Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-07-18 / 28. szám
r Vasárnap 1993. július 25. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 05.03 - nyugszik 20.26; Közép-Szlovákia: 05.10- nyugszik 20.33; Nyugat- Szlovákia 05.16 - nyugszik 20.39 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 12.46 - nyugszik 23.01; Közép-Szlovákia: 12.53 - nyugszik 23.08; Nyugat-Szlovákia: 12.59- nyugszik 23.14 órakor Névnapjukon szeretettel kőszőntjük KRISTÓF, ZSAKLIN -JAKUB valamint Jakab, Dalíbor, Jákób, Jakobina, Jakus, Talabor, Timur, Tömör, - Valentina nevű kedves olvasóinkat KRISTÓF - a görög Kriszto- phorosz név rövidülése. Jelentése: Krisztust hordozó. JAKAB - ószövetségi név, eredete és jelentése bizonytalan. • 1818-ban halt meg DUGONICS András író (szül. 1740) • 1893-ban született NAGY Imre erdélyi festő (t 1976). Már csütörtökön kapható az újságárusoknál! AVASÁRNAP következő. 32 oldalas számának tartalmából: SOK A TENNIVALÓ Kopasz-Kiedrowska Csilla andódi riportja EGY ASSZONY ÉLETE S. Forgon Szilvia írása A GENFI FORGÓSZÍNPAD Sebes Tibor riportja MÚLTISMERET: MAI ÖNISMERET Dusza István írása Bogoiy Jánosról, a Királyhelmeci Honismereti Múzeum igazgatójáról ANDAI GYÖRGYI CSENDES ÉVEI Szabó G. László írása HÁZI PATIKA MAGAZIN LÁNYOK, ASSZONYOK KETTÉVÁGOTT KÉP (Megfejtés a 21. oldalról) 1. Balról az első növény fekete, 2. a középső hal csíkozása eltérő, 3. a sellő pikkelyei fordítottak, 4. más a seltő kéztartása, 5. a jobb oldali hal két farok- részből áll. A korona leértékelése után: üres a pénztárca... Méry Gábor felvétele HATÁRTALANUL ön is elnyerheti a Jákó Vera és a Dunasat Alapítvány díját Meddig? Anyámat a napokban értesítette a nyugdíjintézet, hogy havonta ötven koronával kap többet. Ezt nyomban követte a hír a tízszázalékos devalvációról. Ez az intézkedés a pénzügyminiszter reményei szerint nem okoz 4—5 százalékos inflációtól többet. A Demokratikus Baloldal Pártja már 10-12 százalékos inflációval számol, egyes lapjelentések szerint pedig az ügyeskedő kereskedők bizonyos árucikkeket máris 15-18 százalékkal drágábban árusítanak. Ugyan mi marad az ötven- koronás nyugdíjemelésből? A kétezer koronás kisnyug- díjból is kétszáz koronát fal fel az inflációnak nevezett fenevad. A vadnak pedig evés közben jön meg az étvágya. Az egyszerű állampolgárokban önkéntelenül is felvetődik a kérdés: Ki tehet róla? A válasz: az előző rendszer; biztosan, a Nyugat, amely nem ad elég pénzt a rendszerváltáshoz; valószínű, a vállalkozók, akik nem tudnak kereskedni. Lehetséges. De a kormány - az biztosan nem tehet róla, hiszen a Valutaalap követelte és a nemzeti bank rendelte el. Közben szépen, egyre lendületesebben csúszunk lefelé a válság lejtőjén és egyre jobban devalválódik nemcsak a korona, hanem a kormány politikája is. Sz. B. A Jákó Vera Alapítvány 1993. augusztus 6-7-én Budapesten, a Parkszínpadon rendezi meg - „HATÁRTALANUL“ címmel- a kulturális gálaműsorát. A rendezvényen magyarországi, szlovákiai, kárpátaljai, romániai, kis-jugoszlá- viai, szlovéniai és USA-beli együttesek, illetve szólisták lépnek színpadra. Az előadás keretében a határon túli magyarok részére a rendezők sorsolást tartanak, melynek fődíja egy személygépkocsi, valamint 1000 tárgynyeremény. A tíz fődíjat (köztük a személy- gépkocsit) az augusztus 7-i előadáson sorsolják ki. Az előadást a Magyar Televízió felvételről közvetíti. A sorsolásban valamennyi olvasónk részt vehet, aki az alább közölt szelvényt kitölti, s július 31-éig beküldi (postán vagy más módon) az alábbi címre: „DUNASAT Alapítvány“, 1300 Budapest, Pf. 14. SORSOLÁSI SZELVÉNY Budapesten a „HATÁRTALANUL“ c. műsorhoz, mely 1993. aug. 7-én, (szombaton) este fél 9 órakor, a Budai Parkszínpadon kerül megrendezésre, a „Jákó Vera Alapítvány“ és a „DUNASAT Alapítvány“ főtámogatásával, tíasárnap «.* közreműködésével A sorsoláson ezzel a szelvénnyel részt kívánok venni: Név:.............................................................................. Lakcím: ....................................................................... Telefon: Az új szó és a i/asÉmap nyári versenye A IV. heti forduló díjai Nyári versenyünk tízfordulós. Minden héten valamelyik napi számunkban vagy a Vasárnap című hétvégi magazinunkban fölteszünk egy-egy kérdést. Az ÚJ SZÓ és a VASÁRNAP minden számában közlünk egy-egy versenyszelvényt. Tisztelt olvasóinktól azt kérjük, hogy legkésőbb hétfő estig postázzák szerkesztőségünk címére (819 15 Bratislava, Pribinova 25), lehetőleg levelezőlapon, a helyes választ. A hét verseny- szelvényből legalább négyet mellékelni kell. Hetente két díjat sorsolunk ki: 1 / ötszáz schillinges óravásárlási utalvány (A bécsi Fortstinger cég ajándéka) 2/ 2000 koronás vásárlási utalvány a duna- szerdahelyi EUROMARKET áruház ajándéka. A heti sorsolás eredményeit mindig szombaton közöljük. Azok a tisztelt olvasók, akik a tíz kérdésre legalább nyolc jó választ küldtek be és ugyanennyiszer ráragasztották a levelezőlapra vagy a levélre a négynégy versenyszelvényt, jogosultak részt venni a fődíjak sorsolásán, amelyre szeptember közepén Királyhelmecen kerül sor. Minden résztvevő - ha jól válaszolt és elküldte a négy-négy versenyszelvényt - akár hetente és a fődíjak sorsolásán is nyerhet. Födíjak: 1.30 ezer korona 2. 20 ezer korona 3. 10 ezer korona 4 Személyi számitógép 5. Ajándékcsomag (lemezek, hangkazetták) 6-10.1000 korona értékű tárgyi nyeremény Sok szerencsét és jó szórakozást! zejfecv IV. VERSENYSZELVÉMY az asszimilációról Az asszimiláció, vagyis beolvadás bizonyos körülmények között a népek életében természetes folyamat. Közép-Európában, a Balkánon, ahol hihetetlenül keverednek a különféle nemzetiségek, etnikumok, természetes jelenség a fokozatos és kölcsönös beolvadás. Addig, amíg ezt nem siettetik, erőltetik, nem állítják a nacionalista nemzetállam szolgálatába, addig minden rendben van, nem éleződnek az ellentétek, nem mérgeződik az együttélés légköre és az élet megrázkódtatások nélkül folyik tovább. Napjainkban azonban tanúi vagyunk annak, hogy majd minden országban akadnak kisebb-nagyobb „mélynemzeti“ csoportok, politikai szövetségek, pártok, amelyek ha már reszlovakizációhoz, kitelepítésekhez hasonló erőszakos, szélsőséges módszereket nem alkalmazhatnak, kiagyalnak mindenféle rafinált intézkedéseket, terveket a területükön élő más nemzetiségek beolvasztására. Ezek közé tartozik az érvényesülési lehetőségként fetisizált államnyelvtanulás erőltetése, a kisebbségek által lakott