Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-11-28 / 47. szám
Több mint huszonnégy év után a közelmúltban találkoztam újra Keresztes Dénessel, földimmel, távoli rokonnal, aki a tankok tiporta Prágai Tavasz után nejével Bajorországban talált új otthonra, hazára. Főiskolára készülődő diák voltam, amikor falunkban elterjedt a hír: „Keresztes Dini a feleségével együtt Nyugatra szökött1. Emlékszem, bátor tettnek könyveltem el, egyúttal sajnáltam is őket, gondolván, a hontalanságba, az ismeretlenbe mennek... A vasfüggöny lerombolása óta Keresztes Dániel gyakran megfordul Szlovákiában. Több, éjszakába nyúló beszélgetés folyamán mondta el a nemrég még szögesdrót-zárta, ideológia-tiltotta emigráns élettörténetét. ImK*f* m ww*m w9. ym M Wz*, mm Mn. m 'Mami fa-» faWfa % '/m fa* H É W ^ H rmm, m I w^' W^m^' í jjljlw%A2JÍ m ^ I 4^ \ /il HATVANKILENCBEN MÁTYUSFÖLDRŐL BAJORORSZÁGBA t MAGYAR KLUBOK MÜNCHENBEN A felismerés adva volt • Hazát cserélni, a szülőföldet feladni, egy ideológiát megvetni és elvetni nem egyszerű döntés. Benned hogyan ért meg az elhatározás?- Mindig is éreztem az igazságtalanságot, a szocialista elmélet és a valóság közti óriási ellentmondást. Németországban is hallottam véleményeket, hogy Hitler alatt nem tudták az igazságot, mert az újság, a rádió mind egy teóriát fújt. Szerintem ez nem lehet érv: azt ugyanis, hogy a zsidóság nem alacsonyabb rendű nép, a jószándékú embernek akkor is tudnia kell, ha körülötte mindenki az ellenkezőjét állítja. A kommunista elmélet sok tekintetben rokon a fasizmussal, azzal a különbséggel, hogy a fasizmus nyíltan programjába foglalja a gonoszságot. • Számodra mit jelentett a Prágai Tavasz?- Bizakodást. Hitet, hogy megváltoznak a dolgok. Jómagam is tevékenyen bekapcsolódtam a politikai életbe, igyekeztem befolyással lenni a reform-kezdeményezésekre. Szólásszabadság volt, politikai csoportokat lehetett szervezni. Amikor azonban bedübörögtek az országba a tankok, egyszerre mindennek vége szakadt. • A tankok megjelenése meggyorsította döntésedet?- Ha nem jönnek a hatvannyolcas események, akkor is kivándoroltunk volna. H. T., hozzám hasonló korú falubeli, rendőr volt. Ő figyelmeztetett,” hogy a nevem fekete listára került. Útlevelet kellett szereznem. Még szerencse, hogy 1969-ben is lehetett Nyugatra utazni. Igaz, csak hívólévél- lel és a vízumra is egy hónapot várni kellett. Miután megkaptam a vízumot, Budapesten igyekeztem dollárt szerezni. Mindössze ötvenet tudtam összeszedni. Ezzel vágtunk neki az útnak. Nejem már nyolchónapos terhes volt akkor, fontosnak tartottuk, hogy minél hamarabb legálisan kijuthasson az országból. Nagy segítség volt, hogy a bátyám, már több hónapja Nyugat-Németországban élt. Ő várta a müncheni pályaudvaron a feleségemet. Én tíz nap múlva követtem őt. Emlékszem, a munkahelyemen - egy pozsonyi vállalat tervezőirodájában — korábban lezajlott konfliktus is megerősített döntésemben. A feleségemmel beszéltem telefonon, s az egyik rajzolónő számon- kérte, hogy miért beszélek magyarul. Megdöbbentem, s azt mondtam: ilyen országban nem lehet maradásom! Magánszemélyek is felajánlották lakásukat • Voltak-e kiábrándulások, elkeseredések?- Az első pillanattól kezdve otthon éreztük magunkat Németországban. Annak ellenére, hogy kezdetben én csak nagyon keveset, feleségem szinte semmit nem tudott németül. Bátyám, a BMW-nél dolgozott, egyszobás albérleti lakását átengedte nekünk. Neki már volt megtakarított pénze, máshol bérelhetett lakást. Ha ez a háttér nem lett volna, akkor sem vesztünk volna el. A Vöröskereszt és a karitatív szervezetek készek befogadni a menkülteket. Annak idején a jótékonysági szervezetek Münchenben panziókat nyitottak. A legnépesebb csoport, a csehek, megkapták azt a müncheni villát, amely valaha egy cseh hercegnő tulajdona volt. A földszinten a cseh menekültek irodáját rendezték be, ahol tanáccsal, információkkal, zsebpénzzel, menetjeggyel látták el az emigránsokat. Magánszemélyek is felkínálták lakásukat azzal, hogy ha az illető elhelyezkedik, jövedelemre tesz szert, akkor fog csak lakbért fizetni. Március 30-án kislányunk született. A szülés után egy panzióba költözhettünk, majd nyelvtanfolyamra soroltak be bennünket. A bevándoroltak nyelvi felkészítését a Goethe Intézet vállalta fel. Elvégzése után a Siemens cégnél kezdtem dolgozni. Intenzív tanulásomnak köszönhetően mérnöki munkakörbe vettek fel. • Ez már a teljes beilleszkedés volt?- Lényegében igen, bár a teljes értékű beilleszkedést az Oto Benecke Stiftung alapítvány által támogatott féléves bonni tanfolyam elvégzése jelentette. Egyedül kezdtem el a tanfolyamot, de két héten belül a nejem is követhetett. Bonnban, ezen a tanfolyamon, a világ legkülönbözőbb országaiból érkezett emberek vettek részt. A legnagyobb csoportot a csehek alkották, mi egyedül voltunk magyarok. Szlovákiából, a csehekhez viszonyítva, nagyon kevesen vándoroltak ki Németországba. Eredményesen elvégeztük a tanfolyamot, visszatértünk Münchenbe. Én folytattam a munkámat a Siemensben. A feleségem, aki otthon a vegyészeti főiskolán végzett egy szemesztert, elhatározta: orvosi egyetemre jelentkezik. Ehhez azonban újra érettségi vizsgát kellett tennie. Nevetségesnek tűnik számomra, hogy Szlovákiában azzal ijesztgetik a magyar szülőket, ne adják magyar iskolába gyermekeiket, mert nem fognak érvényesülni! A feleségem magyar iskolái után kiváló eredménnyel végezte el a müncheni orvosi egyetemet. Az alap-, közép- és főiskolai oktatás Németországban ingyenes, sőt, ha a szülők jövedelme nem ér el egy bizonyos szintet, akkor a diák ösztöndíjat kap. München környékén ötvenezer magyar él • Megőriztétek anyanyelveteket. Mit jelentett a magyarság, annak megtartása?- Nem okozott gondot magyarságunk megőrzése, hiszen München környékén több mint 50 ezer magyar él. Magyar klubok vannak, létezik magyar cserkészmozgalom. Münchenben van olyan klub is, amely 1850-től működik. A szabadságharc után kivándorolt magyarok alapították. Bajorországban adott a lehetőség a mozgalmas magyar társadalmi életre. Több magyar nyelvű sajtótermék, heti- és havilapok jelennek meg. • Voltak-e nehéz évek az új hazában? — Egészségi szempontból. 1974- ben megbetegedtem és 1976-ban New York-ban komoly műtéten estem át. Anyagi helyzetünket ez nem rendítette meg. Németországban ugyanis a betegbiztosítás valóban biztonságot jelent. A biztosítási díj felét az egyén, másik felét a munkaadó fizeti. Ha valaki megbetegszik, akkor a kezelés költségeit, kerüljön az akár 10 millió márkába, a biztosító megtéríti. Például Németországban nincs kielégítő kapacitás a szív- és érrendszeri műtétek elvégzésére, ezért az USA-ban már több mint 100 ezer német állampolgárt műtötték meg a biztosító költségein. New York-i műtétem során a biztosító még a feleségem és a leányom repülőjegyét is megtérítette. Az USA-ban, ha külföldit műtenek, előlegként 5000 dollárt kell fizetni. A betegbiztosító viszont előre pénzt nem adhat ki, ezért a vállalat adott kölcsönt. A főnökömmel délelőtt tíz órakor beszéltünk az ügyről és délután két órakor már kezemben volt az 50 ezer márkás csekk. Pedig még csak nem egész négy évet dolgoztam a Siemensnél. A műtét után is gyakran felhívtak a vállalattól, egészségem és anyagi helyzetünk iránt érdeklődtek. Akkor a feleségem egyetemre járt. Biztatták, ne hagyja abba tanulmányait, és ki-kisegítettek ezer-ezer márkával. Csehszlovákiában a gondolkodást tiporták el • Honvágy. Volt-e, kínzott-e? — Nem. A honvágy olyan, mint a betegség. Ha tüdőgyulladást kapsz, akkor magas lázad van, szenvedsz miatta. • Gyökerek, szülőfaluhoz való kötődés, gyermekkori élmények?- Amikor kivándoroltunk, szüleim már nem éltek. Tőlük tehát már korábban elbúcsúztam. S amikor elhagytuk az országot, minden eddigi kötődéstől is el kellett búcsúznom. Azzal a különbséggel, hogy ezt a búcsúzást nem a halál, a körülmények váltották ki. így a remény is élt, hogy ezek a körülmények megváltozhatnak. A gyermekkori élményeket pedig emlékezetében őrzi az ember. Persze gyakran felsajgott a tudat, hogy az ember nem találkozhat barátokkal, ismerősökkel, falubeliekkel. Ilyenkor leveleket írtam. Sok-sok embernek írtam, felvázoltam az itteni viszonyokat. Sok reagálásból visszatükröződött a megbilincselt, szabadságától megfosztott gondolkodás. Csehszlovákiában az utóbbi két évtizedben a legnagyobb kárt a gondolkodás eltiprásával okozták. A nyolcvanas évek elején Németországban találkoztam H. I.-vel, a feleségem szülőfalujában működő szövetkezet elnökével, parlamenti képviselővel. Hitetlenkedve fogadta jóslásomat, hogy kétezerig a szocialista rendszer összeomlik. Én konkrét adatokból indultam ki: a szocialista tábor országai 1966-ban a világkereskedelemben 25, 1980-ban azonban már csupán 4,8 százalékkal vettek részt. Ez egyértelműen a gazdasági csőd közelségéről tanúskodott. Nem szakértők, demokraták kellenek • Hogyan látod egykori szülőfölded csatlakozási esélyeit Európához?- Szlovákiában lényegében minden lehetőség adva van. Beteg gazdaságának jó orvos kellene. Korrekt, igazságos, makulátlan politikusszemélyiségekre lenne szüksége, akik se- gítenék-támogatnák gyógyulását. Az erkölcsösség is elengedhetetlen lenne a gazdaságban, az emberi kapcsolatokban, az együttélés terén. Ha nálunk valakiről megtudnák, hogy lopott, le nem ülhetne az asztalunkhoz. Szlovákiában meg azt mondják: „Jaj de ügyes vagy.“ A szlovák kormány sajnos nem ismeri azt a német közmondást, hogy a pénz olyan, mint a félénk madár, ha nem vigyázol rá, elrepül. Különben jobban takarékoskodna például gépkocsiparkja kiadásaival. Összevetésképpen: Németországban csak a minisztereknek van saját gépkocsivezetője, nem beszélve arról, hogy a kabinet Dániában, Hollandiában még jobban takarékoskodik. Elsősorban nem szakértők, hanem demokraták hiányoznak a szlovák kormányból. Márpedig a demokráciához demokraták kellenek, akik olyan döntéseket hoznak, amelyek minden társadalmi réteg érdekeit figyelembe veszik. Mázsár László * (Megjegyzés: A riportalany nevét, saját kérésére, kitalált névvel helyettesítettük.) A dunaszerdahelyi Komensky utcai alapiskola I. C osztálya Felső sor: Lőrincz Erika, Molnosi András, Elek Zsuzsa, Gajdos Viktória, Simon Hilda, Faragó Judit, Paksi Ágnes, Izsák Zsóka Középső sor: Vontszemű István, Gódány Péter, Nagy Roland, Balog Marika, Tánczos István, Németh Anikó, László Éva, Bíró Andrea Ülő sor: Simon Krisztina, Takács Enikő, Somogyi Gabriella, Tokovics Anita, Nagy Agnes, Németh Marika, Lelkes Kitty, Matkovics András Szúnyog László igazgató, Turanné Nagy Kornélia osztályfőnök (Vas Gyula felvétele) j\ párkányi alapiskola elsősei Felső sor: Barak Dominik, Tóth Tamás, Gurbic Natália, Lippai Ildikó, Lencsés Tamás, Krausz , Dávid, Nagy Melinda, Cérnák Silvia Középső sor: Hiros Tamás, Meidlik Péter, Bajza Tibor, Kovács Zsolt, Szabó Dénes, Kovács Karolina, Gyarmati Attila, Skvarenina Bálint, Tóth Gábor ' Alsó sor: Varga Dávid, Árendás Dárius, Niszler Tamás, Lampert József, Csonka Csaba, Sipos . Csilla, Ipolyi Ildikó, Menyhárt Veronika, Kovács Karolina, Bréda Szilvia á Cermák Katalin osztályfőnök (Prikler László felvétele) "
