Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-11-07 / 44. szám
Vasárnap 1993. november 7. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 06.34 - nyugszik 16.10; Kö- zép-Szlovákia: 06.41 - nyugszik 16.17; Nyugat-Szlovákia: 06.47 - nyugszik 16.23 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlovákia: 23.31 - nyugszik 12.34; Kö- zép-Szlovákia: 23.38 - nyugszik 12.41; Nyugat-Szlovákia: 23.44 - nyugszik 12.47 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük REZSŐ - RENÉ valamint Csenger, Éneás, Engelbert, Florentin, Lázár, Rados, Radován, Radvány, Raul, Rolf nevű kedves olvasónkat • REZSŐ - a magyar nyelvújítók a Rudolf név helyett alkották a Rézső, Réső családnévből, amely ismeretlen eredetű. november 8. ZSOMBOR november 9. TIVADAR november 10. RÉKA november 11. MÁRTON november 12. JÓNÁS november 13. SZILVIA • 1818-ban született Emil DU BOIS-REYMOND német fizioló- gus (t1896) • 1913-ban született Albert CAMUS Nobel-díjas francia író (t1960) • 1928- ban halt meg TÓTH Árpád (szül. 1886) • 1968-ban halt meg HAMVAS Béla magyar esszéista (szül. 1897). A Vasárnap következő számának tartalmából A FÉLHOLD ORSZÁGÁBAN Ordódy Vilmos riportja TANÁROK ÉS VÉN DIÁKOK Gaál László írása a jubiláló Galántai Magyar Gimnáziumról KIÉ LEGYEN TAMÁS? S. Forgon Szilvia riportja ÉBREDÉS Szabó G. László beszélgetése Mester Tamással a Krisna-zenérőL AZ ÁRPÁD-HÁZI URALKODÓK Aba Sámuel uralkodása ÁBEL ÉS ESZTER Gárdonyi Géza regényének 21. folytatása SZÍNES MAGAZIN SOK-SOK ÉRDEKESSÉGGEL, VALAMINT TÉVÉ - ÉS RÁDIÓMŰSORMELLÉKLET AZ BSOSOK MUWraWK-1993 A zselízi alapiskola I. A, B és C osztálya Alsó sortól (balról): Duba Ildikó, Turéek Tibor, Csenger Enikő', Baka Sándor, Farkas Éva, Striőko Viktória, Juhász Zoltán, Sokol Zsuzsanna, Princzkel Sandra, Tóth Elemér, Antal Jenő, Kelemen Gábor, Zigin Sándor, Ojcár Tímea, Balog Vlasta, LakatoS Erzsébet, LakatoS Marék, Szántó András..., Szabó Tünde, Zigin Mária, Uhrin Kornélia, Lakatos Klaudia, Lakatos Diana, Lakatos András, Mocsári Erika, Tomasovsky Katalin..., Szabó Ákos, Demjanics Ferenc, Gubík Péter, Csikós Ferenc, Sárik Róbert, Újlaky Ákos, Halász Richárd, Németh Gábor, Tóth Melinda, Juhász Róbert, Dóka Róbert, Baranyai Nikolett, Balesz Katalin, FurugláS Norbert, Leát’an Lívia, Bongya Sándor, Tóth Attila, Magát Mária, Turza Péter, Szeíecky Vince, Neznánszky Andrea, Jókai Diana, Tóth Zsuzsanna, Bogolepova Viktória, Púpos Gabriella, Gubík Gergely, Daniá Marcella, Lakatos Károly, Lakatos Gabriella, Banda Mártó, Pedagógusok (balról): Kristóf Árpádné nevelőnő. Sajka Róbertné nevelőnő, Mokos Emőné osztályfőnök (I.C), Tímár János igazgató, Pólya Károly igazgatóhelyettes, Kácsor Béláné osztályfőnök (I.B), Kabáth Lászlóné osztályfőnök (I.A) (Horváth Géza felvétele) A nagykaposi alapiskola I. B osztálya Felsó' sor: Ferencz Gergő, Dremmel Tamás, Ruzinsky László, Tóbiás Tamás, Olexa András, Kovács Gergő, Jabrik Péter, Lukács László, Váradi Zoltán, Estefán Róbert, Váradi Richárd Alsó sor: Tippan Zoltán. Dadu Mátyás, Huszty Éva, Nyisztor Rita, Felsőczy Anita, Does Beáta, Tóth Tímea, Kesely Hajnalka. Várady Zsuzsanna, Csörgő Henrietta, Benkó Veronika, Zsigmund Monika, Balogh Roman, Tippan Róbert, Kis Berta László igazgatóhelyettes, László Judit osztályfőnök Kedves gyerekek az LA osztályból. Elnézéseteket kérjük a képek összecseréléséért. Ezúttal mi vizsgáztunk ötösre. ígérjük, megjavulunk. A szerkesztőség. A nádszegi alapiskola I. A osztálya Felsó' sor: Juhös Attila, Juhos Szilárd, Juhos Gergely, Sárkány Marián, Nagy Péter, Juhos Ferenc Középső'sor: Nagy Zsuzsanna. Bartalos Gábor, Molnár Balázs, Molnár Pál, Juhos László, Kohel Boglárka, Nagy Anikó Ülő' sor: Matusek Szidónia, Nagy Renáta, Kovács Erika, Bugár Diana, Krastenics Beáta, Csütörtöki Szilvia, Cserkó Márta, Mikó Zoltán iskolaigazgató, Csóka Terézia osztályfőnök, Ürge Mária napközis tanító néni a fehérhollóról Egy magyar közmondás azt mondja: „ritka, mint a fehér holló.“ Örömmel tölt el, hogy ezekben a borongás politikai felhőktől terhes őszi napokban rábukkanok egy-egy fehér hollóra. No, nem igazira, hanem a szlovák sajtóban egy-egy józan hangú, nemzeti kivagyiságtól, uralkodó többségi gőgtől mentes írásra, fejtegetésre. Ezek közé tartozik Ondrej Marusiaknak a Slobodny piatokban megjelent elmélkedése arról, hogy a történelem ezen a tájon együttélésre ítélte a szlovákokat és a magyarokat. A vegyes házasságok, a rokoni kapcsolatok szövevényei is a magyarellenes emóciók türelmes fékentartására köteleznek mindenkit. A szerző a szlovák nyelv megtanulását az érvényesülés eszközének tartja, azonban buta és primitív érvnek minősíti azt, hogy „itt élnek, hát tanuljanak meg szlovákul!“ Az iskolai nyelvoktatást kell olyan szintre emelni, hogy ott a gyerekek a kényszér érzése nélkül megtanuljanak szlovákul és akkor nem kell kiagyalni mindenféle alternatív iskolákat. Az élet a vegyes lakosságú járásokban évtizedek alatt kialakította a két nép türelmes kapcsolatának, az együttélésnek gyakorlati, járható útjait. Marusiak ezt látja és számomra írásában az a legnagyobb újdonság, amit szlovák értelmiségitől még nem olvastam, hogy“ a vegyes lakosságú környezetben minél több, nemzetiségének megőrzésére képes szlováknak úgy,ahogy meg kellene tanulnia magyarul... Ha én ilyen területen élnék, szorgalmasan tanulnék magyarul és nemzetiségüket megőrző gyermekeimet szívesen íratnám olyan iskolába, ahol a kétnyelvűségben és emberségben tökéletes pedagógusok a tantárgyak felét két nyelven tanítanák... Lehetséges, hogy a hejszlovákokat felingerlem, de szerintem az lenne az ideális helyzet, ha az állami hivatalokban, a közigazgatásban és a képviselők mindkét nyelven tudnának és akarnának kommunikálni.“ Az írás sok apró részletével lehet vitázni, lehet jobb megoldást találni, de úgy érzem, ez a ,Jehér holló“ előre mutat és a realitások talaján áll. Persze nincsenek illúzióim, hogy az együttélésnek ezek a józan felismerései hamarosan a kormánypolitika alapelveivé válnak. Hogy az ornitológiái hasonlatoknál maradjak, ezek csak olyan első fecskék, amelyekre sok veszély és mostoha környezet leselkedik. Ahogy nemrég megírtam, ma még a kuvikok uralják a szlovák sajtót, akik a honfoglalásbeli magyarok viselkedésével próbálják meggyőzni a mai Európát arról, hogy a magyarok veszélyeztetik földrészünk stabilitását. A Republika nemrégi száma publikálta Pavel Mi- kula úrnak a szlovák értelmiség értekezletén elhangzott felszólalását, amelyben a nemzetiségi jogok törvényes biztosítását követelő magyarokat, mint annyi elvakult hazafi, a szudétanémetek egykori viselkedéséhez hasonlítja és prófétaként kioktatja a Nyugatot, nehogy újra a müncheni és bécsi döntések útjára lépjenek, ugyanis a nemzetiségi kisebbségekkel kapcsolatban ugyanaz a modell, mint ötven éve volt, „csakhogy ma a szudéták Csallóközben és Dél-Szlo- vákiában vannak“ Az ehhez hasonló uszító hazugságokról kár lenne beszélni, ha ma még nem lennének többségben e héják és nem próbálnák az itt-ott felbukkanó ,Jehér hollókba“ belefojtani a szót. Ezeknek a szánalmas figuráknak fogalmuk sincs a vegyes lakosságú területeken élők mentalitásáról, együttélési készségéről. Arra azonban jók, hogy a gyűlölködés magvait elhintsék és felbujtsák a tájékozatlan szlovákokat. Lehet, hogy túlzott optimista vagyok, de én hiszek abban, hogy elszaporodnak a ,Jehér hollók.“ A mai európai klíma nekik kedvez. Szűcs Béla 1993. november. 7.
