképpen, amelyekben a CIA gyanúja alapján atomfegyvereket fejlesztenek vagy talán immár gyártanak is. Később az ellenőrzés megkezdésének időpontja körül lehetett taktikázni, mígcsak az IAEA ultimátum elé nem állította Phenjant, amely tegnapi dátummal engedélyezte a bécsi székhelyű ügynökség szakértőinek „látogatásait" az atomtelepeken. Nos, a külföldi tárgyalópartnerek most ismét örvendezhetnek... Amíg Phenjan újabb erőt gyűjt a játék folytatásához? URBÁN GABRIELLA A

mi hétfőn reggel Bosznia felett történt, az több szempontból is példátlan. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa még 1992 októberében döntött a Bosznia feletti repülési tilalomról, s a NATO vadászgépei 1993. április 12-én kezdték meg rendszeres járőrözésüket a tilalom megtartásának ellenőrzésére. Kezdetben sok volt az incidens, a szerbek sehogy sem tudtak belenyugodni abba, hogy lekényszerítsék őket a földre, elveszítsék légi fölényüket, amelynek katonai sikereik jelentős részét köszönhették. Hiszen a boszniai muzulmánok és horvátok gyakorlatilag légierő nélkül maradtak, ami repülőgépet és helikoptert a jugoszláv hadsereg hátrahagyott, az gyakorlatilag mind a szerbek kezébe került. A horvátok kaptak itt-ott egy kis légi kisegítést Horvátországtól, viszont a muzulmánoknak csak néhány helikopterük van. Első hónapjaiban a repülési tilalom nem sokat ért. A szerbek főleg helikoptereket használtak, ezeket a hegyes-völgyes vidéken kis repülési magasságuk miatt a NATO vadászgépei még bemérni sem tudták, nemhogy földre kényszeríteni vagy lelőni. Tavaly ősszel változott a helyzet, gyakorlatilag megszűntek a tilalom megszegésének esetei, ami nyilván azzal magyarázható: egyre világosabbá vált, hogy a NATO határozott lépésre készül Boszniában, s nem riad vissza a katonai erő bevetésétől sem. Éppen ezért különös, hogy a szerbek - merthogy minden cáfolat ellenére sem a NATO-ban, sem az ENSZ-ben nincsenek kétségek afelől, hogy a hat tilalomsértő gép az övék volt - éppen most szánták rá magukat erre a provokációra. Hiszen alig telt el egy hét az ultimátum lejárta óta, melynek komolyságát ők is belátták. Különben nem vonták volna vissza nehézfegyverzetüELŐSZÖR ket Szarajevó térségéből. Elképzelhető viszont egy olyan magyarázat, hogy ki akarták deríteni, mennyire éberek a NATO-erők a tervezett légicsapások lefújása után. Merészségükben valószínűleg az is közrejátszott, hogy Oroszország egyértelműen kiállt mellettük. Akkor. De nem most. Moszkva ezúttal úgy vélte, bárki is szegte meg a tilalmat, megérdemelte a büntetést. Első ízben történt meg tehát a másfél éve érvényben lévő repülési tilalom alatt, hogy a NATO-gépek büntetőakciói hajtottak végre. S bármilyen furcsa, de tény: ez volt egyben a NATO első valódi katonai akciója 1949-ben történt megalapítása óta. S mivel a BT 816. számú határozata alapján történt a bevetés, az ENSZ-nek is ez volt az első büntetőakciója a délszláv konfliktus kirobbanásának kezdetétől. Könnyen meglehet, Moszkvában már tudják, mi az igazság, kinek a gépeit lőtték le az amerikai Phantomok. Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezére hétfő este szinte tüntetőleg elutazott Moszkvába, mintha csak demonstrálni akarta volna, hogy nekik az egészhez semmi közük. Ám az orosz fővárosban bizonyára színt vallott, mint ahogy biztosra vehető az is: az oroszok nem fogják nagydobra verni értesüléseiket. Mert miközben megpróbálják elhitetni a világgal, hogy az átfogó rendezés hívei, vígan tolják a szerbek szekerét. Ezért jelenthette ki Karadzsics olyan magabiztosan a Seremetyevói repülőtéren: „A békefolyamat konszolidálása miatt vagyok itt. Oroszország segíteni fog nekünk." Máris azt teszi. Újabb katonákat kíván küldeni az ENSZ-erőkbe azzal, hogy Szarajevóban helyezzék el őket. De ezt a muzulmán vezetés nem akaija, s elvárja, hogy hozzájárulása nélkül az ENSZ ne hozzon ilyen döntést. Már azok az orosz kéksisakosok is, akik Horvátország szerbek által megszállt területeiről érkeztek a bosnyák főváros szerb zónájába, nem hagytak kétséget afelől, kivel szimpatizálnak - ami ellentétes a békeerők státusával. Persze, nem tudni, milyen ígéretekkel jön haza Karadzsics Moszkvából. Az viszont kétségtelen, hogy a NATO - amely most saját erejéből visszaszerezte önbizalmát és tekintélyét - ezek után sokkal keményebb lesz. S talán éppen ez kell. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN M

artti Ahtisaari, a februárban megválasztott finn államfő tegnap Helsinkiben hivatalosan átvette az elnöki tisztséget, amelyben a 70 éves Mauno Koivistot váltotta fel. Beiktatása alkalmából mondott beszédében az ország legnagyobb problémájának a 20 százalékos munkanélküliséget nevezte. V

ladimir Zsirinovszkij, az orosz Liberális Demokrata Párt elnöke a cseh republikánusok meghívására valószínűleg márciusban tesz látogatást Csehországban - tájékoztatott Ján Vik, a cseh ellenzéki parlamenti párt szóvivője. Miroslav Sládek pártelnök számításai szerint Zsirinovszkij több városban tesz majd látogatást. P

iotr Kolodziejczyk lengyel védelmi miniszter tegnap Párizsba érkezett, ahol francia kollégájával, Francois Léotardral a kétoldalú katonai együttműködésről, a béke megőrzésének kérdésköréről folytat tárgyalásokat. A tervek szerint a megbeszélések zárónapján, vagyis csütörtökön csatlakozik hozzájuk Volker Rühe német védelmi miniszter is. D

él-Iránt tegnap reggel ismét földrengés rázta meg. A Richter-skála szerinti 5,7-es erősségű földmozgás során Fars tartomány több városában épületek rongálódtak meg, s legkevesebb hét személy megsebesült. A múlt héten az ország délkeleti részén pusztított 6,6-os erősségű rengés következtében hat ember vesztette életét. J

apán tegnap diplomáciai kapcsolatot létesített Macedóniával, jelentette a Reuter. A legtöbb európai állam Görögország határozott tiltakozása ellenére ezt a lépést már korábban megtette. P

ort-au Prince-ből érkezett a jelentés, mely szerint az amerikai parti őrség a nyílt tengeren feltartóztatott 141 haiti menekültet és arra kényszerítette őket, hogy térjenek vissza hazájukba. Egyre több haiti polgár próbál menekülni a szigetországból, ahol nemcsak a katonai diktatúra, hanem az ENSZ gazdasági szankciói is nagymértékben sújtják a lakosságot. T

egnap az Irán-párti Hezbollah harcosai támadást hajtottak végre az izraeli és Déllibanoni Hadsereg állásai ellen a dél-libanoni biztonsági övezetben - jelentette a Reuter hírügynökség. A tűzharc során egy személy megsebesült, az izraeli haditengerészet tagjai pedig letartóztattak három halászt. Az elmúlt hét eleje óta ez volt a harmadik komolyabb fegyveres incidens Dél-Libanonban. A CSEH SAJTÓBÓL A cseh általános egészségügyi biztosító és a szlovákiai nemzeti biztosító még tavaly decemberben megegyezett arról, hogy a cseh állampolgároknak Szlovákiában, illetve a szlovák állampolgároknak Csehországban ugyanúgy, mint a többi külföldinek, csak készpénzért adnak el gyógyszert - írta tegnap a Mladá fronta Dnes című napilap. Viszont erről a döntésről senki sem tájékoztatta a gyógyszerészeket. így fordulhatott elő, hogy Csehországban nagyon sok gyógyszertárban még januárban is receptre adták a gyógyszereket a köztársaságban dolgozó és tanuló szlovák állampolgároknak. Pedig a biztosítók csak az év végéig térítették egymásnak a gyógyszerek árát. Ezentúl a szlovák állampolgároknak saját biztosítójuktól kell kérniük a gyógyszerek árának utólagos megtérítését.