Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-21 / 16. szám, péntek

1994. JANUÁR 140. jt. t HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 új szó Beteg az egészségügy (Üj Szó-tudósítás) A szlovák parlament szociális és egészségügyi bizottságának ülésén tegnap első ízben vett részt Irena Belohorská egészségügyi miniszter, aki az állami egészségügyi politika alapelveit ismertette. A dokumentum egyebek között figyelmeztet arra, hogy a szlovák lakosság egészségi állapota az utóbbi évtizedekben sokat romlott. Ezzel szemben fejlett országokban a hatvanas évektől kezdődően jelentős javulást lehetett tapasztalni. Szlovákiában előtérbe kerültek a krónikus betegségek, mint például a szív- és vérkeringési zavarok, a daganatos betegségek és növekvő tendenciát mutatnak a légzőszervi, illetve emésztőrendszeri megbetegedések is. Ezzel magyarázható, hogy az átlagéletkor 1991-ben a férfiaknál csupán 66,5, a nőknél 75,3 év volt. Az állami egészségpolitika komplex hozzáállást javasol, s e célból meghatározta azokat a területeket, amelyek gyors beavatkozást igényelnek. Ilyen a környezet, a munkakörnyezet, a lakosság élelmezése és a lakosság életmódja. Az állami egészségpolitika gyakorlati alkalmazásához azonban jelentős pénzeszközökre van szükség, melyek előteremtésekor nem csak az államkasszára, hanem a községi önkormányzatok, a magánszektor hozzájárulására, az egészség- és más biztosítók támogatására, valamint az alkohol- és cigarettaeladásból származó bevételek egy részére is számítanak. Belohorská egyebek között kifejtette azt is, hogy a tárca a rendelkezésére álló jelenlegi apparátussal képtelen megbirkózni a reá háruló feladatokkal, ezért a tegnap beharangozott létszámnöveléshez a képviselők megértését kérte. 6 (horváth) FESZÜLTSÉG A SZLOVÁK-CSEH HATÁRON Az első pofon már elcsattant Feszült, sőt egyes nézetek szerint veszélyes helyzet alakult ki a Javorník községbeli U Sabotű településen azt követően, hogy Jan Rumi cseh, illetve Jozef Tuchyňa szlovák belügyminiszter bejelentette, a két ország kormányainak javasolni fogják 140 hektár és 37 lakóház átadását Szlovákia javára. A község képviselőtestületének keddi ülésén a képviselők felkérték Martin Kružica polgármestert, nézzen utána egy esetleges helyi népszavazás kihirdetése lehetőségének. „Az első pofon már elcsattant. Egy olyan szlovákot inzultáltak, aki felvette a cseh állampolgárságot, és akinek nézeteivel valaki a helyi kocsmában nem értett egyet. A gumipuskával kilőtt ablak, a benzinnel felgyújtott vasúti váróterem szintén nem tartozik nálunk a hétköznapi garázdaságok közé", jelentette ki a polgármester, aki a továbbiakban azt is elmondta, hogy, persze, megérti azoknak a szlovákoknak a gondjait is, akik naponta utaznak szlovákiai munkahelyükre vagy iskolájukba. L. N. Kié lesz a bajmóci oltár? A bajmóci oltár kérdésével foglalkozott szerdán a cseh kormány ülése. Mint ismeretes, a bajmóci oltár tulajdona mindmáig vitatott Csehország és Szlovákia között. A kulturális hagyaték megosztásával foglalkozó cseh-szlovák bizottság többször is foglalkozott már ezzel a kérdéssel, de nem jutott megállapodásra, mivel a szlovák fél nem tudja okmányokkal igazolni, hogy az oltár Szlovákiát i illetné meg. A bizottság tevékenységéről szóló jelentés megállapítja, hogy a bajmóci oltárt 1923-ban, Pálffy gróf örököseivel történt megállapodást követően a csehszlovák állam vette át, majd 1940-ben Szlovákia lemondott róla. 1946-ban megállapodás született arról, hogy cserébe bizonyos gótikus táblákért Csehországban maradhat. A jelentésben szerepel az is, hogy Szlovákia többször is törekedett a bajmóci oltár visszaszerzésére, de a cseh fél ezt mindig (a legutóbb 1990-ben), azzal oldotta meg, hogy a Szlovák Nemzeti Galériának újabb ajándékokat adott. P. Ötágú síp - Pozsonyban A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁN Géza (Románia), Csorba Béla, Dudás Károly, Tari István (Szerbia), Csörgits József (Horvátország), Bencze Lajos, Gönc László (Szlovénia), Szépfalusi István (Ausztria) és Borbándi Gyula (Németország). A délután 16 órakor kezdődő nyilvános rádiófelvételen vallomások hangzanak el az Illyési gondolat jegyében a szülőföldről. Az irodalmárokon kívül fellépnek: Vladimír Durdík és Hela Húsková, Horváth Sándor Budapestről, valamint Benes Ildikó, Boldoghy Olivér, Mák Ildikó, Pőthe István, Skronka Tibor, a Komáromi Jókai Színház színművészei. A rendezők (Csemadok, Illyés Gyula Baráti Társaság, Magyarok Világszövetsége, Pozsonyi Magyar Kulturális Központ, Szlovákiai Magyar írók Szövetsége) szeretettel várnak minden érdeklődőt, a Szlovák Rádió pozsonyi épületében (Mýtna 1). (k-y) Január 22-e immár hatodik éve hivatalosan a Magyar Kultúra Napja. Mint ismeretes, a kézirat tanúsága szerint 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz írását. 1989 óta az anyaországi magyarságon kívül természetesen a határon túli, így a szlovákiai magyarság is megünnepli ezt a napot. Idén, azaz ma, különösen nagyszabású rendezvényre kerül sor, melyen részt vesz a magyarországi és a határon túli magyar irodalom színe-java. Az ÓTA GÚ SÍP című irodalmi délutánra a Szlovák Rádió 5-ös stúdiójában kerül sor, melyen részt vesz Duba Gyula, Tőzsér Árpád, Turczel Lajos, Zalabai Zsigmond, Dobos László, Koncsol László (Szlovákia), Csoóri Sándor, Czine Mihály, Tornai József (Magyarország), Balla D. Károly, Dalmay Árpád, Füzessi Magda, Váry Fábián László (Ukrajna), Kónya Sándor, Szőcs AGRÁRMÉRLEG Ötmilliárddal kisebb veszteség Továbbra is bonyolultnak minősítette a szlovákiai mezőgazdaság helyzetét Peter Baco földművelési miniszter tegnapi sajtóértekezletén, noha amint elmondta, az 1992-es évhez viszonyítva már kedvező előjelek is mutatkoznak az ágazat gazdálkodásában. Többek között a termelők 1993-ban mintegy 5 milliárd koronával kevesebb veszteséget produkáltak, mint az ezt megelőző évben, sőt a veszteséges vállalatok száma is csaknem a felével csökkent. Megítélése szerint az ágazat koncepciójából fakadó intézkedések szisztematikus végrehajtása, a testre szabott adórendszer, a meghatározó jelentőségű agrártermékek árainak garantálása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az idén immár az ágazat stabilizálása legyen a cél. A tárca költségvetési forrásait értékelve a miniszter úgy vélekedett, hogy noha az idei támogatásra szánt összeg nem nagyobb a tavalyinál, gyakorlatilag mégis több, mivel az előző évben a különböző elvonások és megkötések miatt kevesebb jutott erre a célra. A támogatáspolitika elfogadott alapelvei szerint továbbra is jelentős összegeket áramoltatnak a rosszabb termesztési feltételek között gazdálkodó hegyvidéki és hegyaljai területekre, bár amint elmondta, a szárazság által legjobban sújtott Rimaszombati és Nagykürtösi járások is számíthatnak a támogatásra. Közvetett formában pedig a régi hitelek kamatterheinek mintegy 10 százalékos csökkentésével próbálnak enyhíteni a termelők szorító gondjain. Nyílt titok ugyanis, hogy a mezőgazdasági termelővállalatok többségében még mindig a túlélés stratégiája határozza meg a célokat. Kétségtelen, hogy e vállalatok közül már sok megérett a csődeljárásra, viszont a miniszter szerint a bankokkal történt előzetes megegyezés alapján ügyelnek arra, hogy egy-egy régióban a tönkremenő cégek száma ne haladja meg a 20 százalékot. A hazai agrárpiac védelme érdekében olyan műszaki jellegű behozatali korlátozások bevezetését tervezik, amelyek meggátolják a gyengébb minőségű termékek beáramlását, s nem kerülnek összeütközésbe a GATT-előírásokkal. A tavaszi munkákra fordítható ún. zöld hitelekről Anna Kováčova, a Szlovák Mezőgazdasági Bank illetékese tájékoztatott. Amint megtudhattuk, a hitelek az előző év szintjén maradnak, tehát az idén is mintegy 580 millió korona jut erre a célra. (t. szilvássy) PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

I Az MPP kisebbségi törvénytervezetének alapelvei (Új Szó-tudósítás) A Magyar Polgári Párt az államfőnek is eljuttatja pártjuk kisebbségi törvénytervezetének alapelveit, amelyeket tegnap ismertettek az újságírókkal. Petőcz Kálmán külügyi titkár szavai szerint a tervezet sok tekintetben azonos a magyar parlamenti koalíciónak a parlament elnökéhez benyújtott javaslatával. Abban tér el alapvetően, hogy nem hangsúlyozza ki annyira a kollektív jogokat, illetve az etnikai elvet - mondta. Az MPP örömmel venné, ha az államfő, vagy a kisebbségi kerekasztal magáévé tenné javaslatukat, a parlament elé kerülhetne, s társadalmi vita bontakozna ki róla. A dokumentum valószínűleg vita tárgya lesz a Fórum Alapítvány szombati rendezvényén mellett. Kňažkóék hajlandóak ellenzéknek tekinteni Černákékat. A pártelnök megerősítette, Mečiar már akkor is alkalmazta a hűségesek megjutalmazásának módszerét, amikor még ő is a kormánypárt tagja volt. Szavai szerint ez volt távozásának egyik oka. KDM: Mečiar a bomlasztás mestere A kereszténydemokrata parlamenti a képviselő. A Szlovák Nemzeti Párképviselők - Mikuláš Dzurinda állítása szerint - csodálkozva vették tudomásul, hogy a kormánykoalíció tagjai a parlamenti bizottságban a kormány privatizációs törvénymódosítását szavazták meg, holott a vita során maguk is belátták az előterjesztés hiányosságait. A DSZM továbbra is uralkodni akar a Nemzeti Vagyonalap feleit - jegyezte meg ton belüli szakadást František Mikloško így kommentálta: Mečiar a bomlasztás mestere. Először a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalmat verte szét, majd Csehszlovákiát, most pedig az SZNP van soron. Már csak saját mozgalma és a Szlovák Köztársaság marad hátra. Reméljük, az utóbbira nem jut ideje. (gágyor) jesíti az ígéreteit. Prokeš, az újságírók kérdéseire válaszolva, a koalíció eredményes működésének bizonyítékaként hozta fel a munkanélküliés egyéb szociális segélyek folyósításának korlátozását. Azt követően, hogy Černák rámutatott arra, az erről szóló jogi rendelkezések elfogadását a kormány még a koalíciós szerződés előtt jóváhagyta, A tiszteletbeli és a tényleges pártelnök között, mint ahogy az a sajtóértekezleten is kiderült, további konfliktusra ad okot a privatizálási törvény tervezett módosítása, amellyel Prokeš egyetért, Černák viszont a törvény olyan módosítására törekszik, amely megakadályozná a gazdasági és a politikai hatalom koncentrálását. (m-n.j Ľudovít Cérnák, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke tegnap a párt sajtóértekezletén kifejtette, neki nincsenek elvi kifogásai a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal kötött koalíciós megállapodás ellen, de ez a koalíció nem úgy működik ahogy kellene, mivel a mézesmadzag és az ostor politikáját folytatja. A pártelnök szerint éppen ez vezetett ahhoz, hogy a SZNP egyes képviselői kiváltak pártjuk parlamenti frakciójából, és megalapították a nemzeti demokratikus frakciót. Jozef Prokeš, a SZNP tiszteletbeli elnöke ezzel szemben azt állította, hogy Černák pártelnök nem tudta megmagyarázni az új parlamenti frakció létrehozását, és a Mečiarral kötött koalíció is eredményesen működik, mert Mečiar telÉhes gyereket nem lehet tanítani (Folytatás az 1. oldalról) Nem egész egy évre Az államigazgatás horizontális integrációjáról szóló törvénytervezetnek még a múlt év decemberében a parlament elé kellett volna kerülnie, s 1994. január l-jével megkezdődött volna a hivatalok összevonása. A tervezet megvitatását végül csak a jövő hétre tűzték a parlamenti ülés napirendjére, s amennyibén elfogadják, csak azt követően kezdődhetne meg az integráció. 1995 január l-jétől azonban újabb változás készül a közigazgatás terén. Mégpedig bizonyos hatásköröknek az államigazgatási szervekről az első és másodfokú önkormányzatokra - amennyiben addig az új területiközigazgatási felosztással egyidőben a másodfokú (megyei?) önkormányzatok is kialakulnának - való átruházása. Ennek alapján az iskolák, legalábbis gazdasági ügyekben, az önkormányzatok hatáskörébe kerülnének. Tehát a horizontális integráció által kialakítandó rendszer nem egészen egy évig maradna érvényben. A szakemberek ezt a megoldást az iskolarendszerre nézve feleslegesnek, sőt károsnak tartják. Ezért a parlamenti képviselők - elsősorban az ellenzékiek, de talán a kormánypártokban is akadnak támogatóik - módosító javaslatot készülnek a plénum elé terjeszteni, amelyben azt kérik, hogy amennyiben a horizontális integrációról szóló tervezetet el is fogadnák, az a tanügyi hivatalokra ne vonatkozzon. A speciális intézményeket méginkáhb érintené A Szlovákiai Unió a Békéért és Emberi Jogokért nevű szervezet ezen a héten találkozót szervezett a speciális oktatási intézmények — gyermekotthonok, kisegítő iskolák, hallássérültek vagy gyengén látók iskoláinak, valamint az ezekkel foglalkozó módszertani központok - vezetői és a parlamenti képviselők között. A pedagógusok azért kezdeményezték a találkozót, hogy a honatyák kezébe további érveket adjanak, melyek bizonyítják: az említett intézményeket az iskoláknál is hátrányosabban érintené az integráció. (Annak ellenére, hogy a szervezők az összes parlamenti pártot meghívták, a találkozón csak hárman jelentek meg: Milan Ftáčnik (DBP), Bauer Edit (Együttélés) és az MKDM nevében Tirinda Peter. Az intézmények vezetői azzal érveltek, hogy tíz-tizenkét falura jut egy kisegítő iskola, a gyengén látóknak pedig az egész országban mindössze három-négy iskolájuk van. Egy önkormányzat sem örülne annak, ha ilyen intézményt a fennhatósága alá helyeznének. Mert egy ilyen iskolába talán egy vagy két helybeli gyerek jár, tanulóinak zöme a széles környékről, esetleg az egész országból gyűlik össze. S joggal állíthatja a helyi önkormányzat, hogy saját költségvetéséből nem hajlandó fenntartani az idegen gyerekek iskoláját, amikor a sajátjaira is alig futja. - Naiv dolog lenne azt hinni, hogy a speciális iskolák jótékonysági intézmények, s hogy azokat könyöradományokból fenn lehet tartani - mondta az említett keddi összejövetelen Adela Makovinská, az oktatási minisztérium osztályvezetője. Szerinte ezeknek az iskoláknak továbbra is a minisztérium fennhatósága és finanszírozása alá kellene tartozniuk. Mint mondta: ha az oktatás kiadásait állami költségvetésből fedezik, a gyerekek étkeztetését is kell, hogy fedezzék, hiszen éhes gyereket nem lehet tanítani. A találkozón egy megállapodás született, amely szerint a pedagógusok írásban megfő galmazott konkrét érveiket eljuttatják minden parlamenti párthoz, hogy azokat a képviselők bedolgozhassák módosító javaslataikba. GAÁL LÁSZLÓ is, amelynek központi témája a szlovák-magyar viszony. A kollektív jogokra vonatkozó újságírói kérdésekre reagálva Petőcz megjegyezte: a szlovák közvélemény eleve elutasítja a kollektív jogokat, anélkül, hogy tudatosítaná, mi értendő alattuk. Szavai alátámasztására felhozta a magyarországi választási törvényt, amelynek aláírását a szlovák közvélemény a kisebbségi törvény felrúgásának minősítette. A kisebbségek parlamenti képviseletének garantálása szintén kollektív jog - jegyezte meg Petőcz, majd rámutatott arra, hogy idehaza kevés információ hangzott el arról, miért is vetette el valójában a demokratikus ellenzék a szóban forgó tervezetet. A Milan Kňažko vezette független parlamenti képviselők nem támogatják majd a törvényhozásban a DSZM-képviselők arra irányuló kísérletét, hogy leváltsák a jelenlegi alelnöki posztjáról Ľudovít Černákot és „megjutalmazzák" azokat a SZNP képviselőket, akik vakon kiálltak és kiállnak a Mečiar-koalíció DSZ: Kiállnak Černák mellett SZNP: Mézesmadzag és ostor