Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)

1993-09-19 / 37. szám

Vasárnap 1993. szeptember 19. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 06.21 - nyugszik 18.43; Közép-Szlovákia: 06.28 - nyugszik 18.50; Nyugat-Szlovákia: 06.34- nyugszik 18.56 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlo­vákia: 10.45 - nyugszik 20.14; Közép-Szlovákia: 10.52 - nyugszik 20.21; Nyugat-Szlovákia: 10.58- nyugszik 20.27 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük VILHELMINA - KONSTANTIN valamint Alfréd, Január, Jónás, Palóma, Sebő, Szabolcs, Tivadar, Tódor, Vilma nevű kedves olvasóinkat • Vilhelmína - a német Wil­helm (magyarul: Vilmos) férfi­név -ina képzős női párja • 1923-ban született BÉ­KÉS József író, színműíró, dramaturg Már csütörtökön kapható az újságárusoknál! A VASÁRNAP következő, 32 oldalas számának tartalmából: ÁLLATORVOSOK - ÁLLATBARÁTOK Péterfi Szonya látogatása egy állatorvosi rendelőben MANILA - KEZDŐKNEK Sebes Tibor riportja a Fülöp-szigetek fővárosából ADALÉKOK A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYARSÁG 1945-1949 KÖZÖTTI TÖRTÉNELMÉHEZ Tóth László írása AZ ÁRPÁD-HÁZI URALKODÓK 3. IZZÁS Szabó S. László beszélgetése Vikidéi gyulával legújabb szerepéről, Atilláról [BIZTONSÁGÉRZET - FEGYVERVÁSÁRLÁS Jrdódy Vilmos riportja MAGAZIN A jóga a teljes emberi élet tudománya Szaszák György Vasárnapban megjelent „Négyszemközt a kas­sai jógival“ című cikkéből nem derül ki, ki mondta, ki írta azt a valótlanságot, hogy a jóga in­diai idealista filozófiai elmélet. Tudni kell, hogy a jóga nem kizárólag indiai eredetű. Ha róla beszélünk, meg kell említenünk a tibetieket is. Ha általános, ben­nünket is érdeklő jógáról van szó, avatatlan, kontár belema- gyarázás, hogy a jóga által „egyesülhetünk az istenséggel“. Az istenséggel való magasztos, felemelő érzést ugyanis csak a jóga legmagasabb fokát elérők keresik. Ez számunkra „kínaiul“ Pedagógus állást keres Rengeteget töprengtem, amíg el­határoztam, hogy levelet írok. Biológia—földrajz szakos pedagó­gus vagyok és munkahelyet ke­resek. Eddig három évet Szarvason és huszonhét évet a zselizi ma­gyar tanítási nyelvű gimnázium­ban tanítottam. Mivel az óraszá­mot felemelték és négy orosz szakosunk van, valaki felesleges­sé vált. Először is a nyugdíjkor- kötelest kell elbocsátani. Mivel három gyermekem van, 54 éves koromban kellene nyugdíjba mennem. Családfenntartó va­gyok és két főiskolás gyerekem van. Érthető, hogy félek nyugdíj­ba menni. Legalább egy évet még szeretnék dolgozni, amíg a lányom Prágában végez. Mun­kahelyet keresek, ahol szükség lenne rám, de a környéken egyetlen iskolába se kell pedagó­gus. Szegeden fél évig általános iskolában is tanítottam, tehát alapiskolában is szívesen dol­goznék. Ha találnék munkahelyet, ahol szükség van rám, talán könnyeb­ben elviselném ezt a változást. Az ember ma csak magára tá­maszkodhat, ezért próbálok ily módon munkát keresni. Bűn az, ha egy pedagógus ne-- hezen válik meg az iskolától, ahol harminc évig dolgozott? Nem csupán szociális helyzetem miatt keresek munkahelyet! Nem panaszkodó, hanem érdek­lődő emberként írtam soraim. Fasanga Jánosné, Zseliz van, kár vele foglalkozni és még nagyobb felelőtlenség ezért a jó­gát idealista filozófiai elméletnek bélyegezni. Csak a teljesség kedvéért emlí­tem meg a jóga néhány fokoza­tát, hogy a cikkíró lássa, mennyi­re melléfogott, amikor a legma­gasabbat összekeverte a legala- csony abbrendűvel. Az elemi iskola első osztálya a hatha-jóga, az egészség jógája. A hatha-jóga gyakorlatai a szer­vezet és annak összes erői fölötti uralmunkat eredményezik. A lé­lek önmagára ébredésének, kivi­rágzásának elengedhetetlen fel­tétele a teljesen leigázott szerve­zet. Ép testben ép lélek. Eggyel magasabb osztály már a laja- jóga, amely a tudat fegyelmezé­sét, az akaraterő kiművelését cé­lozza. Harmadik lépcső a mant- ra-jóga, tizenhat fokozata isme­retes. A yantra-jóga a mértani formák szemléletének jógája. A mudra-jóga hasonlít a yantra- jógához, benne a misztikus jelek­nek - mudráknak az alkalmazása a lényeges. Ezeket a szimbólu­mokat testtartások révén fejezik ki. A nada-jóga gondolatainknak a szervérzésekre történő össz­pontosítása. Hetedikként a Dhjána-jógát említem, ez a gondolatok tökéletes kor­mányzására törekszik. S a jógá­ban az egyetem a rádzsa-jóga. Ezt a fokozatot nagyon kevesen érik el. Megtalálható benne a Dnyáma-jóga, amelyben a jógi belső szemlélet útján jut el az isteni bölcsességhez és nem a mondvacsinált istenséghez. Ennyit talán a jógák sokaságá­ból. Bennünket általában a hat­ha-jóga érdekel. Kellene, hogy érdekeljen! Mert a jóga a bölcs, mély és teljes emberi élet tudo­mánya: okos, praktikus életmű­vészet. A hatha-jóga orvosi érte­lemben egészségtan, testi és szel­lemi diéta, terápia és megelőzés egyszerre. Nyugodtan nevezhet­jük intuitív orvostudománynak is! Én ötvenöt éve foglalkozom a hatha-jógával Dr. Weininger Antal: Keleti jóga című könyve alapján. Jóformán az egész teste­men meg tudtam mozgatni egy- egy izomnyalábot, kísebb-na- gyobb bőrfelületet. Ma, 75 éves koromban is ki tudom nyitni a nyelőcsövemet, gyomromban vákuumot csinálva tudok levegőt nyelni. Az ötvenöt év alatt egyetlenegyszer voltam kisebb­fajta náthalázban. Ezt a Teremtő után a jógának köszönhetem. Ma is reggel, este végzek légzésgya­korlatot. Tóth János, Szódó Tagja akar lenni a Nyugdíjasok Szövetségének? Több olvasónk fordult hozzánk azzal a kérdéssel, hogyan léphet­nének be a Nyugdíjasok Szövet­ségébe. A nyugdíjasok rájöttek, hogy ér­dekvédelemre van szükségük. Ezt jelenleg Szlovákiában a Nyugdíjasok Szövetsége vállal­ta. E szövetség közbenjárására született meg a vasúti kedvez­mény, a kormány javaslatától el­térően a nyugdíjak kedvezőbb valorizációja, a kórházi geriátriai osztályok újjászervezése. Jelen­leg a szövetség annak a készülő rendelkezésnek az enyhítésére törekszik, amely szerint bizo­nyos havi jövedelem mellett megszüntetnék a nyugdíj folyósí­tását. A kormány javaslata sze­rint a nyugdíjat csak akkor folyó­sítanák, ha a nyugdíjas havi jöve­delme nem haladná meg a 2200 koronát. A szövetség ennek az összegnek 4400 koronára törté­nő emelését javasolja. Az utóbbi hónapokban érthe­tően több nyugdíjas lépett szö­vetségünk soraiba. Viszont — fő­képp a Lévai, Rozsnyói, Iglói és Terebesi járásból (ahol még nem alakultak meg a szövetség alap- szervezetei) sokan érdeklődnek a felvétel lehetőségeiről. Ameny- nyiben a járási hivatalban az ér­deklődők nem kapnak kellő tájé­koztatást, forduljanak közpon­tunkhoz felvilágosításért. Cí­münk: Ústredie Jednoty döchod- cov, Zabotova ul. 2, 811 04 Bra­tislava. Amennyiben egy községből ötnél több tag jelentkezik, e köz­ségbe kiküldjük instruktorunkat. Imrich Farkas mérnök Felső sor Sedlák Krisztián, Batta András, Csaszny Já­nos, Szabó Tamás, Zelenicky Tamás, Kolodic Károly Középső sor Löw Ferenc, Kiss Csaba, Horváth Péter, Di­mitrov Róbert, Spot Norbert, Ámovic Gyula Alsó sor Kiss Martina, Sipor Teri, Horácsek Andrea, Szabó Eszter, Sztresnyák Éva, Horváth Ani­kó, Sichta Claudia, Vitálos Dominika Igazgató: Kovács Péter Osztályfőnök: Hoksa Imréné (Vas Gyula felvétele) a minimumokról Egy nemrégi felmérés szerint csupán a megkérdezettek 16,5 százalékának jut mindenre, nincs szüksége beosztásra. El­gondolkoztam azon, ugyan kik is tartoz­nak ebbe a jelentéktelen számú szerencsés kategóriába? Nem kétséges, azok, akik a húsosfazék körül ülnek, akiket vezető funkciókba juttatott a rendszerváltás, akik készségesen megszavazzák a lakosság jö­vedelmeit korlátozó törvényeket és né­hány százalék szerencsés vállalkozó, akik az apróhirdetésekben 10—12 ezer korona havi fizetést ígérnek ügyes titkárnőknek. Sajnos ez a 16,5 százalék, a társadalom­nak ez a „krémje“ olyan minimum, amely még a diktatúrák kegyeltjeinek számát sem éri el. Tudjuk, hogy a rendszerváltás, az önál­ló Szlovák Állam megteremtése súlyos anyagi áldozatokat követel. Azonban jó lenne, ha a jómódú rétegek többet áldoz­nának a haza oltárán, mint azok, akik létminimumból tengetik életüket. Számuk 1990-ben még csak 19 ezer család volt, ami 1992-ben már százezerre növekedett és az idén júliusban elérte a 344 ezret, ami az összlakosság 6,7 százaléka. Próbáljon valaki ma megélni 1700 koronából (1200 korona élelemre, 500 korona lakásra, ház­tartásra). Ez a létminimum, amit hónapok óta nincs idő megvitatni a parlamentben, már nem is a megélhetés alsó határa, hanem a szegénység, a nyomor világa. Különösen, ha elfogy az „átkosban“ meg­takarított, összekuporgatott néhány koro­na is. A takarékból egyre többen kiveszik apránként a pénzüket és ezt a kamatok néhányszázalékos emelése sem fogja meg­akadályozni. Egyszerűen a minimumból lehetetlen megélni. A féltucatnyi szlovák napilapban nagyí­tóval kell keresni a lakosság szociális prob­lémáival foglalkozó elemzéseket. Kényes téma a kormány politikájának bírálata és sok újságíró attól is tart, nehogy postkom- munista demagógoknak nevezzék őket, ha megírják, hogy tízezrek jutnak koldusbot-, ra. A legtöbb újság inkább a nemzetiségi problémák szajkózásával, hazafias ijeszt­getéssel segít a kormánynak elterelni a fi­gyelmet a súlyos gazdasági gondokról. Például arról, hogy az idén már az első félévben 14,2 százalékkal növekedett a közszükségleti cikkek ára, vagy arról, hogy júliusban már 339 372 volt a munka- nélküliek száma. A minimális bérekről, létminimumról folynak a viták, átdolgoz­zák, bizottságokban lefaragják, megindo­kolják és mire jóváhagyják esedékessé válik egy újabb emelés, amelynek haloga­tásával a kormány megint kilop néhány milliót a legráutaltabbak zsebéből. A kor­mány nem tartja be az infláció növekedé­sével ígért fizetés- és nyugdíjemeléseket. A következő választásokon ezt bizonyára nem felejtik el a becsapottak és meggon­dolják, kire adják majd szavazatukat. Üres az államkassza, pedig az őszön, a télen még további milliárdokra lesz szükség. Például gabonavásárlásra. Rossz volta ter­més és nincs tartalék. Se gabonából, sem pénzből. A kormány egyetlen lehetősége, hogy megpróbálja kicsikarni a lakosságtól a túléléshez szükséges pénzt. Ezt szolgál­ják a parlament elé terjesztett javaslatai a nyugdíjakról, a családi pótlékról. A szak­emberek azonban már előre kiszámítot­ták, hogy ezek a kétségbeesett intézkedé­sek sem segítenek a katasztrofális költség­vetési hiányon. Sajnos, a minimumok korát éljük: mini­mális a szociális gondoskodás, minimálisak a bérek, minimális a munkaalkalom, mini­mális az iskolák, az egészségügy támoga­tása. És minimálisak kilátásaink a helyzet belátható javulására. Egyetlen dolog maxi­mális: a költségvetési hiány. 1993 első felében elérte a 14,3 milliárd koronát. Ezt egész biztosan nem a lakosság jólétben élő 16,5 százaléka, hanem mi, egyszerű állam­polgárok, szlovákok és magyarok fogjuk megfizetni - akár lesz kétnyelvű tábla, akár nem. Szűcs Béla 1993. 9.1 í tíasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom