Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-01-24 / 3. szám

Utoljára júliusban hallottunk róla, amikor bejelentették: WIRTH GABRIELLA egészségügyi okok miatt nem indul a barcelonai olimpián. Azóta hiába vártuk a híreket, mikor kezd újra edzeni, mikor indul ismét versenyen? Hiába vártuk. Wirth Gabriella nem tréningezik, nem versenyez... Göteborgban, 1990-ben robbant be a felnőtt asztaliteniszezök világába. Az akkor 19 éves lány, aki korábban már sorra nyerte a korosztályos versenyeket, azon az Európai-bajnokságon tarolt. Aranyérmes csapatban és Bátorfival párosban, ezüstérmes vegyes párosban, bronzérmes egyéniben. Egyik pillanatról a másikra ünnepelt sztár lett. Két évvel később a világtól elzártan éli mindennapjait! Egy évvel a göteborgi bravúrt kö­vetően a Statisztika BEK-mérkőzést játszik a Steinhagen ellen. Wirth erőtlenül, gyengén asztaliteniszezik. Érezhető volt, valami nincs rendben. A Sport plusz Foci-ban a versenyt követő héten meglepő nyilatkozatot tesz:- Az az igazság, hetek óta nincs kedvem játszani, fásult va­gyok, gyorsan elfáradok. Talán túl sok volt nekem az elmúlt év. Szin­te minden hétvégén tétmeccseket játszottunk, kevés volt az idő a pi­henésre... Történt még néhány dolog, ami kizökkentett minden­ből! Nem akartam, hogy mások is megtudják, bár azt hiszem, úgyis tudja mindenki. Nyáron meghalt az anyukám, nem is voltam itthon; szörnyen éreztem magam! Olyan sokkot kaptam, azt sem tudom, mi történt velem ott a reptéren. Telje­sen elvesztettem a talajt a lábam alól. Fél évig sírtam, depressziós lettem, pedig azelőtt ez nem volt rám jellemző. Most csak egy do­log a fontos: a pingpong, a világ­bajnokság Japánban... így látta a világot és saját magát 1991 februárjában Wirth Gabi. Az­tán úgy tűnt, minden rendbe jött. Még egy év sem telt el a nagy tragédia óta, és Gabi újra felléphe­tett a dobogóra egy világversenyen. Japánban, a vb-n a magyar női csapat tagjaként bronzérmet szer­zett. Idén tavasszal aztán kirobbant a már ismert ügy. A Wirth-Bátorfi kettős döntőbe jutott az Európa-baj- nokságon, a finálét azonban már nem játszották végig. Az egész világ láthatta, amint Wirth az első szett után levegőt kapkodva, sírva, Bá- torfi Csilla támogatásával kisétált a teremből. Megkezdődtek a találga­tások: mi baja lehet Gabinak? Miért indították el az Eb-n, ha tudták, hogy beteg? A vezetők egymásra muto­gattak. Közben Wirth csendben tré­ningezett, és úgy tűnt, a történtek ellenére örül az ezüstéremnek:- Sikernek tartom a második helyet! Számomra az volt a legna­gyobb győzelem, hogy végigbír­tam az egész mérkózéssorozatot, a legutolsó találkozót kivéve. Rosszabbat vártam magamtól, ezért, ha furcsán is hangzik, de igenis, büszke vagyok ma­gamra... Az olimpián mégsem indulhatott. A Wirth-ügy újabb fordulatot vett. Rejtéllyé vált. Senkit sem engedtek közelébe, nem válaszolhatott arra a kérdésre: miért nem vehetett részt a barcelonai ötkarikás játékokon? Megszólalt viszont a kezelőorvosa, Kurimay Tamás. Kiderült, Wirth Gabriellát kezelték a pszichoterápiái osztályon, és egy orvosi bizottság döntött arról, hogy nem indulhat az olimpián. Ezek voltak az utolsó infor­mációk Wirth Gabrielláról és beteg­ségéről. Juhos József, a Magyar Asztali- tenisz Szövetség egyik vezetője a napokban a következőket nyilat­kozta:- Sajnos, még mindig kórház­ban van Gabi! Pszichológiai keze­lés alatt áll; érezhetően gyógysze- rezve van, fásultnak, tompának láttam. Megerősítette, nem mond le arról, hogy egyszer még aszta­liteniszezzen. Ha kijön, akkor újra elkezd edzeni! • A szövetség megbízásából lá­togatta meg?- Nem. Egyszerűen szerettem volna beszélni vele, hiszen kis­gyerek kora óta ismerem. Csodá­latos versenyzőnek és nagyszerű sportembernek ismertem meg, és nagyon sajnálom, hogy most ilyen helyzetben kellett találkoz­nunk. • Hogy tudta meglátogatni?- Az első időkben nekünk is azt mondták, ne nagyon látogassuk, mert nem tesz jót neki. Aztán hal­lottam, a Statisztikától mennek be lányok hozzá, és ő ezt örömmel veszi. Most már a hétvégekre ha­za is mehet a családjához. Sajnos, mást nem tudok mondani, csak azt, hogy nagyon letörtek a Gabi- val történtek... Juhos József szavai megdöbben­tőek. Ezek szerint az Európa-baj- noknö még mindig kórházban van? Hónapok óta nem tudtunk róla sem­mit. Most kiderült, miért nem! Tringer László, a kórház pszichi­átriai osztályának vezetője szűksza­vú, amikor megtudja, hogy Wirth Gabriella felöl érdeklődtünk:- Javuló állapotban van. • Ez mit jelent?- Azt, hogy egyre jobban van. Egyelőre ennyit tudok mondani, ha ennél többre kíváncsiak, akkor a továbbiakban engedélyt kell kérni Gabitől. • Mi ennek a módja? Hogy talál­kozhatunk vele? Hiszen, ha jól tud­juk, még mindig a kórház lakója.- Nem hiszem, hogy szeren­csés lenne, ha most beszélnének vele... A Statisztika termében Fülöp Ist­ván, Wirth Gabriella egykori edzője megerősíti a Juhos Józseftől hallot­takat:- Igen, Gabi még most is keze­lés alatt áll. A lányok rendszere­sen látogatják, én is voltam bent nála. Hétvégeken le is szokott jár­ni ide. Legutóbb a BSE elleni mér­kőzésen is itt volt, és nézte a meccset. Sőt, a múltkor még játszott is egy órát. • Mit lehet tudni? Mikor várható, hogy újra edzésbe áll?- Erről nem tudok mit mondani, erre talán csak az orvosai tudná­nak válaszolni... Tiszteletben tartva orvosai kéré­sét Wirth Gabriellát most nem keres­tük meg. Természetesen nem mondtam le róla, hogy a későbbiek­ben, amennyiben lehetséges, be­szélgessünk az Európa-bajnok- nővel. Kövesdi Viktor Csak egyetlen alkalommal találkoztak - még 1973-ban. Carl akkor mindössze 12 esztendős volt, s óriási hatást tett rá, minden idők talán legnagyobb atlétája. Jesse Owensröl van szó, a berlini olimpiai játékok négyszeres aranyérmeséről. Ő volt a fekete bőrű amerikai atléták ideálja, s a kis Carl tulajdonképisen akkor határozta el, hogy a nagy Jesse nyomdokaiba lép. így is történt: egy évtized múltán, a Los Angeles-i olimpián már CARL LEWIST ünnepelte a világ. A fekete bőrű csodalényt, aki elképesztő eredményeivel ejtette ámulatba a sportsze­rető közvéleményt. Los Angeles óta sok év telt már el. Az egykori riválisok már rég eltűntek az atlétikai pályákról, Carl azonban még mindig ott van. Valami megfoghatatlan győzni akarás fűti újabb és újabb csúcsok, győzelmek elérésére... Az a bizonyos egyetlen találkozás minden idők - immáron két - legna­gyobb atlétája között úgy esett, hogy Jesse Owens egy philadelphiai gyermekversenyt patronált. Feltűnt neki egy vézna kis kölyök, aki lepke­súlya ellenére, oroszlánként küzdött a győzelemért: Carl Lewis volt ez a fiúcska, s természetesen ő nyerte a versenyt. Az eredményhirdetésnél Jesse Owens odalépett hozzá, ke­zet fogtak, majd jó hangosan, hogy mindenki hallhassa így szólt: ,, Vegyetek példát erről a srácról, tanuljátok meg tőle, hogy aki napon­ta akar győzni, az végül is eléri a célját. “ Owens világraszóló sikereiről Carl édesapja, Bill Lewis mesélt fiá­nak. A családban rendkívül népsze­rű volt az atlétika, Bili kitűnő sprinter és távolugró volt, míg az édesanya Evelyn Lawler nagyszerű gátfutó, aki az 1951 -es Pánamerikai Játéko­kon 6. helyezést ért el. Sportpálya- futásuk befejezése után mindketten tanítani kezdtek. Négy gyermekük született: Mark (1954), Cleveland (1956), Carl (1961) és Carol (1963). A két idősebb testvér elsősorban az amerikai foci (de az európai is) után érdeklődött, míg Carl és Carol az atlétikába szeretett bele. Amikor a család Willingboróba költözött (Philadelphia egyik elővá­CARLTON FREDERICK LEWIS Született: 1961. július 1. Bir­mingham, Alabama állam. Ma­gassága: 187 cm, testsúlya: 77 kg­Egyéni csúcsai; 60 m: 6,60 (fedett pálya, 1989), 100 m: 9,86 (világcsúcs). 200 m: 19,75 (1983). 300 m: : 32,18. Távol: 887. 4X100 m: 37,40 (1992, Carl Lewis, Mike Marsh, Leroy Burrell, Dennis Mitchell). Vala­mint még nyolc olimpiai és hét világbajnoki aranyérem. 1981 és 1991 között távolugrásban megszakítás nélkül 65 alka­lommal nem talált legyőzőre, míg végül Tokióban Mike Po- wellben „rálelt“. (Fedett pá­lyán Carl Lewis tizenegy esz­tendeje veretlen.) Lewis (balról) örül a barcelonai olimpián világcsúccsal győztes amerikai váltó sikerének rosa) Carl akár otthon is edzhetett. Édesapja ugyanis, kis ugrópályát épített fiának, hogy ott gyakorolhas­son. Azt senki sem állítaná, hogy fényűző körülmények között élt a Lewis család, viszont azt sem, hogy bármi gondjuk lett volna a megélhetéssel. Hatszobás házban éltek, s a gyerekeknek is megvolt mindenük. A két idősebb testvér a maga útját járta, így azután Carl számára csupán két barát maradt: húga Carol és az atlétika. Meg kell jegyeznünk, Lewis még mindig ugyanebbe a kettőbe „szerelmes". Ha valaki azt hinné, hogy Carl eredményei elsősorban istenadta tehetségének köszönhetőek, akkor az alaposan tévedne. Lewis már kiskorától kezdve megszállott volt az edzéseken. Addig gyakorolt, amíg csak bírta az erejével. Aztán sorra jöttek a sikerek: négy aranyérem a Los Angeles-i olimpián, majd újabb kettő Szöulban, s végül a hetedik és nyolcadik Barcelo­nában. A legnagyobb fiaskó Tokióban ér­te King Cárit. Lewis ugyanis gyer­mekkora óta arról ábrándozott, hogy ö és csakis 6 döntheti meg Bob Beamon 1968-ban felállított 890 ern­es távolugró-világcsúcsát. Nem így történt. ,,Azt hittem akkor - mesélte ké­sőbb -, hogy összedőlt a világ. Vala­mi nagy-nagy igazságtalanság tör­tént velem. Éveken keresztül hajtot­tam, s szinte mindent ennek rendel­tem alá. S akkor jött Mike..." Mike Powellről van szó, aki mint ismeretes, egyrészt a tokiói világbaj­nokságon legyőzte Carl Lewist, másrészt megdöntötte Beamon álomvilágcsúcsát. Lewis akkor szentül megfogadta, hogy „elégtételt“ vesz a fiaskóért, összeszorított foggal készült a bar­celonai meg mérett etésije. az elvesz­tett trónus visszaszerzésére. Aztán kis híján még az olimpiára való kiju­tás sem sikerült. Mint emlékezetes, az amerikai válogatóversenyen csú­nyán les'zerepelt King Carl, s végül csupán két számban (távolugrás és a 4x100 m-es váltó) indulhatott. Mindkettőben fényesen szerepelt, s a legfényesebb érmet nyerte. Ala­posan visszavágott a tokiói sérele­mért Mike Powellnek, s a staféta tagjaként 37,40 másodperces világ­csúccsal nyerte a nyolcadik arany­érmét. Carl Lewis dúsgazdag ember. Egy-egy ..felléptéért" hat számje­gyű összeget fizetnek (természete­sen dollárban), s úgy él mint egy pasa. Háza von Joustonban (Viktó­ria korabeli stílusban épült), autója mindig az éppen legújabb BMW sportkocsi. Amikor a közelmúltban arról kér­dezték, indul-e a következő nyári játékokon Atlantában, nemes egy­szerűséggel válaszolta: ,,Nemcsak indulok, hanem nyerek is még egy­két aranyat. Harmincöt éves leszek, az pedig ugye a legszebb férfikor. Atlétikában a legtöbb aranyérmet, kilencet a finn Paavo Nurmi nyerte. Ha Isten is úgy akarja, Carl Lewis- nek tíz lesz! Mit tehetnénk mi hozzá: Good luck, boy! Azaz jó szerencsét, fiú! (t-) i/asárnap Családi magazin Index 480 201 Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztői titkárság S 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Slezákné Kovács Edit: ® 210/ 4460 és Miklósi Péter: ® 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla és Zsilka László ® 210/4454. Grafikai szerkesztő: Szilvásy Erzsébet ® 210/4450. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: ® 550-18, sportrovat: ® 506-39, gazdasági ügyek: ® 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Telefax: 505 29. Adminisztráció: 819 02 Bratislava, Pribinova 25, ® 586-07. Készül a Danubiaprint, n. v„ 02-es üzemében 819 46 Bratislava, Pribinova 21. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25, 8. emelet, S 210/4455 és 4476, irodavezető 551 29, telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint - KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25,813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. » AztmaszLÁN Ugrani készül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom