Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-01 / 25. szám, kedd

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1994. FEBRUÁR 1. PARLAMENTI LEVÉL Holtponton a községnevek? Nagyon egyszerű probléma megol­dásáról van szó. Elég lenne hozzá a közlekedési mninisztérium egysze­rű rendelete is, hogy az országos viszonylatban számbeli kisebbség­ben levő nemzeti közösségek vagy etnikai csoportok által lakott közsé­gek határában a hivatalos megneve­zés alatt megjelenjen a kisebbségek által már ősidőktől használt község­név is. Hogy milyen legyen a megne­vezés? Erre is egyszerű a válasz: elég megkérdezni a lakosokat, hogy a mindennapi életben egymás között hogyan nevezik lakhelyüket. Mindez mégis milyen bonyolult kérdéssé vált, amikor Szlovákia ET-be való felvétele után az egyik ET-ajánlás következtében a szlovák politikai vezetés számára kötelezővé vált a kisebbségeket kielégítő megol­dás előkészítése! Elég, ha visszaem­lékezünk a „táblaháborúra", amivel a szlovák közvéleményben megala­pozták az ellenséges hangulatot. A hathónapos határidő utolsó pilla­natában került a képviselők asztalá­ra a kormány elfogadhatatlan tör­vénytervezete. A decemberi parla­menti ülésen sikerült elnapolni a ja­vaslat megtárgyalását. A komáromi nagygyűlés előkészületei kapcsán eluralkodó hisztériahangulatban nem volt semmi esély arra, hogy számunkra elfogadható törvény szü­lessen. Az elmúlt hónapot arra hasz­náltuk fel, hogy kimerítő tárgyaláso­kat folytattunk a köztársasági elnök­kel, az elnöki iroda kisebbségi szak­bizottságával és az egyes parlamenti frakciók képviselőivel. A pozitív irá­nyú kezdeményezés az elnökkel folytatott megbeszélésen született: mellőzzük a nyelvtörvény módosítá­sát, és próbáljuk meg úgy átalakítani a kormánytervezetet, hogy az ered­mény egy önálló törvény legyen, amely csupán a községek két- vagy többnyelvű megjelölését szabályoz­za egy előre elkészített jegyzék sze­rint. A fentiek alapján kidolgoztuk módosító javaslatainkat, amelyek 10 %-os határértékből indultak ki. A 26. ülést megelőzően a parlament elnökének a kezdeményezésére - a többi parlamenti bizottság elnö­kével kibővítve - összeült az állam­igazgatási, önkormányzati és nemze­tiségi bizottság, ahol előterjesztettük javaslatunkat. A heves vita világo­san megmutatta, hogy a kor­mánykoalíció nem hajlandó változ­tatni eredeti magatartásán. A parlamentben múlt héten került napirendre a törvénytervezet. A kö­zös előadó (DSZM-képviselő) előter­jesztéséből nyilvánvaló volt, hogy még az eredeti kormánytervezetnél Ls rosszabb törvény felé haladunk: csak a transzkripció (átírás) lehetősé­gét támogatta. Az esti órákban ösz­szeült házbizottság tárgyalásán ki­merítő, következetes okfejtéssel úgy tűnt, mintha sikerült volna kedve­zőbb irányba elmozdulni. De pénte­ken „meglepő" hír fogadott bennün­ket: a DSZM-frakció megszavazta az 50 %-os küszöböt. A parlamenti vita elkeserítő volt. Híján volt a jó szándéknak, nem a ki­sebbségek számára elfogadható megoldás keresése jellemezte. In­kább a magyarság ellen indított fron­tális támadásnak nevezhetném az ott elhangzottakat. Mintha lottózni akartak volna a képviselők. Módosí­tó javaslatok hangzottak el 10, 20, 30, 40 és 50 %-os küszöbértékre. Az elfogadott módosító javaslatok (30 % - a nyclvtörvénybc is -, fordítás és transzkripció) már előrevetítet­ték, hogy a törvény elfogadhatatlan lesz. Noha az ellenzék becsületesen kiállt mellettünk, javaslatainkat mégis lesöpörték az asztalról. Ilyen hangulatban a végső szavazás ered­ménye meglepő volt: csak három szavazaton múlott, hogy a parla­ment elfogadja az új törvényt. De talán az is eredmény, hogy sikerült megakadályozni egy rossz törvény megszületését. Igaz, hogy az ET ajánlásának tel­jesítése függőben maradt, viszont így lehetőség nyílik arra, hogy a kor­mányt megelőzve, az ellenzéki pár­tokkal, mozgalmakkal együttmű­ködve megkíséreljük egy olyan önál­ló törvénytervezet kidolgozását, amely megfelel a kisebbségi közös­ségek jogos követelményeinek. DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁD (Együttélés) Botrány több felvonásban (TA SR-hír) Thomas Klestil osztrák államfő, aki a napokban jelentette be, hogy házassága végérvényesen zátonyra futott, tegnap a tervekkel ellentétben mégsem találkozott Alois Mocckal. A külügyminiszter a DPA hírügynökség tudomása szerint ugyanis arról szerette volna meggyőzni az elnököt, hogy jövő heti egyiptomi látogatására ne vigye magával munka­társát és állítólagos barátnőjét, Margót Löfflert, aki egyébként az elmúlt héten maga kérte mielőbbi áthelyezését. Havannai remények (TA SR-hír) Fidel Castro remé­nyét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok feloldja a kuba ellen három évtizeddel ezelőtt elren­delt gazdasági embargót. A ku­bai legfelsőbb vezető Varadero turistaközpontban egy német se­gítséggel épült szálloda megnyi­tása alkalmából nyilatkozott né­met újságíróknak. Castro ,,a bé­ke emberének" nevezte Bili Clintont, aki elsősorban saját or­szágának belső gondjai foglal­koztattak. A havannai vezető szerint Kuba a bojkott ellenére is Utfuc, f úrrá tud lenni rendkívül súlyos gondjain. Az öreg halász és a tenger A Die Zeit karikatúrája Peresz-Arafat találkozó Folytatás Kairóban (TA SR-hír) Kairóban egy hét múlva újra találkozik Simon Peresz és Jasz­szer Arafat. Az AFP hírügynökség beszámolója szerint ebben állapo­dott meg a két politikus a davosi Világgazdasági Fórumon megtartott találkozóján. Arafat szerint sok vitás kérdést tisztáztak, s ezek megvitatá­sát egy hét múlva az egyiptomi fővá­rosban folytatják. A davosi megbe­széléseket „nagyon fontosaknak, konstruktívaknak és eredményesek­nek" minősítette. Egyes PFSZ-képviselők tegnap vi­szont azt állították - Arafattal ellen­tétben -, hogy tulajdonképpen még semmiről sem sikerült megállapodni. OROSZPARTI ELNÖK KRÍMBEN (TA SR-hír) Krím függetlenségéről népszavazást kíván tartani a Krím­ben tartott elnökválasztás győztese Jurij Meskov. Az oroszpárti politi­kus előzetes eredmények szerint a szavazatok több mint 70 százalé­kát szerezte meg, míg legnagyobb ellenfele, a ldjevi támogatást élvező Nyikolaj Bagrov a szavazatoknak valamivel több mint 20 százalékát mondhatta a magáénak. Meskov sze­rint a Krím függetlenségéről szóló referendumot az ukrajnai parlamenti választásókkal egyidőben március 27-én kellene megtartani. Az elnök a választás előtt úgy nyilatkozott, hogy nem híve -Krím Ukrajnától való elszakadásának, hanem Oroszor­szággal szerenté tovább bővíteni a kapcsolatokat. A kereskedelem összeköt (Új Szó-tudósítás) Sergej Kozlík miszterelnök-helyettes tegnap fogadta Boros Jenőt, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetét, valamint Csendes Jánost a követség kereskedelmi tanácsosát. A két fél találkozója protokolláris, illetve gazdasági jellegű volt. Lapunk kérésére Boros Jenő tájékoztatást leüldött, amely leszögezi: „A közös vállalatok kapcsán magyar részről hangsúlyoztuk, hogy a szlová­kiai magyar beruházásokat nem tartjuk túlzottnak és az együttműködés fejlesztése további vegyesvállalatok és beruházások létesítését indokolja." A látogatáson megvitatták a garamszentkereszti alumíniumkohó nyújtotta kooperációs lehetőségeket, az idegenforgalom, a közös bankok létrehozásá­nak és az Adria kőolajvezeték későbbi üzembe állításának kérdéseit. A találkozó protokolláris jellegét az adta, hogy a nagykövet megkérte a szlovák felet, vegyen részt az 1996-os budapesti világkiállításon. Szóba került még a kettős adózást kiküszöbölő szlovák-magyar szerződés aláírása is, amely Boros Jenő szerint gyakorlatilag kész, csupán a két állam pénz­ügyminiszterének aláírására vár. Csendes János hozzáfűzte: február 3-án és 4-én Prágában találkoznak a visegrádi négyek gazdasági miniszterei; a tárgyalások célja a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA) vámkorlátainak gyorsabb lebontása. A szlovák-magyar alapszerződés nem szerepelt a megvitatott programpon­tok között, ez Boros Jenő szerint inkább politikai, mint gazdasági kérdés. Sergej Kozlík a megbeszélések tárgyilagos voltát és a kölcsönös kereskedelem szükségességét emelte ki. Mindkét fél hangsúlyozta, a gazdaság, a kereskede­lem révén át lehet hidalni a történelmi, politikai ellentéteket. (sidó) A MAFFIA KÖZTÜNK VAN (Újvidéki munkatársunk jelentése) Egy hét­tel ezelőtt Szegeden kiirtottak egy egész családot. Z. Nagy Bálintot - akinek a város központjában jól menő cukrászdája volt — feleségét, valamint 16 és 10 éves gyerme­keiket. Mindannyiukat hangtompító fegyve­rekkel lőtték fejbe, a lakásból viszont sem­mit sem vittek el. Néhány napra.rá a határ innenső oldalán, a jugoszláviai Szabadkán ismétlődött meg a gyilkosságsorozat, melynek körülményei és elkövetési módja kísértetiesen azonosak. Ismeretlen tettesek előbb Joszip Agatics palicsi üzletember há­zába hatoltak be, méghozzá az erőszak minden nyoma nélkül, holott az épület biz­tonsági berendezésekkel és videokamerával volt ellátva. A tettesek felmentek az emeleti hálószobába, s hangtompítóval ellátott pisz­tollyal fejbe lőtték a házaspárt. A gyereke­kel nem bántották, ők nyugodtan végigalud­ták az éjszakát. A házból nem vittek el semmit, sem ékszereket, sőt Agatics fegyve­rét sem. A múlt hét szerdáján, ugyanezek­ben az órákban a város másik felében Milan Pctricsékhez érkeztek váratlan látogatók, akik a konyhán át hatoltak be a lakásba. Minden jel szerint előbb a férjjel végeztek, majd a másik szobában alvó asszonyt és tíz­éves gyermeküket lőtték fejbe. Mindkét üzletember az utóbbi néhány évben hatalmas vagyonra tett szert. Milan Petricsnck hivatalosan építőanyag-lerakata van, viszont köztudomású volt, hogy valu­taügyletekkel foglalkozott, kiterjedt „háló­zatot" hozott létre. Több kis utcai árus dolgozott a keze alatt, ők egymás közt császárnak titulálták. Joszip Agaticsnak több vállalata volt itthon és külföldön, va­gyonát elsősorban a szeszesital- és cigaretta­kereskedelem által szerezte. Az esetek „forgatókönyve" megegyezik a múlt év végén elkövetett s azóta is felderí­tetlen bűntényekkel: Palicson hasonló mó­don oltották ki egy fiatal üzletember életét, Kecskeméten pedig szintén kiirtotak egy családot. Szegeden időközben letartóztattak egy fiatalembert, akit más ügyben idéztek be, majd kihallgatás közben az ügyeletes rendőr fegyverét elvéve a harmadik emeletről kiug­rott és megszökött. Ötmillió forintot kínál­nak a nyomravezetőnek. Szabadkán máig is tart a helyszínelés, a nyomozás viszont egy helyben topog. Szabadka és Szeged rendőrsége információkat cserélve közösen kutat a tettesek után, mert a gyilkossági sorozat esetében össszefüggés feltételezhe­tő. Z. Nagy Bálintnak is voltak jugoszláv kapcsolatai, cukrászdájában gyakran meg­fordultak az itteni üzletelők és üzérek, ha­sonlóképpen a két meggyilkolt szabadkai családnak is megvolt a magyarországi érde­keltsége (és jövedelemforrása). Mindez vég­ső soron a jugoszláviai háborúval kapcsola­tos, amelynek nyomán a Magyarországgal való határ mindkét oldalának övezete speci­fikus helyzetbe került. Megjelent az illegális cserekereskedelem, a valutával való üzlete­lés stb., amelynek nyomán egyesek igencsak meggazdagodtak. S törvényszerűen megje­lent a maffia is, amely — a szóbeszéd szerint - időnként 10, 20 sőt 30 ezer márkát is követelt magának. A feltételezések szerint alapos a gyanú, hogy a most elkövetett gyilkosságok hátterében is a zsarolás áll. Egyelőre csak annyit tudni, hogy a nyomo­zást mindkét helyen folytatják. S hogy a szálak összefonódnak, azaz azonos bűn­szövetkezetről lehet szó, azt csak alátá­masztja, hogy a szegedi rendőrkapitány a minap tett látogatást Szabadkán. SINKOVITS PÉTER NÉHÁNY SORBAN F igyelmeztető sztrájkot és tün­tetéseket rendeztek tegnap a német gépipari dolgozók, tilta­kozásul a bérek és jutalmak ter­vezett csökkentése ellen. A sztrájkhullám mindenekelőtt Hessen, Baden Württenberg tar­tományt, valamint Berlint és Ba­jorországot érte le. A szakszer­vezetek olyan béremelést köve­telnek, amely megfelelne az idén várható három százalékos inflá­ciónövekedésnek. L amin Zirrual tábornok, Algé­ria újonnan megválasztott elnöke tegnap tette le a hivatali esküt. Beszédében a hadsereg nagy jelentőségére mutatott rá, mondván: a fegyveres erők nem nézhetik tétlenül az ország gaz­dasági és szociális helyzetének folyamatos romlását. Zirrual el­sődleges feladatként jelölte meg az olyan „új nemzeti politikai rendszer" létrehozását. Q —lovákia tárgyalásokat kez­v3Zi dett Izraellel az Oroszor­szágból szállított MiG 29-es gé­pek átalakításáról. Izrael képes a nyugati normáknak és a NA­TO-követeléseknek megfelelően módosításokat végrehajtani az említett gépeken. Erről a kérdés­ről izraeli látogatásom során tár­gyaltam - mondotta Jozef Mo­ravčík a Reuter hírügynökség­nek adott nyilatkozatában. Megemlékezés Balassagyarmaton (Budapesti tudósítónk jelentése) Helyrehozott és felújított emlék­táblát avattak fel a hétvégén a magyar—szlovák határ mentén fekvő Balassagyarmat vasútállo­másán, megemlékezve az 1919. január 15-én cseh megszállás alá került várost ugyanazon év ja­nuár 29-én felszabadító hő­sökről. Az eseményről a két világhá­ború közti időszakban rendsze­resen megemlékeztek, s most ezt a hagyományt szeretnék az ille­tékesek újra feléleszteni. Ünnepi beszédében Scham­schula György, közlekedési mi­niszter úgy fogalmazott, hogy az első világháború után a nemzet élére olyan vezetők kerültek, akik megtagadva magyarságu­kat, hazájukat, feláldozták az ország nagy részét. De akkor is voltak olyanok, akik előbbre tartották a hazát a megalkuvás­nál, hangsúlyozta. Az önfeláldo­zás, a visszavonulás politikája mindig kudarccal jár. Január 29-e példa arra, hogy a legsötétebb időkből is van feltámadás, ha akadnak, akik hűek maradnak a hazához, s képesek áldozatot hozni érte, szögezte le a mi­niszter. Az emléktáblára, mely a har­cok tíz áldozatának nevét örökí­ti meg, visszahelyezték a koráb­ban eltávolított Turul madarat. (kokes)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom