Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-04-25 / 16. szám

1 Növekszik az idős emberek aránya Szlovákiában 1961-ben a nem produktív életkorú személyek ará­nya a lakosság számához viszonyít­va 13,8 százalék volt, ami húsz év alatt, tehát 1991-ig 17 százalékra emelkedett. 1980-ban a nyolcvan éven felüliek száma 284 000 volt, ami becslések szerint 2000-ig 306 000-re, 2020-ig pedig 441 000- re emelkedik. A lakosság legidősebb rétegének növekedése tehát 1980- tól 2020-ig 55 százalékos! Az idős emberek számának és arányának növekedése az egész­ségügy és a kormány hathatós intéz­kedéseit teszi szükségessé. A Gerontológiai Kutatóintézet 1977 óta működik. Másfél évtizedes munkájával sikerült nemzetközi elis­merést kivívnia. Erről tanúskodik az a tény is, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének illetékes szerve szá­mára is átfogó tanulmányt készítettek az öregedés szlovákiai helyzetéről. Tavaly pedig felkérésre szlovákiai felmérést végeztek egy amerikai mo­nográfiába, amelyben 35 ország sze­repel egy-egy fejezettel. Ennyit talán bemutatkozásul, illet­ve bemutatásul. A kutatás három nagyobb terüle­tet ölel fel: az anyagcsere (életkör­nyezeti tényezők), a gyógyszerek hatásának vizsgálata, valamint szo­ciológiai és szociális telmérés. Jólét - túltápláltság? Az anyagcsere és a környezet, ennek keretében pedig főképp a táp­lálkozásnak emberi szervezetre gya­korolt hatása régóta foglalkoztatja a szakembereket. Ismeretes például az élelmisze­rekkel szervezetünkbe kerülő zsír­savak túltengésének ártalma. Ám mit ér a puszta intelem, ha mérsé­keljük a magas tápértékű, szerveze­tünkre ártalmas ételek fogyasztását, amikor ezt az évszázadokon át meg­rögzött étkezési szokásokon kívül az anyagi lehetőségek is befolyásolják. A magas életszínvonalú társadal­makban minden második ember szív- és érrendszeri betegségekben hal meg. A százezer lakosra eső szívinfarktusban elhalálozottak szá­ma Finnországban, az Egyesült Ál­lamokban és Wales-ben a legmaga­sabb. A jólét szinte egyenes arányú a túltápláltsággal. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban való­ságos mozgalom indult a helyes táp­lálkozás népszerűsítésére, amit egyesek a „sovány esztendők“ programjaként emlegetnek. A szív- infarktusok okozta elhalálozások százezer lakosra eső aránya ezzel szemben Japánban, Franciaország­ban és Olaszországban a legalacso­nyabb, ami az alacsonyabb kaló­riaértékű szénhidrátok, valamint sok gyümölcs és zöldség fogyasztásával magyarázható. Furcsa ellentmondás, hogy az el­hízás az elmaradottabb társadal­makban is probléma. Az okok vi­szont ellentétes előjelűek. Míg a jó­Látogatóban MUDr. LADISLAV HEGYI főorvosnál a malackai Gerontológiai Kutatóintézet igazgatójánál A város peremén, kőfallal kerített park öreg gesztenyefái között ódon emeletes épület. Inkább emlékeztet múlt századbeli kaszárnyára, mint kórházra. A városban és környékén csak öreg kórházként emlegetik. Akár jelképnek is beillik, hisz itt kapott otthont az öregkori problémákkal foglalkozó Gerontológiai Kutatóintézet. A nemzetközi szakkörökben is ismert intézet munkájáról MUDr. Ladislav Hegyi, a tudományok kandidátusa, igazgató főorvos tájékoztat. Róla bevezetőben talán annyit, hogy minden szavából kicseng e munka iránti szeretete, szinte megszállottsága. A produktív életkort általánosságban a nyugdíjkorig, az ember hatvanadik életévéig számítjuk. Szlovákiában mintegy egymillió kétszázezer nyugdíjast tartanak nyilván, ez a lakosság egyötöde. E társadalmi rétegnek megvannak az életkorukból eredő sajátos problémái. Szemlélte­tésként Dr. Hegyi főorvos tanulmányából idézett néhány adatot. IDŐS EMBEREK SZLOVÁKIÁBAN A 60 éven felüliek (a járás lakosságának számához viszonyított százalékaránya) 1991. évi adatok B - Bratislava (Pozsony), BB - B. Bystrica (Besztercebánya), BH - Brati- slava-vidiek (Pozsony-vidék), BJ - Bardejov (Bártfa), ÓA - Óadca (Csaca), DK - Dolny Kubín (Alsókubín), DS - Dun. Streda (Dunaszerdahely), GA - Galánta, HN - Humenné (Homonna), KE - Kosice (Kassa), KS - Kosice- vidiek (Kassa-vidék), KN - Komárno (Komárom), LC - Lucenec (Losonc), LM - Lipt. Milulás (Liptószentmiklós), LV - Levice (Léva), Ml - Michalovce (Nagymihály), MT - Martin (Turócszentmárton), NI - Nyitra, NZ - Nővé Zámky (Érsekújvár), PD - Prievidza (Privigye), PO - Presov (Eperjes), PP - Poprád, PX - Pov. Bystrica (Vágbeszterce), RS - Rim. Sobota (Rimaszom­bat), RV - Roznava (Rozsnyó), SE - Senica (Szenice), SK - Svidník (Felsővízköz), SL - St. Lubovna (Ólubló), SN - Sp. N. Vés (Igló), TN - Trencín (Trencsén), TT - Trnava (Nagyszombat), TV - Trebisov (Terebes), VK - V. Krtís (Nagykürtös), W - Vranov (Varannó), ZH - Ziar n/Hronom (Garamszentkereszt), Zl - Zilina (Zsolna), ZV - Zvolen (Zólyom). módú emberek mindent megenged­hetnek maguknak, a szerényebb kö­rülmények között élők (főképp idő­sek) helyes táplálkozását az étkezé­si szokásokon túl épp szűkösebb lehetőségeik határozzák meg. Ezért az aránylag olcsóbb, de „laktató", hizlaló ételeket fogyasztják. Az egészség tehát gazdasági kér­dés is. Az intézet munkájának másik fon­tos területe a gyógyszerek hatásá­nak vizsgálata. Az ésszerű gyógyszeres kezelés ugyanis a ge­riátria egyik legfontosabb problémá­ja. Tekintettel a betegségek és öre­gedés okozta változásokra, a gyógy­szerek fogyasztása, adagolása telje­sen más eredménnyel járhat, mint a fiatalabb korosztályok esetében. A Gerontológiai Kutatóintézet együttműködik a Gyógyszerkutató Intézettel a vegyi és természetes jellegű geriátriai gyógyszerek kifej­lesztésében, amelyek iránt az utóbbi időben megnövekedett az igény. To­vábbi feladata a már kifejlesztett gyógyszerek klinikai próbája. Az idős emberek egyharmada támogatásra szorul Az intézet harmadik, bizonyára legfontosabb ténykedési területe a szociológiai felmérés, a szociális helyzet- és egészségiállapot-vizsgá- lat. Dr. Hegyi igazgató főorvos indo­kolt büszkeséggel tájékoztat az 1987-1990 között végzett felmérés­ről, amikor Szlovákiában 247 596 hatvan éven felüli személy egészsé­gi és szociális helyzetét elemezték. Hazai viszonylatban ez párját ritkító vállalkozás volt. A felmérés alapján megállapítot­ták, hogy Szlovákiában az idősebb lakosság egészségi állapota szerint a következőképp oszlik meg:- 38 százalék viszonylag egész­séges- 32 százalék idült beteg, de ellá­tásuk biztosított-21 százalék beteg, veszélyesen romlott egészségi állapottal és kellő szociális háttér, sokszor már élettárs nélkül- 9 százalék súlyos beteg, segít­ségre szoruló, nagyon öreg sze­mély. Az egészségügyi és szociális gondoskodást főképp az utolsó két csoport igényli. Ám a végbemenő társadalmi és azon belül az egész­ségügyi szerkezeti változások szá­mos problémát vetnek fel. Elsősor­ban az egészségügyi (különösen pedig a kórházi) ellátás javításának, továbbá a meglévő műszerek, esz­közök legcélszerűbb felhasználásá­nak kérdése vár sürgős megoldásra. A létfenntartási költségek magasabbak a jövedelemnél Dr. Hegyi igazgató főorvos újabb adatokat ismertet felmérésükből. Kü­lön kutatták a családi, külön az álla­mi és szövetkezeti lakásban lakó idős emberek anyagi helyzetét. Az 1991. december 31-ig érvényes adatok alapján a nyugdíjasok egy ré­szénél a létfenntartási (lakásra és élelemre fordított) költségek 3-4 százalékkal meghaladják jövedel­müket! Ha azóta történt is némi nyugdíjemelés, az árak gyorsabb emelkedése helyzetük további rom­lását okozta. Mi hát a megoldás? Az aggházak, a nyugdíjasok ott­honai több oknál fogva nem teljesítik küldetésüket. Először is nincs belő­lük elég. A rászorulóknak sokszor hosszabb ideig kell várniuk, amíg egy-egy hely megüresedik. Az ottho­nok nem e célra tervezett létesítmé­nyek és szükségmegoldásnak te­kinthetők. Az öreg emberek bor- zongva, csak végső rászorultságuk­ban mennek oda. Az idősek számára a családi kör­nyezet lenne a legjobb. A saját kör­nyezetükből kiszakított és idegen környezetbe került ember olyan, mint az átültetett öreg fa. Az öregek ezt a változást nagyon nehezen vi­selik el, s e sokkos állapot gyakran halálos kimenetelű betegséget vált ki náluk. A jövő: geriátriai központok Az idősekről való gondoskodás­ban az egész világon új utakat ke­resnek. Nálunk is. A kórházakban sorra alakulnak a geriátriai osztá­lyok, növekszik az öregkori betegsé­gek gyógyítására szakosított orvo­sok száma. E téren Szlovákiának nemzetközi méretekben sem kell szégyenkeznie. Ám ez a megoldás­ra váró problémáknak csupán a tö­redéke. Az aggházak férőhelyhiánya miatt az intézeti kezelésre már nem szo­ruló öregeket, mivel nincs ki gondos­kodjon róluk, sokszor heteken, hó­napokon át tartják kórházban. A kór­házi ellátás pedig a legdrágább, nem is szólva arról, hogy az intézeti kezelést igénylőket szoritják ki onnan. Dániában például a nemzeti jöve­delem a miénknél tízszer nagyobb és kiválóan felszerelt aggházakkal rendelkeznek, az öregek ellátásának mégis új formáit keresik. Az eddi- -gi lakásokat a gondoskodás megkü­lönböztetett követelményeinek meg­felelő lakásokká alakítják át és ap­róbb geriátriai központokat létesí­tenek. A gerontológiai intézet már kidol­gozta a malackai geriátriai központ tervét. A több férőhelyes nyugdíjas­otthonok helyett kisebb otthonok lé­tesülnek a községekben, tehát a rá­szorulók lakhelyén vagy annak kö­zelében. így az idős embereket nem szakítják ki környezetükből. A körzeti központok keretében a rászorulók átfogó ellátását bizto­sítják. Kórházi kezelésben csak a legszükségesebb időt töltik. On­nan kikerülve - létfeltételeik, körül­ményeik ismeretében - a gondosko­dás igényelt fokán törődnek majd velük. Ebben az átfogó gondoskodás­ban minden bizonnyal a geriátriai ápolónőknek lesz kulcsszerepe. Ók tartják a szinte napi kapcsolatot az idős emberek és az egész gondos­kodás rendszere, többek között a községi hivatalok, az orvosok, a nappali kórház és a kórház között. Az ápolónők számos olyan teendőt elvégeznek, amire eddig csak az orvosi rendelőben vagy a kórházban kerülhetett sor. Ez a gondoskodás szinte csalá­dias jellegű. Az ápolónők nem vál­toznak, ismerik gondozottjaikat és indokolt igényeiket. Az érzelmi és szociális vondtkozásokon kívül ez a legolcsóbb gondoskodás. Egy nő­vér bizonyos szinten több ember munkáját végzi el. A malackai geriátriai központ pél­daértékű hazai kísérlet és az idős emberekről való gondoskodás új, át­fogó rendszerének csírája lehet. Lá­togatásomkor dr. Hegyi igazgató úr­nak számos más kérdést is szeret­tem volna feltenni egy készülő cikk­sorozathoz. Például: az idős embe­reket felkészítí-e valaki arra, hogy életútjuk utolsó állomásához köze­lednek, vannak-e erre szakképzett emberek az egyházi személyeken kívül? Vajon megbékülnek-e ezzel a tudattal vagy félelemmel, rettegés­sel várják-e ez út végét? Az intézet munkájáról, terveiről szóló tájékoz­tatás azonban annyira lekötött, hogy közben kifutottunk a beszélgeté­sünkre kiszabott időből. Az igazgató előszobájában már így is többen várakoztak. Zsilka László Csináljunk karriert! Széljegyzetünk Rendszerváltás ide, rendszer- váltás oda, karrier mindig volt és mindig lesz. Pedig a karriercsi- nálás nem egyszerű dolog, azon­ban vannak általános szabályai, követelményei. A totalizmus idején egy jó kádernek is ismer­nie kellett, hogyan lehet érvé­nyesülni, hogyan lehet a ranglét­rán kejtesével-hármasával venni a fokokat. Régen ott volt a párt­tagsági könyv (bár sok esetben ma is hasznos!), ma pedig ezer­nyi tanácsadó és kiadvány ontja a jobbnál jobb ötleteket, az ér­vényesülés csalhatatlan módsze­reit. Ma mindenre van „szakiro­dalom“: az adóbevallástól az impotenciáig, a rákmegelőzéstől a mellnövesztésig, a drágaköves gyógyítástól a kézrátevéses nya- valyaűzésig. Kezembe akadt a karriercsi- nálás minilexikona. Igaz, hogy elég későn, az én karrierem még a párttagsági könyv elkobzásá­val félbetört, de azért a csodata­nácsokat megosztom olvasóink­kal, hátha valaki hasznát veszi a korlátlan lehetőségek korában. • Kezdjük azzal, hogy min­denki készítsen egy tervet arról, mit akar elérni a szakmájában (a politikában nem kell tervet- csinálni!), próbálja évekre beosztani céljait. Ne legyünk túl szerények, mert akkor eltompu­lunk és szárnyát szegjük karrie­rünknek. • A sikerhez nem is annyira a gürizés a fontos, a teljesít­ményt jobban elismerik, ha a fő­nököt meggyőztük arról, milyen lelkiismeretesek, önfeláldozóak, sokoldalúak vagyunk. • A főnököt mindig dicsérni kell! Gyakran kell ismételgetni, hogy nélküle a vállalat, intéz­mény csődbe jutna. így a főnök fokozatosan rájön, hogy milyen igyekvő, hozzáértő munkatársai vagyunk. • A főnök titkárnőjével fel­tétlenül össze kell haverkodni. Tőle meg lehet tudni, hogy kik a főnök bizalmasai, tanácsadói, besúgói. Ennek ismerete nélkül sok ballépést tehetünk és még kegyvesztetté is válhatunk. • A kollégákkal társalogjál, pletykázz, fecsegj, ugyanis így tudsz meg mindent a munka­helyről. Munkaidő után se saj­náld az időt egy kávéra, sörre. Megéri. • Igyekezzünk a főnök szá­mára nélkülözhetetlenné válni. Mindig akad munka, feladat, amit senki sem vállal szívesen, amit mindenki leráz magáról. Önként végezzük el, hadd lássa, milyen önfeláldozóak vagyunk, mennyire lehet bennünk bízni, féreteszünk minden kicsinyes magánérdeket, ha a vállalatnak segíthetünk. • Soha ne ellenkezzünk! Ha Va főnök ^megbíz valamivel, ne keressünk kifogásokat! • Vessünk fel mindig olyan problémákat a főnöknek, ame­lyek erősítik helyzetét, növelik népszerűségét és kiemelik veze­tői képességeit. • Igen fontos a női munkatár­sakkal a jó viszony. Apró figyel­mességekért, szívességekért cse­rébe megnyílik a szívük és olyan bizalmas dolgokat is elmonda­nak, amelyek alapján korrigálni tudjuk ballépéseinket, tévedé­seinket. A népszerűség növeli tekintélyünket, ami elengedhe­tetlen a karrierhez. Dióhéjban, pontosabban mo­gyoróhéjban ennyi elegendő az érvényesüléshez. Ha jól körül­nézünk munkahelyünkön, meg­állapíthatjuk, hogy többen is igyekeznek betartani ezeket a szabályokat. Többnyire ösztö­nösen. Azonban sokkal hatéko­nyabb és gyorsabb az eredmény, ha mindezt okosan, tudatosan csinálja az ember. Szakirodalom nélkül nincs piacgazdaság! Kár, hogy a tehet­séget kifelejtették a követelmé­nyek közül! Persze ahhoz, hogy mindezt valóra válthassuk, stabil, jól fize­tő munkahely is kell. Ez a legkevesebb! (szűcs) 1993. IV. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom