Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-04 / 28. szám, péntek

1994. FEBRUÁR 1. ÚJ szói MOZAIK 4 Új ipartörvényt szorgalmaznak (Új Szó-hír) A március 26-án Pozsonyban tartandó közgyűlésük előkészületeiről tájékoztatták az újságírókat a Vállalkozók Szlovákiai Társulásának képviselői tegnapi pozsonyi sajtóértekezletükön. Martin Šichta elnök egyebek közt elmondta": a közgyűlés fontos feladata lesz az új alapszabályra tett javaslat megtárgyalása, amely — szentesítése esetében - jelentősen hozzájárulhat a kis- és középvállalkozók érdekvédelmét felvállaló szervezet tevékenységének javulásához. A társulás vezetése elemzést juttatott el a szlovák belügyminisztériumhoz, amelyben az ipartörvény hiányosságaira és az államigazgatás különböző szintű hivatali részéről ennek a törvénynek a rendszeres megsértésére hívták fel a figyelmet. Megtudtuk, a társulás a vállalkozókat hátrányosan érintő több jogszabály - mint például az ipartörvény, a Nemzeti Biztosítóról és az adókról szóló törvény - módosításának a kezdeményezésére tett lépéseket. A szervedet ilyen irányú törekvéseivel a Szlovákiai Iparosok Szövetsége is teljes mértékben egyetért. A sajtótájékoztatón megjelent képviselői elmondták, hogy a közel 20 ezer kisiparost tömörítő szervezet szorosabbra szeretné fűzni kapcsolatait a vállalkozók társulásával, s ezt .hamarosan együttműködést megállapodásban is rögzítenék. Lapunk kérdésére, nem vet-e árnyékot a társulás tevékenységére a Szlovákiai Vállalkozók Pártjának fokozott aktivitása, Martin Šichta így válaszolt: - Mi a hangoskodás, a szélsőséges eszközök bevetése helyett a következetes, a folyamatos párbeszéden alapuló érdekvédelmet érvényesítjük. (mázsár) MKDM-küldöttség járt Bécsben (Új Szó-hír) Mint arról már hírt adtunk, az MKDM vezetősége az Osztrák Néppárt (ÖVP) meghívására a napokban az osztrák parlamentben járt. Csáky Pál frakcióvezető lapunk kérdésére elmodta: nagyra értékelte, hogy fogadta küldöttségüket Erhard Busek, az ÖVP elnöke, alkancellár. Főként a közép-európai térség politikai stabilitásáról. Szlovákia lehetőségeiről, valamint a kisebbségek helyzetéről tárgyaltak. Nagyon fontosnak nevezte továbbá a Walter Swimmerrel, az ET képviselőjével folytatott megbeszélést, aki, mint ismeretes, többször járt Szlovákiában az ET megfigyelőjeként. - Elmondtuk, hogy nem érezzük elég keménynek Ausztria álláspontját - jegyezte meg Csáky Pál, akitől a továbbiakban megtudtuk: tárgyaltak Fritz König Európa tanácsi képviselővel is. Főként arról, hogy milyen kötelezettségei lesznek Szlovákiának a társulási szerződésből eredően. Hasonló kérdésekről tárgyaltak Andreas Khollal, az EDU főtitkárával, aki nehezményezte, hogy Szlovákiában állami kitüntetést neveznek el Andrej Hlinkáról. Az MKDM osztrák partnereitől megkapta az ottani kisebbségi, valamint nyelvtörvényt, s információkat kapott arról is, milyen támogatásban részesülnek a kisebbségek Ausztriában. (gágyor) PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI (Új Szó-tudósítások) A MAGYAR POLGÁRI PART meghívására Szlovákiába látogat a Szabad Demokraták Szövetségének küldöttsége. A látogatásra a közeljövőben — valószínűleg márciusban - kerül sor. Ezt az Új Szó kérdésére válaszolva mondta el A. Nagy László elnök a párt tegnapi sajtóértekezletén. Az MPP elnöke a múlt hét végén, az SZDSZ küldöttgyűlésén való részvétele alkalmával hívta meg Pető Iván pártelnököt és Kuncze Gábor frakcióvezetőt. A. Nagy elmondta, a látogatás nem a választási kampány része, és nem terveznek Királyhelmectől Pozsonyig terjedő körutat, mint azt az MDF-küIdöttség tette. Azt is megtudtuk, hogy Dornbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke, az SZDSZ elnökségi tagja Peter Weiss parlamenti alelnök meghívására Pozsonyba készül. Az MPP elnöke bírálta a külügyminisztérium parlamenti beszámolóját, mondván, hogy Szlovákia és Magyarország kapcsolatáról csak általánosságban szól. Elmondta, az MPP egy tervet készített a magyar-szlovák viszony javítására, s ezt elküldi minden jelentős politikai szubjektumnak, valamint a külügyminisztériumnak. A KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM szerint Szlovákia az 1993-as esztendőben egyetlen barátot sem szerzett. - A külföld pedig egyre inkább figyelmen kívül hagyja a Szlovák Köztársaságot — mondta a külügyminiszter parlamenti felszólalásával kapcsolatban Emil Komárik alelnök a KDM tegnapi sajtóértekezletén. Komárik hangsúlyozta: a szlovák külpolitikában az észak-déli tengelyre kell helyezni a fő hangsúlyt, azaz elsősorban Magyarországgal és Lengyelországgal kell javítani a viszonyt. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mit tesz a KDM abban az ügyben, hogy a Csehországban élő szlovákok nem élvezhetik a kisebbségi jogokat, Kománk elmondta: a KDM a szlovákiai szlovákok mozgalma, a csehországi szlovákok érdekeit elsősorban ottani szervezeteiknek kell védeniük. A szlovákiai romákkal kapcsolatban elmondta, hogy a mozgalom most készíti kisebbségi programját, amely külön foglalkozik majd a cigánykérdéssel. Ivan Šimko alelnök az egészségügyben tapasztalható katasztrofális helyzetet bírálta. (gaál) A DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE azonosul az ellenzéki pártoknak a privatizációs törvény módosítására vonatkozó álláspontjával. — És támogatja az ellenzéki kerekasztal során megfogalmazott módosító javaslatokat — jelentette ki pártja tegnapi sajtótájékoztatóján Rudolf Filkus. Ezzel összefüggésben rámutatott arra is, hogy a kormány politikai hatalma megerősítésére akarja kihasználni a privatizációt. Filkus szerint ezt rossz jelnek tartanák külföldön, idehaza pedig apátiát idézne elő Ján Budaj, a DSZ másik alelnöke az ország aktuális politikai helyzetét értékelte. Aggasztónak tartja, hogy a kormányzó erők táborában olyan praktikák honosodtak meg, amelyek lehetővé teszik az állam vagyonának privatizációs és egyéb csatornákon keresztüli kisajátítását. A DSZ szerint egyik kulcsprobléma az, hogy a hatalmon levő politikusok - akik nem tudnak eredményeket felmutatni a szlovákok és magyarok közti konfliktusból szeretnének tőkét kovácsolni. — Amennyiben a konfliktus kiéleződne, mindkét felet felelősség terhelné, megelőzéséért a kormányzó párt sokkal többet tehetne - vélekedett Ján Budaj. (horváth) Peter Kresánek Komáromban tárgyalt (Új Szó-információ) Peter Kresánek, Pozsony főpolgármestére, valamint Imrich Borbély, Nagyszombat polgármestere és Vladimír Minarovič, a területi felosztási koncepció elméleti szakembere szerdán a komáromi városházán tárgyalásokat folytatott Pásztor Istvánnal, a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának elnökével, Komárom polgármesterével, illetve Kvarda József és Harsány Imre polgármesterrel. A megbeszélések témája az ország közigazgatási területeinek meghatározása, valamint az önkormányzatok jogköreinek bővítése volt. A találkozó egyeztetés céljából jött létre, mivel Peter Kresának egyike azoknak a kezdeményezőknek, akik .február 4-5-re a fenti témák megtárgyalására konferenciát hívtak össze Pozsonyba. A tárgyaló felek kitértek a komáromi nagygyűlés által megfogalmazott állásfoglalás részleteire is. Megállapították, hogy az elvek szintjén teljes az egyetértés, a megvalósítás módjaiban pedig nagymértékben azonos elképzeléseik vannak. Pásztor István nyilatkozata szerint bizonyítást nyert, hogy a józanul gondolkodó szlovák polgármesterek sokkal reálisabban látják a mai helyzetet, mint a kormány és a parlamenti többség. FRICSKA Megáll az ész... A kormány indítványozza a Büntető Törvénykönyv 102. és 103. paragrafusának (a köztársaság és vezető képviselőjének gyalázására vonatkozik) törlését, ugyanakkor kész - akár 48 órán belül - jóváhagyni egy, a köztársaság védelméről szóló törvényt. Azt hittem, ennél abszurdabb ötlete a kormány(párt)nak már nem is lehet. Bevallom, téved-tem. Tegnap látott napvilágot a hír, hogy Vlastimil Vicén DSZM-es honatya levelet intézett a legfőbb ügyészhez. Ebben azt követeli, indítsanak eljárást mindazon újságírók ellen, akik a Szlovák Televízióban, a Szlovák Rádióban, a Pravdában, a Národná obrodában, a Republikában, a Smeben és a Smenában beszámoltak Ivan Lexa privatizációs államtitkár 1993. november 11-i sajtótájékoztatójáról. Óriási! Vagy helyesebben orwelli. Vicén úr nem Lexát akarja felelősségre vonni az államfőt sértő kijelentései miatt, s nem is azokat, akik lehetővé tették, hogy a szóban forgó sajtótájékoztató színhelye a kormányhivatal legyen. Hanem az újságírókat. Nem akarja esetleg Vicén úr megbüntetni a nézőket, illetve az olvasókat is, akik a televízióból vagy a rádióból, illetve az írott sajtóból értesültek Lexa szavairól?! (gágyor) JELLEGTELEN GAZDASÁGPOLITIKA (Új Szó-tudósítás) A Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján Peter Mihók elnök egyebek közt a kamara elnökségének a parlamenthez, a kormányhoz és a politikai pártokhoz intézett nyilatkozatát ismertette. Benne arra figyelmeztetnek, hogy Szlovákiában csupán nagyon általános és jellegtelen gazdaságpolitika fogalmazódott meg, amely nem határoz meg világos gazdaságátalakítási lépéseket. Ez leginkább a privatizáció lassú ütemében, a szerkezetváltás akadozásában nyilvánul meg. A külgazdasági és külkereskedelmi kapcsolatok rugalmatlansága, a külföldi tőkét elijesztő kormánypolitika, valamint az exporttevékenységet támogató intézkedések hiánya is hozzájárult ehhez a kedvezőtlen helyzethez. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a gazdaság kérdésköre a parlamentben - az állandó pártharcok következtében - másodrangúvá vált. A dokumentum a szlovák gazdaság fejlesztése reális programjának mihamarabbi elfogadását sürgeti, s felhívja a figyelmet azon kötelezettségek teljesítésének fontosságára, amelyeket Szlovákia vállalt az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló megállapodás aláírásakor. (mázsár) Világbanki hitel - erdők felújítására (Új Szó-tudósítás) Az erdőgazdálkodás idei legfontosabb feladatairól tartottak sajtótájékoztatót tegnap a földművelési minisztérium erdészeti szekciójának illetékesei. Jozef Konôpka, a szakosztály vezetője elmondta, hogy az ágazat előtt álló tennivalók az őket érintő jogalkotásban, az erdőgazdálkodás támogatási alapelveinek és az erdők védelmében szükséges intézkedések kidolgozásában határozzák meg a tárca prioritásait. Megtudhattuk, hogy kidolgozták a földtulajdonosi társaságok, az úgynevezett urbáriumok jogállását szabályozó törvény alapelveit. Az erdőtulajdonosi társaságokat is érintő jogszabály tervezete szorosan kapcsolódik a már kidolgozott földrendezési törvény tervezetéhez, amely 5 év alatt egységesen szeretné rendezni az egyes földterületekhez fűződő tulajdonjogot. Természetesen az ágazat előtt álló teendők megvalósítását nagyban befolyásolja az erdőgazdaságok nehéz gazdasági helyzete és az állami támogatások egyre csökkenő mértéke. Az erdőgazdasági vállalatoknak 1 milliárd korona követelésük van, a tartozásokból a fafeldolgozó ipar 80 százalékkal veszi ki részét. Nem beszélve arról, hogy az idei évre jóváhagyott 500 millió korona állami támogatás ma már csupán a fele az 1991-ben folyósított költségvetési összegnek. A hazai források hiánya miatt a tárca külföldi hitelforrásokat is fel szeretné használni az erdők állapotának megőrzésére. Az elhangzottak szerint jó úton van a mintegy 80 millió dolláros világbanki hitel erre a célra történő megítélése. A tervek szerint 1994-ben mintegy 5 ezer hektár új erdőt telepítenek. (t. szilvássy) ELHANGZOTT A PARLAMENTBEN Duka Zólyomi Árpád (Együttélés) felszólalása (. . .) A kormánynak az SZK külpolitikájáról előterjesztett jelentése nem elemzi szélesebb összefüggésekben az elért eredményeket. Hiányzik Szlovákia geopolitikai helyzetének értékelése. Nagy figyelmet szentel a jelentés a kétoldalú kapcsolatoknak, stratégiainak minősítve Szlovákia és Csehország, illetve Szlovákia és Magyarország viszonyát. Míg a kapcsolatokat Csehországgal nagyon pozitívan értékeli, Magyarország esetében ez már nem mondható el. S ezért a jelentés egyértelműen a Magyar Köztársaságot teszi felelőssé. Olyan látszatot kelt, mintha Szlovákia részéről minden rendben lenne. A Magyar Köztársaság iránti viszonyt nem objektívan és egyoldalúan értékeli... A célnak egyértelműnek kellene lennie: kölcsönös bizalom alapján kellene építenünk kapcsolatainkat. Csakhogy nem válik nyilvánvalóvá, hogy mit akar ezért a kormány tenni. (...) A szlovák—magyar viszonyt két probléma terheli, méghozzá Bős, valamint a nemzeti kisebbségek helyzete. A bizalomépítés a kompromisszumok keresését jelentené éppen ezen a két területen. Megállapítja á jelentés, hogy a kapcsolatokban feszültség érzékelhető, és ezért a Magyar Köztársaság felelős, amely nemzetközi fórumokon is rámutat a szlovák kormány nemzetiségi politikájának hiányosságaira és a magyar kisebbséggel szembeni helytelen lépéseire (a jelentés például a táblák eltávolítását említi). Mi azonban tudjuk, hogy a szlovák kormány nem akarta és nem akarja' észrevenni ezeket a problémákat. Hamis és valótlan eszközökkel próbál igaz képet alkotni Szlovákiáról elkendőzik a valós és létező problémákat, ráadásul életünk más területein is. A miniszterelnök és kabinetje kezdettől fogva nem akceptálja a nemzeti kisebbségek, főleg a magyar kisebbség jogos követeléseit. A helyzet nem olyan, mint ahogyan azt a miniszter úr az előterjesztésében vázolta, mármint hogy a nemzeti kisebbség egy teljesített követelése nyomán újabbak és újabbak merülnek fel. Talán az ellenségkép keresése jelenti a megoldást? Ez a kormány nem akarja tudatosítani a reális helyzetet. Annak a frázisnak az ismételgetése, hogy a nemzeti kisebbségek jogai Szlovákiában összhangban állnak a nemzetközi normákkal, tartalmatlan. Az előterjesztés úgy értékeli a helyzetet, hogy Szlovákiában a ki sebbségek jogai tüllépik a nemzelközi dokumentumok kereteit. De mit jelent ez a keret, ha nem létezik nemzetközi standard és univerzális megoldás? Jelét sem látjuk annak, hogy párbeszédet szeretnének kezdeni, amely átfogó nemzetiségi politikához, a jogszabályok rendszeréhez, így például a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló alkotmánytörvényhez vezetne... Visszautasítjuk a magyar pártok vezetői elleni durva támadást, visszautasítjuk az irredentizmus vádját, s azt a rágalmat, hogy azt Magyarország éleszti. Az a megállapítás, hogy Szlovákia fokozatosan teljesíti az Európa Tanács ajánlásait, nem felel meg a valóságnak Az elmúlt fél évben tanúi lehettünk annak, hogy milyen bonyolult problémáról van szó, ha nincs általános politikai akarat a kérdések pozitív megközelítésére.