Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-05-09 / 18. szám
! D Hasán 9 A szlovák irodalmat, a szlovák kokat valaha bensőségesebb kapcsolatok fűzték a magyar literatúrá- hoz, mint manapság. Elsősorban azért, mert közös hazában élt a két nép, s természetes volt az egymás iránti érdeklődés. Elég, ha Andrej Sládkovic vagy Hviezdoslav nevét említjük. Az őket követő nemzedékek is a monarchiában élték át ifjúságukat, s jól tudtak magyarul. Vladimír Roy, Stefan Krcméry, Valentin Beniak, Ján Smrek, Emil Boleslav Lukác és mások sokat tettek a magyar irodalom népszerűsítéséért. Krcméry például saját maga ültette át a szlovák költők műveit magyarra s adta ki 1925-ben. Népeink barátságáért, a magyarok, csehek és szlovákok irodalmi cseréjéért Anton Straka, a kassai születésű kultúrat- tasé is nagyon sokat tett. Nagy veszteség, hogy ma már alig akadnak ilyen írók, közvetítők. Irodalomtörténeti tény, hogy E. B. Lukác nélkül elképzelhetetlen a modem szlovák líra fázisának kialakulása. Hatalmas szerepet vállalt: az indíttatás nehezét, amely az Európára való kitekintést szorgalmazta. Ő és társai a húszas években kezdték megreformálni a szlovák irodalmi gondolkodást, fejleszteni a provinciális szlovák lírát Lukác nem indult fölkészületlenül. hiszen már diákkorában megismerte a modem magyar költészetet, a Nyugat folyóiratot. Az ifjú Lukácot elkápráztatta Ady és kortársai lírája. Egész életében Ady szenvedélyes költészetének közelében élt, az ő példáján indult világot hódítani. Lukác Hodrusbányán, Selmec elővárosában született a századforduló idején. A bányászvárosban és környékén három nyelven társalogtak abban az időben. A fiatal Lukác magyar, szlovák és német könyveket is olvasott. Hodrusbánya festői környezetében alakult gondolkodása, világot magába fogadó szemlélete. Itt lett a híres selmeci magyar líceum növendéke, ahol annak idején Petőfi is tanult. Itt vette szárnyai alá a tehetséges diákot osztályfőnöke, Klaniczay Sándor magyar-latin szakos tanár, aki fölismerte- Lukác- ban a minden szépre érzékeny, törekvő ifjút, s elkalauzolta öt a modem magyar irodalom nagyjaihoz. „Ez a nyolc év nyomot hagyott egész életemen, hiszen a Rámájá- nától egészen Adyig megismertem a világirodalom értékeit. Sőt, a gimnázium utolsó két esztendejében első zsengéim is itt láttak napvilágot“ - vallotta Lukác. Itt vetette papírra első verssorait - magyarul Mégsem lett magyar költővé, erősebb volt a vér szava, szlovákságának gyökerei. Ennek ellenére halálának napjáig a magyar költészet, a magyar irodalom bűvkörében élt, könyvtára túlnyomó részben magyar műveket őriz. Selmec után megnyílt előtte a világ. Pályafutását az impériumválto- zás is segítette. Pozsonyban, Párizsban, majd Lipcsében végezte tanulmányait. Párizs neki is a fény városát, Európa kulturális központját jelentette. Neki azonban nem az úzőttségből való menedéket nyújtotta, mint annak idején Adynak, hanem a művelődés hatalmas forrását, a művészetek tarkaságát, a látvány erejét. Mindent magába fogadott, amit hasznosnak érzett, megismerkedett a modem irodalmi és művészeti irányzatokkal. Impresszionista, szimbolista és expresszionista művészi eszközökkel, formakultúrával alakította költészetét. Itt ismerkedett meg Illyés Gyulával, akivel életre szóló barátságot köt. Párizsban azt érezte, amit Ady. Haza húzza a honvágy. Új, korszerű szlovák költészetet akart teremteni a hazai tájakon. Hazatérése után lelkipásztori állást vállalt, majd a Zene- és Színművészeti Akadémia tanára lett; később irodalomszervező, lapszerkesztő. Több folyóiratot szerkesztett, amelyek közül a Mladé Slovensko, a Slovensky Smer és a Tvorba volt a legfontosabb. Egy ideig a Szlovák írószövetség titkára volt. Csehszlovákia széthullása után az önálló szlovák államban folytatja irodalmi tevékenységét. A haladó, tehetséges szlovák írók könyveinek megjelenését segítette. Amikor a két nép között elmérgesedett a kapcsolat, és a nacionalista szlovák irodalmi körök dekadens és destruktív költőnek minősítették Adyt, Lukác mélyreszántó tanulmányban vette védelmébe szeretett költőjét. Tulajdonképpen ő tartotta ébren a szlovák literátorok tudatában Ady szellemét, s akkor is szorgalmazta a magyar irodalommal való „vércserét“, amikor támadások érték miatta. Első verseskötete, a Gyónás 1922-ben jelent meg. A könyv nemcsak Ady hatását, hanem a modern francia költők jegyeit is magán viselte. A költő sajátos kifejezési formáját kereste. Következő kötete a Duna és a Szajna már karakterisztikusabban jelezte Lukác művészetének irányát. Megnyugtató és kiegyensúlyozottabb verseket tartalmaz, mint első könyve. Párizs csillogásával, vonzásával szülőföldjét állítja szembe a költő, a nagyvilági kozmopolitiz- must a hazaszeretettel ellensúlyozza. További köteteiben, A farkasok dalában, az Elixírben, a Molochban, a Bábelben, vagy a Dies iraeben félelmeinek és nyugtalanságának ad hangot. Megrémül a fasizmus terjeszkedésétől, félti az európai kultúrát, félti népének jövőjét. Európai lakoma című versében lenyűgöző jelképekben ábrázolja a népekre törő barna veszedelmet: Zúzmarás ősz átkozott üteme. / Gonosz korok raja körbe szalad. / Nyomor kisért. Mérges pókok szeme / leselkedik minden eresz alatt. / Szívet gyilkol az ősz és vért csapol, / keserű ló csorog a prés alól, / s már el nem apad. Az ötvenes évek elejétől a személyi kultusz őt is hallgatásra ítélte. Csöndben visszahúzódott. Abból élt családjával, amit nehéz munkával, korrektori tevékenységgel, és bé- lyeggyűjteményének eladogatásá- val keresett. Csak a hatvanas évek derekán jelentkezhetett újra. A fiatalabb nemzedék alig ismerte. Ő azonban új lendülettel látott munkához, második reneszánszát élte. Sorról sorra jelentek meg kötetei: a Szégyenoszlop, a Szülőföld muzsikája, Oda az utolsóhoz és az elsőhöz, a Tüzes táncod, a Szív a Kaukázus alatt, a Párizsi románcok stb. Költészete töretlen fényben ragyogott. Több mint húsz verseskötet jelent meg életében. írt tanulmányokat, útirajzokat, emlékezéseket, esszéket, de legjelentősebbek fordításai. Igazi européer, minden szép és jó iránt érdeklődő humanista volt. Sziklay László írta költészetéről: Mint lírikus, gazdag és változatos témákat szólaltatott meg. Harcosan és önérzetesen veszi fel a küzdelmet a maradi- sággal s hirdeti a szlovákok számára is az új életformák szükségességét. A magyar nép, a magyar literatúra sokat köszönhet neki. Ó volt az a szlovák költő, aki népének szellemében életben tartotta a magyarság kultúráját. Három irodalom bűvöletében élt, mert a szlovákhoz és magyarhoz a francia irodalmat is társíthatjuk. Francia költők műveiből ösz- szeállított antológiáját Gyöngyház- cseppek címmel jelentette meg. Magyar irodalmi kapcsolatai ismertek. Baráti szálak fűzték a hazai és magyarországi írókhoz, szerkesztőkhöz, közéleti emberekhez. Barátai között találhattuk Illyés Gyulát, Szabó Lőrincet, József Attilát, Győry Dezsőt, Szalatnai Rezsőt, Berda Józsefet, Juhász Ferencet, Simon Istvánt, és még sok-sok írót. Janus Pannoniustól Tamás Menyhértig szinte minden magyar költőtől fordított verset. Kiemelhetjük József Attila verseinek s Petőfi Apostolának mesteri átültetését. Legkiemelkedőbb teljesítménye azonban az 1976-ban megjelent A Duna vallomása (Spovecf Dunaja) volt. A nyolcezer soros antológiában közel kétszáz magyar költőt, köztük erdélyi és jugoszláviai magyar költőket is fölvonultatott. Sajnos, mai szlovákiai magyar költőket a szlovák körök ellenkezése miatt nem hozhatott az antológiában. Magyar költők ily reprezentatív és bőséges antológiája más nyelven nem jelent meg eddig. Erre az antológiára évekig készült, s gyakran mondogatta, hogy ez a munkája, „harc a lehetetlennel“. Fordított regényeket is, többek között Heltai Jenőtől, Zilahy Lajostól, Krúdytól, Vass Alberttól és másoktól. A Duna vallomásával kapcsolatban mondotta Lukác: A legtöbb költeményt úgy fordítottam, mintha én magam írtam volna őket, mintha az enyémek volnának. Ez a titka a legnagyobb és legmagasabb feladatok megoldásának. Az antológia szerintem újabb bizonyítéka, eredménye népeink kulturális vércseréjének. Meg kell ismernünk egymás értékeit, hogy becsülni is tudjuk egymást. Emil Boleslav Lukác szívesen eljárt a magyar irodalmi találkozókra, estekre. Boldog volt, ha magyar emberekkel társaloghatott. Az írószövetség magyar csoportjának összejöveteleire is ellátogatott. Mikor a magyar szekció fennállása 25. évfordulóját ünnepelte, nyitott szívvel köszöntötte magyar barátait: „A magam lelkiismeretétől vezérelve megtettem mindent, amit a két irodalom s így a két nemzet jó viszonyát, barátságát és testvéri egymásrautaltságát előre mozdíthatta. Ennek a jelei, dokumentumai megtalálhatók mind a szlovák, mind a magyar hazai sajtóban. Sőt, nemcsak hazánkban, hanem Magyarországon is. Nagyon sok tanulmányom, cikkem, vers- és prózafordításom, sőt, drámafordításom ugyanezt az állandó célt szolgálta... Magyar költőtársaim, irodalomtörténész barátaim tudják azt is, hogy nagyon gyakran együtt vándoroltunk közös kulturális szolgálatban szerte e hazában, és közeli s távoli kulturális gócpontokon fordultunk meg. Fölemelő irodalmi esteken, ünnepségeken, konferenciákon. Sosem fogom ezeket a közös testvéri föllépéseket elfelejteni. Föl kéne sorolnom az összes magyar költőtársamat, akikkel fölléptem Királyhelmec környékén, a losonci és füleki konferenciákon, a pozsonyi, selmeci, érsekújvári Petőfi-ünnepségeken, a Komáromi Jókai-napokon, a szerdahelyi, szenei és más találkozókon. Mélyen meggyőződtem arról, hogy a mai és jövőbeni kultúrpolitikának megfelelő nagyszabású, másokat is buzdító föladatot végeztünk el... Köszönöm magyar írótársaim bizalmát, baráti és testvéri szeretetét. Ha még marad itt a földön egy kis időm, biztosíthatom őket további szoros együtt- munkálkodásomról... Ünnepükhöz s további közös utunkhoz a magam és a Szlovák írószövetség nevében fogadják legszívélyesebb jókívánságaimat." Dénes György ak^idé^rettségfzríZ és szakma lyányában nehezen vagy egyáltalán nem tudnak elhelyezkedni. Ugyancsak felhívjuk azoknak a figyelmét is, akik nem jutottak be a főiskolára és átmeneti megoldásként szakmát szeretnének tanulni. Az oktatási minisztérium közzétette azoknak a szakKOZOpfSsiGianfmK tf£ SZaKÍTfttnnGSn&pKereskedelmi Akadémia, Léva Hvtezóoslavova 16 63-06-6 számítástechnika és informatika Kereskedelmi Akadémia, Nyitra Engeisova 2 68-51-6 szociális-jogi képzés Kereskedelmi Akadémia, Surány nám.Hrdinov 7 68-51-6 szociális-jogi képzés Mezőgazdasági Szakközépiskola, Pöstyén Balakovská 2 42-11-6 kertészet Mezőgazdasági Szakközépiskola, Modor Kostolná 3 42-14-6 szőlészet Kereskedelmi Akadémia, Besztercebánya Skuteckého 8 63-14-6 idegenforgalom Textilipari Szakközépiskola, Rózsahegy Scota Víatora 36 31-26-6 textilipari technológia Szociális-jogi Akadémia, Nagykürtös Skolská 21 68-51-6 szociális-jogi képzés Kereskedelmi Akadémia, Kassa Watsonova 61 68-51-6 szociális-jogi képzés Kereskedelmi Akadémia, Eperjes Volgogradská 3 63-06-6 számítástechnika és informatika Kereskedelmi Akadémia, Rozsnyó A. Hronca 8 68-51-6 szociális-jogi képzés Vendéglátóipari Akadémia, Eperjes Bastová 32 68-51-6 szállodai szolgáltatás Vendéglátóipari Akadémia, Késmárk MUDr. Alexandra 29 63-19-6 szállodai szolgáltatás Ipari Szakközépiskola, Nagymihály Stúrova 26 23-91-6 műszaki szolgáltatások és informatika Az alábbi három szakmunkásképzőben egyéves nappali tagozaton lehet szakmát tanulni. Szakmunkásképző Intézet, Pozsony Hlinická 1 37-91-4 távközlés Szakmunkásképző Intézet, Besztercebánya Tajovského 37-911-4 távközlés Szakmunkásképző Intézet, Kassa Tr. SNP 104 37-91-4 távközlés A felvételi feltétele az érettségi bizonyítvány. Jelentkezni pedig május 31-ig lehet az adott iskola igazgatóságán. Azok számára, akik csak később tudják meg, hogy nem nyertek felvételt a főiskolára, július 31-ig hosszabbítják meg a jelentkezési lehetőséget. Részletesebb információt az egyes iskolákban kaphatnak az érdeklődők. A lista nem teljes, aszerint állítottuk össze, mely iskolák elérhetők a magyar diákok számára. bit Ordódy Vilmos felvétele Emil Boleslav Lukáé
