Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-06-20 / 24. szám
tlasámap Ma gyar tanítási nyelvű magángimnázium Szlovákiában: Galánta Úttörő szerepet vállalt magára Tóth Lajos pedagógus, amikor Galántán megalapította Szlovákia első nyolcéves magángimnáziumát, amely már második éve működik. A jövő társadalmának elvárásai, az új magyar értelmiségiképzés szükségessége motiválta az iskolaalapítót. Mint mondja: „Néhányan, akik a rendszerváltással vállaltuk a másságot, az értékteremtést, a küzdelmet szellemi életünkben a magán- és egyházi iskolák alapításával, tudatában vagyunk felelősségünknek és küldetésünknek. Az egyházi és magániskoláknak pótolhatatlan szerepük van az erkölcsi megújulásban, amely csak az örök érvényű keresztény alapelvekre épülhet. Szellemi vállalkozásunkkal a szellemi rendszerváltást valósítjuk meg iskolánkon. Nem köt bennünket az elmúlt negyven év. “ Az iskolaalapító Az ősszel tölti be 54. életévét. Születésének esztendejét csak azért írom le, hogy megértsük, miért mondja azt, hogy Magyarországon született. Szekérgyártó bognármester fiaként 1939 novemberében látta meg a napvilágot a galántai járásban, Királyrévben. A front átvonulása után szülőfaluját is visszacsatolták Csehszlovákiához. Harminc évig tanította a történelmet és földrajzot a vágsellyei magyar alapiskolában, rövid ideig a járási módszertani központ szakfelügyelője volt. A bevezetőben említett másság nem a nyolcvankilences rendszerváltáskor jelentkezett nála. A hatvanas évek derekán Vágsellyén megalapította a Vörösmarty Klubot. Tevékenységük egy évtizeden át - a klubalapító letiltásáig - országosan is példaadó volt. Olyan hazai és magyarországi személyiségeket hívott meg a klubestékre, akiket a hatóságok nemkívánatos elemeknek tartottak. A hetvenes években Örsúj faluban megszervezi az első Nyári Művelődési Tábort, amely a csehszlovákiai és külföldi magyarok fontos találkozó- helye lett. Ekkor ő is szervezi a magyar iskolák felszámolása elleni tiltakozást. Vágsellyén megalapítja a Theátrum Irodalmi Társaságot, működését két éven belül betiltják. Másképpen szervezte a magyar kulturális életet, mint akkoriban a Lő- rincz Gyula vezette Csemadok csinálta. Kommunistaellenes magatartásáért az államrendőrség és ügynökei rendszeresen zaklatták. Harmincszor vitték be a rendőrségre is, brutálisan bántalmazták, munkahelyi gáncsoskodásnak is ki volt téve, s öt évre megfosztották útlevelétől. Nem sejtette, mi következik be 1989. november 17-én, amikor másnapra, 50. születésnapjára „A csehszlovákiai magyar értelmiségi lét“ címmel illegális találkozót hívott össze. Meghívására kilencvenhár- man jöttek el Vágsellyére. A tudományos tanácskozás alkalmából egy húsz főnyi csoport Tóth Károly sely- lyei lakásán megalakította a Független Magyar Kezdeményezés politikai mozgalmat. Tóth Lajost beválasztották az FMK Országos Választmányába. S egyik napról a másikra kezdetét vette a gyengédnek nevezett forradalom.-Nagy kegy a sorstól, hogy ezt a változást megélhettem - mondja az életútjára emlékező Tóth Lajos. nagy hagyománya volt a magyar gimnáziumoknak.- A szülőföldemen akartam maradni. Sellyén éltem és lakom, a közeli Galántához is vonzódtam, ott érettségiztem ötvenhétben. Csak erre a két városra gondoltam. Galántá- ra esett a választásom. Van vonzás- körzete, megközelíthetőség szempontjából is alkalmasabb. És számoltam a galántai magyar állami gimnázium segítségével is. Iskolát létrezánk. A nyolcvannégy diák közül harmincán kollégiumban laknak, jelenleg a közeli vágsellyei internátusbán, de ősztől már a galántai mező- gazdasági iskola diákotthonában kapnak elhelyezést.- A magángimnáziumban tandíjat is fizetnek a diákok...- Havonta hatszáz koronát, de indokolt esetben a szülőknek módot adunk arra, hogy a tandíjat lehetőségükhöz mérten rendezhessék. Az elA volt zeneiskolában rendezkedett be a magángimnázium Szellemi rendszerváltás 1993. VI. 20. Miért éppen Galántán? Az iskolaügyi minisztérium 1990- ben lehetőséget adott magániskolák alapítására. — Az egész világon így van, különböző iskolák léteznek, s a szülők döntenek, választhatnak az iskolák között - mondja Tóth Lajos. - Az elmúlt évtizedek élettapasztalata arra ösztönzött, hogy olyan iskolát alapítsak, amely egészséges konkurenciát teremt, amire nagy szükség van az iskolaügyben. Kilencvenegy januárjában határoztam el, hogy a magyarországi gimnáziumok mintájára magániskolát hozok létre nyolcéves középiskolai képzéssel, hogy- a gyerekek tizenegy éves koruktól tizennyolc évükig egy közösségben nevelődjenek, s a tananyag ésszerű elosztásával több ismeretre tegyenek szert, megfelelő tudással felvértezve lehetővé tegyük tanulóink felvételét a hazai és a külföldi egyetemekre. Kilencvenegy őszén harmincöt diákkal megnyitottuk az első nyolcéves magángimnáziumot. Vállaltuk a gáncsoskodást is, minden nehézséget. — De miért éppen Galántán, amikor vannak olyan városaink, mint például Losonc, Léva, ahol azelőtt hozni tantestület és épület nélkül nem lehet. Az állami gimnázium támogatása nélkül nem indulhattunk volna el. Nagy segítséget kaptunk tőlük az első évben. Pék László igazgatónak köszönhetően tantermet kölcsönöztek, használhattuk a tornatermet, az iskolai étkezdét (most is odajárunk ebédelni), és a tanárok kisegítettek óraadással. A hírneves matematikus tanáruk, Mészáros József ma is külön foglalkozik a matematikában kitűnő diákjainkkal. Kiegészítjük egymást, célunk, hogy kölcsönösen együttműködjünk iskolarendszerünk fellendítésében. Saját épületben Két évvel ezelőtt még az iskolaügy sem tudta, hogy az alapiskolák nyolc- vagy kilencévesek lesznek, emiatt 1991-ben a másodikosok osztályának megnyitásával kezdték megépíteni a nyolcéves magángimnáziumot. Az indulók ma már harmadikos gimnazisták. Az idei tanévben megindították az elsősök és másodikosok osztályát. Két év alatt harmincötről nyolcvannégyre gyarapodott a diáklétszám. A régi, szénfű- téses volt zeneiskolát több mint háromszázezer korona ráfordítással felújították, bevezették a gázt és a központi fűtést. A helyreállításból kivették részüket a szülők is, munkával legtöbbet segítettek Jókáról Szabó Lajos és Görföl Vince, a ki- rályrévi Mészáros Zoltán, a sóksze- lőcei Szabó Sándor és a vízkeleti Bodri György. Már öt tantermük van, a nyáron kialakítják a hatodikat is.- A magángimnázium után az idei tanévben a galántai állami gimnázium az első évfolyam elindításával szintén megkezdte a nyolcéves gimnáziumi képzést. Elbír a járás két ilyen iskolatípust?- Elegendő diák jelentkezik mindkét iskolába - válaszolja a magán- gimnázium alapítója. - Az ország negyvenhárom településéről tanulnak nálunk. A szepsi körzetből, Rimaszombat, Rozsnyó, Párkány, Zse- liz környékéről, a Csallóközből, Dunaszerdahelyről is járnak hozTóth Lajos: Mi már az autonómiát hozzuk létre, függetlenül nevelünk és oktatunk szállásolás és étkeztetés terén ugyanolyan kedvezményt kapnak, mint az állami iskolák tanulói. Ez a kiadásuk havonta ötszáz korona körüli összeget tesz ki. A tanulók szülei nagyrészt (kis)vállalkozók, azok jelentkeznek ide, akik jobb képzést akarnak gyerekeiknek. Akikért rajonganak a diákok- Egész iskolarendszerünkre rányomja bélyegét a közelmúlt, meg- roppantották az emberek személyiségét. A jövő polgári társadalmában nagyon megnövekszik az egyén szerepe. Iskoláinknak e téren még sok tennivalója akad. Mi ennek érdekében tűztük ki fő célunkul a magyar értelmiségi képzést, az értékteremtést. De személyiséget csak személyiségek tudnak nevelni. Hogy így legyen, csak kitűnő tanárokat alkalmazunk, olyanokat, akik mentesek az elmúlt évek beidegződéseitől Takács Erika a magyar nyelv szépségeire oktatja az elsősöket Vas Gyula felvételei- hangsúlyozza Tóth Lajos. — Csak akkor leszek jó igazgató, ha jó tanáraim lesznek. Kulcsfontosságú szerepet töltenek be, a nevelés alapját ők adják. Nyert ügyünk van ebből a szempontból. A gyerekek rajonganak a tanáraikért. Magas szintű oktatásban részesülnek, szinte minden tanulóval egyénileg is foglalkoznak. Szeretetteljes légkörben, keresztény szellemben neveljük őket. Ezért jönnek hozzánk távolabbi vidékekről is. Többségük tovább szeretne tanulni, s akik megelégszenek az érettségivel, azok a felső évfolyamokban irodavezető-adminisztrátor szakon külön képzést nyerhetnek a vállalkozás, könyvelés és a jog alapjaiból. Az elsősöket, másodikosokat és harmadikosokat négy állandó tanár tanítja: Takács Erika (magyar-szlovák), Krommer Lujza (német-ma- gyar-szlovák), Szakái László (fizika -matematika), Berényi József (törté- nelem-földrajz-esztétika). Hat óraadó tanár is segítségükre van az angol, biológia, zene oktatásában, egyikük szlovák nyelvű konverzá- ció, beszélgetés formájában tökéletesíti a diákok nyelvtudását. Az órarendbe iktatott hittanórákat a református és katolikus hitoktató tartja. Az évfolyamok gyarapodásával természetesen sor kerül a tantestület bővítésére is. Csak második éve működik a magángimnázium, s az iskolaalapító máris szép eredményekkel dicsekedhet a korosztályos magyar iskolák közötti versengésben. Az országos szavalóversenyen Kákarov Anita (zselizi) a második helyezést nyerte el. A matematikai járási versenyben Farkas Gábor (jókai) és Árendás László (farkasdi) az első és második díjat vitte el. A matematikában igen tehetséges Farkas Gábor az egyik magyarországi vetélkedésen a harmadik volt. A magyar nyelvből rendezett romániai nemzetközi versenyben iskolájuk csapata az előkelő harmadik helyen végzett. Három pénzforrás A tandíjból fedezik a pedagógusok fizetését és az iskola működtetését. Az állami támogatás egy-egy tanulóra csupán 720 korona, ez főleg a tanszerek beszerzését biztosítja. A magángimnázium által létrehozott Comenius Alapítványból pótolják a kiadások hiányzó részét. Ebből a pénzből újították fel a volt zeneiskolát. Még több adományra lenne szükségük, mert az iskola rendes működtetéséhez még sok mindent meg kell vásárolniuk, és csakhamar be kell rendezniük azt az épületet, amelyre ígéretet kaptak, s ahol a felső évfolyamok diákjai fognak tanulni. Az alapítvány pénzéből támogatást kívánnak nyújtani a rászoruló tehetséges tanulóknak. Az egyik diák édesapja, Schmidt Márton galántai vállalkozó színes tévét adományozott az iskolának, magyarországi ajándékként pedig videót kaptak.- Még mindig sok a gonoszkodás velünk szemben - tájékoztat Tóth Lajos. — A rosszakaratú ijesztgetés folytatódik. De mi itt vagyunk, és leszünk is! Beíratások már voltak, eddig több mint egy osztályra való elsőst vettünk fel. Remélem, hogy az új tanévben két osztályt nyithatunk, mert a beiratkozás folyamatosan történik szeptemberig. Tavaly is több szülő a nyári szünidőben hozta hozzánk gyermekét. Tanév közben sokan ezt nem merik megtenni, félnek az alapiskola tudomására hozni, hogy gyermeküket a nyolcéves gimnáziumba kívánják beíratni, mert ferde szemmel néznének rájuk... Hasonló panaszt hallottam a gútai nyolcéves egyházi gimnáziumban is. Kétévenként kisérettségi Már az is nagy dolog, hogy még csak a fejlődés kezdetén álló, évenként egy-egy újabb évfolyammal gyarapodó magángimnáziumban a diákok rajonganak a tanáraikért. Ez a baráti és egymást tisztelő viszony is elősegíti a jobb tanulmányi eredmények elérését. És ennek híre megy az országban. Az iskolaalapító újabb és újabb kapcsolatok kiépítésével lehetővé teszi, hogy a magán- gimnázium tanulói régi, jól bevált csere formájában már az idei szünidőtől kezdve a nyári hónapokban Angliában, Németországban és Észak-Szlovákiában (Liptóban) gazdagíthassák nyelvtudásukat. A szünidőben hárman mennek Angliába, öten Németországba és hárman Lip- tóba. Kezdetnek ez is jó, mondja az igazgató, jövőre biztosan többen lesznek. S Tóth Lajos kitér arra, ami leginkább foglalkoztatja azokat, akik változtatni szeretnének a rossz, beteg, válságba került iskolarendszerünkön. Hogyan valósítsák meg a szellemi elitképzést, amikor a tankönyvek még mindig kommunista értékrendet képviselnek?! Szellemi rendszerváltásra van szükség az iskolaügy egész vonalán, minden egyes magyar iskolában.- Szlovákiában a legnagyobb gond a magyar iskolarendszer kialakítása - hangsúlyozza Tóth Lajos. - Hiányoznak a magyar pedagógiai kutatók, hiányoznak a módszertani és tudományos intézményeink. Erről elsősorban a szakminisztériumnak kellene gondoskodnia. A pénzhiányt emlegetik, pedig a változás nem mindig pénzkérdés. A kutatóintézeteink hiányát a Győri Pedagógiai Intézettel együttműködve igyekszünk pótolni, hogy a magyar- országi követelményrendszert és módszert alkalmazzuk iskolánkon. A győri módszertani központ segítségével bevezetjük a kétévenkénti vizsgarendszert is, a kisérettségit. Az elsőt a jövő tanév végén. Egy kis élettapasztalat kell nekünk, hogy a gyerekek a nagy érettségire mind felkészültebben kerüljenek: akkor már nem okozhat nekik meglepetést, és félelem, riadalom nélkül tudásuk javát tudják nyújtani. Fáradozásainkat feledteti az a meghatóan felemelő érzés, amely értékteremtő küldetésünkből fakad. Petrőci Bálint
