Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)

1993-08-22 / 33. szám

Vasárnap 1993. augusztus 22. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 05,41, nyugszik 19,54; Kö- zép-Szlovákia: 05,48, nyugszik 19,48; Nyugat- Szlovákia; 05,54, nyugszik 19,54 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová­kia; 11,49, nyugszik 21,38; Kőzép-Szlovákia: 11,56, nyugszik 21,45; Nyugat- Szlovákia: 12,02, nyugszik 21,51 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük Névnapjukon szeretettel köszöntjük MENYHÉRT - TICHOMÍR valamint Agaton, Barakony. Merse, Mirjam, Szigfrid, Timótea, Zakariás, Zombor nevű kedves olvasóinkat • MENYHÉRT - a héber Mel­chior névből ered. Jelentése: királyi fény. • 1958-ban halt meg Roger Martin du GARD Nobel-di- jas francia regényiró (szül. 1881). Már csütörtökön kapható az újságárusoknál! A VASÁRNAP következő. 32 oldalas számának tartalmából: VILLAMOSSAL LISSZABONBAN Sebes Tibor portugáliai riportja DOBSZÓLÓ Szabó G. László beszélgetése Bubik Istvánnal ÁBEL ÉS ESZTER Gárdonyi Géza regényének 10. része ÖTLETPARÁDÉ GYEREKEKNEK LÁNYOK, ASSZONYOK HUMOR, KERESZT­REJTVÉNY SZABADIDŐ HÁZUNK TÁJA MAGAZIN Tanítók, szülők figyelmébe: ELSŐSÖK-1993 Az idei tanévet bonyolult helyzetben kezdjük. A hata­lom a szülőket megint igen megtévesztő válaszút elé állí­totta. Gyerekeiket magyar tanítási nyelvű, vagy szlovák iskolába íratták. Az utóbbiak fő érve a gyerek érvényesülé­se. A szlovák sajtóban a ha­zafias szakemberek sorra megszólalnak, hogy a szlo­vák nyelv ismerete az érvé­nyesülés alapja, minden gye­rek érdeke. Mintha nem a tu­dás, a tehetség fejlesztése lenne a legfontosabb. Azt le sem merik írni, hogy a ma­gyar iskolában is meg lehet tanulni szlovákul, hiszen na­ponta élő kapcsolatunk van a szlovák beszéddel, a gya­korláshoz nincs szükség ang­liai tanulmányútra. A magyar politikai vezetés, a magyar értelmiség egy pillanatig sem vitatja a szlovák nyelv is­meretének hasznosságát, ami a hazai érvényesülés láncsze­me. A szlovák tudósok miért nem a nyelvtanulás legkor­szerűbb, legsikeresebb mód­szereire dolgoznak ki mód­szereket, miért a magyar nemzetiség fennmaradását eddig minden hiányossága el­lenére biztosító magyar isko­lákba óhajtanak felemás ne­velést becsempészni? Sajnos, ez is egy ravasz próbálkozás az elszlovákosításra. A szülő­kön múlik, hogy megbuk- tatják-e. A magyar iskola fennma­radásunk, identitástudatunk megőrzésének egyik záloga. A kormány valóban olyan nagylelkű, hogy annyira szí­vén viseli a magyar fiatalok érvényesülésének ügyét? In­kább azzal törődjön, hogy a szlovákul tudó, minden kö­vetelménynek megfelelő ma­gyarok vezető munkakörök­be is bejussanak. A magyar iskolák pedig megtanítják ta­nulóikat a szlovák nyelvre. Amikor a gyerekek befeje­zik tanulmányaikat, fényké­pes emlékeket, tablókat ké­szítenek emlékül, amelyek minden családi fényképal­bumnak kedves színfoltjai. A Vasárnap szerkesztősége most új ötlettel akar kedves­kedni olvasóinak. Azoknak a magyar szülőknek, akik gyerekeiket az idén magyar iskolába íratták és azoknak a kisiskolásoknak, akik ma­gyarul kezdik tanulni az ábé­cét, megismerni a szép ma­gyar nyelvet, irodalmunkat, történelmünket, emléket sze­retnénk állítani. Olyan emlé­ket, amelyet évtizedek múl­tán is elő lehet venni és talán még az unokáknak is meg lehet mutatni, amikor már re­mélhetőleg azt sem fogják tudni, hogy mi az alternatív iskola és miért jártak egykor magyar gyerekek szlovák is­kolába. Ötletünk lényege: Kérjük a magyar iskolák igazgatóit, tanítóit, hogy hozzáértő fényképésszel készíttessenek csoportképet az idén iskolába lépő első osztályosokról, minden osztályról külön-kü- lön. írják rá a gyerekek nevét (Pl. Az első sorban: Kovács Ilona, Bátor István stb. Máso­dik sorban: Erős Csaba...). A Vasárnapban folyamatosan közöljük a fényképeket. Szeptemberi első számainkba a mi fényképészeink készíte­nek mutatóba néhányat, azonban minden iskolába nem jutnak el, ezért várjuk az iskolák kezdeményezését. Szeretnénk, ha az osztályok­kal együtt a felvételen lenne a tanító és az iskola igazgató­ja is. Hogy az első osztályoknak is legyen valami ösztönzője, a közölt első osztályok kö­zött havonta egy-egy hasznos emléktárgyat sorsolunk ki. Befejezésül pedig még any- nyit, hogy azok a szülők, akik ismerőseiknek ajándé­kozni akarnak abból a Vasár­napból, amelyben a gyerekük csoportképe megjelenik, és környezetükben nem tudják beszerezni a lapot, a bekül­dött fényképpel rendelhet­nek annyi példányszámot, amennyire igényt tartanak. Bízunk benne, hogy ötle­tünket örömmel fogadják ol­vasóink, iskoláink. Várjuk az idei első osztályosok fényké­peit. Tehát szeptember köze­pétől indul Az elsősök bemu­tatkoznak — 1993 című soro­zatunk a Vasárnapban. A VASÁRNAP SZERKESZTŐSÉGE Az ÚJSZÓ és a 1/350/7730 nyári versenye A Vili. heti forduló díjai Nyári versenyünk tízfordu- los. Minden héten valame­lyik napi számunkban vagy a Vasárnap című hétvégi magazinunkban fölteszünk egy-egy kérdést. Az UJ SZÓ és a VASÁR­NAP minden számában közlünk egy-egy ver­senyszelvényt. Tisztelt olvasóinktól azt kérjük, hogy legkésőbb hét­fő estig postázzák szerkesz­tőségünk címére (819 15 Bratislava, Pribinova 25), lehetőleg levelezőlapon, a helyes választ. A hét ver­senyszelvényből legalább négyet mellékelni kell. Hetente két díjat sorso­lunk ki: 1) Ötszáz schillinges óra­vásárlási utalvány (A bécsi Fortstinger cég ajándéka) 2) 2000 korona értékű vásárlási utalvány (a dunaszerdahelyi EUROMARKET aján­déka) A heti sorsolás eredmé­nyeit mindig szombaton kö­zöljük. Azok a tisztelt olva­sók, akik a tíz kérdésre leg­alább nyolc jó választ küld­tek be és ugyanennyiszer ráragasztották a levelező­lapra vagy a levélre a négy­négy versenyszelvényt, jo­gosultak részt venni a fődí­jak sorsolásán, amelyre szeptember közepén Ki- rályhelmecen kerül sor. Minden résztvevő — ha jól válaszolt és elküldte a négy-négy szelvényét — akár hetente és a fődíjak sorsolásán is nyerhet. Fődíjak: 1. 30 ezer korona 2. 20 ezer korona 3.10 ezer korona 4. CASIO SF 8 300 mana­gerkalkulátor, valamint egy TKD T. 9 011 elekt­ronikus fordító 5. Ajándékcsomag (leme­zek, hangkazetták) 6-10. 1000 korona értékű tárgyi nyeremény Sok szerencsét és jó szó­rakozást! Villa VERSENYSZELVÉNY a tűréshatárról Mindennek van határa, tartja a népi bölcsesség. A lakosság türelmének is. Ne higgye a kormány, hogy a közömbösség, fásultság tartós állapot. Elegendő egy szikra, egy brutális intézkedés és felbo­rul a szociális béke, a tömegekben fel­színre tör a visszafojtott elégedetlenség, amely káoszba sodorhatja az országot. Az államkassza a korona leértékelése után is kong az ürességtől. A Nemzetkö­zi Valutaalap által még elviselhetőnek ítélt 16,8 milliárd koronás költségvetési hiány az elmúlt héten elérte a 17 476 milliárdot és ha a bevételekben nem történik gyors javulás, év végére túllépi a 20 milliárdot, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. A legna­gyobb baj, hogy mint már annyiszor, a kormány ezúttal is elszámította magát. A feltételezett 98 milliárdos bevételből csak 81 milliárd futott be. A Statisztikai Hivatal jelentése szerint júniusban má­jushoz képest átlag 379 koronával növe­kedtek az átlagbérek. (Ugyan milyen munkakörökben? Ugyanis ismerőseim körében senki sem kapott magasabb fi­zetést!) A termelés és a termelékenység viszont folyamatosan csökken. A rossz hírek között talán a legrosz- szabb, hogy a munkanélküliség elérte az eddigi legmagasabb szintet. Az pedig már elcsépelt frázisnak tűnik, hogy az. árak szüntelenül emelkednek. Az ország népe pedig egyelőre türel­mesen lesi a változásokat. Meddig? Az országos takarékpénztár igazgatója arra számít, hogy az elkövetkező hónapok­ban jelentősen csökkennek a takarékbe­tétek, mivel százezrek lesznek kénytele­nek hozzányúlni összekuporgatott pén­zükhöz. Elsősorban a választók egyhar- madát kitevő egymillió kétszázezer nyugdíjas többsége. Számukra nehéz na­pok következnek. Hol van a türelem határa? Mikor rob­ban ki az elégedetlenség? Az egymillió háromszázezer tagot számláló szakszer­vezetek figyelmeztették a kormányt, hogy a hamu alatt izzik a parázs és sok helyen csak a szakszervezeti funkcioná­riusok igyekezete tartja fenn a szociális békét. Nincs kizárva, hogy ősszel kirob­ban az elégedetlenség és sztrájkok, tün­tetések is lesznek. Elsősorban a befa­gyasztott bérek, a munkahelyhiány, a nyugdíjak és a szociális juttatások miatt. A kormány egyelőre lekezeli a szakszervezeteket, lebecsüli erejüket és a legutóbbi tárgyalásokon sem tett semmilyen ígéretet a munkavállalók helyzetének javítására. Úgy tűnik, a szo­ciális béke utolsó napjait éljük. Míg Szlovákia népét súlyos bizonyta­lanságban tartja a kilátástalan gazdaság, a napról napra romló megélhetés, a kor­mány és a pártok a koalícióról, a minisz­teri bársonyszékek, a húsos fazék körüli posztokról vitatkoznak, közben az ural­kodó párt minden központi hivatalban, intézményben megerősíti pozícióit. Saj­nos a parlamenti ellenzék is képtelen egy közös programot kialakítani, amely ki­utat mutatna a jelenlegi válságból. Úgy tűnik, hogy új választásokat sem akar­nak, néhány hónapot még elvitatkoznak, elpolitizálgatnak, miközben nyakunkra zúdul az új devalváció és felborul a szo­ciális béke. Nem tartom véletlennek azt sem, hogy ebben a helyzetben különféle in­tézkedésekkel piszkálni fogják a nemze­tiségi problémákat. A kétnyelvű táblák eltávolítása, megtévesztő közlekedési zavarkeltésre hivatkozva, nagyon jól el­tereli a figyelmet a gazdasági gondokról. A szlovák nacionalizmus azonnal ráha­rap a „magyarok szörnyűségeire“. A té­véhíradó jelentős része, a lapok első oldalai tele vannak Soóky polgármester „államellenes tettével“, bíróság foglal­kozik az esettel, a miniszterelnök kor­szakalkotó újítással gazdagítja a nyelvtu­dományt: kiötli a kétnyelvűség torzszü­leményét: írják a magyarok szlovák-ma­gyarul Dunajszká Sztredát. Azonban arról, hogy drágul a kenyér és a tej, csak a lapok tizenkettedik olda­lán olvashatunk. Ugyan hol a tűréshatár? Szűcs Béla •% % 1993. VIII. 22. Méry Gábor felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom