Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-08-15 / 32. szám
(iazdaság a víziszörny árnyékában ♦ * M A talponmaradás tartópillérei- Ha belesimüok az érő búzatáblába, s a kalászok „visszaütnek”, biztos lehetek abban, hogy jó termés várható - mutatja Hupka Béla igazgató- helyettes. A gazdasági rendszerváltás átmeneti időszakában a szorító válság korlátái közé préselt mezőgazdaságban a leépítő gazdasági intézkedések közül mondhatni csaknem mindent kipróbáltak már. Felér egy kisebb csodával, hogy az ágazati termelők még nem mentek teljesen tönkre, s nem vágták oda a kapanyelet a földhöz, hogy csapot-pa- pot otthagyva más vállalkozásba kezdjenek. Nos, ilyen feltételek között az is egy kisebb csoda, hogy vannak még termelőüzemek, amelyeket a közismert nehézségek ellenére nem fenyeget közvetlenül a gazdasági összeomlás veszélye, s bár a megbénult pénzforgalom miatt ők is szinte naponta filléres gondokkal küszködnek, mégis van reményük a túlélésre, a talponmara- dásra.- Elsősorban a jól megválasztott termelési struktúra, az emberek közötti megértés és a munkafegyelem sikereink titka - vallja Ko- váts Gyula, a vállalat igazgatója. Ha valaki napjainkban kimondja a szót Bős, általában mindenkinek a Dunán felépített, csallóközi vízi- szörny néven emlegetett, nemzetközi bonyodalmakat okozó vízi erőmű jut eszébe. Azt már kevesebben tudják, hogy e víziszömy árnyékában évtizedek óta jól működő mezőgazdasági nagyvállalat gazdálkodik, amely 1948-ban az egykori nagybirtokosok földjein alapozta meg jövőjét. Azóta többször is átszervezték, gyakorlatilag 1965-től viseli ezt a nevet Ekkor lépett ugyanis frigyre a bősi földműves-szövetkezet és a várko- nyi állami gazdaság, hogy csaknem ötezer hektáron lerakják a nagyüzemi gazdálkodás alapjait. A vízi erőmű építése során mintegy hétszáz hektárnyi mezőgazdasági termőterület esett áldozatul a gigantikus gátépítésnek. A közismert gazdasági helyzet és az egész ágazatot sújtó pénzhiányos állapotok ellenére azonban ez a gazdaság mintegy négyezer hektáron még ilyen feltételek között is valóban figyelemre méltó teljesítményeket produkál. Mi lehet a titka, mi lehet a háttere a jó eredményeknek?- Elsősorban a jól megválasztott termelési struktúra, az emberek közötti összeszokottság, megértés, amelyhez valódi munkafegyelem társul - foglalta össze dióhéjban Kováts Gyula, az állami gazdaság igazgatója, aki több, mint egy évtizede áll e jól szervezett mezőgazdasági nagyüzem élén. Bősön már a rendszerváltás előtt stabil termelési szerkezetben gazdálkodtak. A jól kiépített és megalapozott szakosításnak köszönhető, hogy ebben az állami gazdaságban elsősorban a növénytermelés és az állattenyésztés az a két tartópillér, amelyre a gazdálkodás alapjait lerakták. Már a rendszerváltás előtt ki volt építve az az anyagi és műszaki bázis, amely a terméshozamok, a hatékony gazdálkodás és a fegyelmezett munka nélkülözhetetlen feltétele. A jól menő években akár 10 millió korona is jutott a beruházásokra.- A reform elején beharangozott restriktiv gazdaságpolitika bevezetésekor rögtön láttuk, sürgősen alkalmazkodnunk kell a megváltozott feltételekhez. Szigorú takarékossági intézkedéseket vezettünk be, befagyasztottuk a beruházásainkat, nem vásároltunk új gépeket. Az elején ezt még megtehettük, hiszen a gépparkunk állapota megfelelő volt, most azonban már úgy tűnik, hogy az a folyamat, amit mi 1-2 évre terveztünk akár 4-5 évig is elhúzódhat, s ez hosszú távon mindenképpen kihat a gazdálkodásunkra - vélekedett az igazgató. Az állami gazdaság hosszú évek óta kiváló eredményekkel büszkélkedhet. A gabonafélék hektárhozamát például 7-8 tonnás szinten állandósították, s a cukorrépa 60 tonnás hektárhozama is immár megszokott ebben a gazdaságban.-Sajnos, még ezek a hazai viszonylatban kiváló eredmények is csupán a túlélésre elegendők - hangoztatta Kováts Gyula. - A költségtételek alakulása és a termékekért kapott árak közötti aránytalanságok miatt nálunk is eléggé feszített a gazdálkodási mérleg. A kemény feltételek ellenére az igazgató bizakodó. Tudja, hogy a növénytermesztésben megbízható hozamokra, az állattenyésztésben megfelelő hatékonyságú állományra építhet Bősön ugyanis az ágazatban uralkodó közhangulat ellenére nem fogtak azonnal hozzá a megvont támogatások miatt veszteségessé váló ágazatok radikális leépítéséhez. Igaz, áldozatok árán, de megmaradt az évente 5 ezer literes fejési átlagot produkáló tehénállomány, a mintegy 9 ezer sertés, s mára bebizonyosodott, jó lóra tettek. A félévi előzetes eredmények alapján például tejből az idén mintegy 8-10 milliós plusszbevé- telre számítanak. Természetesen ehhez az kell, hogy a termékeik kiváló minőségűek legyenek. Ez idáig erre nem is volt panasz. Arról, hogy a rend és a fegyelem nemcsak hangzatos szólamok a gazdaságban, a fekete erdei szarvasmarhatelepen is meggyőződhettünk. Noha találomra, határjárás közben választottuk ki a telepet, saját szemünkkel láttuk, hogy mindenütt rend, tisztaság uralkodott. Az 50 hektáros paradicsomtáblában a kertészeti csoport asszonyai szorgoskodtak, miközben Ambrus József csoportvezetőnek és Kovács Béla ágazatvezetőnek épp a legutóbbi morvaországi kirándulás úti élményeit taglalták. Hegedűs Viola és Brozsek Anna egymást ugratva állapították meg: nekik, öregeknek már csak a munka jut Az évek során stabilizálódott és összekovácsolódott a dolgozói gárda. Ügyelnek arra is, hogy a szakemberek képzése se szenvedjen csorbát Évente 6-10 fiatal szakember képzését biztosították, akik fokozatosan beépültek, s ma már megbízható tagjai a kollektívának. A dolgozókról való gondoskodást még ebben a nehéz időszakban is nagyon fontos dolognak tartják. A juttatások az előző években megszokott szinten maradtak. Privatizáció el&t A Bősi Állami Gazdaság a privatizáció előtt áll. Amint megtudtuk, a vállalati vezetés szeremé megvásárolni a gazdaságot, amely egyúttal biztosítéka lenne annak is, hogy az eddigi profilban üzemeltetik tovább. Kováts Gyula azt is elárulta, az állami gazdaság által használt földterület mintegy 90 százaléka nevesítve van, 5 éves bérleti szerződéssel évente 1050 korona bérleti díjat fizetnek a tulajdonosoknak. A vállalatvezetés bízik abban, hogy az elkészített privatizációs tervezetben megfogalmazott elképzelések alapján az elkövetkező években is tartani tudják majd az eddigi eredményeket. A belső feltételek egyértelműen adottak hozzá. Bősön a kalászok az idén is „visszaütnek”- Számtalan módszer létezik a búza terméshozamának megsacco- lására. Én azonban elsősorban a saját tenyeremben bízom. Ha közvetlenül aratás előtt belesimítok az érő gabonatáblába, s a kalászok „visszaütnek”, biztos lehetek benne, hogy abban az évben jó termés várható. Az ütés erőssége azt is jelzi mennyire teltek a kalászok, milyen súlyosak a magok - mutatja a füzeséri parcellában elég szépnek mutatkozó Hanával bevetett búzatáblát Hupka Béla, a Bősi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese, s egyben növénytermesztési főága- zatvezetője. Ebben a módszerben még sohasem csalódott, sokéves tapasztalata során érlelődött meg hozzá a kéztartása, hogy meg tudja ítélni a várható hozamot, hiszen 1965-től ebben az állami gazdaságban dolgozik. A határt, akárcsak az embereket, mint a tenyerét, úgy ismeri. A 4 ezer hektáros gazdaság parcelláit hosszú évtizedek alatt úgy alakították ki, hogy azok a nagyüzemi gazdálkodás és a kömyezetalakítás feltételeinek egyaránt megfeleljenek. Az idei aratás ugyan nem a rekordhozamok ígéretével indult, hiszen a hazai mezőgazdaságra szinte rákényszerített reform szorító hatásait itt is érzik, a termőtalajok tápanyagutánpótlásában a sokéves átlaghoz viszonyítva már itt is érezhető a lemaradásuk, ennek ellenére az országosan beharangozott egyharmados terméskiesés veszélye itt nem fenyeget. S noha az idei szárazság sok gondot okozott, az utóbbi években állandósított 7-8 tonna közötti hektárhozamoktól alig maradnak majd el. Az előrejelzések alapján 6-6,5 tonna körüli gabonatermésre számítanak.- Sokéves megfigyeléseim alapján állítom, az utóbbi években egyértelműen módosult e térség időjárása. Alig van tél, a tavasz szinte átmenet nélkül vált a nyárba, a csapadékeloszlás rendkívül rap- szodikus. Májusban például csupán 5,7 milliméter hullott, ez szemmelláthatóan visszavetette a fejlődésben a növényzetet. Még szerencse, hogy termőterületünk 70 százaléka öntözhető, így ahol lehetett mesterségesen pótoltuk a hiányzó csapadékot. A jövőben rákényszerülünk arra, hogy a tavaszi gabonafélék termesztését lecsök- kentsük, hiszen ilyen feltételek között nem kifizetődő velük foglalkozni - állítja az ágazatvezető. Meddig lehet állni akihívásokat? Az állami gazdaság kialakított termékszerkezete ez idáig jól állta a csökkenő támogatáspolitika következményeinek kihívásait. Nem csökkentették a gabona termőterületét, akárcsak az állatállomány létszámát sem. Ügy tartják, hogy kenyérre és húsra a jövőben is szükség lesz, s ennek szellemében tevékenykednek. Az idei kedvezőtlen természeti feltételek és gazdasági állapotok ugyan visszafoghatják valamelyest a megszokott szintet, de ha a búza esetleg kevesebbet is ad, majd kipótolja a kukorica, amely az idén rendkívül jónak mutatkozik. Csak egy jégverés ne jöjjön. Másik büszkeségük a cukorrépa. Öröm volt látni a szép, egészséges, dús, répatáblákat. Itt is magasan van a mérce, hiszen tavaly például 72,6 tonnás átlagos hektárhozamot értek el belőle.- A jelenlegi árak mellett 3-4 tonnás hozamokból nem lehet nyereséget produkálni. Az idén mi is kevesebb műtrágyát és vegyszert használtunk, azonban az agrotechnikát igyekeztünk 120 százalékra elvégezni. Lehet, hogy ez fellengzősen hangzik, de így igaz, hiszen már számtalanszor megtapasztaltuk, hogy az időjárás kedvezőtlenre fordulhat, jöhet természeti katasztrófa, ítéletidő, de az ember nem hibázhat, ha a földből ki akaija hozni, amit szeretne. S az itt élő emberek már megszokták, maximális odafigyeléssel nagyon jó eredményeket lehet ebből a csallóközi talajból kicsikarni. Az aratás előtt mindenki számol. Vajon megtérül-e a hitelre végzett befektetés, megéri-e egyáltalán kihajtani a földekre? Bősön megszokták, ne bízzák a véletlenre a sors és a terméseredmények alakulását. Ha továbbra is lehetőségük marad a nagyüzemi gazdálkodás szerinti termelésre minden bizonnyal bebizonyítják, az egyesek szerint leírt honi ágazat még mindig képes felvenni az eléje dobott kesztyűt. Az 50 hektáros paradicsomtáblán a kertészeti csoport asszonyai szorgoskodtak 1993.VIII. 15. Prikler László felvételei T. Szilvássy László
