Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-08-08 / 31. szám
Autószerelő barátom a telkemre kötötte: „Feltétlenül kérdezd meg a »Szőke Sziklától,« hogyan lett 1969-ben a csehszlovák-magyar világbajnoki selejtezőn 1:3-ból 3:3?“ Hát hogy is volt az Prágában, kedves Mészöly Kálmán? Csakugyan kérte a cserét?- Látott már maga olyat, hogy egy futballista önként le akar menni a pályáról, amikor idegenben 3:l-re vezet csapata a mindent eldöntő vb-selej- tezőn? Nem tudom. Sohase jutott eszembe...- Nekem sem. Engem Soós Karcsi bácsi cserélt le. Már a szünetben mondta, mentem is zuhanyozni, de mégiscsak kifutottam. Aztán az 55. percben lehívott, és beküldte Juhász Pistát. Ismétlem, nem jeleztem, hogy fáradt vagyok. A csapat nagyon jól játszott a feszült légkörben, jobbak voltunk a csehszlovákoknál. Emlékszem, a meccs után rögtön különgépre ültünk, s irány Budapest. Aztán két hónap után irány Marseille. A Prágában 3:3-ra mérkőzött együttes simán kikapott 4:1 arányban. Hogyan lehetséges ez?- Nem hangolódtunk rá az összecsapásra. Például jött az ukáz, mindenki úgy tisztítsa meg a cipőjét, hogy látszódjon rajta az Adidas jelképe. Ilyesmivel voltunk elfoglalva a mérkőzés előtt. Meg talán le is becsültük az ellenfelet, ráadásul nem játszhatott Albert, Dunai, Páncsics és Szűcs. Tizenegyesből kaptuk az első gólt, aztán egyet szinte a kikötőváros dokkjából... Ekkor vált szállóigévé Szepesi éterbe kiáltott mondata: „Jönnek a csehszlovákok!“ Jöttek ők korábban is.- Igen, a chilei világbajnokságon. De az egészen más tészta. Schrojf tízesre védett, Latisev nem adta meg Tichy szabályos gólját, elpuskáztunk 10 meccsre való gólhelyzetet. Az állandóan védekező ellenfél viszont egyetlen helyzetét kihasználta. Nagyon balszerencsés találkozó volt. Akadt ebből a négy esztendővel későbbi vb-n is. Ugyancsak a negyeddöntőben, az örök mumus, a Szovjetunió ellen.- Mérgesek is voltunk, hogy már megint az oroszok! Otthonról kaptuk a telefont, óriási prémiumot ígértek, ha nyerünk. Bé- nítólag hatott ránk. Géléi hibájából micsoda potyagólokat kaptunk! És milyen helyzeteket hagytunk ki! Az 1982-es világbajnokságon szövetségi kapitányként ült a kispadon. Ott a belgák egyenlítettek könnyedén. Ha Kerekes elsodorja Czerniatynskit...- A gól előtt többen is hibáztak. Beismerem, rosszul cseréltem, illetve Müllert a pályán kellett volna hagynom. Vezettünk, a belgák idegesek voltak. Az előbb említettük a csehszlovákokat. Akadtak közöttük jó játékosok.- Például Adamec és Jokl. Nem tetszett azonban, hogy az előbb említett és Marko edző kigúnyoltak bennünket Mar- seille-ben. A pályán legyünk könyörtelen ellenfelek, de a meccs után? Utálom az ilyen megnyilatkozásokat. Hatvanegyszer szerepelt a címeres mezben, háromszoros világ- és kétszeres Európa-váloga- tott. Ki volt a legkellemetlenebb ellenfél?- Az osztrák Nemec, Di Stefano, Albert, Göröcs. Kivel játszott együtt a legszívesebben?- Farkas Jancsival, Sipos Ferivel, Bobby Charltonnal, Dzsa- jiccsal, Eusebióval. Nagy csatákat vívott Albertiéi Milyen volt a viszonya a Császárral?- Tisztességes, baráti. Azt hiszem, azon kevesek közé tartoztam, akinek adott a véleményére. Bármikor, bármit szóltam neki, elfogadott. Ma is barátok vagyunk. Különben úgy érzem, nekem nincsenek haragosaim. Eléggé energikus, hirtelen természetű vagyok, de a haragtartás távol áll tőlem. Mindenkihez őszinte, nyílt vagyok, kimondom az igazságot. Elvárom, hogy hozzám is így viszonyuljanak. Mindig futballista akart lenni?- A sportpályafutásomat az úszómedencében kezdtem, s igen vonzott még a műugrás és az akrobatika. Persze én is fociz- gattam a Városmajorban. Addig- addig szaladgáltam lelkesen a labda után, mígnem egy úr felfigyelt rám, s megkérdezte, szeretnék-e igazolt játékos lenni, így kerültem 1952-ben a III. Kér. TTVE-hez. Hat évet töltöttem ott, majd következett a Vasas, 1972-ig, egyhuzamban. Tizennégy esztendő egy csapatban, ezt nevezik klubhú- ségnek.- A szívem csücske a Vasas. Annak idején itt kaptam életem első öltönyét, a „profifizetségem“ pedig 270-es tanulójegy volt. 1972-ben, 31 esztendősen fejezte be pályafutását. Nem gondolja, hogy még játszhatott volna néhány évig?- Talán. Elkeserített azonban, hogy nem engedtek külföldre. Nekem, Albertnak és Göröcsnek megvolt az engedélyünk, már úgy tűnt, hogy a Hamburghoz szerződöm, amikor az egyik „Illetékes Elvtárs“ azt mondta: nem! Máshová nem hívták? Mondjuk a 60-as évek közepén, amikor pályájának csúcsán volt?- A Hexagónal-tornán többször is megkerestek a Penarol vezetői; Heleina Herrera, az Inter Milano edzője is üzent nekem és Farkas Jancsinak, szívesen látna a csapatában. De hová mehettünk mi akkor?! Tudatosan készült az edzői pályára?- Igen. Szegény édesapám, aki közgazdász volt, azt szerette volna, ha én is az ő pályáján tanulok tovább. Nehezen vette tudomásul, hogy a testnevelési főiskolát választottam. A Budafoknál kezdtem, majd a Békéscsaba és a Vasas következett. 1980-ban lettem szövetségi kapitány. Milyen típusú futballistákat kedvel?- A lelkes, csupa szív játékosokat, a jó értelemben vett vagányokat. Kit tart a Pelé utáni korszak legjobb labdarúgójának?- Egyértelmű válaszom nincs. A maga posztján kiváló volt Beckenbauer, Cruyff, a fiatal Matthäus, akárcsak Maradona. Az argentin zseni azonban csak rövid ideig tündökölt. Milyen világbajnokság várható jövőre?- Az biztos, hogy az amerikaiak szuper futballfesztivált rendeznek. Szerintem a küzdelem, az erőfut- ball fog dominálni, sajnos ilyen irányban fejlődik a játék. Ha Mészöly Kálmántól függne, milyen szabálymódosításokat. eszközölne?- Csak egyet. Kilenc főre csökkenteném a játékosok számát, így több terület és idő jutna a labda meg- játszására. Nem vagyok híve például a kapu megnagyobbítá- sának, mert akkor oda már csak kétméteres óriások állhatnának. Milyennek tartja a magyar labdarúgást?- Nem olyan rossznak, mint amilyennek az újságírók látják. Csak tudomásul kell venni, hogy egy Trabantnak - nekünk —„nagyon nehéz versenyezni a Mercedesszel, vagyis a Nyugattal. Hogy méltó ellenfelek lehessünk, meg kell változtatnunk a feltételrendszerünket. Ez pedig csak országos szinten fog menni. Gazdasági hátteret kell biztosítani, rendet kell tenni a zavaros fejekben, s nem utolsósorban a sikerhez egészséges önbizalom is szükséges. Az edzők nem hibásak abban, hogy a magyar futball ott van, ahol van?-Részben. Jobban oda kellene figyelnünk a szakmai munkára, a fiatalok képzésére. Vannak nagyon tehetséges 16-18 éves gyerekek, de megtörik a fejlődésük, amikor a felnőttek közé kerülnek. Mit szól ahhoz, hogy Détári hazajött, és a Ferencvárosban akar futballozni?- Nem szívesen beszélek erről. Mindenki tudja, hogy korábban a kispestiek még a fejüket is elfordították, ha a' Fradi-pálya mellett mentek el. De hát ilyen az élet... A Fradi-pályát említette. Azt mondták, hogy a szocializmusban így meg úgy elnyomták az FTC-t, és mégis milyen szép stadiont építettek fel az átkos időkben...- Hát ez az. A Vasas volt állítólag a legfelsőbb pártvezérek csapata, csak nem tudom, milyen értelemben. Meg kell nézni a sporttelepünket. Beszéljünk vidámabb témáról. A 60-as esztendőkben is csempésztek a labdarúgók egy- egy külföldi túra alkalmából? — De még mennyire! Ebben a megboldogult Farkas Jancsi barátom volt a nagymester. De tudja, hogy bukott le Puskás Lajos? Az édesapja református lelkész volt, és a prédikációja végén a hívők tudtára adta, hogy a . sekrestyében orkánkabátok vásárolhatók... Mészöly Kálmánt nagy csínytevőnek ismerték, szerette megviccelni társait...- Engem is „jégre vittek“ néhányszor. A Korsós Pista például egy hűvös októberi napon levágta a pantallóm mindkét szárát. Rövid nadrágban kellett hazavillamosoznom. De nem maradtam adósa. Egyik tréning után beugrott a „vízi papucsába“, és futott volna a zuhany alá, de úgy odavágódott, mint a pinty. Odaszögeltem a papucsok orrát a padlóhoz... A trénerekkel nem csináltak ilyesmit...- Azt nem, de akadtak jó kis sztorik. Például Soós Karcsi bácsi, aki hét évig az NDK-ban edzősködött, nehezen ismerte fel a játékosokat. Az egyik meccs során bekiabált a pályára: „Fister!“ „Fister!“ Meglöktem a kispadon a mellettem ülő Fis- tert, hogy szólaljon már meg. Várt, aztán halkan válaszolt: „Itt vagyok, Karcsi bácsi.“ Mire ő: „Csak tudni akartam, figyelsz-e.“ Igaz, hogy szereti a cigányzenét?- Imádom! Élek-halok érte, rengeteg népdalt, magyar nótát ismerek. Szeretem a jó hangulatú társaságot, a barátokkal lenni mindig felüdülést jelent. Kik a kedvenc színészei?- Jó barátságban voltam Rutt- kay Évával, Latinovi ts Zoltánnal; kedvelem Bessenyei Ferit, össze is szoktunk járni. Melyik politikus áll legközelebb Mészöly Kálmánhoz?- Talán Orbán Viktor. Nyílt, szókimondó. És focizni is szeret. Figyelemmel kíséri az anyaországon kívül élő magyarokat?- Mindig szívesen megyek hozzájuk, és felháborodom, ha hallom, látom, milyen igazságtalanságok érik őket. Nem értem, miért kell különbséget tenni román és magyar, szlovák és magyar között. Embernek kell lenni. Nekem mindegy, ki hogyan beszél, milyen színű a bőre. A 60-as évek végén volt is konfliktusunk Pozsonyban, amikor ott játszottunk. Csak azért, mert az egyik mulatóban magyarul énekeltünk. És éppen az élsportolók kötöttek belénk. Gyorsan rendet csináltunk... Van olyan történet, amit még egyetlen újságírónak sem mondott el?- Van, de nem árulhatom el. Akkor mással fejezzük be: ismét elvállalná a szövetségi kapitányi tisztet?- Miért ne? Ha lejár az ötéves szerződésem a Vasasnál. Még akkor is csak 57 esztendős leszek... Tomi Vince (IfifHíZkrtr 3. u" 3 0, y'í'U 1 ilasúrnap Családi magazin Index 480 201 Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztői titkárság 32 32 20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettes: Miklósi Péter: 210/4453. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit 210/4460. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla és Zsilka László 210/4454. Grafikai szerkesztő: Szilvásy Erzsébet - 210/4478. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: * 32 50 18, sportrovat: 36 46 39, gazdasági ügyek. :i 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Telefax: 36 45 29. Adminisztráció: 819 02 Bratislava, Pribinova 25, 586-07. Készül a Danubiaprint, n. v., 02-es üzemében 819 46 Bratislava, Pribinova 25. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25, 8. emelet. 210/4455 és 4476, irodavezető 32 51 29, telefax 210/4431. A kassai hirdetöiroda címe: Kovácska 25, 040 01 Kosice; 095/622 86 39. Ügyfélfogadás: hétfőn és szerdán 8-tól 16.30-ig. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint - KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS, igazgatósága Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. (Archív felvétel) Beszélgetés Mészöly Kálmánnal (Fotó: Méry Gábor)
