Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-11-14 / 45. szám
:Äc; — németorszAc: ★★★★★★ ágában ZI-HÁZ TÖRÖKORSZÁGBAN Alanya madártávlatból a markába, mondván, ilyen pénzt még úgysem látott. Gyanúsan nézegette, közben vesztemre, észrevett tárcámban egy százmárkást. Karon ragadott és mindenáron egy pénzbeváltóhoz akart kísérni. A kellemetlen epizódnak egy váratlanul felbukkanó rendőr vetett véget. Dél-Törökországban egyszer sem tapasztaltunk külföldiek részéről bárminemű aggodalmat, félelemérzetet. A diszkók német szótól voltak hangosak. Valamennyi nyaraló felszabadultan szórakozott, gondtalanul töltötte szabadságát. Igaz, a szállodák zömében sok üres szoba volt. Két nappal hazatérésünk után olvastam: Törökországban újabb túszszedésre került sor. A kurdok (állítólag ez a szó harcost jelent, egyes nyelvészek szerint kegyetlent is), később valamennyi foglyukat szabadon bocsátották. S hogy a török-kurd viszály mennyire befolyásolja majd a jövőben Törökország idegenformgal- mát? Félő, hogy eléggé. A világ egyik legnagyobb hontalan kisebbségének, a kurd kérdésnek a megoldása még valószínűleg sok konfliktus forrása lesz Közép-Keleten. Ordódy Vilmos A szerző felvételei nemcsak a kormány élén van hölgy. Egyre több családban már a nőké a döntő szó. Ők kezelik a pénzt, határozzák meg, mit kell venni, hová megy a család nyaralni. A közgazdasági egyetemet végzett vezetőnk egy Anatóliában honos sajátosságról, az ún. Kumáról is beszélt. Az olyan családokban, ahol a nő valamilyen oknál fogva képtelen szülni, a félj - természetesen a neje beleegyezésével - egy másik asszonyt is hoz a házba, aki világra hozza a „trónörököst“. És jaj annak, aki csak a leghalványabb érdeklődést tanúsítja portékájuk iránt. Körbefogják, s addig nem engedik el, amíg nem vesz legalább egy térítőt. A nyugati valuták árfolyamát fejből ismerik, s kis számológépeken jelzik, mennyire becsülik kézimunkáikat. Természetesen, mint mindenütt, itt is lehet, és kell is alkudni. A több kilométeres várfal és néhány épen maradt bástya egészen a tintaszínű tengerig húzódik, melyre a magasból pazar kilátás Eda nemcsak a háztartási szokásokban jártas, de a történelemben is. Míg gépkocsink a hajtűkanyarokkal tarkított úton kapaszkodik az Alanya felett emelkedő várba, megtudjuk a hajdani - stratégiai szempontból oly fontos - erődítmény történetét is. Az évszázados falak közt, akárcsak a városban vagy a tengerparton, a látogatók ki vannak téve az árusok ostromának. A szokásos emléktárgyakon, képeslapokon, frissen préselt narancslén kívül kézi hímzésű térítőkét is árul néhány asszony. nyílik. A tenger, az tenger. Hiába látjuk a legelőkelőbb szállodák, például a Piazza vagy a Szultán kristálytiszta édesvizű medencéit, melyekből a bárszékek sem hiányoznak, az igazi felüdülést a selymes, lágyan ringó, sós hullámok jelentik. Különösen, ha az ember előzőleg az alanyai cseppkőbarlangban is járt, ahol mind télen, mind nyáron, csak 24 fokot mutat a hőmérő, ám a levegő páratartalma 98 fokos, egy ilyen földalatti látogatás felér egy kiadós szaunával. A barlangban egyébként, melyet 1946-ban útépítés során tártak fel, asztmás gyermekeket gyógyítanak. A török mentalitásra jellemző, hogy az emberek nem gyanakvóak és vakon megbíznak az idegenben, viszont egyesek egy kis baksisért, alaposan képesek megkeseríteni a turista életét. íme két példa. Ebéd után egy bárban sörrel öblítettük le a birkasültet. A pultnál ülve csak ketten hallgattuk az andalító török muzsikát. A pincér, akit telefonhoz hívtak, jó tíz percig volt távol, de eszébe se jutott, hogy a tőlünk csak egy karnyújtásnyira levő pénztár fiókját bezárja. Attól sem tartott, hogy töltünk magunknak valamelyik italból, netán fizetés nélkül távozunk. Másnap a város utcáit járva egy pihenő tevét kaptam lencsevégre. Gazdája, látva érdeklődésemet, erősködni kezdett, hogy üljek fel az állatra, ő majd lefotóz. Nem mutattam rá nagy hajlandóságot, ám csaknem erőszakkal állított a dro- medár mellé, elvette gépemet és exponált. És ekkor következett a meglepetés. Honoráriumát követelte. Hiába mutogattam, nincs török lírám, hajthatatlan volt. Ekkor egy föderális 20 koronást nyomtam :lek, Ke- gyönyö- rnd, cso- t, korszerű szállo- gulatú panziók és Srülvett bungalók. ban? És tudják miért? Mert Tansu Ciller kormányfőnek állítólag nem tetszik az orr alatti pamacs. És NEM GYANAKVÓAK MIÉRT KEVÉS A BAJUSZOS FÉRFI? Fiatal török kalauzunk, Eda Huscu nemcsak csinos, de jó mesélő, kitűnő gépkocsivezető és ugyancsak emancipált hölgy. Többször is tapasztaltuk, férfi beosztottjai, kollégái mennyire tisztelik.- Ez kivételes vagy már egészen természetes jelenség? - puhatolózunk, utalva a török nők korábbi alárendeltségére.- Csak nem hiszik, hogy nálunk még háremek vannak és dívik a többnejűség - reagált nevetve Eda, majd hozzáfűzte: - Észrevették, hogy nálunk manapság kevesebb a bajszos férfi, mint korábt. (Hogy a Karosa ott tojást majszo- kortyolgató turis- mumra apadt, azt vásárlókedv csök- jugoszláviai konfir kora reggel hő- nég vonzóbbá te- ;kel és szállodaso- tt“ csodálatosan )t. Rossz, borús, ;erűen nincs. Még ;s októberben is irdési viszonyok. i levegő átlaghő- a vízé pedig 27 ezek az értékek 24-fokra csökkenn nem- elent él- irténelmi régi kul- yai, pél- osz, Periagyarok : legked- :hely Te- Rodostó. ól sosem :árdás vi- marad- ikország- : kilomé- án, megláttunk. >yót és női sapkát tudásban hatalmas \ legalább 20 mé- figura (mintha 10 írből lenne kivág- í kalapács, és permi. Még nem. A környezet- és békevédők ilyen szemléletesen tiltakoznak. Most még gyerekkacaj és madárcsicsergés gyönyörködtet, figyelmeztetnek, de a háború bármelyik pillanatban kitörhet... Az üvegkalitka mellett könyvsáben hangos megjegyzéseket teszünk - magyarul. A sátor túlsó felén álló hatvanas úr arca féderül.- Maguk magyarok?- Azok vagyunk.- Honnan jöttek? le - a bal kezében b keze rendületle- anul mozog. Félel- i. Senki sem tudta gy hívják az alko- i szobrot, de a mű- Eedeztem fel rajta, n egy cédulát, beik óriáscsavar moll üzent valakinek, gél ott várja... s veszély rockij ént fel a mélázás- legyűrve elindulok a. Mire odaérek 6x3 méteres üveg- »yerekkacaj fogad, papundekligyerek , fehér papírrózsák . Ám az idill csak egy férfi (nem pa- ember) végigsétál i talaj lécekből ké- n füst száll fel, rob- i hallik, meg fegy- zőket is találat éri, belül bámészkod- :lt parafadugó sze- halálos sebet. . Nem történt semEbből a kútból valamikor bor folyt tor. S előtte földbe gyökerezik a lábunk. Kolléganőmmel döbbenten nézünk egymásra, majd a könyvekre. Mintha néhány évvel korábbi hazai kirakatot látnánk: a borítókról ismerősen mosolyog ránk Sztálin, Lenin, Marx, Engels, Troc- kij... Nézegetjük a könyveket, s köz- Pozsonyból. Az úr kezet csókol és bemutatkozik.- Gréth Károly vagyok. Kicsi a világ. Gréth úr édesapja német származású magyar volt, Pozsonyban született, az édesanyja osztrák. Később Magyarországra kerültek. A Szocialista Munkások Szövetsége - amelynek újdonsült ismerősünk ugyan nem tagja, csak szimpatizánsa - a nyugati országokban egyre erősebb, tudjuk meg. Szükség van a nemzetközi munkásság összefogására, mert a javak igazságos elosztása még nem valósult meg.- Sok pénze lehet a pártnak, ha ennyi könyvet ad ki - jegyzem meg.- A pártnak nincs sok pénze, de a munkások adakoznak, és mi, kérem, nem osztogatjuk ingyen a könyvet és az újságot.- Régóta él itt?- Negyvenhat óta Frankfurtban lakom. Magyarországról telepítették át családunkat mint svábokat. így - még - érthető... Egykor itt folyt a bor A 700 ezer lakosú város nevét pontosan 1200 éve, 793-ban említette egy oklevél Franconofurdként. Itt telepedett le Gutenberg a 15. század derekán, itt született és élt Goethe; itt koronázták a császárokat, s az igen vidám esemény lehetett, mert a Városháza előtti 1543- ban felállított kútból koronázások idején bor folyt. Talán azért hívják a kutat Az igazságosság kútjának, mert borban az igazság. Harmonikaszó üti meg a fülemet. Édesbús ismerős dallam. A Moszkvai esték Frankfurtban, egy verőfényes októberi szombat délelőtt. Voronyezsi fiatalember szolgáltatja a zenét, előtte a földön a sapkája.- Dolgozni jött?- Pénzt keresni. De csak egy hónapra. Otthon nincs munka, de van nyomor. Itt egy nap alatt összemuzsikál 25 márkát. Otthon egy hónap alatt keres ennyit...- A németek nem tudják elképzelni, milyen nálunk az élet. Képtelenek felfogni, hogy így próbálok öszszeszedni egy kis pénzt, amit hazaviszek a feleségemnek, meg a gyerekemnek. Azt szoktam nekik mondani, élnének csak két napig nálunk, másképp beszélnének! Könyv a templomban A kőtáblák arra hívják fel a figyelmet: itt ülésezett 1848^19-ben az első német nemzetgyűlés. Az épület inkább templomra emlékeztet. Az is volt. Valamikor a ferencesek Mezítlábasok-temploma állt itt, de 1786-ban lebontották (vajon miért?), hogy helyén felépítsék a Pál-teplomot, amely a második világháború alatt kiégett. Közadakozásból építették újjá, igen gyorsan: az első német nemzetgyűlés 100. évfordulójára. A templom (?) bejáratát zárva találtuk. Tízkor nyitnak, öt perc múlva. Kevés az időnk. Várjunk? És ha nem tartják meg az időpontot? Feleslegesen aggódtunk. Pontban tízkor beléphettünk a Pál- templomba. Az első emeleti üvegkupolás szentélyben megpihentünk a padokban. Misét itt már nem tartanak, altemplom világi célokat szolgál. Ám a környezet áhítatot parancsol. A hatalmas csarnokban a tévések kamerákat helyeznek el: a másnapi ünnepségre készülődtek, a német könyvkiadók díjának átadására. * * * Kirakatnézésre, üzletlátogatásra szerencsére kevés idő jutott. Az ízléses ruhákat, cipőket, az élelmiszerboltok kínálatát jobb nem látni. Az ember venne valami apróságot emlékbe, de minduntalan számol, hússzal szorozza az árakat; s bár hullafáradt, nem ül be egy kávéra, mert az három márka, és nem adhat ki 60 koronát. Majd a buszban iszik kávét, talán még nem hűlt ki a termoszban. Jól jönne az új csizma is, de sokallom a 22C márkát. Ha az ember valamelyik fejlett országban keresné a kényé rét, akár havonta is új cipőben pa rádézhatna. Kenyér. Hát az iszonyú drága Két vékony, tenyérnyi szelet majc 3 márkába kerül. Számolunk, számolunk, és azza vigasztaljuk magunkat, nálunk mé gis minden olcsóbb... A belváros csillogó üzletei élőt három koldust is látunk. Egy idő: asszony igazolvánnyal tanúsítja rokkant. Fejenként két márkával növeljül a nyugdíját... Kopasz-Kiedrowska Csilli A voronyezsi harmonika (A szerző felvételei A város és a tenger találkozása , . v - l'vS Ví Jj ifi <xü -
