Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-10-24 / 42. szám
VOaOlllOp 1993. október 24. CS ONTHÉJASOK VÉDELME TELEPÍTSÜNK MANDULÁT A mandula melegigényes növény. Szlovákia déli része a termeszthetőségének északi határán fekszik. A téli és a tavaszi fagyok gyakran károsítják. Házikertekben, kisgazdaságokban mégis érdemes termesztésével próbálkozni. Elsó'sorban a magyarországi nemesítésű fajták telepítése ajánlható, melyek jobban megfelelnek szélsőséges ökológiai viszonyainknak. A papírhéjú fajták közül a Szigetcsépi 55 fája közepes növésű, igen korán virágzik. Későn érik, rendszerint október végén szüretelhető. Termése apró, orsó alakú, világos szalmasárga. Termőképessége közepes, a nyári szárazságra érzékeny. A Budatétényi 70 fája a közepesnél gyengébb növésű, középidőben virágzó. Érési ideje szeptember vége, október eleje. Termése apró, orsó alakú. Magbele telt. Termőképessége közepes, a téli fagyra érzékeny. A félpapír héjúak közül megemlítjük a Tétényi bőtermőt, melynek fája gyenge növésű, virágzása elhúzódik, a középkoraitól a későig tart. Termése középnagy, hosszúkás csepp alakú. Magbele telt, bélaránya 46-51 %. íze kissé amygdalinos, kellemes mandula zamatú. Szeptember közepén érik. Termőre fordulása korai, termőképessége jó és rendszeres. A keményhéjú Szigetcsépi 92 fája középerős növésű, lombja gombabetegségekkel szemben ellenállónak mondható. Virágzása kései, szeptember végén szedhető. Termése középnagy vagy nagy. A magbél aránya 20-25 %. Termőképessége jó. A Szigetcsépi 58 fája erős növésű, széthajló, virágzása kései. Szeptember végén, október elején érik. Termése középnagy vagy nagy, nehezen törhető. Bélaránya 28 %. Termőképessége jó. A Tétényi rekord fája a közepesnél erősebb növésű, virágzása kései. Szeptember végén, október elején érik. Termése középnagy, tojásdad, világossárga. Héja vékony, könnyen törhető. Bélaránya 39—46 %. Termőképessége jó és rendszeres. K.Sz (rövidítve) Az őszi permetezés előnyei FONTOS /V LOMBFERTŐTLENÍTÉS Szinte kötelező a csonthéjasokat ősszel, lombhullás előtt vagy után permetezni. Hogy egy ültetvényben mikor és milyen permetezőszert használunk, az attól függ, hogy a tenyészidőszakban milyen levélbetegségek károsítanak. Csak az nem kétséges, hogy az őszi és a kajszibarackot, a cseresznye és a meggyfákat, amelyeket szinte minden évben veszélyeztetnek a baktériumos és a citospórás megbetegedések, 1 %-os Bordóilével vagy Bordói- porral permetezni kell. Ez a permetezés egyben hatásos a sztig- minás (klaszterospóriumos) levéllyukacsosodás, a moníliás virág- és hajtásszáradás kórokozói ellen is, mert a réztartalmú szerek gyérítik a kórokozók áttelelő alakjait. Szeretnénk hangsúlyozni az őszi lombfertőtlenítés fontosságát. Mindenképpen permetezzünk, ha a tenyészidőszakban a következő kórokozók károsítanak: a Gnomónia erythrostoma (kajszibarackon), Stigmina car- pophila (kajszi- és őszibarackon, cseresznyén, meggyen, szilván), Blumeriella jaapi (cseresznyén, meggyen), Polystigma rubrum (szilván). A kajszibarack gnomó- niás levélbetegségét okozó gomba szaporítóképletei a lehullott leveleken telelnek át, ezért lombhullás előtt 0,1% Chinoin Fundazol 50 WP-vel, a lombhullás után a lehullott leveleket a talajszinten 2 %-os Novendával permetezzük. Az utóbbi években szinte jár- ványszerűen károsított a blume- riellás levélfolt-betegség a cseresznye- és a meggyfákon. Ha nyáron nem tudtuk megvédeni fáinkat a betegségtől, akkor az őszi permetezés elkerülhetetlen. Erre lombhullás előtt a kajszifákhoz hasonlóan a Fundazol vagy lombhullás után a Novenda alkalmas. A szilvafák polisztigmás levélbetegsége ellen irodalmi adatok alapján nem ajánlott az őszi lombfertőtlenítő permetezés. Azonban a szilvafákon is egyre gyakoribb a citospórás ágelhalás, ezért javasoljuk az 1 %-os réztartalmú szerrel történő kezelést, s ha egyúttal sztigminás levéllyukacsosodás is volt, akkor mindkét kórokozó ellen védekeztünk. Kertészet és Szőlészet Szerkeszti: Pomichal Richard Milyen talajba - milyen gyümölcsfát? Sok termelő a gyümölcsfák ültetésénél nem fordít kellő figyelmet arra, hogy milyen talajba kerül a facsemete. Pedig, ha nem figyelünk oda - részben vagy egészben - pénzünk, munkánk kárba veszhet, hiszen az ültetett csemete később gyenge vagy csak minimális termést hoz. A talajokat többféle szempont alapján osztályozhatjuk. Mi most nézzük meg a talaj mechanikai öszetételét, amely fizikai sajátosságai közül a legfontosabb. A talaj mechanikai összetétele (ez leegyszerűsítve azt fejezi ki, hogy milyen a különböző szemcsenagyságú elegyrészek aránya - a kövektől, kavicsoktól kezdve a durva és finom homokon át a porszemcsékig, kolloidális részekig) azért fontos, mert ettől függ a talaj szerkezete, kötöttsége. Ezek ugyanis meghatározzák a talaj levegő, víz és hőgazdálkodását. Az elegyrészek mennyiségétől és arányától függően vannak: 1. Köves, kavicsos talajok - ezek jó le- vegőgazdálkodásúak, azonban rossz a víz- és hőháztartásuk. 2. A homoktalajok - levegőgazdálkodásuk jó, gyorsan felmelegszenek, de gyorsan le is hűlnek. Vízháztartásukra jellemző, hogy a homokszemcsék között a víz könnyen átszivárog - tehát könnyen kiszáradnak -, nagyon fontos ezért, hogy öntözésüket bebiztosítsuk. 3. A vályogtalajok - ezek jó víz-, levegő- és hőgazdálkodásúak.Egyesítik magukban a homok- és agyagtalajok jó tulajdonságait. 4. Az agyagtalajok - lassan melegszenek fel, de a felvett meleget sokáig megtartják. Ha sok vizet kapnak, akkor úgy működnek, mint a szivacs (a vizet sokáig megtartják), hosszan tartó szárazság esetén viszont sziklakeménnyé válnak, s ilyenkor nehezen művelhetők: felületük pedig megrepedezik. Az agyagtalajok a tápanyagot megkötik, de nem mindig adják át a gyökereknek. A talajok fizikai szerkezetét nagyobb nehézség nélkül is meg tudjuk javítani. A homoktalajokat úgy tehetjük kötöttebbé, ha az őszi szántás, ásás előtt tőzeget, istállótrágyát, komposztot terítünk felületükre, majd beszántjuk, beássuk azokat. A talaj takarása (mulcsozása) is sokat javíthat szerkezetükön. Az agyagtalajokat szintén ősszel, a bedolgozott komposzttal, homokkal, szalmás - akár éretlen - istállótrágyával javíthatjuk. De vajon milyen gyümölcsfajok, milyen talajt kedvelnek, tűrnek el? A laza homoktalajokat is kedvelik, tűrik a kajszi, az őszibarack, meggy az alma, a köszméte, piros ribiszke, málna. A köves, kavicsos váztalajokat is tűri a mandula, som, gesztenye, füge, naspolya, meggy. A jó, mély, középkötött agyagtalajokat kedveli a szamóca, fekete ribiszke, körte, birs, cseresznye, mogyoró, szilva. A nyirkosabb - bő vízellátású - talajokat szereti a szilva, dió, mogyoró, málna, az alma, a körte, birs, az áfonya és a fekete ribiszke. (Következő számunkban: A talaj kémhatása, az altalajvíz mélysége) Miklós Dénes kertészmérnök A gyümölcs tárolása bizonyos tekintetben problematikusabb, több figyelmet igényel, mint a zöldségféléké. A tározótér hőmérsékletének, páratartalmának alakulása mellett tekintetbe kell vennünk az etilénképződést, annak élettani hatását, s a különféle kórokozók egész sorát. Céljainknak általában hasonló helységek felelnek meg, mint a zöldség esetében. Most azonban még fontosabb, hogy megfelelő szellőztetést tudjunk biztosítani. Az ideális az, ha gyümölcstározót építünk, vagy ha az erre a célra kiszemelt kamrát megfelelő módon átalakítjuk. Ehhez nem kell más, mint a helyiség mennyezetének közelében (annak nagyságától, a légköbméterétől függően) az egyik falon, a padlózat közelében pedig a másikon néhány nyílást vágni, s azokat zárószerkezettel ellátni. A gondos szellőztetés főleg a tárolás kezdetén fontos. A szüret előtt a tárolóhelységet alaposan takarítsuk ki, meszeljük le a falait. A mészbe tegyünk 5-10 százalékrésznyi kék (réz) gáli- cot. Ezzel azonban még nincs vége az előkészületeknek - a tökéletes fertőtlenítéshez a kénezés is hozzátartozik. Ezért mielőtt a gyümölcs a kamrába kerül, égessünk el odabenn légköbméterenként számítva 8 grammnyi ként. (Előtte a szellőztet őket zárjuk le.) A kénezés után alaposan szellőztessünk, s a maradék kéndioxid semlegesítése érdekében párologtassunk el a helyiségben némi ammóniákul (szlovákul cpavok). Hogy a napfénynek, esetünkben kedvezőtlen hatását semlegesítsük, függö- nyözzük le az ablakokat, illetve ami még jobb, ragasz- szűk le kék fóliával. Ne feledkezzünk el a gyümölcs befogadására szánt polcok, fa- vagy műanyag ládák stb. megtisztításáról, fertőtlenítéséről sem, ezért 4-5 százalékos meleg lúg- kőoldattal (nátrium hid ruxid, NaOH, marónátron, A GYÜMÖLCS TÉLI TÁROLÁSA szlov. luh sodny) mossuk le azokat. (Közben használjunk gumikesztyűt és védő- szemüveget!) Nemcsak a helyiségben, de a tárolt gyümölcs között is biztosítani kell a légáramlást. Ha például az almát, körtét ládákban tároljuk, akkor az alsót állítsuk „ládákra“ (pl. téglákra). Az egymás fölé helyzeti ládák közé pedig tegyünk léceket. A ládaoszlopok, -sorok a falaktól és egymástól mintegy 50 cm-re legyenek. Ahogy arra már a bevezetőben utaltunk, a kellő szellőztetés azért is szükséges, hogy megakadályozzuk az „érési hormonnak“ is nevezett etilén felhalmozódását. Az etilén serkenti az oxidációs folyamatokat, s így meggyorsítja a húsos gyümölcsök érését. Végső soron tehát negatívan befolyásolja a tárolást. Minden növényi szövetben előfordul. Nagyobb mennyiségben az alma érése során képződik, s koncentrációja sokszorosára növekedhet. Ezért ott, ahol nagyobb mennyiségű almát tárolunk, ne tartsunk más gyümölcsöt. Az almafélék tárolásának optimális hőmérséklete 0- +5 C-fok, a körteféléké pedig -1 - +4 C-fok. A 6 C- fok fölötti hőmérséklet meggyorsítja az utóérést és növeli a rothadás felléptének veszélyét. A relatív páratartalmat igyekezzünk 85-90 % között tartani. Ha ez 80 % alá kerül, akkor a gyümölcsök nedvességet veszítenek, ráncosodnak. A 95 % fölötti relatív páratartalom pedig kedvez a rothadást okozó szervezeteknek. A tárolás sikere azonban nemcsak az eddig elmondottaktól, hanem az adott faj, fajta tulajdonságaitól, s magától a szürettől is függ. Nagyon fontos a betakarítás időpontjának megválasztása (fajtánként változik), az, hogy száraz időben szüreteljünk. Ne feledkezzünk el arról a régen hangoztatott véleményről, szabályról sem, mely szerint: minden nap, amellyel később kerül a leszedett gyümölcs a tárolóba, egy héttel csökkenti rak- tározhatóságát. Igyekezzünk ezért, hogy az alma, körte, birs stb. 24 órán belül a kamrába kerüljön. - r • a *-w_? ■««■í’-.u*-. .-'s Akkor szedjük a mandulát, amikor a zöld burok nagy része felrepedt A tétényi bőtermő' v . . ,