kompakt területek agyafúrt szétforgácsolása, hogy minden közigazgatási egységben túlsúlyban legyenek az uralkodó nemzet tagjai, az érvényesülési lehetőségek korlátozása, vagyis nem a tudás, a képzettség dönti el, hogy betölt-e vezető posztot, hanem az, hogy többségi nemzet tagja-e valaki. Jó lenne, ha egyszer a statisztikai hivatal felmérné, hogy a lakosság 13-14 százalékát kitevő nemzetiségek közül, hányán jutottak be a szlovákiai elitbe. Szerintem igen meglepő adatok derülnének ki. Egy demokratikus országban, például Amerikában, mindenütt ott vannak a jóeszű magyarok és szlovákok is. Viszont Szlovákiában minden központi intézményben szlovákok intézik a magyarok ügyeit. Nem óhajtok az asszimilációról tudományosan elmélkedni. Inkább a beolvadás, beolvasztás hétköznapi gyakorlata izgat. Ehhez nincs szükségem az asszimiláció történetének tanulmányozására, csak körül kell néznem közvetlen környezetemben, rokonságomban, baráti körömben és minden túlzás, izgató szándék nélkül megállapíthatom, hogy a magyarok asszimilációja napjainkban is gyors ütemben folyik. Mindenkinek emberi joga eldönteni, melyik nemzethez tartozónak vallja magát. A beolvadás többnyire a családban dől el. A szülők még magyarok, de a gyerekek, az unokák közül sajnos sokan már az óvodában, az iskolában a szlovák kultúrát, szlovák nemzeti tudatot szívják magukba és észre sem veszik, hogy hátat fordítottak őseiknek, hogy már szlovákul dalolnak, nem értik a nagymama magyar meséjét. A jobb érvényesülés jelszavával elidegenítik őket a magyar történelemtől, hagyományoktól. A romákon nem csodolkozom, hogy a fejlettebb szlovák vagy magyar kultúra elcsábítja őket, azonban a szlovákiai magyaroknak az égvilágon semmi okuk nincs a beolvadásra. Pedig napról napra asszimilálódunk. Gondolatban sorra vettem közeli és távoli rokonságomat, barátaimat és, sajnos arra a szomorú megállapításra jutottam, hogy körükben tucatnyi a konkrét elszlovákosodás, ám többhetes érdeklődés után sem találtam olyan szlovákot, aki elmagyarosodott volna. A szlovák sajtóban a magyar többségű területeken el- magyarosodó szlovákokról közölt „műfelháborodások“ csak propagandafogások. Jó lenne, ha a szlovák kollégák bemutatnának a sajtóban néhány elmagyarosodott szlovákot! En a saját famíliámból csak elszlovákosodó tősgyökeres magyar családokat ismerek. Szomorú, hogy a vegyes házasságokból született utódok már azt sem tudják, ki volt az 1848-as magyar szabadságharc vezére, és soha nem olvasták például ezeket a költői sorokat. „Légy tölgyfa, mit a fergeteg / Ki képes dönteni. / De méltóságos derekát / Meg nem görbítheti. “ Az asszimiláció természetes folyamat, amely évezredek óta folyik a népek nagy kohójában. A történelem színpadáról eltűntek olyan népek, mint a kunok, kelták stb., akik képtelenek voltak kitartani őseik hagyományai mellett. Az asszimilációt nem lehet megállítani, azonban a siettetés minden formája bűn. Remélem, hogy minél jobban erősödik a beolvasztási kísérlet, a csehszlovákiai magyarok annál határozottabban rádöbbennek, hogy az ezeréves magyar múltra épülő identitástudatunk, kultúránk, anyanyelvűnk őrzése valamennyiünk feladata. Ezt nem szabhatják meg határok és politikai rendszerek. „ „ Szűcs Béla I» 2 1993. VII. 25.
