Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-21 / 16. szám, péntek

1994. JANUÁR 22. Elfogadhatatlan a politikai szélsőség (Budapesti tudósítónktól) Úgy a magyarországi, mint a külföldi politikai, illetve diplomáciai kö­rökben nagy feltűnést keltett az a budapesti lapinformáció, mi­szerint kedden Budapesten, a Szolidaritás szakszervezet XIII. kerületi székházában gyű­lést tartott a hivatalosan be­jegyzett Világnemzeti Népural­mista Párt, amelyen a résztve­vők, kb. ötven személy, elődjük­nek nevezték a Szálasi vezette Nyilaskeresztes Pártot. Az ülés­terem Szálasi-képpel volt dí­szítve. Bár teljesen nyilvánvaló, hogy egy szélsőséges, izolált és sem­milyen tömegbefolyással nem bíró csoportról van szó, a tegna­pi magyar sajtó egyöntetűen el­ítélte a fasiszta rendezvényekre emlékeztető gyűlést. Juhász Judit, a kormány szó­vivője, a Népszabadságnak egyértelműen kifejtette: A kor­mány számára elfogadhatatlan és minősíthetetlen a szervezet tevékenysége. Sajnálatos, hogy a párttörvény alapján a be­jegyzéskor a bíróságon kötele­zően bemutatott célkitűzések gyakran nem fedik a tényleges szándékot és a valódi tevé­kenységet, ezért csak a rendez­vényeken, egyes nyilatkozatok után derül ki, mik ezen pártok igazi szándékai. Az illetékes magyar szervek már jelezték, hogy az ügyet ki­vizsgálják, s aztán megteszik a megfelelő intézkedéseket. (Kokes) TILTAKOZNAK A SZAKSZERVEZETEK (TA SR-jelentés) A Szakszerve­zeti Szövetségek Konföderációja elutasítja a szlovák kormány ja­nuár 18-án elfogadott bérszabá­lyozási rendeletét, jelentette ki tegnap Václav Štefko, az emlí­tett szervezet alelnöke. A Szak­szervezeti Szövetségek Konfö­derációja ezzel kapcsolatban a parlament képviselőihez akar fordulni, azzal a követeléssel, hogy érvénytelenítsék a költség­vetési törvény 10. paragrafusát, amely a bérszabályozást lehető­vé teszi, sőt arra is elszánta ma­gát, hogy az alkotmánybíróság­hoz forduljon ennek a rendelke­zésnek a felülvizsgálása céljából, xxx Az energetikusok szakszerve­zeti szövetségének elnöksége tegnap közzéadott állásfoglalá­sában tiltakozik a munkásjegyek megszüntetésére, valamint a nyugdíjasok és a diákok ked­vezményeinek felszámolására irányuló javaslat ellen. Fórum Akadémia A Fórum Alapítvány tisztelettel meghív minden érdeklődőt az 1994. január 22-én 16 órakor Pozsonyban, a KDM székházának nagytermében sorra kerülő rendezvényére. A baráti beszélgetéssel összekö­tött konferencia témája a szlovák -magyar viszony alakulása Szlová­kiában. A Fórum Akadémia első ülé­sére közéleti személyiségeket és a szlovákiai ellenzéki pártok képvi­selőit hívtuk meg. A rendezvény védnöke A. Nagy László, az MPP elnöke. Előadást tart: A. Nagy László, Milan Zemko, a Köztársasági Elnöki Hivatal igazgatója, Ján Čarnogurs­ký, a KDM elnöke, Miroslav Kusý, a Komenský Egyetem Politológia Tanszékének vezetője, és Peter Za­jac, a Polgári Intézmény tagja. (Folytatás az 1. oldalról) tájékoztatta, akik nagyra becsülték az államfő szerepét a szlovákok és a nemzeti kisebbségek tagjai együtt­élését érintő kérdések rendezésében. A főbiztos állítólag azt hangsúlyozta az elnökkel folytatott megbeszélés során, hogy bármilyen legyen is a nemzetiségi kérdés megoldása, an­nak nem szabad sértenie a Szlovák Köztársaság integritását. Tájékoztat­ta Michal Kováčot a komáromi nagy­gyűlésről kialakított nézetéről is. A TA SR híre szerint azt mondta, az a benyomás alakult ki benne, hogy a magyarok eltértek a területi auto­nómiára irányuló korábbi elképzelé­süktől, s nagyobb hangsúlyt helyez­nek a kulturális autonómiára. Néze­te szerint azonban ez az elképzelés a kormány szempontjából nem je­lent kisebb problémát, mint az ere­deti elképzelés. Az EBEÉ főbiztosa ígérete szerint februárban Szlová­kiába érkeznek az EBEÉ szakem­berei, hogy aprólékosabban foglal­kozzanak, főként az alternatív okta­tás és az új területi beosztás előké­szítésével. Ugyanebben az időszak­ban a szakértők Magyarországra is ellátogatnak, hogy megvizsgálják az ott élő nemzeti kisebbségek helyzetét. (Újvidéki munkatársunk jelentése) A Bosznia-értekezlet Genfben feb­ruár 10-én folytatódik, Jugoszlávia és Horvátország pedig rendezni kí­vánja a kétoldalú kapcsolatokat, ezt elősegítendő Belgrádban és Zágráb­ban kormányképviseletek nyílnak. A mérleg egyik oldalán ez nevezhe­tő, úgymond, eredménynek, és ezért nem minősíthetjük a kétnapos tár­gyalásokat végül is teljes kudarcnak. Más téren ugyanis nem történt sem­milyen előrelépés, aminek az oka nagyon egyszerű: Izetbegovicék az elmúlt néhány hét során katonailag megerősödtek, jelentős mennyiségű és jó minőségű haditechnika birtoká­ba jutottak, nehézfegyverzetük is fo­lyamatosan gyarapodik, így az eddi­gi vesztes fél most a harctéren akar érvényt szerezni a maga igazsá­gának. A bosnyákok immár nem eléged­nek meg a területek felkínált 33,3 százalékával, hanem bizonyos „erő­szakos módon" elfoglalt körzeteket is visszakövetelnek, ami újabb szá­zalékokat jelent, s mi sem természe­tesebb, hogy a Karadzsics által vezé­nyelt boszniai szerbek viszontvá­laszként felrúgtak minden eddigi megállapodást. Szlobodan Milose­vics, Szerbia elnöke a genfi sikerte­len megbeszélések után úgy nyilat­kozott: nem tartja valószínűnek a harci cselekmények fokozódását, mert a szerbek az erősebb fél, de nem akarják folytatni a háborút. A muzulmánok azonban szemmel láthatólag másként gondolják, s teg­nap a szerbektől elválasztó frontvo­nal mentén mindenütt támadásba lendültek, Bosznia középső részén a horvát állásokat is tűz alá vették. Ezzel egyidőben Alija Izetbegovic bosnyák vezető a NATO székhelyén tett látogatást, amelyet ugyan nem hivatalosnak minősítettek, ám a ju­goszláv hírügynökség máris a szer­bekre mérhető esetleges légitáma­dással hozta összefüggésbe. A jugoszláv és a horvát hírmagya­rázók egyöntetűen a muzulmánokat teszik felelőssé az újabb genfi fordu­ló sikertelenségéért, Owen és Stol­tenberg társelnökök is leplezetlen csalódottságuknak adtak hangot. Mindennek ellenére a háború Bosz­niában fokozott ütemben folyta­tódik. Egy mondatban: a vesztes leckéz­tet. SINKOVITS PÉTER Lapzárta: 22.10 Folytatódik a magyar tanárképzés leépítése (Folytatás az 1. oldalról) lembe venni, s ha a NEKK-et meg­alakítják is, csupán 1-4-es pedagó­gusokat fog képezni. Érvelésük az, így a képviselő, hogy nem hozhat­nak létre a meglévő karokkal para­lell tanszékeket. A jelenlegi magyar diákok három karon tanulhatnak, s csupán két olyan tanszék van, amelynek nincs magyar oktatója. Fóthy János viszont arra figyelmez­tet, nincs rá semmiféle jogi biztosí­ték, hogy a mostani magyar oktatást egyetlen tollvonással nem szüntethe­tik meg. Ezt sem a főiskola statútu­ma, se a többi karé nem szavatolja. Ezért ha a magyar nyelven folyó oktatás egyik napról a másikra meg­szűnik, gyakorlatilag nem történik törvénysértés. Noha a rektor sorozatban figyel­meztet arra, ne csináljanak belőle politikai kérdést a nemzetiségek képviselői, a dolog igenis politikai, mert míg a főiskola illetékesei or­szág-világ előtt dicsekedve megol­dottnak ítélik a nemzetiségi pedagó­gusképzést, Nyitrán folytatódik a magyar tanárképzés leépítése - vé­li Fóthy János. Szerinte a parlamenti bizottság korántsem fejezte be a kér­déssel kapcsolatos munkáját, hiszen meg kell még hallgatnia a másik felet, a kisebbségek képviselőit is, majd összegeznie kell és újra levonni a tanulságokat. (brogyányi) . ÚJ szól HÍREK - VÉLEMÉNYEK MEGKÉRDEZTÜK Ki nezheti meg a monitoring eredményeit? (ÚJ SZÓ-információ) Pozsonyban szerdán ismertették a bősi felvízcsa­torna környékén 1992. októbere és 1993. júniusa között végzett monito­ring-vizsgálat eredményeit. A több­tízezer adat összegzése alapján ké­szült alig ötoldalas jelentés szerint a vízkészlet minőségi mutatói jelen­tősen nem változtak, azonban bizo­nyos elváltozások már jelentkeztek, ám ezek nem tulajdoníthatók a szak­emberek állítása szerint a felvízcsa­torna feltöltése következményének. A jelentést ismertető Ivan Závadský mérnököt, a környezetvédelmi mi­nisztérium víz- és levegővédelmi szakosztályának igazgatóját kérdez­tük meg ennek kapcsán arról, hogy vajon az érintett térség polgármeste­rei, esetleg a Csallóközi Régió kör­nyezetvédelmi szakemberei bete­kinthetnek-e az eredeti és teljes vizs­gálati eredményekbe. Elmondta, egyértelmű választ nem adhat, mert nincs tisztában az­zal, hogy az érvényes jogszabályok lehetővé teszik-e ilyen jellegű infor­mációk - úgymond - közszemlére bocsátását. A továbbiakban azonban úgy vélte, hogy érdeklődés esetén szervezhető egy látogatás a minisz­tériumba polgármesterek és újságí­rók számára. A tárca felelős szakem­berei ismertethetnék az eredménye­ket és grafikonokat, s az érdeklődők belelapozhatnának a monitoring­vizsgálat részletes adataiba is. Hang­súlyozta azonban, hogy a miniszté­rium ilyenfajta tevékenységre folya­matosan nem képes, s egyébként sem feladata a public relations, vagy­is a nyilvánossággal való kapcsolat­tartás. A megkérdezett azt ígérte, hogy az újabb vizsgálati eredménye­ket az idei első és második negyedév fordulóján ismertetik a közvéle­ménnyel. (p. vonyik) AZ ÖNKORMÁNYZATOKRÓL A PARLAMENTI BIZOTTSÁGBAN Novemberben kettős választások? (Új Szó-tudósítás) A helyi és regio­nális önkormányzatok szervezeti koncepciója tervezetének megvita­tása volt az államigazgatási, önkor­mányzati és nemzetiségi parlamenti bizottság tegnapi ülésének első napi­rendi pontja. Roman Kováč minisz­terelnök-helyettes, a tervezet elő­adója szerint a cél az államigazgatás és az önkormányzatok közötti egyensúly kialakítása. Ennek érde­kében az államigazgatási szervek jo­gi és gazdasági hatásköreinek nagy részét a helyi, valamint a regionális önkormányzati szervekre ruháznák át. Az önkormányzatok működésé­nek javítása céljából több községből közös közigazgatási központokat alakítanának ki, mivel a kisebb köz­ségek gazdasági szempontból egye­dül képtelenek lennének a rájuk ru­házott hatáskörökkel élni, ezzel azonban nem veszítenék el szuvere­nitásukat. Kováč a regionális, azaz a másodfokú önkormányzatokról szólva elmondta, egyelőre sem a ré­giók számáról, sem a nagyságukról nem beszélhetnek. Először a regio­nális önkormányzatok funkcióját kell meghatározni, gazdasági feltéte­leket teremteni, s azután következ­het csak a területi-közigazgatási fel­osztás. A kormányjavaslat szerint az idén novemberben sorra kerülő helyhatósági választásokkal egyidő­ben a másodfokú önkormányzati szervek képviselőit is meg kellene választani. Ehhez azonban a parla­mentnek legkésőbb június 30-áig el kellene fogadnia az ehhez szükséges választási törvényt. Duka Zólyomi Árpád, a bizottság alelnöke javaslatára a képviselők az­zal a módosítással javasolták a terve­zetet a plénum elé teijeszteni, hogy a kormány felkészül az Önkor­mányzatok Európai Chartájának aláírására. (gaál) Februárban EBEÉ-bizottság érkezik Szlovákiába KVARDA JÓZSEFET LEVÁLTOTTÁK Politikai okok sejthetők (Új Szó-jelentés) Kvarda Józsefet le­váltották a Somorjai Körzeti Hivatal éléről,, érkezett a hír a szerkesztősé­günkbe az Együttélés pozsonyi iro­dájától. A hírrel kapcsolatban Kvar­da Józseftől (aki a fent említett funk­ciója mellett Csenke község polgár­mestere, és az Együttélés Politikai Mozgalom alelnöke is) megtudtuk, hogy a leváltásáról szóló határozatot tegnap reggel kézbesítették neki. A határozatot egyébként január 19­én keltezték, és dr. Eva Bubniaková, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal igazgatója írta alá. Mivel a határozat semmivel sem indokolja Kvarda Jó­zsef leváltását, szóban közölték ve­le, hogy dr. Bubniaková ma reggel látogatást tesz a Somoijai Körzeti Hivatalban, és a leváltás indokait a legközelebbi munkatársainak is megmagyarázza. Kvarda Józsefnek az írásbeli határozat szerint „ügyosztályát" péntekig kellene a körzeti hivatal megbízott elöljáró­jának átadnia, ami már csak azért is képtelenség, mert nem tudja, jelen­leg ki a megbízott elöljáró. Kvarda József kérdéseinkre vála­szolva azt is elmondta, eddig még semmiféle konfliktusa sem volt dr. Bubniakovával. Nem akarja konfliktusnak tekinteni azt, hogy a járási hivatal vezetője, röviddel a komáromi felhívás után, összehív­ta a dunaszerdahelyi járás polgár­mestereit, hogy aláírásukkal határol­ják el magukat a komáromi nagy­gyűlés összehívásától - márpedig er­re Csenke polgármestere sem volt hajlandó, sőt, a nagygyűlés szerve­zéséből alaposan kivette a részét. Kvarda József egyértelműen politi­kai hátteret sejt a leváltása mögött, hiszen szakmai kifogások nem me­rülhettek fel vele szemben, ha no­vemberben még külön pénzjutalmat kapott „a rendkívüli és különlegesen fontos munkafeladatok teljesítésé­ért", és ugye, éppen decemberben fejezte be a pozsonyi jogi kar négyszemeszteres szakosító képzé­sét államigazgatási jogból. (fekete) MOST A MUZULMÁNOK DIKTÁLNAK Párbeszéd - az ET segítségével? (Folytatás az 1. oldalról) ról szóló jegyzőkönyv, amely az em­beri jogi konvenció részét képezi majd. Reményét fejezte ki, hogy azt Szlovákia az elsők között írja majd alá. Csáky Pál a koalíció nevében a parlamenti közgyűlés elnökének segítségét kérte abban, hogy meg­induljon a párbeszéd a szlovák kor­mány és a magyar pártok között, mivel eddigi, erre vonatkozó kísérle­teik eredménytelenek voltak. Átadta neki a komáromi közgyűlés doku­mentumait és felkérte, hogy az ET alkosson véleményt ezekről. - Kelle­mesen meglepett Martinez úr meg­jegyzése, hogy dokumentumaink nem tartoznak egy súlycsoportba a szlovák értelmiség hozzá eljutta­tott állásfoglalásával, már csak azért sem, mert a komáromi határozato­kat választott képviselők hagyták jóvá - közölte Csáky Pál. A parla­menti közgyűlés elnöke leszögezte: figyelmesen áttanulmányozzák a ko­máromi dokumentumokat, s ameny­nyiben azokban olyan elemeket ta­lálnak, amely kapcsán úgy érzik, hogy nekik kell kezdeményezően fellépniük, akkor ezt meg fogják ten­ni. (csizmár) * * * Miguel Angel Martinez tegnap dél­utáni sajtóértekezletén röviden be­számolt a Michal Kováč köztársasági elnökkel folytatott „összefogó tár­gyalásairól". A megbeszélések ered­ményeiből arra a következtetésre jutott - mondotta hogy Szlovákia teljesíteni kívánja az ET ajánlásait a szociális chartát, a nemzetiségi problémákkal kapcsolatos jegyző­könyveket és konvenciókat, vala­mint a kisebbségek kulturális jogait illetően. Példaértékűnek nevezte, hogy a magyar kisebbség szervezett formában, a parlamentben képvisel­teti magát. Ez megerősíti őt abban a hitben, hogy ésszerű európai meg­oldást lehet találni a meglévő problé­mákra. Egyébként a magyar-szlo­vák nézetkülönbségekkel kapcsolat­ban kifejtette: nem érzi szükségét valamiféle „mágikus külső beavat­kozásnak", meggyőződése, Szlová­kiában „elég dialóguspotenciál talál­ható, a politikusokban elegendő jó­szándék és felelősségérzet van ah­hoz, hogy a társadalomban megtalál­ják a megoldásokat." Külön ki­emelte, hogy a magyarokat képvise­lő pártok felelősségteljes pártok, amelyek készen állnak a párbe­szédre. Martinez végül ismét visszatért a köztársasági elnökkel folytatott tárgyalásokra. Michal Kováč arról biztosította vendégét, hogy Szlová­kia saját lakossága érdekében teszi a demokratikus lépéseket és nem azért, mert ezt az ET kéri vagy a nyugati szervezetek akarják. (urbán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom