Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-07-04 / 26. szám
< . ■ > , , ' I ■ I ;' *■ 1 > > [ * ■ ■ * ízleljük meg és telepítsük! A Gönci magyar kajszi finoman rostos, lédús, kellemes ízű, magváló és bőtermő fajta. A napfény érte oldalán finoman pöttyözött. A legjobban keresett sárgabarack. Öntermékeny. Július közepén érik. <000» Gyakori panasz a csirkenevelőknél, hogy a csirkék ugyan esznek, de mégis nagyon soványak, hasmenésük nincs és elhullás sem tapasztalható. FÉRGESSÉG Ha szemügyre vesszük az ilyen állományt (ami rendszerint 1 kg körüli csirkékből áll, és általában kifu- tós tartásban élnek), akkor észreveszünk egy-két támolygó és kifehére- dett lábú egyedet, esetleg egymást csipkedó izgága, ingerlékeny állatot. A taréjuk sápadt színű, a tollazat fénytelen, a bőr petyhüdt, a csőrük megnyúlt és a bőr színe sem sárga, még akkor sem, ha kukoricát etetünk. Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy csirkéink férgesek. Teljes bizonyosságot akkor nyerünk, ha az elhullott (vagy ha még nem, akkor a betegnek látszó) állatot felboncoljuk. A beleket hosszában vékony késsel (szikével vagy ollóval) felhasítjuk és megnézzük, vannak-e benne férgek. Ezek többfélék is lehetnek, egészen vékony hajszál(fonál-)férgek és jó hosszú, fehér „giliszták". Ilyen esetben a féregirtást azonnal meg kell kezdeni! Igen hatásos féregüzö szerek vannak. Ezeket állatorvossal írassuk fel. Gyors hatást tudunk elérni benzines kezeléssel is. A benzint vagy „megetetjük“, vagy pedig este a tele begybe kivülröl, átszúrva a begyet injekciós tűvel, juttatjuk be. Testkilogrammonként mindkét módszer esetén 2 ml-t számoljunk. A benzin nem mérgező, még a kívánatos adagon felül sem, éppen ezért nem kell félni a használatától. A benzines kezelés munkaigényes, de olcsóbb, mint a gyógyszeres féregirtás és kevesebb veszéllyel is jár az állatokra nézve. Ha az etetéses módszert választjuk, jó félnapi éheztetés után tegyük a benzines eleséget az állatok elé, hogy az éhes jószágok gyoran megegyék. A benzinezést 2-3 hét múlva célszerű megismételni. Féregirtás után csodálatosan megnő a csirkék étvágya, gyorsan fejlődnek és szép piros lesz a taréjuk. BAROMFITÍFUSZ A gyakorlatban „fehérhasmenésnek" hívjuk, mert a csibék végbele körül fehér, gipsszerú felrakodás képződik. Nagy elhullásokat okozó betegség. Főleg a tyúkokkal keltetett pici csibéknél fordul elő, valamint az állatorvosilag nem ellenőrzött tyúkok tojásainak keltetésekor. A betegség tünete a fehér színű hasmenés. Hamarosan elhullás is jelentkezik és ha el is múlik a baj, ez csak látszat, mert a betegségen átesett csibék nagy része örökre bacilusgazda marad. Ő maga egészségesnek látszik, de fertőzött tojásokat rak, amiből vagy ki sem kel a kiscsi- be vagy a kikeltek is betegek lesznek. A kakasok is terjesztik a bajt. A betegségnek sok gyógyszere van, a legismertebb és a legjobban bevált a Furazolidon, amit a Tikofurán is tartalmaz. Ha fennáll a fertözöttség veszélye (piacon, ismeretlen helyről vettük a csibéket), legjobb, ha napos kortól 10 napon át Tikofuránt keverünk a takarmányba - megelőző adagban. Gyakorlatilag 1 kg-hoz 1 kávéskanál Tikofuránt tegyünk. Csak állatorvosilag ellenőrzött (vérvizsgált) állomány után keltetett csibéket szabad vásárolni. A te- nyésztojást előállító gazdáknak erről van igazolványuk, amit a keltetös- nek bármikor meg tudnak mutatni. Sajnos a tyúkokkal keltetett, piacon vett kiscsibék lehetnek fertőzöttek és ha ezeket összekeverik a keltetőből vásárolt csibékkel, akkor azok is megbetegszenek. Mindig csak egy helyről, lehetőleg ismert keltetőből vásároljunk naposcsibéket. K. L. ÖLVAS&KÉRÉSRE Szölöperonoszpóra és lisztharmat A szőlő egyik legveszedelmesebb betegsége a peronoszpóra (Plas- mopora viticola). Ha a számára kedvező időjárási viszonyok mellett a védekezést elhanyagoljuk, akkor akár járványjellegü kárt is okozhat. Főként a zsenge növényi részeken fordul elő, jelentős károkat okozva a virágokban és a fiatal bogyókban, de a levelet, hajtást, a fürtöket egyaránt károsíthatja. A fertőzés a termés nagy részét megsemmisítheti. Az öregebb bogyó - mivel a viaszréteg megsérül - a jégeső után (vagy más mechanikai sérülés után) fertőződhetnek könnyen, ezért az eső elállta után azonnal védekeznünk kell. A kórokozó fertőzéséről a levelén megjelenő olajos foltok, majd a levél fonákján kialakuló penészgyepek árulkodnak. A fertőzés „kezdetéhez“ 10-13 C-fokos napi középhőmérséklet és néhány nap alatt lehulló 10 mm-nyi csapadék kell. Nagyon jó módszer, ha figyelemmel kísérjük az áprilisi és a májusi csapadékmennyiséget, mert ha a kritikus időszakban sok a csapadék, akkor jelentős peronosz- póraveszélyre kell felkészülnünk. A virágzás előtt azonban mindenképpen ajánlatos beiktatni egy kombinált permetezést, mégpedig a peronoszpóra és a lisztharmat ellen. A virágzás után szintén permetezzünk, majd az időjárástól és a növekedés intenzitásától függően kell beütemezni az egymást követő kezelések intervallumát. Virágzás előtti és utáni permetezésnél (május végén veszi kezdetét a fürtképzödés, majd június első felében a virágzás) használhatunk réztartalmú szereket - általában Kuprikol 50-et (0,5 %), melynek hatásideje 8-10 nap. Jó hatású a bordói lé is (0,75 %-os töménységben). Érdemes megjegyezni, hogy a Kuprikol serkentőleg hat a növények asszimilációjára - mig a bordói lé ezt korlátozza, ezért nagyobb töménységben csak később használjuk (1,5%-ban). A bordói lé növeli a szőlőnek a lisztharmattal szembeni ellenálló képességét, ezért érdemes akkor is használni. Hatásosak a szerves gombaölő szerek is (Dithane, Perozin, Karathane), azonban figyelembe kell vennünk, hogy hatásuk aránylag rövid ideig (3-5 napig) tart. Permetezéskor a levelet alulról is kezeljük. Röviddel a virágzás előtt, az elvirágzás végén, a bogyók növekedése kezdetén jó a kombinált szerek alkalmazása- 0,3 %-os Kuprikol 50 + a 0,2 %-os Perozin (Dithane) keveréke. A további védelem nagyban függ az időjárástól és a növekedés intenzitásától. Permetezhetünk 0,6 %-os Kuprikollal, vagy 0,4 %-os Perozinnal, illetve 0,2 %-os Dithane-val. Szisztemikus készítményeket (pl. Ridomil-Plus 48 WP, 0,25%-ban, Sandofan C 0,2 %-ban) akkor használjunk, ha nagy a fertőzési veszély. A Kuprikol 50 és a bordói lé 35, a szisztemikus szerek 35—42 nappal szüret előtt használhatók utoljára. A peronoszpóra mellett a szőlő legveszélyesebb gombabetegsége a szőlölisztharmat. A száraz, meleg évjáratok (!) betegsége. Főleg a zsenge részeket veszélyezteti, de a szőlő valamennyi föld fölötti részét megtámadja. Micéliuma a rügypikkelyek alatt telel át, s rendszerint a virágzás idején kezd terjedni. A fertőzött területet fehéresszürke, lisztesedő gombaszövedék borítja. A leghatásosabb védelem előfeltétele a megelőzés. A védekezést sok esetben már május közepén, végén el kell kezdeni. Még az átlagos években is a virágzás előtt és elvirágzás után, el kell végeznünk egy-egy permetezést. Erre rendszerint kéntartalmú vegyszert - Sulikol K-t (0,5 %-ban) vagy Thiovit-ot (0,3-%-ban)- használunk. Nagy veszély esetén szisztemikus készítményeket- Rubigan 12 EC (0,01-0,02 %-ban), Bayleton 25 WP (0,01-0,02%- ban), Karathane FN 57 (0,1 %-ban) - alkalmazzunk. A kéntartalmú szereket lehetőleg 15-25 C-fokos hőmérséklet között juttassuk ki, mivel melegebb időjárásnál perzselhetnek, hűvösebb időben pedig csökkenhet a hatásfokuk. Ezeket 42 nappal a szüret előtt használhatjuk utoljára. A peronoszpóra és a lisztharmat ellen megfelelő hatású kombináció lehet a 0,5 %-os Kuprikol és a 0,3 %-os Thiovit, vagy a 0,25 %-os Dithane és a 0,5 %-os Sulikol K keveréke. Miklós Dénes kertészmérnök RACHITIS ÉS CSONTLÁGYULÁS Az angolkór (rachitis) a növekedési korban az eleség hibás összetétele folytán keletkező anyagforgalmi betegség, mely a csontfejlődés zavarában, olykor idegrendszeri tünetekben nyilvánul meg. Ha hosszabb ideig fennáll, számos egyéb hátrányos következménynyel is járhat, nevezetesen az angolkóros állatok fejlődése megtörik, ellenálló képességük csökken, így hajlamossá válnak a különféle fertőző, parazitás, valamint egyéb betegségekre. Ml OKOZZA? Az angolkór a malacokban többnyire a kalcium (Ca)-hiány miatt alakul ki. A Ca-hiány nemcsak akkor lép fel, ha mennyisége kevés a takarmányban, hanem akkor is, ha kedvezőtlen annak felszívódása, értékesülése. Nemcsak a kalcium és a foszfor mennyisége, de optimális arányuk is fontos. Természetesen jelentős szerepet játszik a D-vitamin is, mert a Ca és a foszfor (P) felszívódását, valamint a csontokba való beépülését szabályozza. Minél gyorsabban fejlődik egy állat, annál több csontszövetet épít fel, így annál hamarabb lépnek fel a hiányos vagy hibás mész- és némelykor a foszforellátás következményei. Ezzel magyarázható, hogy azonos tartási és takarmányozási körülmények mellett a leggyorsabban („legszebben") fejlődő példányok betegednek meg először. Az ilyen állatok - és főként a legfejlettebbek - köny- nyen kapnak görcsös rohamot. A te- tániás görcsök - bizonyos érzékszervi és pszichikai ingerekre, legtöbbször, amikor a malac etetéskor a vályúhoz fut - hirtelen jelentkező merevgörcs-rohamokban jelentkezhetnek. A görcs kedvező esetekben perceken belül elmúlik, de a gége és az állizmok görcse következtében nemegyszer elhullással végződik. ELŐSEGÍTŐ TÉNYEZŐK Az angolkór előidézésében az abszolút és relatív mész-, ritkábban foszforhiányon kívül a következő tényezők is szerepelnek: 1. Az anyagcsere öröklött tulajdonságai, erre utal, hogy egyes fajták érzékenyebbek. 2. A mozgás hiánya, mert ilyenkor elmarad a csontfejlődésnek és átépítésnek az ingere. 3. A napfény hiánya miatt elmarad a fénynek az anyagcserét élénkítő hatása és nem keletkezik a bőr szterinvegyületeiből az ultraibolya sugarak hatására D-vitamin. 4. A bélcsatorna parazitás fertö- zöttsége során (pl. orsóférgesség) az ásványi anyagok felszívódása romlik és ugyancsak gyakrabban lép fel angolkór. 5. A szervezet hiányos D-vitamin- ellátottsága ugyancsak igen jelentős előidéző tényező. AZ ANGOLKÓR TÜNETEI Mindenekelőtt jellemző a mozgászavar. Az angolkóros malacok, süldők kötötten járnak vagy sántikálnak, sokat fekszenek, nehezen bírhatok mozgásra, gyakran az elülső lábaikon térdelnek. A nyalakodás és a tetániás görcsök jelentkezése ugyancsak anyagcserezavarra utal. Utóbb az étvágy is csökken és a malacok fejlődése elakad. GYÓGYÍTÁS - MEGELŐZÉS Mindenekelőtt gondoskodni kell a megfelelő Ca-, P- és D-vitamin- ellátásról. A gazdasági abrakkeverék minden kg-ját ajánlatos 15-20 gramm szénsavas takarmánymész- szel és 4-5 kg konyhasóval kiegészíteni. A gyári takarmányok már receptúra szerint készülnek, Így ezek nem szorulnak kiegészítésre. A kereskedelemben többféle mész- készítmény is kapható Ne feledjük viszont, hogy nemcsak az ásványi anyagok, vitaminok hiánya, de azok túladagolása is veszéllyel jár! Említettük, hogy fontos a Ca és P arányának helyes beállítása is. A sertéseknél ezt 1,15-1,5:1 szerint kell alakítani. Óvakodnunk kell attól is, hogy a sertésekkel más állatoknak (pl. csibéknek) szánt tápot etessünk. Az avasodó, bomló, gombákkal fertőzött, rosszul tárolt vagy lejárt szavatossági idejű takarmányokban a vitaminok tönkremennek, a káros „anyagok" felszaporodnak, a tápérték pedig csökken. CSONTLÁGYULÁS Oktanilag mindkét betegség azonos, de míg az angolkór a fejlődő, addig a csontlágyulás a kifejlett állat betegsége. A fejlett szervezetben hiányos Ca- és P-ellátás esetén a csontokból kerülnek ki a szükséges ásványi sók. Legjellemzőbb tünet a csontok fájdalmassága. A beteg állatok nem szívesen mozognak, sokat fekszenek, sántítanak. A csontlágyulás megnehezíti az ellést, csökken a koca tejtermelése, esetleg el is apadhat. A csonttörés is gyakori. A bántalom megelőzése és gyógyítása megegyezik az angolkórnál leírtakkal. Kistermelők Lapja (rövidítve) 1 20 1993. VII. 4. üasárnap
