Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-10-10 / 40. szám
A harmadik: a Tivoli Közhelynek számít, hogy néhány nap, vagy néhány hét alatt lehetetlen megismerni egy várost. Amikor a hetvenes években először jártam Koppenhágában, a tizedik napon úgy búcsúztam tőle, mint akit jól ismerek. Ám amikor újra és újra visszatértem, egyre inkább az volt az érzésem, hogy ezt meg azt még nem ismerem, s még sokfelé nem is jártam. Mindig más és más arcot mutatott a dán főváros. És nemcsak az évszakok váltakozása miatt... Ezért hát álljon itt négy tételben az a néhány látnivaló, amit okvetlenül fel keli keresnie annak, aki Koppenhágát szeretné megismerni. Az első: a Kis Hableány Sétáljunk végig a Langelinien, Koppenhága gyönyörű tengerparti sétányán és megpillantjuk a város világszerte ismert jelképét, a sziklán üldögélő sellőt. A Kis Hableány - dán nevén Den Lille Havfrue - nyolcvan éve ül a tengerparton és vár hercegére. A bronzszobor hivatalos pártfogója a királynő férje, Henrik herceg, aki azonban ritkán látogatja meg az immár 80 éves Mermaldot. Születésnapján - a kerek évfordulókon - ünnepséget rendeznek. Ilyenkor virágkoszorút tesznek a Kis Hableány fejére, piros-fehér nemzetiszínfi nyakéket adnak rá, megszólal a rezesbanda, Koppenhága polgármestere mond pohárköszöntőt. Az ínyencfalatokból készített szendvicsek mellé a Carlsberg sörgyár szállítja a sokszáz pohár sört. Szóval, igazi születés- napi vigasságot rendeznek az öböl partján vezető sétányon, többezer ünneplővel. A szobor, a Kis Hableány a világhírű dán író, Hans Christian Andersen kedves tündérmeséjének a hősnőjére, a kis Mer- maid-ra emlékeztet A mesét 1837-ben írta a tenger királyának legkisebb lányáról, „aki a legszebb a három közül, bőre oly puha és tiszta, mint a rózsaszirom, szeme olyan kék, mint a legmélyebb tó.” Tizenötödik A Kis Hableány a tengerparti sziklán Sebes Tibor riportja születésnapján beleszeretett az általa megmentett hajótörött hercegbe. Tiszta szíve azonban nem hagyta, hogy a herceget elrabolja a parton várakozó menyasszonyától - s azóta is vár rá szerelemmel... A bronzsellőt még az első világháború előtt mintázta Hans Edvard Eriksen a koppenhágai királyi balett szólótáncosnőjéről, Ellen Price-ről, aki „A kis Mermaid” balettjátékában Mermaidot, a hableányt alakította. (Ma is szóbeszéd, hogy Price nem állt meztelenül modellt a szoborhoz, ezért többször Eriksen felesége állt, illetve ült modellt férjének, amiért ma sem tudni, hogy a szobor mely testrésze kire emlékeztet...) A szépséges táncosnő, Ellen Price egyébként a szobrot megrendelő Carl Ja- cobsennek, a Carlsberg-sör- gyár alapítójának szerelme volt. passzív partnerként ábrázolta, 1964-ben pedig lefejezték - ezért négy hónapot töltött egy öntödében, ahol új fejet kapott. Ha arra járunk, köszöntsük őt egy szál virággal! A második: kucsmás gárdisták Az ezredfordulón egy kis halászfalu volt itt: Havn, vagyis kikötő. Ebből lett Kobenhavn = a „Kereskedők Kikötője”. Sok viszontagság és tűzvészek után 1416-ban lett a dán királyok székhelye. A kis Amager-szige- ten a 17. században IV. Ke- resztély király új várost alapított Christianshavn néven. A parlament és a legfőbb kormányhivatalok székhelye a Christianborg kastély - a keskeny csatornával övezett Slots- holmen-szigeten van. A királyi rezidencia a 18. századi AmaliA menet - az angol királyi gárda medvebőrkucsmáihoz hasonló szőrmefejfedőt viselő kék egyenruhás, fehér öves és kesztyűs, szuronyos puskás gárdisták - pompás látvány! Ez a dán főváros egyik idegenforgalmi nevezetessége. A csillogó réztrombitás zenekar pattogó indulókkal kíséri a ceremóniát Igazi fotótéma - akárcsak a kapuk előtt álló őrök - a turisták számára! A Tivoli alighanem kontinensünk legrégibb szórakozóparkja. Nem véletlen tehát, hogy dán kollégám azt állította: erről mintázták a világ sok más vidámparkját. Talán ezért vitt el a Tivoliba, ahová - csekély belépődíjért - naponta oly sok gyermek és felnőtt látogat. A városházától nem messze, a pályaudvar közelében terül el ez a valóságos szórakoztató kisváros. Nappal a gyerekeké - este, éjszaka a felnőtteké. Hullámvasút és óriáskerék, kisvasút és pónilovagiás, sínpályán haladó (és hatéves gyerekek által is vezethető) veterán autók és dodzsemek (szárazon és vízen), céllövöldék és útvesztők... s ki tudná felsorolni a játékos meglepetéseket. Éppen százötven éve, 1843- ban nyitotta meg kapuit a Tivoli. Azóta évről-évre a kor változásainak megfelelő újdonságokkal gazdagítják: elektronikus játékokkal, popkoncertekkel. Es aki délelőtt jár a Tivoliban, ha szerencséje van, láthatja a királyi gárda zenés felvonulását, a csodás hintókon elgördülő kishercegek és hercegkisasszonyok, vagyis a királyi unokák parádézását - olykor fényes udvartartásuk kíséretében. A múlt századok hangulatát idézik fel, persze gyakran jönnek a Tivoliba játszani, szórakozni - „királyi civilben”, rangrejtve, mint oly sok koppenhágai kisgyerek. Este a felnőtteké a Tivoli. Amikor kigyúlnak a színes lámpák, s a lampionok, fényt öltenek a színpadok és a kínai pagoda, megkezdődnek a zenés műsorok. Megtelnek a vendéglők vacsorázó vendégekkel. Nem sokkal az éjféli záróra előtt pedig tűzijáték búcsúztatja a szórakozó vendégeket, az egymásba bújó szerelmes párokat. A negyedik: sok minden De Koppenhága nem csak a Kis Hableányból, a kormányzati negyedből és a gárda felvonulásából, nem csupán a Tivoliból áll. Nézzük meg a több mint százméteres toronnyal büszkélkedő városházát és sétáljunk tágas terén, a Raadhuspladse- nen. Ez a belváros szíve. Menjünk végig a közel két kilométeres kanyargó, üzletekkel, falatozókkal teli Storgeten, amely Európa leghosszabb sétáló utcája. A nagy áruházakat a Ves- terbrogaden találjuk - ám az árak a legtöbb nyugat-európai országéhoz képest is magasak. És szánjunk egy fél napot a kontinensünk egyik legérdekesebb mügyűjteményének otthont adó Ny Carlsberg Glypto- tekre. Koppenhága sok múzeummal várja látogatóit, de sokan ezt tartják a legértékesebbnek. Keressük fel a Nyhavnt - Üj kikötőt -, a házak közé benyúló csatornát. Déli pontján főként raktárak, irodák sorakoznak, az északi part színes házaiban matrózkocsmák, tánclokálok. Turistáknak nappal ajánljuk, hölgyeknek csak kísérettel. Öt-tíz gin vagy whisky után a matrózok olykor fékezhetetlenek!... És ez az állapot általában sötétedés után kezdődik... 1993. X. 1 A koppenhágai piacon A városháza - az északi és az olasz építészet ötvözete Utcai zenészek a Storgeten (A szerző felvételei) A vízparton 1913-ban felálí- tott másfél méteres szobor sokat tudna mesélni sorsáról. Milliók ölelgették, csókolták, fotografálták, de sokan megcsúfolták. Leöntötték vörös festékkel, egy pornómagazin enborg kastély, ahol Dánia uralkodója lakik. Itt láthatjuk naponta a királyi gárda őrségváltását. Koppenhága mindennapos látványossága pontosan 11 óra 30 perckor kezdődik: a királynő rezidenciája felé elindul egy gárdaszakasz, hogy felváltsa az épület előtt álló őrséget.
