Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-01-24 / 3. szám

MUNKATÁRSUNK AUSZTRIAI TANULMÁNYÚTON ALKOHOL- ÉS DROGELVONÓBAN Az utóbbi hónapokban több híradás számolt be az országhatárokon lebu­kott kábítószercsempé­szekről, s a szállítmányok (kokain, heroin) lefoglalá­sáról. Badarság volna a közvélemény ámítása, hogy hazánkban nincse­nek szenvedélybetegek, akiknek élete elképzelhe­tetlen drog nélkül. Az autóbusznyi pszichiáter, pszi­chológus, szociális dolgozó, ápoló­nő (és néhány újságíró) ausztriai úticélja a karlsburgi alkohol-, illetve a mödlingi drogelvonó volt. A pozso­nyi Orvostovábbképző Intézet Pszi­chiátriai Tanszéke azért szervezte a tanulmányutat, hogy a hazai szak­emberek is lássák, milyen módsze­rekkel dolgoznak másutt. Mert nem titok, Szlovákia jelenleg ott tart, ahol Ausztria húsz évvel ezelőtt. Nálunk a kemény drogot csak a jól szituáltak engedhetik meg maguknak, az új­gazdagok körében „sikk“ a mari- huannás cigaretta. Ausztriában szin­tén így kezdődött, de ma már a nar- kósok a gyengébb társadalmi réte­gekből (pszichikailag sérültek) kerül­nek ki. Ausztriában időben rádöb­bentek arra, hogy a kábítószerélve­zők intézményes kezelésre szorul­nak. Mi a helyzet Szlovákiában? Bár a szakemberek többször hangsú­lyozták szükségességét, a narkósok gyógyítására a mai napig sincs sza­kosított intézet. Általában az al- koholelvonókban helyezik el s keze­lik őket. Tény, hogy több az alkoho­lista. A statisztikák szerint számuk 120 ezerre tehető. Nem titok, hogy egyre több a zugivó, akik - bár kedélyállapotuk hullámzó, s munka­bírásuk sem a régi - tartják magu­kat, s többnyire hirtelen robbannak le. A BALKÁNI ÚT ORSZÁGUNKON ÁT VEZET- Nyilvántartásunkban 700-800 szipózó fiatal szerepel, sokan áttér­tek az intravénásán (érbe) adagolt pervitinre (házilag készített kábító­szer), de megjelentek már a kemény drogoktól függőek is. Bár a nyilván­tartás szerint számuk csak 40-50 fő, sejtjük, hogy ez csupán a jég­hegy csúcsa. Szlovákiában ugyan nem nagy a kábítószer-piac, de aki szükségét érzi, 250 koronáért meg­veheti adagját. Nem árt tudni, hogy a kábítószerélvező napi szükséglete 4-5, de ennél is több adag - avatott a témába dr. Peter Breier, a pozso­nyi Ruzinov Kórház pszichiátriai osztályának főorvosa útban az oszt­rák határ felé.- A társadalom az alkoholistákkal szemben elnéző, a narkósokat vi­szont elítéli. Pedig... A szakembe­rek véleménye: ha a felelősök ma A közvélemény az alkoholistákkal szemben elnézőbb - a kábítószerélvezőket elítéli úgy gondolják, nincs elég pénzünk a szenvedélybeteg-helyzet feltérké­pezésére, öt év múlva keserves árat fizetünk majd. Mert nemcsak a kábí­tószerélvezőket kell kezelni, hanem az AIDS-betegeket is. Ugyanis Európában az AIDS-vírushordozók 34 százaléka narkós, akik a közös fecskendőhasználatra fizettek rá.- Sokan úgy gondolják, hogy vészharangokat kongatunk a né­hány tíz narkósunk miatt - magya­rázta dr. Breier. - Mert mit akarunk, amikor Ausztriában több ezren, Spa­nyolországban és Franciaországban pedig 100-150 ezren vannak? A bajt meg lehet, és meg kell előzni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kábító­szer balkáni útja az országunkon keresztül vezet. MUNKAÜGYI HIVATAL AZ ALK0H0LELV0NÓBAN- Kérem, a betegekkel inkább ne beszéljenek, s mondjanak le arról, hogy megnézik a lakószobákat. Tiszteletben kell tartani a kezeltek magánéletét - utasította el kérésün­ket nagyon udvariasan de határozot­tan dr. Alexandra Kostrba, a karls­burgi alkoholelvonó pszichiátere. így csak előadásából tudtuk meg, hogy az Anton Proksch Intézetben bentla­kóként kétezer, járóbeteg-rendelé­sen pedig ötezer alkoholistát kezel­nek. A kezelés költségeit a biztosító fedezi, az elvonásos tüneteket aku­punktúrával ' teszik elviselhetővé. A kezeltek - ha úgy határoznak- átképzési tanfolyamokon vehetnek részt. Elbocsátásuk előtt az intézet­ben működő munkaügyi hivatal dol­gozója munkát közvetít a betegnek anélkül, hogy bárki tudomást sze­rezne kezeléséről. A rövid távú (3 hónap), de a hosszabb kezelést kö­vetően - ha így határozza el magát- „védett“ lakhelyen lakik, s onnan jár dolgozni. Csak akkor tér vissza eredeti lakhelyére, amikor úgy érzi, már egyedül is ellen tud állni az alkoholnak. Dr. Alexandra Kostrba szavaiból kitűnt, az alkoholisták kezelése tü­relmet és szakértelmet kíván. Nem tagadta, hogy a kezeiteknek csak egyharmada hagyja abba végleg az alkoholizálást, egyharmada visz- szaeső, s egyharmada kezelhe­tetlen.- Az alkoholistáknak joguk van a kezelésre. Akkor is, ha gyógyítá­suk gyakran eredménytelen. KASTÉLY AZ ERDŐBEN Mödlingben hiába kérdeztük, hol találjuk a drogelvonót. A megszólí­tottak vagy tényleg nem tudták, vagy nem akarták tudni a helyes útirányt. Dr. Wilhelm Burian főorvos sem lelkesedett csoportunk láttán.- A betegek személyiségvédelme szent dolog - közölte. Magáról a gyógyításról viszont szívesen be­számolt. Beszélt arról, hogy Kelet- Ausztriában két intézetben kezelik a narkósokat, a 3,5 millió lakos közül ötezer a kábítószerélvező. Jelenleg ezren várnak arra, hogy bekerülje­nek a mödlingi intézetbe, ahol 11-15 hónapot töltenek. A várakozók, a ne­héz narkósok 1987-től methadont, szintetikus kábítószert kapnak, amely a heroint helyettesíti. Bár is­mertek mellékhatásai (pszichózis, depresszió), „előnye“ az, hogy csökkenti a drog utáni vágyat, a szenvedélybeteget olyannyira szinten tartja, hogy képes „normáli­san“ élni, dolgozni. A kezeltek átlag- életkora 27 év, fiatalkorú (15-18 éves) narkósokról nem tudnak, hi­szen a függőség tünetei csak évek múltán jelentkeznek. A szenve­délybetegek szinte valamennyien ví­rusos májgyulladáson is átesnek, 34 százalékuk nemibeteg volt, 45 szá­zalékuknál gyakoriak a gyomorbe­tegségek és 10 százalékuk AIDS- vírushordozó. A kezelés költségei magasak, napi 1600 schilling, a vég­összeg eléri a 600 ezret is. A bizto­sító, illetve a szociális hivatal téríti a kiadásokat. Ezután rövid szemle következett. A hozzáértéssel felújított kastélyban 35 beteg ellátásáról 14 egészségü­gyi dolgozó (pszichológusok, pszi­chiáterek, terapeuták) gondoskodik. A bentlakók főznek, mosnak, takarí­Dr. Wilhelm Burian főorvos tanak. És dolgoznak. Saját könyvkö­tészetben, fazekasműhelyben. Ter­mékeiket értékesítik. A kívülállóknak úgy tűnt, a narkó­sok mennyei állapotok, viszonyok közt gyógyulnak. Ám a kezelés me­nete szigorú szabályokhoz kötődik. A távozni akarót senki nem tartja vissza. Ha meggondolja magát, visszatérhet a sárba, a narkó-bar- langokba, a kábulatba. Ha életben marad, míg ismét elhatározza, hogy mégis kezelteti magát, a várakozók hosszú listájára kerül. A lehetőséget megkapja, dönthet saját sorsa felől. Bár tilos volt, belestem egy szoba nyitott ajtaján. Egyszerű, de kényel­mes berendezés, a sarokban elfüg­gönyözött emeletes ágyak. Példás rend, tisztaság mindenütt. Mondom is a kollégának, vajon el tudja-e képzelni, hogy a mi narkósaink ilyen rendezett környezetben gyógyulja­nak? Hogy ne hamuznák tele a sző­nyeget, a csikkeket pedig nem az asztalon nyomnák el? Hogy minden­ki, nem muszájból, hanem belső kényszertől vezérelve tartana rendet a szobában és a lelkében? De a kollégát más foglalkoztatja.- Jó lenne a kastélyt átszállítani hozzánk. Nagyon kellene. Bár lehet, hogy már ma is kicsinek bizonyulna. Péterfi Szonya Az alkoholelvonó intézet férfi és női részlege A NÉMET RENDŐRSÉG HÁROM TONNA KÁBÍTÓSZERT FOGLALT LE Munkatársunk ausztriai alkohol- és drogelvonóban tett tanulmányútjáról szóló cikkének kéziratát épp akkor küld­tük nyomdába, amikor a szlovák sajtó szomorú szenzációként közölte, hogy a német rendőrség 1,8 milliárd korona értékű 3097,5 kg mennyiségű MDA nevű kábítószert foglalt le. A hír azért keltett nagy érdeklődést hazai körökben, mert a kábítószer eredete Szlovákiába vezet­hető vissza. A wiesbadeni bűnügyi rendőrség köz­leménye szerint a három tonnányi kábí­tószerre a német, a lett és a csehszlovák rendőrség együttműködésének segítsé­gével bukkantak. Ezt követően kilenc személyt letartóztattak, köztük egy lett gyógyszeripari vállalat vezérigazgatóját is. A letartóztatottak között szerepel há­rom pozsonyi (31, 36 és 37 éves) lakos is. A kábítószer termelésével és forgal­mazásával a Weinwurm céget gyanúsí­tották, amelynek székhelye Szlovákiá­ban van. Közben megállapítást nyert, hogy az MDA kábítószer amfetamin ne­vű alapanyagát Szlovákiában csak a galgóci Slovakofarma gyógyszeripari vállalat gyártja, amely a Weiwurm társa­ság közvetítésével külföldre is szállí­totta. A német bűnügyi rendőrség közlése szerint november 25-től december 5-ig összesen 10 millió amfetamin szárma­zékot tartalmazó 63 csomagot találtak a Rigából - Lettország fővárosából rajto­ló teherszállító repülőgépeken. Tízmillió tablettát a lett vállalatnál koboztak el. A hír megjelenése után a Národná obroda munkatársa azonnal ellátogatott a Slovakofarma vállalatba. Arra a kér­désre kereste a választ, vajon a kábító­szert lett vagy a galgóci vállalat gyárt­ja-e. A személyek és a vagyon biztonsá­gára ügyelő AFC ügynökség alkalmazot­taitól megtudta, hogy a vállalatból kike­rülő morfiumot tartalmazó gyógykészít- mények szállítását szigorúan ellenőrzik. Bár az amfetamin nem tartozik a legszi­gorúbban őrzött termékek közé, annak kijuttatását gyakorlatilag kis mennyiség­ben például aktatáskákban, zsebben is kizártnak tartják, mert az üzemből távo­zó alkalmazottakat felettébb érzékeny műszer segítségével ellenőrzik. Az új­ságíró ehhez csak annyit jegyzett meg, hogy bár hinni lehetne az ilyen kijelenté­seknek. A szlovák belügyminisztérium szóvi­vője a nyomozás első eredményeit is­mertetve közölte: a pozsonyi Weinwurm cég képviselői tudták, hogy a Lettor­szágba szállított félkészárut és nyers­anyagot kábítószer gyártására használ­ják fel. A szóvivő szerint az sem kizárt, hogy a cég épp a kábítószerek forgalma­zására alakult. Tehát szó sem lehet valamiféle tájékozatlanságról. A kábítószerfogyasztás hazai terjedé­sére figyelmeztető szakemberek aggo­dalma tehát korántsem indokolatlan, hisz e vész már nemcsak határainkon túlról terjed. A példa bizonyítja, hogy itthon is előállítható! zs. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom