Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)

1993-07-18 / 28. szám

% I r I Szoknyájuk egy arasznál nem hosszabb A bartiak augusztus 20-án viszonozzák a bajnaiak látogatását BART mindössze 850 lelket számláló falucska Nyugat-Szlovákiá­ban. tgy nem csoda, hogy lakói ismerik egymást. A krónikák már 1223-ban említik Buruth néven. Kisebb-nagyobb megszakítások­kal 770 éve létezik. IV. László király uralkodásának idején már Burthnak hívták. A 17. század végéig szinte lakatlanná vált, a né­met-vallon és a martalóc-török hadak egymást felváltva rabolták és pusztították a meggyötört népet. Ugyanezen század végén egy földesúr újfent benépesítette, hogy legyen, ki a földjét megműveli. Talán ő volt az az „EGYSZERI”, ki megparancsolta lányainak, asszonyainak, hogy szoknyájuk egy arasznál hosszabb ne legyen. De aki barti, nem esik oly könnyen pánikba, sajátosan bár, de megoldja a dolgot. A földesúr hat falujának fehérnépe a vállpántos hurkaszerű csípőpárnát, amit pofándlinak hívnak, a derék alá süllyesztette, így lejjebb tolódott a csípő helye, s innen mérték azt a bizonyos parancsba foglalt araszt. A falu büszkesége az 1983-ban áta­dott művelődési ház, ahol a községi hivatal is székel. Elsőtől a negyedik évfolyamig a helyi iskolában tanul az ifjúság, majd a szőgyéni iskolá­ban okosodhatnak tovább. Valaha több színjátszó csoport is működött, köztük a KGK (Kis Gazfickók Klubja), amelynek 3-4 sikeres előadása volt Csepécz Szilvia veze­tésével. A folytatás elmaradt, pedig talpra esett gyerekek ma is vannak. Ők és szüleik áldozatot nem sajnál­va uzsonnával majd vacsorával lep­ték meg a két busznyi bajnai vendé­get, akik közül sokat már ismertek, hisz nem először köszönthették Bar­ton őket. Évente meglátogatják egy­mást, s talán már nem is igazi a ta­vasz Barton a bajnaiak nélkül. A rengeteg virág az ottani óvodások saját kezűleg készített figyelmessé­ge, a sokat érő magyar könyvek, amit ajándékba hoztak és Hudoba Gyula a bajnai általános iskola igaz­gatójának meleg, a szemekbe öröm­könnyeket csaló beszéde elfeledtet­ték mindannyiunkkal a gondokat. Azok csak váljanak holnapig! Aztán a diákmeccsnek is akadt elég szur­kolója, köztük volt Bartal István, Bart polgármestere, a rendezvény főszervezője. A hazaiak a tavalyi vereség után már megvigasztalódtak a visszavágón szerzett győzelem­mel, de itthon is győzni akartak. Este megtelt a kultúrház nézőte­re. Sokan voltak kíváncsiak a ma­gyarországi falu kultúrájára, a szín­vonalas műsorra. Két szókimondó srác, Túrán Ádám és Kópp Szilárd, valamint Nagy Bernadett és Ko­vács Ildikó mutatta be faluját.- Igazán érdemes ellátogatni hozzánk, Bajnára. Büszkék va­gyunk, hogy falunknak ilyen gaz­dag múltja van. Híres épület a Met- temich-kastély, amelyről rengeteg monda vált ismertté, mivel gróf Sándor Móricz, a kastély ura nem unatkozta végig az életét. Szeretett fogadni és csak ritkán veszített. Így vagyona nagyobb részét egy­szerűen nyerte. Egy alkalommal ar­ra fogadott, hogy képes oly nagy tüzet rakni, ami egészen Bécsig el­látszik - mesélte Bernadett, akitől Ádám vette át a szót.- A gróf rengeteg fát hordatott a hegyfarok tetejére, hogy hajnalban nagy tüzet rakasson. Ezen a hajna­lon Bécsben, az ellene fogadó urak keserűen vették tudomásul, hogy veszítettek, mert valóban látták a hegyfarki tűz fényét, ott piroslott a keleti horizont alján. Mert a gazda­gok akkor ébrednek, mikor már ha­sukra süt a nap, így nem is sejtet­ték, hogy nem a bajnai lángok azok, mit látni véltek, hanem a nap­keltekor vöröslő égtáj. . E monda emlékére április 30-án még ma is hatalmas tüzet raknak a fiatalok az említett Hegyfarkon. A tetején kereszt áll, melyet szintén gróf Sándor Móricz állíttatott há­zassági évfordulójának alkalmá­ból. De mert a lánya 1835-ben szü­letett és a feszületen is ez a dátum áll, állíttatásának valódi okát még­iscsak homály fedi. A gróf lakhe­lyét, a Metternich-kastélyt 1805- ben építették neobarokk-klasszi­cista stílusban Hild József terve alapján. Aztán van egy híres hi­dunk is - az ugratóhíd, amin már­ványpatkó hívja fel a figyelmet egy újabb mondára, miszerint a gróf átugrott egy 7 és fél méteres árkot, amit követően a lova elpusztult. Na, de ő épségben vette át a nyer­tesnek járó összeget. Bécsbe vitt ételt olyan gyorsan, hogy az nem hűlt ki, - sokáig sorolhatnám külö­nös tetteit - fejezte be mondaniva­lóját Ádám. Miután a négy szókimondó be­szélgetőtársam elmondta, hogy is­kolájuknak 250 diákja van, s hogy „szuper”-nek tartják a fülhallga­tókkal ellátott nyelvlabort, megkér­tek, hogy Szabó Vilmos tanár úr nevét el ne felejtsem kiemelni, mert ő a legjobb „pofa” a suliban. Ő ta­nította be a műsorban szereplő ka­rate-bemutatót, ami nagyszerűen elszórakoztatta a fiatal és az idősebb nézőket. Ahogy az este kö­zeledett, úgy engedtek fel a gyere­kek, s fedezték fel egymásban a ját­szótársat. Az itteniek palócos be­széde bár szült komikus helyzete­ket, de különösebb gondot nem okozott. Van mit ellesnünk Pallagi Anitától és Tácsik Zsófiától, akik a szavalás közben a szép magyar ki­ejtésre is ügyeltek. Késő este hágott tetőfokára a han­gulat. Együtt mulatott a sok gyerek, a két polgármester és családjuk, az iskolaigazgatók s a szülők. Szép nap volt. E jól sikerült viga­dalom után eldöntöttem, én is elfo­gadom az igazgató úr személyes meghívását augusztus 20-ra, mikor Bajna pompába öltözve ünnepli fennállásának kerek évfordulóját. Addig is megpróbálok bejutni az ez alkalomból összeverődött ének­és tánccsoport egyikébe, ahová ed­dig nem csak nekem nem sikerült beférkőznöm. Feléledt a falu mély álmából. La­kosai elvisznek egy darabot min­dennapjaiból, a múltjából, kultúrá­jából, hogy az ott élő emberekkel megismertessék, megszerettessék. Lázár Ervin szavai jutnak eszembe: HINNI KELL! AKKOR IS, HA NEM BIZTOS, HOGY SIKERÜL! Tóth Tünde Az illetékes kórház megrendelésére készült kocsi árát (a standard változat 63 400 korona) a biztosító téríti Az álmok és a vágyak életünk kísérői. Az egyik ember sikerről álmodozik, a másik hatalomról, a harmadik csillogó Mazdáról. De van, ki csak hátsókerék-meghajtású ÉVI 601-esről. Az álmok nem mindig válnak valóra. Az egyik ember számára könnyűszerrel elérhető a Mazda, a másik kézi irányítású villamos kocsi­val is megelégedne, számára ez jelentené a visszatérést az életbe. 1990-ben a Pozsonyi Autógyárban lezárult egy fejezet - a teherautók és furgonok fejleszté­sének és gyártásának korszaka. Ma a fő prog­ram a Favorit hátsó tengelyének gyártása, melyből évente több százezer darab készül. A gyár vezetői a létező műszaki és szellemi kapacitás kihasználásának lehetőségeit keresték. Meg is találták. Korábban is együttműködtek a rokkantak szövetségével, pedál nélküli személy- gépkocsikat fejlesztettek ki és gyártottak. Csehszlovákiában egyetlen gyártó sem foglal­kozott a mozgássérültek gondjaival (a helyzet ma sem rózsás), ezért 1990 végén kezdték meg a villamos kocsik kifejlesztését s a következő évben már a gyártását. Az első típus az ÉVI 60 volt (háromféle változatban készült), de hama­rosan leálltak a gyártással, mert kisebb teljesít­ménye miatt (mindössze 60 kiló terhelést bírt el), lényegében csak gyerekek vagy nők hasz­nálhatták. Az ÉVI 601-ből az év végéig 250 darabot ad­nak piacra. Miért nem tudnak róluk? A béna vagy amputált végtagú ember min­dent elkövet, hogy villamos kocsihoz jusson. Kérvényez, levelez, hazai és külföldi karitatív szervezetekhez fordul. Ígéreteket kap, hitegetik, reménykedik. $ amikor már feladta, véletlenül tudja meg, nem is keü messzire mennie...- Nem tudnak önökről - mondom Ivan Skoda mérnöknek, a kereskedelmi osztály vezetőjé­nek, aki rámutat a Csehszlovákiát ábrázoló ha­talmas falitérképre.- Nézze meg a térképet. Látja a színes gom­bostűket? Sok, színes fejű gombostűt látok, főleg Piága, Üsü nad Labem, Ostrava környékén. A legtöb­bet Csehországban. Pozsonynál is találok néhá­nyat, Érsekújvárnál és Komáromnál egyet- egyet, de Dunaszerdahely, Párkány, Ipolyság vi­dékén, vagyis egész Dél-Szlovákiában egyet sem.- Ha valahol megjelenik a kocsink, utána több megrendelést kapunk. Egyrészt az orvos­nak keüene tudnia erről a lehetőségről, másrészt a betegnek kellene kérnie. Azután már csak a pénzt kell megszereznie, gondolom. Ismerve az egészségügy szánalmas helyzetét, a legtöbben meg sem próbálkoznak vele. A standard változat 63 400 koronába kerül, s ezt az összeget nehezen tudja megtakarítani az, aki a szerény nyugdíjából él. Hogyan juthat kocsihoz a mozgássérült? A legegyszerűbben és a legyorsabban úgy, ha megveszi. Hogy ezt a legegyszerűbb és leg­gyorsabb utat mégis csak két százalék választja, annak oka világos, de szomorú. Éppen a moz­gássérültek nem bővelkednek anyagiakban. A kocsihoz különböző alapítványok támoga­tásával is hozzájuthatnak... Ez azonban csak csepp a tengerben. A Pozsonyi Autógyár már tíz kocsit ajándékozott gyerekeknek, de hát az ő jó­tékonykodásuknak is határa van. Az ÉVI 601-es standard változata Megtörténik, hogy a munkaadó vesz az alkal­mazottjának kocsit. Ez is ritkaságszámba megy. Egyre többen fordulnak szponzorokhoz, s ők általában nem zárkóznak el az ilyen kérés elől. Adhat hozzájárulást a regionális szociális osztály is, de létezik kombinált megoldás is: va­lamit a szociális osztály ad, valamit a szponzo­rok, valamit a beteg. A kérelmezők tapasztalata viszont nem a leg­jobb. Sajnos vagy nem kapnak kellő felvilágosí­tást (mert a tájékoztatók is tájékozaüanok), vagy szándékosan félretájékoztatják őket, szinte lebeszélik őket arról, hogy támogatást kérjenek, az egészségügy áldatlan helyzetére figyelmez­tetve. Tudok olyan esetről, amikor illetékes helyen tanácsolták jóindulatúan a betegnek, ha nincs pénze kocsira, vegyen fel kölcsönt (jó kamat­ra!). A biztosító kifizeti! Az iüetékes kórház megrendelheti a rokkant számára a kocsit, s a biztosító kifizeti! ... és összecsukva- Nálunk még mindig nem működik a Nem­zeti Biztosító, ellentétben a csehországi Általá­nos Biztosítóval. - A Pozsonyi Autógyár kocsi­jai szerepelnek a cseh biztosító egészségügyise- gédeszköz-jegyzékén. - Szlovákiában sajnos még mindig nincs katalógus, s a rendszer sem működik úgy, mint kellene. - Skoda mérnök eb­ben látja az okát, hogy sokkal több kocsit adnak el Csehországba, mint Szlovákiába. Kocsira várva A rokkant véletlenül szerzett róla tudomást, hogy állampolgári jogon jár(na) neki a villamos kocsi - ha az orvos is úgy találja. Elment az or­voshoz (mentővel), méretet vettek róla (a kocsit minden esetben hozzá kell igazítani a majdani tu­lajdonosához), a lepecsételt papírokat a regioná­lis biztosító orvosának is igazolnia keü, s jelenleg váija, mikor értesítik, hogy átveheti a kocsit. S akkor közlekedhet kedvére! Mindenhová azért akkor sem jut el. De ez nem az ő akaratán múlik és nem is a kocsi hibá­ja. Az ÉVI 601 paraméterei ugyanolyanok, mint a világ bármely más országában gyártott hason­ló kocsiké. Nálunk mégis gondot jelent a közle­kedés a kocsival, mert a lakások és az utcák építésekor a rokkantakra nem gondoltak - fo­galmaz Skoda mérnök. A beteg beül a kocsiba és zavartalanul közle­kedne az utcán, ha találna lejárót a járdáról az úttestre... Előfordul, hogy már a lakásból sem jut ki, mert szűk az ajtó. Ha a kijárati ajtókeret nem is jelent akadályt, még nem biztos, hogy a felvonóba is bejut. Skoda mérnök olyan esetet említ, amikor kénytelenek voltak leszűkíteni a kocsit... Sajnos az sem ok az örömre, ha tegyük fel, a rokkant kocsijával a földszinten akadálytalanul beszáll a felvonóba. Mint ahogy az a beszterce­bányai kislány sem örülhetett annak, hogy a földszinten befért a liftbe, mert a hetedik emele­ten nem fért ki. Két centi volt a különbség. Nagy szükség van a kocsikra. Egyelőre a Po­zsonyi Autógyár monopolhelyzetben van, ami­nek nem is nagyon örül... Két vállalat foglalko­zik a gyártás gondolatával, de évekig is eltart­hat, amíg elvégzik a prototípus klinikai tesztelé­sét, s az egészségügyi minisztérium jóváhagyja a forgalmazást. A pozsonyi regionális biztosító felkérte az autógyárat, fejlesszen ki gyerekek számára is kocsit. Kifejlesztés alatt áll egy újabb villamos kocsi, a jelenleginél jobb paraméterekkel. Az egészségesek társadalma nehezen érti meg a mozgáskorlátozottak gondjait. Az egész­séges, ha pénze van, autót vesz, de a Favorit vagy az Opel nem létszükséglet. A mozgásában korlátozott embernek viszont a kocsi olyan óriási és örömteli változást jelent, amit az egészségesek társadalma képtelen fel­fogni. Az ágyhoz kötött, vagy más segítségére szoruló, aki csak idegen segítségével ülhet ko­csiba, egyszeriben önállóvá, szinte teljes ér­tékűvé válik. A hátsókerék-meghajtású, kézi irányítású kis­autó ortopédiai segédeszköz. Orvosság. Orvos­ságra pedig a betegnek joga van. Térítésmente­sen. Kopasz-Kiedrowska Csilla 1993. VII. 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom