Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-08-15 / 32. szám
4 Kétszáz éve született Greguss Mihály Pozsony a XIX. század elsőfelében Több mint másfél évszázaddal ezelőtt, a Mettemich-féle abszolutizmus nehéz időszakában jött létre a reformmozgalom. A hazafiak társadalmi rangjukra való tekintet nélkül csatlakoztak a mozgalomhoz: az arisztokratákat, nemeseket, papokat, az értelmiséget egy eszme vezérelte - a haza felemelkedése, hogy Magyarország elfoglalhassa helyét a fejlett európai országok mellett. Tudták, hogy a siker egyik feltétele a nemzeti nyelv fejlesztése, ezért olyan színvonalra kívánták emelni a magyar nyelvet, hogy helyettesíthesse az elavult középkori latint vagy az erőszakolt németet. Az írók, tudósok, tanítók mellett Greguss Mihály is érdemeket szerzett e téren. Diákévek Greguss Mihály 1793. július 1-én született a Pozsony vármegyei Pusz- tafödémesen. Apja evangélikus pap volt; verseket is írt. A pozsonyi evangélikus líceumban kezdett tanulni, majd annak elvégzése után, 1913-ban külföldön folytatta tanulmányait. Eredeti tervét, hogy külföldre menjen, keresztülhúzta a Napóleon-háború, ezért egy évig Pozsonyban maradt, Pamiczky Mihály királyi tanácsos családjánál ne- velősködött. Csak a politikai helyzet lecsendesülése után mehetett külföldre. Két évet töltött a tübingeni egyetemen (1814-1816), majd fél évet Göttingenben. A jénai, hallei, lipcsei, berlini, drezdai egyetemeken is megfordult. Nemcsak a tudását tökéletesítette, hanem megismerkedett a német tudósok műveivel és a kor haladó eszméivel. Tanulmányai befejezése után nem tért vissza Pozsonyba. Elfogadta az eperjesi evangélikus kollégium meghívását, ahol 1818-ban a filozófia professzora lett. De történelmet, fizikát és matematikát is tanított. Pályája kezdetén kitűnt tehetsége. Az egyetemes evangélikus gyűlés 1818 szeptemberében pályázatot írt ki, amit az iíjú Greguss Mihály nyert meg. Jutalma nemcsak száz aranyforint volt, valamint műve megjelentetése (1821- ben adták ki Pesten, Durch welche Mittel kann die Wirksamkeit des Kanzelrenders werkmässig erhöht werden címmel), hanem elsősorban az evangélikus értelmiség körében kivívott elismerés, és a diákok körében a népszerűség. A Tarca-parti Athénben Greguss Mihály tizenhat évet töltött Sáros vármegye metropolisában, ott vette feleségül Farkas Líviát, akitől négy gyermeke - három fiú és egy lány - született. A kollégiumban elsősorban a filo- zófia és a történelem oktatásának szentelte idejét. Csak a felsőbb évfolyamokban adott elő (elsősorban jogászoknak), de előadásait a többi diák is látogatta - a szabadgondolkodó eszméiért. Ez az egyházi hatóságok figyelmét sem kerülte el, még ateizmussal is megvádolták. Greguss előtt nyilvánvaló volt, hogy az oktatásban lehetetlen jelentős haladást elérni az elavult, a valós élettől elszakadó tankönyvekkel. Mégis, amikor 1926-ban megírta népszerű vallástanát a jogászok számára - megakadályozták a kiadását és nem engedték, hogy vallástant oktasson. De még abban az évben napvilágot látott esztétika-tankönyve (Compendium aestheticae, Kassa 1826), és a kollégái elismerésük jeléül megválasztották a tanári kar jegyzőjévé. A diákok körében még nagyobb népszerűségre tett szert és nemcsak a kitűnő előadásaiért, hanem az oktatáson kívül kifejtett munkásságáért is. 1827-28- ban megalakította a Magyar Társaságot. A Társaság könyvtárának a kiépítésére nem sajnált sem pénzt, sem fáradságot, ó lett a Társaság első elnöke. Olyan személyiségek kerültek ki a Társaságból, mint Irányi Dániel, Sárossy Gyula, Lisznyai Kálmán, Vachott Imre és Sándor. A magyar nyelvű oktatás bevezetésének úttörőjeként tartjuk számon. Az 1830-31-es iskolai évben, Magyarországon elsőként kezdte magyar nyelven előadni a magyar történelmet és a statisztikát az Eperjesi Kollégiumban. A nyelvtudomány ápolásában előkelő helyet vívott ki, elsőként fordított le élő magyar nyelvre egy sor filozófiai és történelmi szakkifejezést. Munkásságával érdemelte ki, hogy először helyettes, majd a Kollégium rendes rektorává választották, annak ellenére, hogy nem volt a teológia professzora. 1833-ban a pozsonyi líceum tanára lett. Eperjesen nehezen viselték el a távozását. Hogy milyen hatást gyakorolt a diákokra, egyik tanítványa, Kossuth Lajos mondja el a leghívebben: „Elvégezvén a gimnaziális tanfolyamot, atyám az eperjesi evang. Kollégiumba vitt fel. Greguss Mihály tanáromnál voltam szállva, ki akkor lett egy németországi egyetemről Eperjesre a bölcselmi és ter- mészettani tanszékre meghíva. Greguss tanár emlékének végtelen sokkal tartozom. Atyám úgy egyezett vele, hogy köztanórákon kívül magánoktatásban is részesítsen, s ennek köszönhetem szinét-javát annak, amit akkor tanultam, ő válogatta meg olvasókönyveimet s amit így együtt olvasgatánk, kérdéseimre adott feleleteivel világot gyújtott agyamban s élményeinek s tapasztalatainak érdekes elbeszéléseivel, hozzájuk kötött oktatásával ő ismertette meg velem a gyakorlati életet. Nemcsak tanítóm, de nevelőm is volt. Még vívni is ő tanított először, mint a német egyetemi „Burchok” általában, a vitőrt rendkívül ügyesen kezelte. Atyám igen nagyra becsülte Greguss tanárt s annyira megkedvelte, hogy egy húsvéti szünidőre meghívta házához.” A pozsonyi líceumban Az Eperjesen megkezdett művet Pozsonyban folytatta. 1834-ben Magyar Társaságot alakított és ugyancsak magyarul kezdte előadni a történelmet és a filozófiát. De Pozsony túl közel volt Bécshez, és ott szigorúan figyelték, mi történik Magyar- országon. Metternich besúgóinak figyelmét nem kerülte el Greguss professzor tevékenysége - az akkoriban jobbára német ajkú Pozsonyban. Egy ünnepség szolgált ürügyül, hogy megbüntessék, ahol a diákok Zrínyi Péter balladáját szavalták. Betiltottak minden hasonló rendezvényt egész Magyarországon s a hivatalok Greguss eltávolítását követelték a líceumból (1836-ban). A kormány igyekezete ellenére megmenekült, s ezt Sztromszky egyházi főfelügyelőhöz fűződő barátsága és a palatínus liberális kiállásának köszönhette. Továbbra is előadott és új tankönyveken dolgozott. A halál munka közben érte utol, 1838. szeptember 27-én, hosszan tartó, súlyos betegség következtében. A fáradhatatlan munka eredménye Greguss Mihály negyvenöt évesen halt meg. Nem érte meg a magyar nyelv általános bevezetését a középiskolákba (1848), amelyet ő készített elő, sem Kossuth és a többi tanítványai részvételét az 1848-as forradalomban. Műve azonban nem fe- lejtődött el, ellenkezőleg, tovább fejlesztették. Fiai híres emberek lettek: Ágost író és esztéta, Gyula fizikus, János festő és pedagógus. Greguss Mihály több tudományos elméleti munkát hagyott hátra, és sok verset. Sajnos, a legtöbbje kéziratban maradt. A már említett „koszorúzott pályamunkán” és az esztétika-tankönyvön kívül eperjesi barátai a halála után kiadták latin nyelvű önéletrajzi költeményét (Autobiog- raphia Michaelis Greguss, Eperjes, 1840), és 1852-ben Szarvason jelent meg a Greguss Mihály válogatott kisebb munkái című kiadvány. Tudományos munkáit hazai és külföldi folyóiratokban publikálta, mint például az Allgemeine Literatur Zeitung, Iris, Felsőmagyarországi Minerva. A kéziratos nagyobb munkái közül meg kell említeni a Logikát (1833), a Metaphysikát (1834), a Gyakorlati bölcseletet (1835), Bölcseleti encyklopédiát (1835), Bölcseleti történelmet (1836), a Politikai tudományok encyklopédiáját. Greguss Mihály abban a korban élt amit reformkorként emlegetünk. Akárcsak nagy kortársai, ő is mindenek felett szerette a nemzetét, a nyelvet. Hitte: a magyar nyelv van olyan tökéletes, hogy mindenütt helyettesítheti a latint - s ezt a munkásságával bizonyította. A haza szeretetére tanította az ifjúságot, hogy büszke lehessen a dicső múltra. Fiatalon halt meg, nem tudta befejezni mindazt, amit szeretett volna. De műve nem merült a feledés homályába. Nemcsak a magyar „márciusi if- jakra” volt hatással - a szlovák hazafiak gondolkodását is formálta. Kónya Péter Compendium AESTHETICAE AUDITORUM SUORUM EDIDtT. MICHAEL GREGUSS, Collegii A. C, A. E p éri e s s i e ns i s P r o f c ss o r P.O. • 'v;.j r. •/ ) •* CASSOVIAE, TYPES CAROL! WERFER ACADEMIA E TYPOGRAPllI; 1826. Greguss Mihály esztétikai tankönyve (A szerző reprodukciói) 10 1993. VIII. 15. A magyar nyelvű oktatás úttörője Eperjes Greguss tevékenysége korában
