Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-15 / 11. szám, szombat

VISSZAVÁG A VASLADY És bár egy „ismeretlen tettes" kilopta a kéziratot két héttel a megjelenés előtt, a Vaslady sem járt rosszul. Szerzői tiszteletdíja 3,5 millió fontot tett ki, ami szlovák pénzre átszámítva jóval több mint 170 millió korona. (5. oldal) F Ü G G E T L EN NAPILAP Szombat, 1994. január 15. II. kiadás Ára 3,50 korona XLVII. évfolyam, 11. szám PÉNZ - PIAC ­AGRÁRVILÁG Az ÚJ SZÓ négyoldalas gazdasági melléklete Sűltkrumpli Elbizonytalanító illat lengedezett Bécs külvárosának nagyáruháza előtt. Sűltkrumpli. Néhány pilla­natra összekeveredett bennem a múlt és a jelen. Osztrák főváros és a gömörhorkai Sajó-part? Egy öregember aprócska fabó­déban krumplit süt, de nemákár­milyet. Nem a manapság úton­útfélen árusított, háztartásokban gyorsvacsoraként tálalható, olaj­ban sütött hasábburgonyát. Ez igazi sültkrumpli. Héjas. Ragyo­gón aranytiszta, már-már gyöngyházfényű. Hát éppen ez a titka az illatának, amely né­hány pillanatra elbizonytalaní­tott. Zsebemben kotorászva sze­dem össze a groscheneket és a fémschilingeseket. El feledke­ze k árfolyamokról, bankról, de­valvációról. Csak a sültkrumpli illata a fontos. Meg az öregem­ber. Elnézem, ahogyan apró fala­páttal töltögeti a zsírpapírból te­kert tölcséres zacskóba a ne­gyed- és nyolcadhasábokat... A héj... Aranybarnára sült... Ropogósra ráncosodott... Egyik kezemmel elveszem a staniclit, másik kezemben odanyújtom a pénzt. E visszatért téli őszben is me­legít a sültkrumpli. Most már a számban és a gyomromban is. Néhány méterrel távolabb meg­állok, s onnan figyelem az öreg­embert. Nálunk vajon megkap­ná-e a közegészségügyi hatóság engedélyét erre a tevékenységre. S ha mégis kapná, milyen nyuga­ti csodamasinát kellene besze­reznie, s vezetékes vizet beve­zetnie a fabódéjába? Egyáltalán eszébe jut-e néhány díványon heverésző munkanélküli fiatal­nak, hogy akár így is belekezdjen valamibe? Közben ropogtatom a sült­krumplit, s eszembe jut apám. Ki, ha nem lenne hetvenkét éves, biztosan kipróbálná ezt az ősvál­lalkozást. DUSZA ISTVÁN A KOMÁROMI NAGYGYŰLÉS DOKUMENTUMAI Az államfő átvette, a parlament elnöke nem (Új Szó-tudósítás) - A köz­társasági elnök pozitívan ér­tékelte, hogy a komáromi nagygyűlés nyugodt légkör­ben zajlott, s hogy résztvevői kifejezték az állammal szem­beni lojalitásukat. Ezt Anton Bódis elnöki szóvivő közölte azután, hogy a Csallóközi Régió és a magyar parlamenti koalíció képviselői átadták Michal Kováčnak a január nyolcadikai komáromi nagy­gyűlésen elfogadott doku­mentumokat. A dél-szlová­kiai polgármesterek és képvi­selők állásfoglalását Pásztor István, a Csallóközi Városok és Községek Társulása, Du­ray Miklós, az Együttélés és Bugár Béla, a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozga­lom elnöke, valamint Duka Zólyomi Árpád és Csáky Pál frakcióvezetők adták át az államfőnek. Szemtől szemben a köztársaság és a régió elnöke A küldöttség az elnöki hivatal­ból a parlamentbe ment, hogy a nemzeti tanács elnökének is átadja a dokumentumokat. A parlament és az Együttélés irodáinak előzetes megbeszélése ellenére azonban Ivan Gašparo­vič a kitűzött időpontban nem volt jelen hivatalában. Helyette Augustín Marián Húska alelnök fogadta volna a küldötteket, ők azonban ezt elutasították. Mint elmondták, inkább megvárják, amíg Gašparovič hajlandó őket fogadni, mert úgy tartják he­lyénvalónak, hogy a törvényho­(Prikler László felvétele) zó testület legfelsőbb szintű kép­viselőjének adják át a dokumen­tumokat..- A Komáromban elfo­gadott dokumentumok első szá­mú eredeti példányát a köztársa­sági elnöknek adtuk át, a máso­dikszámút Gašparovič úrnaksze­(Folytatás a 2. oldalon) NEM LESZ LEÉRTÉKELÉSI?) (TA SR-hír) - A szlovák korona leértékeléséről kizárólag a Szlovák Nemzeti Bank Tanácsa dönt. A banktanács pedig a devalválásról nem tárgyalt - tartalmazza Ivan Paš­kának, a Szlovák Nemzeti Bank szó­vivőjének a szlovák sajtóiroda írás­ban feltett kérdésére adott válasza. A sajtóiroda ugyanis felkérte a nem­zeti bank elnökét, foglaljon állást a híreszteléssel kapcsolatban, hogy hétfőtől, január 17-étől leértékelik a szlovák koronát. A bank szóvivője hangsúlyozta, nem az első eset, hogy valakik kü­lönböző híresztelésekkel a szlovák korona iránti bizalmatlanságot akar­ják növelni. Az ilyen információk nyomást gyakorolhatnak a nemzeti bank devizatartalékaira és kedve­zőtlen hatással lehetnek pénzügyi politikájára. Jó olvasni a megnyugtatást célzó nyilatkozatot. A sok kellemetlen tapasztalat tudatában azonban az adófizető polgár joggal kételkedik a nyugalomra intésekben. Nem beszélve arról, hogy a nemzeti bank szóvivője a híresztelé­sek lehetséges negatív hatásait emlegeti. Nyilatkozata vajon nem vetíti-e előre azokat az indokokat, amelyek kapcsán, mondjuk vasárnap, hirtelen összeül a banktanács, hogy leértékelje a szlovák koronát. (ml) LAKÁSELADÁS Még várnunk kell, míg tulajdonosok leszünk Szeptemberben lépett hatály ba az a törvény, unt ely lehetővé teszi a városoknak és a közsé, %eknek, hogy eladják i i tulajdonuk­ban lévő lakásokat. Ám am int az az alábbi ÖSSÍ •eálításból is kitűnik, ez a folyamat még nt m igazán indult be. POZSONY Munkatársaink először a fővá­rosban érdeklődtek. Kiderült, hogy eddig csak néhány város­körzetben kezdték meg a laká­sok tényleges árusítását. Így pél­dául Récsén, Dévényben és az Óvárosban. Megtudtuk: a laká­sok eladása kapcsán a képviselő­testületben minduntalan heves viták folynak. Több önkor­mányzati képviselő indítványoz­ta egy olyan egységes alapelv­tervezet kidolgozását, amely az egész fővárosra nézve megszab­ná, mit kell a lakások eladásánál figyelembe venni. Ám e kérdés­ről a nézetek olyannyira eltér­nek, hogy a tervezetet több ne­kifutásra sem szavazták meg a városatyák. Többen azt tart-, ják, hogy a történelmi jellegű épületeknek a város tulajdoná­ban kell maradniuk. Számos szlovákiai önkormányzattal el­lentétben Pozsonyban az az ál­talános meglátás, hogy igenis be kell indítani a lakások eladását, mert máskülönben nem lesz la­káspiac. KOMÁROM Az önkormányzat döntése ér­telmében a város tulajdonában lévő 6300 lakás közül hozzáve­tőleg tíz százalékot hagy meg magának a város. Mint azt Kin­czer István, a lakásgazdálkodási vállalat igazgatója lapunknak el­mondta, az ún. szociális lakás­alapban második-, harmadik- és negyedik kategóriájú lakások maradnak. A többit szeretnék pénzzé tenni. A város a lakás­gazdálkodási vállalatot bízta meg ezzel. A helybéliek részéről van érdeklődés, de egyelőre csak az előkészületek folynak. Mint megtudtuk, az elsők között azokat a lakásokat adják el, amelyekről minden, a törvény által megkövetelt adatuk meg­van - tehát a közelmúltban át­adott lakásokat. A régebbiek csak később kerülnek sorra. Az igazgató cáfolta a városban el­terjedt híreket, hogy a lakásgaz­(Folytatás a 2. oldalon) Clinton: az oroszok képesek talpra állítani országukat A MOSZKVAI CSÚCS LEGNAGYOBB SIKERE (Izbéki Gábor jelenti Moszkvá­ból) Az amerikai-orosz csúcsta­lálkozó második napja a szokott módon rendkívül korán kezdő­dött, reggel nyolckor Clinton már a Kremlben volt, ahol a Jel­cinnel folytatott rövid egyórás tárgyalás után csatlakozott hoz­zájuk Kravcsuk ukrán államfő, hogy aláírják az ukrán atom­fegyverek megsemmisítéséről szóló szerződést Ennek értel­mében Kijev a korábban megha­tározott hét év alatt átad Moszk­vának minden atomfegyvert a hozzá tartozó töltetekkel HÁROMOLDALÚ NUKLEÁRIS EGYEZMÉNY együtt. Az első 10 hónap alatt 200 töltetet szerelnek le. Ehhez Ukrajna azonnal megkap Ameri­kától 60 millió dollárt abból a pénzből, amit az Egyesült Álla­mok fizet az atomtöltetekből nyert és fűtőanyaggá átalakított dúsított uránért. Az összeg húsz év alatt 12 milliárd dollárra rúg majd, ebből Kijev 1 milliárdot kap. A szerződést nagy sikernek és történelmi tettnek minősítette min­den államfő, hiszen érvényt szerez­tek az atomsorompó-szerződésnek, (Folytatás a 2. oldalon) illllliilglá^l / •M ÜÜ, | i T mh efmľ Um Wr r * a §É v •méh HÉsssi*. Bill Clinton moszkvai látogatásának első napját Jelcin elnöki „dácsá­jában" ünnepi vacsorával zárta. A fotós érkezésükkor kapta lencse­végre a két államfőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom